Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-11 / 310. szám

1980. november 11'., kedd Dunántúli napló 3 Jelentős előrelépés a fakitermelés gépesítésében A jövőben több gépész mérnökre lesz szükség Eredményes öt esztendőt tud­hat maga mögött a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság. Az ötödik ötéves terv idő­szakára kidolgozott gazdasági mutatók döntő többségéi túltel­jesítették. Az elmúlt öt esztendőben az eddigi legnagyobb technikai váltás időszakát élték át. Olyan korszerű fakitermelő gépekkel dolgoznak, amelyek forradal­masították a mecseki erdőmun­kások eddigi munkáját. Erre az időszakra esik a gazdaság üze­mei nagy részének rekonstruk­ciója is. Mindezt olyan körül­mények között érték el, hogy a létszám 1975-höz viszonyítva négyszáz fővel csökkent. Csanádi Bélával, a gazdaság igazgatójával a kárászi erdé­szetbe igyekszünk, hogy az ott dolgozó legújabb szerzeményü­ket, a kötéldarut tekintsük meg munka közben. Addig is jut idő az elmúlt öt év eredményei­nek összegezésére. — Hatvannégyezer hektáros erdőterületen gazdálkodunk. Az erdőművelést tekintve az elő­irányzatunkat 120 százalékra teljesítettük: a tervezett 1890 hektár helyett 2260 hektáros a mesterséges erdősítés, ami azt jelenti, hogy több fát termel­tünk ki, de gondoskodtunk an­nak pótlásáról is. Az ötödik öt­éves terv kidolgozásakor arra számítottunk, hogy a megye mezőgazdasági üzemeitől is át­vállalhatunk nagyobb területű erdőtelepítést. De mivel az tel­jes állami dotációt élvez, így a termelőszövetkezetek maguk végezték el ezt a munkát, így a tervezett négyszáz hektár he­lyett háromszáz hektár a telje­sítésünk. — Hogyan alakultak a faki­termeléssel összefüggő eredmé­nyek? — A tervciklus időszakában 1,6 millió köbméter fa kiterme­lését tűztük ki célul, amit telje­sítettünk. Igaz, az utolsó két év ebből a szempontból igen feszí­tett volt, de sikerült. A gazda­ság történetében soha nem ér­tünk el ilyen nagy fakitermelési arányt, mint tavaly és az idei esztendőben. Természetesen eb­ben nagy szerepe van annak is, hogy a fő iránt igen megélén­kült a kereslet. Ezen a téren az a célunk, hogy a következő tervidőszakban tartsuk meg az elért kitermelési szintet. — A gazdaság jelentős fel­dolgozó kapacitással rendelke. zik. — öt esztendő alatt 240 000 köbméter gömbfa feldolgozását terveztük és annál hét száza­lékkal többet dolgoztunk föl. Készárutermelésünk viszont nem érte el a tervezett köbmé- tert:_ itt hétszázalékos az el­maradás a tervhez képest: ter­mékeink a fűrészáruk, praketta- fríz, bányadeszka, talpfa és bú. torléc. De ez önmagában nem sokat mond, mert a kereslet az értékesebb anyagok felé toló­dott el és így a bevételi tervet túlteljesítettük. így például nö­veltük a parketta, a bútorléc, továbbá a parkettafríz terme­lést. Az említett termékeket fő­ként az NSZK-ba és Svédor­szágba szállítottuk. Ha az öt esztendőre tervezett exportérté­ket vesszük, akkor a 416 millió forint helyett 481 milliós kivi­telt bonyolított le gazdaságunk. Mindent egybevetve, a fafeldol­gozás mennyisége hét százalék­kal haladja meg a tervezettet, ami összefügg a feldolgozó üzemek rekonstrukciójával is. — Kérem, beszéljen az árbe­vétel alakulásáról! — A tervezett másfél milliárd forint árbevétel helyett 1,8 mil­liárd várható. A vállalati nye­reség 314 millió forint körüli lesz, ami megfelel a tervezett értéknek. — öt év alatt jelentős fej­lesztéseket hajtottak végre. Mondhatnám azt is, igen lát­ványos műszaki fejlődést értek el. Mennyit használtak föl erre a célra? — A tervidőszakban 315 mil­lió forintot költöttünk a fűrész­üzemi rekonstrukciókra, útépítés, re, erdőtelepítésre, gépek vá­sárlására, a műszaki erdészet korszerűsítésére. Természetesen ez az összeg magába foglalja az állami támogatást is. Az em­lített összegből több mint száz­húszmillió jutott a fakitermelés korszerűsítésére: mondhatom azt is, hogy kényszerűségből tettük, mert itt szorított ben­nünket legjobban a munkaerő- hiány. Új technológiákat vezet­tünk be, speciális közelítő erdei traktorokat vásároltunk. A Kanadából származó MOR- BARK rendszerű fakitermelő il­letve aprítékkészítő berendezés segítségével alapanyagot bizto­sítunk a farostlemezgyártáshoz. Ez az igen nagy termelékeny­ségű gép egymaga annyi aprí­tékot állít elő — évente 35— 36 ezer köbmétert —, mint egy ötven munkást foglalkoztató üzem. A berendezést egyéb­ként tizenöt ember szolgálja ki. Időközben megérkezünk a ká­rászi erdészet területén dolgo­zó új szerzeményhez, a kötél- daruhoz. Az autóra szerelt és a dombon lévő irtás szélén álló berendezés a völgyből húz­za föl a deréknyi szálfákat. Még Steigerwald lános gép­kezelő a szállítással van elfog­lalva, az igazgató a KSK kötél­daru előnyeiről beszél. — Ezzel a géprendszerrel az erdőbeli útépítést szeretnénk csökkenteni. Hatszáz méteres távolságból, száznyolcvan fo­kos sugarú körből képes a völgyből felhúzni, vagy a dom­bokról lehozni a kitermelt fát a berendezés. A nyár folyamán állítottuk munkába: ezt a gépet is mi kaptuk meg először az or­szágban. Jelentős elpnye, hogy nagy megtakarításokat érhetünk el az útépítések elhagyásával, továbbá egyszerűen kiküszöböli a fizikai munkát. — Ebben a tervidőszakban tehát a fejlesztést elsősorban a fakitermelésre koncentrálták. Úgy tudom, hogy az erdőmű­velés terén is nagyon várják dolgozóik a munkájuk' könnyí­tését. — Ebben a tervidőszakban a fakitermelés gépesítésére ju­tott erőnk, most viszont azt ter­vezzük, hogy az elkövetkezendő öt évben az erdőművelésnél ve­zetjük be az új technikát, mivel ezen a területen ma már na­gyobb létszámhiánnyal küz­dünk, mint a fakitermelésnél. — Az elmondottakból úgy vélem, hogy a gazdaság „jó kondícióban van", tehát ez biztató lehet a jövőre nézve is. — Abban, hogy az egy köb­méter fára eső árbevétel tekin­tetében országosan elsők va­gyunk, nagy szerepet játszik az a szellemi és műszaki erő, ami gazdaságunknál koncentráló­dik. ötvenöt egyetemi végzett­ségű mérnök dolgozik nálunk, többségük erdőmérnök. Úgy gondolom viszont, hogy a mo­dern erdőművelés, a fakiterme­lés és feldolgozás ma már mind több gépészmérnököt igényel. Ezt kívánják tőlünk az általunk használt nagy értékű gépi be­rendezések is. A jövőt tekintve tehát ezen a téren is változtat­nunk illik a hagyományos szem­léleten, az eddigi gyakorlaton. Salamon Gyula Utoléri magét az ÉPGÉP pécsi gyára Kifelé a hullámvölgyből A beruházási lassújelzések nehéz helyzetbe hozták az idén az építőgépgyártást. Csökkent az új építőgépek, de a gépjavítások iránti igény is, ezért az ÉPGÉP pé­csi gyárában az év első felé­ben eladatlan készletek hal­mozódtak fel. A sorok rende­zésére nagy erőfeszítéseket tettek, átprogramozták a gyártást, új megrendelők után néztek, exportot vállal­tak. Nehéz helyzetüket még a nyár folyamán ecseteltük lapunkban, ismertetve a ki­vezető úttal kapcsolatos el­képzeléseket. Azóta eltelt egy negyedév, s immár arról ad­hatunk hírt, nagyjából utol­érte magát az ÉPGÉP pécsi gyára, sikerül teljesíteniük az idei évre előirányzott terme­lési feladatokat. — Munka van bőven, el vagyunk látva megrendelé­sekkel — nyugtázta Papp Ál­mos főmérnök. — A harmadik negyedév végéig termelési értékben 150 millió . forintot irányoztunk elő, ezt 3 millió híján hoztuk is. Egyetlen té­tel maradt el, az sem a mi hibánk, arab megrendelésre négy mixerkocsit gyártottunk, de a hozzávaló járműveket nem kaptuk meg a Rábától, f’écsi és mohácsi gyárunk idei termelési feladata összesen 215 millió forint. Úgy látjuk, megvan a reális lehetősége a teljesítésnek. Ámbár kísért az anyaghiány, például gőz- fejlesztőinkkel azért állunk, mert késik egyetlen import alkatrész. Mindenesetre na­gyon erős novemberünk és decemberünk lesz. Az ÉPGÉP pécsi gyára mel- ~ lesleg az idén számottevő ér­téket küld a külföldi piacok­ra. Többek között 20 millió forint értékben házgyári sab­lonokat szállítottak Cseh­szlovákiába. Olasz megren­delésre új típusú markológé­pet készítettek, a prototípust a napokban mutatják be, azt követően ötven garnitúrát gyártalak belőle. Licenc alapján komplett árokdúco- lógép gyártását is megkez­dik. Javítás, karbantartás este és ünnepeken a helyszínen Megháromszorozódott egy-egy szakember teljesítménye Nyolcezer forintos keresetek D olgozhat-e munkahelyén egy szakmunkás kötetlen idő­beosztásban — akár egy bedolgozó? A szövetkezeti iparbon, így a háziipari és a népművészeti szövetkezetekben ilyen megol­dásokat régóta alkalmaznak. Most más, elsősorban szolgólta- tóipari szövetkezetekben kísér­leteznek a bedolgozói rendszer továbbfejlesztett változatának a bevezetésével. A főállású, régi, magasan képzett dolgozónak abszolút önállóságot biztosíta­nak: az idejével, oz anyaggal, a munkaeszközzel, a szállítójár­művel is ő rendelkezik, de a rábízott feladatot maradéktala­nul el kell látnia. A Pécsi Épület- és Lakáskar­bantartó Ipori Szövetkezetben o jövő év bevezetésére készülnek fel. A Tolna megyei Festő és Lakáskarbantartó Ipari Szövet­kezet tapasztalatai alapján in­dultak el. A Tolna megyei szövetkezet a tavalyi hathónapos kísérlet után idén már 130 szakmunkást — a teljes állomány egynegyede — alkalmaz főfoglalkozásban be­dolgozóként kötetlen munkaidő­ben a szekszárdi, a paksi és a bátaszéki egységben. A szövet­kezet adja a munkabért, a mun­kát, téríti a rezsit, míg a szak­munkások önállóan szerzik be az anyagot, a szállítójárművet és a szerszámokat. A szövetke­zet részt vesz a vállalások pénz­ügyi, műszaki előkészítésében, rendszeresen ellenőrzi a minő­séget és a határidő betartását, hiszen másképp nem vállalhat garanciát. Ha késik az átadás, vagy a megrendelő kifogásolja a minőséget, felmondanak a dolgozónak. Tehát nincs vissza, út a napi kötött, ríyolcórós mun­kaidőhöz. A 130 bedolgozó a szövetkezet által megszobott árak szerint fest, üvegez, fűtést, vízvezetéket szerel, tetőt szige­tel, naponta 10—15 órában is, és főként szombat-vasárnap. Ki. számították, hogy kétszer-há- romszor nagyobb a teljesítmé­nyük, mint korábban és o havi átlagkeresetük pedig megha­ladja a nyolcezer forintot. Az ügyfelek többek között azért is elégedettek, mert az esti órák­ban, az ünnepnapokon is a helyszínire érkeznek. Az elnökhelyettes, Kappel Ká­roly elmondta, hogy kezdettől megéri a szövetkezetnek és nincs gondjuk a jogi, pénzügyi és a műszaki ellenőrzéssel, hi­szen az önállósággal nem él­nek vissza az emberek. Azt ter­vezik, hogy a nagyobb értékű vállalásokhoz anyagot vásárol­nak a bedolgozóknak és a ne­hezen beszerezhető gépeket kölcsönözhetik majd. Bagyal István elnöktől meg­tudtuk, hogy a Pécsi ÉLISZ-nél a bedolgozásnak a szekszárdinál kötöttebb és szigorúbb formáját alakították ki. Az ablakszigete­lők és a hibaelhárítást végző vízvezeték-szerelők a gépet, szer­számot és az anyagot a szövet­kezettől kapják. A bért csak a kifogás nélküli munkabefejezés utón állapítják meg, állásidőt nem, fizetnek. A szerelők úgyne. vezett bedolgozói szolgáltató szakcsoportot alkotnak. Egyéni­leg felvehetnek megrendelése­ket, de a legfontosabb a szö­vetkezeti igények teljesítése. Az nem fordulhat elő, hogy az egyik hónapban nem fogad e| megbízást, hogy majd a másik hónapban kétszer-háromszor többet vállal. Ugyanis a havon­ta elvégzendő munka értékének az alsó határát kétszáz munka­órában szabták meg. Amennyi­ben sikerrel jár a féléves pró­bálkozás, akkor megszervezik a parkettázók, a parkettacsiszolók és -lakkozók, falburkolók, pad­lóragasztók, valamint a komp­lett fürdőszoba-szerelők szintén kötetlen munkaidőben dolgozó szolgáltató szakcsoportjait. Az újszerű kezdeményezés realizá­lásához e helyen is saját erőből gazdálkodtál ki a pénzt. A Mohácsi Építőipari Szövet­kezet elnöke, Bischof Ferenc szerint a bedolgozói szakcsopor­tok megszervezéséhez a lehető­ségek elsősorban a szolgálta­tásiján adottak. Egy-két célfel­adatot hasonlóképpen oldottak meg kísérletként. Munkásaik munkaidő után, sőt szabadság alatt a szövetkezet fenyőfűrész­áruját csoportosították és va­gont raktak ki. Olcsóbb volt ez a megoldás, de az is igaz, hogy idegenek már nem vállolják ezeket a feladatokat. A Baranyai megyei KISZÖV- nél példaként említették a Pécsi ÉLISZ-t és bátorítják az ipari szövetkezeteket hasonló vállal­kozásra. Csuti János Az Épületasztalos- és Faipari Vállalat zuglói gyárában az idén hatszázezer ajtót készítenek. Azért, hogy a szigo­rúbb minőségi követelményeknek eleget tudjanak tenni, a jobb munkát ösztönző bérezéssel és önmeózássol se­gítik. A korábbi évek rekonstrukciója nyomán elérték, hogy az idén csaknem kétszázezer festett, üvegezett ajtó is elhagyhatja a gyárat. Bedolgozóként főfoglalkozásban

Next

/
Thumbnails
Contents