Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-12 / 341. szám
1980. december 12., péntek Dunántúli napló 5 Ülést tartott a megyei egészségügyi és szociálpolitikai bizottság Napirenden az isknla- és üzemegészségügy Hogyan tehetnénk érdekeltté a vállalatokat abban, hogy rehabilitációs munkahelyeket létesítsenek a munkában megrokkant dolgozóiknak? Nem érdekeltek maguk a dolgozók sem: mert ki hinné el egy rokkant esztergályosról, hogy felépülése után szívesen foglalatoskodik a gyárudvar felsöprésével? Feleannyi pénzért. Manapság többre nincs lehetősége, esetleg bejuthat még a portásfülkébe. Talán bizonyít majd a Pécsett nemrég megnyílt szociális foglalkoztató, ami később átképző központtá fejlődhet. Az innen kikerülő emberek teljes értékű munka végzésére képesek, ha nem is eredeti szakmájukban, de az élet számos területén. — Többek között ezekről a sokakat érdeklő gondokról szóltak tegnap délelőtt a Baranya megyei Tanács egészségügyi és szociálpolitikai bizottságának ülésén. A testület tagjai elfogadták az üzemorvosi szolgálat tevékeny- ségérő'l, a dolgozók rehabilitációjáról előterjesztett jelentést. Ehhez kapcsolódott a tanácskozás másik témája — a megyei iskolaegészségügy helyzete. Szoros összefüggést tártak fel a bizottság tagjai a gyermekkori egészségügyi ellátás, és a felnőttkori munkaképesség-csök kenés között. (Nemzetközi adatok szerint az emberiség test magassága átlagosan két centi méterrel nő, két kilóval az átlagtestsúly, de érékét a fejlődé seket nem követi a mellkas térfogatának növekedése, az izomzatúnk erősödése.) A bizottság megvitatta a következő öt év egészségügyi terv- koncepcióját is: megállapító! tok, az elmúlt tervidőszakban rendkívül eredményesen fejlődött a megye ellátása, de a következő években alapvető feladat az alapellátás fejlesztése valamint az iskolai és az üzem. orvosi szolgálatban egyaránt a gyógyító munka mellett a tanulók, a dolgozók egészségügyi helyzetének feltárása, a megelőző tevékenység. G. M. n KISZ megyei Bizottsága a VI. ötéves terv megyei célkitűzéseiről Vélemények, javaslatok a fiatalok érdekében Miként vélekednek a fiatalok a megye VI. ötéves tanácsi és településhálózat-fejlesztési koncepciójáról, mi az, amit kiemelten fontosnak tartanak, s miként akarnak, tudnak segíteni a célkitűzések megvalósításában? Erről volt szó tegnap délelőtt Pécsett a KISZ Baranya megyei Bizottságának ülésén. Mint azt a megyei bizottság több tagja is megfogalmazta, a fiatalok nemcsak lehetőségnek, fontos kötelességüknek is tartják a megyei koncepció véleményezését. A következő tervidőszak célkitűzéseit Piti Zoltán, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese ismertette. A tájékoztatót követő kérdések, hozzászólások egyaránt azt tükrözték, hogy a fiatalok egyetértenek a törekvésekkel és támogatják a terv megvalósítását. Többen örömmel üdvözölték, hogy a tervkoncepció kiemelten kezeli a lakáshelyzet további javítását. Javasolták, hogy olcsóbb technológiák bevezetésével, valamint a szervezeti és finanszírozási feltételek javításával segítsék a fiatalok lakáshoz jutásának feltételeit. Számosán úgy vélekedtek, hogy a jövőben a magánerős építkezések támogatása és az erre való ösztönzés érdekében még nagyobb figyelmet kell fordítani a területek előkészítésére, illetve olyan építési módok bevezetését kell szorgalmazni, melyek lehetővé teszik az egyéni és társadalmi erők fokozottabb bevonását. Mások arról szóltak, hogy nagyon fontos feladatnak tartják a falu népességmegtartó képességének növelését. Ennek érdekében nemcsak az alapellátás javítását, hanem a közművelődési, kulturális, sportolási és az ifjúsági szervezetek működési feltételeinek javítását is támogatni kell. A bizottság tagjai megállapították, hogy a tervkoncepció célkitűzéseinek megvalósításához egyaránt szükség van a helyi erőforrásokra és a társafelrészt Fölemelik a nyugdíjasok életbiztosítási összegét Fölemelik január 1-től a nyugdijatok életbiitosítási összegét — jelentették be csütörtökön az Állami Biztosítónál. A CSÉB keretében kifizetett összegeket a biztosítási formáktól függően emeli majd az intézet. Elsősorban azokra gondoltak, akik a korábbi, alacsonyabb módozatú C5ÉB- formák valamelyikének tagjai, s ezért — mivel már régebben mentek nyugdíjba — nem volt lehetőségük átlépni a nagyobb szolgáltatást nyújtó CSÉB-be. A havi 20 forintos CSEB-nél 4500 forintról 8 ezerre emelkedik az életbiztosítási összeg. A korszerűbb, a havi 80 forintos CSÉB-nél viszont kisebb mértékű az emelés — bár ennél is több mint tíz százalék —, hiszen ez a biztosítási forma már eleve lényegesen nagyobb szolgáltatást tartalmaz. dalmi munkára. A közös adatokból a fiatalság is vállal. Elsősorban a lakásépítkezés feltételeinek megteremtésében, a zöldterület, játszóterek fejlesztésében, a gyermekvállalás feltételeinek javítását szolgáló intézmények építésében ajánlják a segítségüket. Ugyancsak fontos feladatnak tartják, hogy a következő tervidőszakban felépüljön a pécsi új úttörőház. Az ülésen elhangzott javaslatokat a KISZ Baranya megyei Bizottsága állásfoglalásban rögzítve eljuttatja a Baranya megyei Tanácshoz. Janus Pannonius Gimnázium Nemzetiségi és férfi ápolói osztályok A Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola idén szeptemberben indított először olyan osztályt, amelyben fiúk is' tanulnak az általános ápolói és asszisztensi tagozaton. A kilenc fiú csakhamar beilleszkedett a leánygimnázium kollektívájába, a gyakorlati foglalkozásokon még a csecsemőápolásban is ügyesebbek, mint a lányok. A fiúk az érettségi mellé általános ápolói és asszisztensi oklevelet kapnak, s tárt karokkal várják őket majd az egészségügyi intézményekben, hiszen szakképzett férfi középkáderekből nagy a hiány. Az érettségi után hu- szonkétféle szakon tanulhatnak tovább, s természetesen nyitva áll az út a felsőoktatási intézményekbe is az itt végzetteknek. A gimnázium másik törekvése, hogy az 1981—82-es tanévtől horvát-szerb nemzetiségi gimnáziumi osztályt indítson. Pécsett ugyanis van már horvát-szerb nemzetiségi óvoda, áltolános iskola, a Tanárképző Főiskolán is folyik ez irányú képzés, de hiányzik az oktatási rendszerből a nemzetiségi gimnáziumi képzés. A Janus gimnáziumban most is van nemzetiségi óvónőképzés, az általános gimnáziumi osztály indításával tennék teljessé a horvát-szerb nemzetiségi gyerekek anyanyelvi tanulását. A nemzetiségi osztályban anyanyelven történik majd az irodalom, a történelem és a földrajz, negyedéven a világnézetünk alapjai című tantárgy oktatása, valamint anyanyelvűek lesznek az osztályfőnöki órák is. A fiú ápolói és a nemzetiségi osztályokba felvett vidéki növendékek kollégiumi ellátásban részesülnek. b. I. Elméleti oktatás és sok gyakorlás Előzzük meg a közlekedési gyermek- baleseteket A Köztársaság téri iskola követendő példája Közlekedési gyermektragédia szinte naponta történik. A gyerek egyik életkori sajátossága a figyelmetlenség. Törődjünk bele, hogy nincs erre orvosság? Hogyan védékezhetünk ellene, mivel előzhetjük meg? Például: a közlekedési ismeretek oktatásával, gyakoroltatásával ... Ahogy azt a pécsi Köztársaság téri általános iskolában teszik, öt éve az iskola tanulói nem szenvedtek, még csak nem is okoztak közlekedési balesetet. (Tanulólétszámuk: 740.) Mi a titkuk? Egyszerű: adva van egy lelkes tanár — Szijártó Ferenc — aki kézben tartja a közlekedési ismeretek oktatását, vezeti a gépjárműbarát, másnéven a közlekedési szakkört, és adva vannak a segítő pedagógusok, akik a kötelezőn felül osztályfőnöki _vagy az alsósoknak környezetismereti órákon is oktatják, magyarázzák és gyakoroltatják a szükséges tudnivalókat. Az elmúlt tanévben náluk félszáz gyerek szerezte meg a kerékpárvezetői engedélyt. Ezzel a 3. osztályosoktól már 200 tanuló bizonyította az elméleti, gyakorlati vizsgákon: tudják, mi az, pfhit a közúti forgalomban tehetnek, mi az, amit tenniük kell és mi az, ami TILOS! A kismotorvezetői engedély megszerzésére már a hetedikesek is készülnek. A sikeres vizsga után a 14. születésnapjukon kapják meg a kismotor jogosítványt. Szíjártó Ferenc testnevelőtanár honvédelmi felelősként vezeti a 25 tagú gépjárműbarát és a 35 fős lövészszakkört. (Mindkettőt az MHSZ patronálja.) A közlekedésbiztonsági versenymozgalom megyei döntőit már hét éve az ő „gyerekei" nyerik. Korábban az Acsády utcaiak kétszer, mióta itt tanít, azóta zsinórban ötödször a Köztársaság tériek az elsők, Titkára a városi KBT propaganda bizottságának, MHSZ-aktíva, KRESZ-oktató. Legnagyobb öröme: tanítványait öt éve nem érte közlekedési baleset. Erre tanártársaival együtt joggal büszke. Részt vettem szakköri foglalkozáson, melyet magyarázatok, ábrák, a közbekérdezésekre adott válaszok, helyzetjátékok, a tesztlapok kitöltése tarkítottak. És ami elve is: gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás . . . Házibajnokságokkal kezdenek. Sorra nyernek kerületi, városi és megyei döntőkön a Közlekedésbiztonsági versenymozgalomban, a Nemzetközi Iskolakupa küzdelmeiben, hasonlóan szerepelnek a lövészetekben. Legutóbb a város legjobbjának bizonyult csapatuk, a fegyveres erők napi harci túrán, a NOSZF tiszteletére rendezett KRESZ és történelmi vetélkedőn. Idén nyáron az isiko- laból 10—10 tanuló vett részt Zánkán a közlekedési és a honvédelmi szaktáborban. Rendszeresen indulnak kerékpártúrára. Most értékelték a Közlekedésbiztonságért versenymozgalom elmúlt tanévi eredményeit: első lett a Köztársaság téri iskola. A KBT ígérete szerint, nemsokára 'kempingkerékpárokat kap ajándékba az iskola. M. L. Egyhetes Jubileum a pécsi Elegy Lajos Gimnáziumban A Pécs városi Vöröskereszt titkára a kiváló munkáért járó kitüntetéseket nyújtja át. Fotó: Hajnal András Szazeues a magyar mentőszolgálat Gépkocsival ellátott mentőegyesületet először hazánkban szerveztek a múlt század derekán a'z európai törekvéseket megelőzve. A Budapesti önkéntes Mentő Egyesület pedig 1887-ben alakult meg. Azóta is a magyar mentőszolgálat ugyanazon feladatot látja el: embereket megmenteni a rendkívüli veszélyben életbevágóan fontos teendő. December 11-én a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban egyhetes rendezvénysorozat kezdődött abból az alkalomból, hogy a magyar mentőszolgálat épp idén száz éves. De ez alkalomból ünnepelték azt is a diák- vöröskeresztesek, hogy a Magyar Vöröskereszt a jövő év május 16-án lesz egy évszázados és az azt támogató ifjúsági mozgalom pedig 1981. februárjában emlékezik a megalapításának hat évtizedes évfordulójára. Ez alkalomból a gimnáziumban „A mentés története” címmel egyhetes kiállítást nyitott meg Jakab Ferencné dr., a P-cs Városi Vöröskereszt vezetőség titkára. Kiüntetéseket adott át a Deák Éva tanárnő vezette több mint száz fős vöröskeresztes szakcsoport legjobb aktíváinak, így Nagyváradi Zsuzsának, Korsós Ágnesnek, Buda Péternek, Horváth Zoltánnak és Pataki Anikónak. A legnagyobb érdem egyébként Deák Éva vöröskeresztes titkáré, aki hosszú évek óta toborozza a fiatalokat, nem sajnálva az idejét sem erre a társadalmi munkára. Neki köszönhető, hogy a nagymúltú gimnázium vöröskeresztes mozgalma ilyen szép eredményeket ért el. Sokat köszönhetnek Fábián Józsefnek, a POTE negyedéves hallgatójának, valamint Buda Péternek, a gimnázium utolsóéves diákjának. Akik eljönnek a Nagy Lajos Gimnázium felújított KlSZ-klub- termébe, sokat tudhatnak meg a haizai mentőszolgálat történetéből a fotók, a tablók alapján. A magyar mentőszolgálat egy évszázados jubileumi évfordulójáról méltón emlékeznek meg ebben a középiskolában. Az első előadást dr. Farbaky Iván, mentős vezető főorvos tartotta. Cs. J. Folyóiratszemle II szociális ellátás fejlődéséről a ma reggel kezdődő szak- szervezeti kongresszuson bizonyára sok szó esik majd arról, hogy társadalompolitikai törekvéseink fő célkitűzése a lakosság szociális biztonságának erősítése, a népgazdaság fejlődésével összhangban álló, az életszínvonalpolitika szerves részét képező szociális ellátás fejlesztésének biztosítása. A Pártélet című folyóirat decemberi számában ezt a fontos kérdést tekinti át írásában Duschek Lajosné, a SZOT titkára. Megállapítja, hogy a társadalmi juttatások évi összege az 1975. évi 83 milliárd forintról tavaly 130 milliárd forintra emelkedett. A szociálpolitika legátfogóbb, minden társadalmi réteget éí korosztályt érintő intézményrendszere a társadalombiztosítás. Az egy dolgozóra jutó társadalombiztosítási kiadások összege az 1975-ös 8970 forintról 1979-re 13 970 forintra emelkedett, s ez egy dolgozóra vetítve mintegy három és fél havi keresetnek felel meg. Mindezek következtében jelentősen fejlődött egészségi helyzetünk, de a jövőben a betegségek megelőzésére még nagyobb gondot kell fordítani. Jelenleg több mint kétmillió nyugdíjas és járulékos él hazánkban, a népességhez viszonyított arányuk csaknem 19 százalék, évente több mint negyvenezerrel nőtt számuk. Elgondolkoztató jelenségre hívja fel a szerző a figyelmet: az évente nyugdíjba menők több mint 40 százaléka viszonylag fiatalon kerül ebbe az állományba, ezért társadqlmi és humánus érdekek fűződnek ahhoz, hogy minél előbb létrehozzunk egy korszerű, egységes rehabilitációs törvényt. A társadalombiztosítási kiadásokból a legnagyobb hányadot a nyugdíjakra fordított összeg teszi- ki: 1979-ben ez 48 milliárd forint volt, A szakszervezetek, együttműködve az állammal, mozgalmi szervekkel sokat tettek az elmúlt öt esztendőben az időskorú emberekért, a róluk való gondoskodás kiszélesítéséért. A szociálpolitika körébe tartozó másik nagyfontosságú feladat a gyermekekről való gondoskodás, a gyermekes családok részére nyújtott széles körű pénzbeli és természetbeni juttatások rendszere. Erre több példát említ a SZOT titkára. A családi pótlékban részesülők száma 1979-re egymillió család fölé emelkedett, erre ebben az évben több mint 10 milliárd forintot fordítottunk. Tovább javult a bölcsődei és óvodai ellátás, jelenleg 100 bölcsődés korú közül 14-15 részesül ellátásban, az óvodáskorú' kisgyermekek 85 százaléka jár egésznapos óvodába. A gyermekgondozási segélyt a jogosult nők 80 százaléka veszi igénybe, ennek évi kihatása ? milliárd 700 millió forint. Üjabö feladatként jelöli meg a szerző, hogy az iskolába kerülő gyermeklétszám átmeneti növekedése azt igényli, hogy a jövőben nagyobb tervszerűséggel, társadalmi összefogással segítsük az egyre égetőbben jelentkező tantermi és napközis gondok mielőbbi felszámolását. M. E.
