Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-12 / 311. szám

Arborétumok napja Az Eszéki Horvát Népszínház operatársulata tegnap este a Pécsi Nemzeti Színházban bemu­tatta Werner Egk A revizor cimű operáját, amely Gogol műve nyomán íródott. A pécsi bemu­tató egyben az opera magyarországi útjának első állomása is. Az eszéki társulat előadását Nada Murat rendezte, vezényelt^ Zeljko Miler. Képünk a pécsi bemutatón készült. Készül a VI. ötös A legutóbbi hetekben a tár­sadalmi, tudományos és érdek- képviseleti szervek megvitatták a VI. ötéves népgazdasági terv irányelveit, javaslatokat dolgoz­tak ki a terv véglegesítéséhez. E vitákat is figyelembe véve az Országos Tervhivatal most ké­szíti elő a népgazdaság VI. öt­éves tervéről szóló törvényja­vaslatot, amely decemberben kerül az országgyűlés elé. A tanácsok tervezőmunkája - az előkészítő szakaszban - lényegében párhuzamosan tör­tént a népgazdasági tervező munkával. Ennek keretében - együttműködve a népgazdasági tervező szervekkel - területi szinten is sokrétű munkát kel­lett végezni. így a tanácsok fel­mérték a jelenlegi középtávú terv várható teljesítését, ponto­sítva ezzel a VI. ötéves terv in- dúló állapotát. Áttekintették a folyamatban levő beruházások helyzetét, s azt, hogy a hátra­levő munkálatok milyen mérték­ben kötik le a VI. ötéves terv beruházási eszközeit. Számítá­sokat végeztek a lakossági szükségletek 1981-1985. közötti változásairól. A közelmúltban került sor az előzetes megyei elgondolások és a népgazda­sági terv területre vonatkozó számítási anyagának egybeve­tésére. Mindezek alapján — megyei szinten is - összeállt a tanácsi gazdaság VI. ötéves fejlesztési koncepciója. Ezt a különböző szakmai testületek megvitatták és a további tervezőmunka alapjául elfogadták. A következő hetekben a me­gyei tervező szerveknek kettős feladatot kell megoldaniok: egyrészt a VI. ötéves tervkon­cepciót - az 1981. évi költség- vetési tervjavaslatot megalapo­zó információként - a Megyei Tanács testületé elé kell ter­jeszteniük, másrészt a fejlesz­tés fő irányainak jóváhagyása után ki kell dolgozniuk a rész­letes tervjavaslatot, melynek jó­váhagyására várhatóan 1981 első felében kerülhet sor. A VI. ötéves terv kidolgozása nem egyszerűen gazdasági és műszaki szakemberek Ugye, ezért szükségesnek tartjuk, hogy jóváhagyás előtt kikérjük az üzemi kollektívák, társadal­mi és tömegszervezetek, tudo­mányos szervezetek véleményét a megyei elgondolásokról. A terv vitáját a mohácsi Fa­rostlemezgyárban kezdjük. Ha­sonló vitára kerül sor a jelzett időszakban a Mecseki Szénbá­nyáknál, az Ércbányászati Vál­lalatnál, a Bólyi Mezőgazdasá­gi Kombinátban, a Pécsi Bőr­gyárban, a Szigetvári Konzerv­gyárban, a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál és a Be- remendi Cementműben. Mellettük kikérjük a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek és az Ifjúsági Szövetség testületéi­nek állásfoglalását, valamint különböző rétegtalálkozók szervezésére is sor kerül. Reméljük, hogy a megyei el­gondolások széles körű bemu­tatása mellett jó néhány hasz­nosítható észrevétel, megszívle­lendő tanács is elhangzik majd ezeken az eszmecseréken. A társadalmi vitáktól azonban azt is várjuk, hogy az előkészí­tésben, tervezésben megnyilvá­nuló közös gondolkodás legyen majd érzékelhető a végrehaj­tás időszakában is. Piti Zoltán Napirenden a belváros korszerűsítése Miniszteri értekezlet Pécsett Megszemlélték a pince-helyreállítási munkálatokat Miniszteri értekezletet tartott tegnap Pécsett az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. A tanácskozásra Pécsre érkezett dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter a tárca vezető munkatársai kísé­retében. Részt vettek az érte­kezlet munkájában Horváth La­josnak, a Baranya megyei Ta­nács elnökének és Szentirányi Józsefnek, az MSZMP Pécs vá­rosi .Bizottsága első titkárának a vezetésével a megye és a vá­ros párt- és állami vezetői. A miniszteri értekezletnek egyet­len napirendi pontja volt: Czente Gyula Pécs városi ta­nácselnök és Paksy Gábor ÉVM területrendezési és fejlesztési főosztályvezető terjesztette elő Pécs belvárosának rendezési tervét, amely a belvárosi re­konstrukció alapjául szolgál. Az előterjesztés megvitatása után dr. Abrahám Kálmán ja­vaslata alapján a miniszteri ér­tekezlet úgy foglalt állást, hogy a terv végrehajtásával, illetve a rekonstrukcióval kapcsolatos feladattervet 1981. január 5-ig dolgozza ki a tárca és a megye a további intézkedések megté­tele végett. Az értekezlet után az ÉVM vezetői megbeszélést folytattak a Dél-dunántúli Tervező Válla­lat vezetőivel, majd a pince- helyreállítási munkákat szem­lélték meg. Őszi verőfényben a sellyei arborétum Erb János felvétele Kétszáz éves a sellyei arborétum Giscard és Schmidt eszmecseréje Párizsban A francia elnök elvben új típusú párbeszédet javasol a Reagan-adminisztrációnak Óvjuk, védjük, fejlesszük parkjainkat, természeti értékeinket Több mint négy órán át tar­tott és röviddel éjfél előtt a fran­cia elnök és a bonni szövetségi kancellár sajtónyilatkozatával ért véget a hétfő esti Giscard— Schmidt találkozó. A két állam­férfi az amerikai elnökválasztás utáni helyzetet. az időszerű nemzetközi kérdéseket és a két­oldalú pénzügyi együttműködés kérdéseit tárgyalta meg kötet­len keretben. Az eszmecserét követően mind a francia, mind a nyugatnémet vezető üdvözölte egy ,,erős Amerika” perspektíváját, hang­súlyozta messzemenő nézetazo­nosságát a megvitatott kérdé­sekben és állást foglalt a fran­cia—nyugatnémet együttműkö­dés mellett. Giscard d'Estaing elnök ki­jelentette: „Franciaország csak örülhet, ha olyan Amerikát lát­hat, amely erős és eltökélt, hogy teljes mértékben vállalja nem­zetközi kötelezettségeit”. E nyilatkozathoz, amely — ellenkezőjére fordítva — a cár- téri politika bírálatának is te­kinthető, a francia államfő hoz­záfűzte: „Ez a megállapítás csak még szükségesebbé teszi, hogy megszüntessék a rendel­lenességet, amelyet (nyugat) Európának a második világhá­ború befejezése óta a világ ügyeiből vaió kiszorulása je­lent. Egy erős Amerika’ és egy erejében. szerepében biztos Európa között megszerveződhet az a baráti párbeszéd, amely természetes, valamint az az együttműködés, amely segíteni fog a béke megőrzésében és a szabadság megvédelmezésé- sében”. ♦ Giscard d'Estaing állásfog­lalása tehát elvben új típusú párbeszédet javasol a Reagan- adminisztációnak. Schmidt kan­cellár a maga részéről a fran­cia—nyugatnémet, a nyugat­európai és az Egyesült Álla­mokkal való együttműködést egyaránt szükségesnek minősí­tette, ugyanakkor egyetértését nyilvánította vendéglátójának kijelentésével. ♦ A két politikus nyilatkozataik szerint tárgyalt még a nemzet­közi helyzet különböző problé­máiról, mint az iraki—iráni konf­liktus, a Szovjetunióval való kapcsolatok, a kelet-nyugati vi­szony, a délkelet-ázsiai helyzet. Giscard elnök hangsúlyozta, hogy a két ország „a biztonság és a béke egyensúlya” érdeké­ben kíván fellépni, s az NSZK Franciaország első partnere volt és marad (nyugat) Európa meg­szervezésében és az EGK-orszá- gok közötti szolidaritás szoro­sabbra fűzésében. Baranya legrégibb arborétu­ma Sellyén található, mely eb­ben az évben kétszáz éves. A Draskovits-família akkori tagjai kastélyuk környékének a csinosí­tására ritka növényekben bő­velkedő parkot rendeztek be a világ különböző porrtjárói be­hozott- példányokkal francia, majd angol stílusban. Napjaink­ra az alapítás területe majd­nem hét és fél hektárra növe­kedett. November 11-én Sellyén, a Mezőgazdasági Szakmunkás- képző és Munkástovább­képző Intézetben, valamint an­nak kollégiumában, amely mö­gött egyébként a ritkaszép nö­vénykert terül el — emlékülést tartott az „Arborétumok napja" címmel az MTA Pécsi Szakbi­zottság Botanikai Munkabizott­sága, a Magyar Biológiai Tár­saság Pécsi Szakcsoportja, va­lamint a Baranya megyei Ta­nács mezőgazdasági osztálya. Az egybegyűlt kutatókat, bo­tanikusokat és lelkes lokálpat­riótákat dr. Földvári János, a Megyei Tanács általános el­nökhelyettese és dr. Sághi Mihály, a sellyei Nagyköz­ségi Közös Tanács elnöke kö­szöntötte. Az előadók, így Pápay Jenő, a Sellyei Nagy­községi Közös Tanács elnökhe­lyettese, dr. Horváth A. Olivér kandidátus, nyugalmazott ta­nár, Papp Kálmán természet- védelmi felügyelő azt hangsú­lyozták, hogy az arborétumok védelmére nagy szükség van, hiszen a 150—200 éves termő­példányok jól alkalmazkodtak a helyi klímához, a talajadott­ságokhoz. így génbankként is funkcionálhatnak, ahonnan a különös példányokat továbbsza­porítani lehetne. Fontos feladat ezen arboré­tumok tudományos felkutatása, amivel a hatvanas évek dere­kán egyedül dr. Vöröss László Zsigmond főiskolai tanár fog­lalkozott. Jelenleg is országos szinten az ő megfigyelései a mérvadóak. Három arborétu­munk megyei, illetve országos szinten védett, így a sellyei, a püspökszentlászlói és a pécsi Pintérkert. Mindegyiknek a fej­lesztésére rekonstrukciós tervek születtek, míg a béri, a görcsö- nyi és a szentegáti növénykert tudományos felfedezésre vár. Ezen kívül más arborétum-jel- legű kastélyparkot nem tartanak nyilván megyénkben, pedig jó­pár van pusztulásra és kalló- dásra ítélve épp a hajdani kas­télyok, nemesi kúriák szomszéd­ságában. A megmentésükért sokat fá­radoznak a Pécsi és a Sziget­vári Állami Gazdaság vezetői, önzetlenül társadalmi munkát végző dolgozói, akiknek köszön­hetően sok egykori kastélypark eredeti szépségében látható. Csakis a társadalmi munka­akciók révén érhetők el az eredmények, hiszen a megyei és az állami szervek kevés pénzt tudnak biztosítani a természet- védelmi területek gondozására. Sellyén például a Szakmunkás- képző Intézet, az Agrokémiai Szövetkezet kollektívái végez­nek rendszeresen társadalmi munkát. Még több iskolás fia­talt, kutatóintézményt várnak, hogy társadalmi munkára jelent­kezzen. Felkérték a Pécsi Tanár­képző Főiskola növénytani tan­székét, hogy a görcsönyi szo- #ciális otthon arborétumát tu­dományosan mérjék fel. Hason­ló tudományos munkát végez már megyénkben a Kertészeti Egyetem tanári kara. Még mindig nem jelent meg egy megyei kiadvány, melyben bemutathatnák az arborétumo­kat. Úgy tűnik, hogy a külföl­diek jobban ismerik természeti értékeinket, ugyanis Sellyén évente 8—10 ezer látogató for­dul meg, főként Hollandiából, NSZK-ból és Jugoszláviából. Csutí J. L. Brezsnyev fogadta Colombót Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke kedden a Kremlben fogad­ta Emilio Colombót, az Orosz Köztársaság külügy­miniszterét. A megbeszélé­sen jelen volt Andrej Gro- miko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szov­jet külügyminiszter. Leonyid Brezsnyev hang­súlyozta: a Szovjetunió kül­politikai irányvonalát a kö­vetkezetes békevágy jel­lemzi, valamint az a törek­vés, hogy mindent megte­gyen az együttműködés és a biztonság erősítéséért Európában és az egész vi­lágon. Mindkét fél megerő­sítette elkötelezettségét az enyhülés és a nemzetközi együttműködés iránt. A megbeszélés résztve­vői nagy figyelmet fordítot­tak a két ország között ki­alakult együttműködésre, továbbfejlesztésük lehető­ségeire, kifejezésre juttatva a Szovjetunió és Olaszor­szág kölcsönös édekeltsé- gét. A meqbeszélés tárgysze­rű, épitő, baráti légkörben folyt le. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli TlQPlO XXXVII. évfolyam, 311. szám 1980. november 12., szerda Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
Thumbnails
Contents