Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-11 / 310. szám

Madrid . Minden nagy politikai konfe­rencia olyan, — legyen bármi a témája — amilyen a pillanat­nyi nemzetközi helyzet. A küszö­bönálló madridi Európa-találko- zó ilyenformán nem ígérkezik könnyűnek, hiszen a jelenlegi általános helyzet sem az. Bármennyire kerülni akarjuk azonban a túlzott derűlátást, szögezzük le, hogy az a kelet­nyugati együttműködés, amely a múlt évtized elején kezdődött, sok szép sikert hozott és bizo­nyos formában folytatódik, mint a terv szeiint november 1Í- én megnyitó madridi találkozó is mutatja. Immár némi múltra visszatekintő folyamat része ez. Ot esztendővel ezelőtt ültek ösz- sze a finn fővárosban 33 európai és két észak-amerikai állam ve­zetői és aláírták az azóta neve­zetessé vált helsinki záróok­mányt. Nem valami formális, ál­talánosságokat tartalmazó nyi­latkozat volt ez. hanem olyan százoldalas könyv, amely össze­foglalta mindazt az ajánlatos, szükséges, kívánatos, fontos szabályt és módszert, amely elő­segítheti földrészünk országai­nak együttműködését a politikai elvek, gazdasági kooperáció, emberi kapcsolatok, kulturális •ismerkedés stb. terén. Az együtt­működés bővítése, — ha csak kezdeti sikerekkel, ha sok-sok hiányossággal és bajjal is — megkezdődött. Az 1975-ös helsinki záróok­mány befejező passzusa azt is magába foglalja, hogy időről időre üljenek össze az aláiró államok képviselői és vizsgál­ják meg, hol tartanak, az ok­mányban foglalt, sok évre szó­ló tételek közül melyik ígérke­zik az adott pillanatban a leg- megvalósithatóbbnak. 1977 vé­gén és 1978 elején a jugoszláv fővárosban zajlott le az első „helsinki tipusú találkozó”. Egyben itt kezdődött meg az a fordulat, amely azóta is nyo­masztja a nemzetközi légkört, amely lefékezte a záróokmány­ban foglaltak megvalósítását, és a mai feszült helyzethez ve­zetett. A belgrádi találkozó saj­nos nem hozta meg a remélt sikert, mivel a nyugati delegáci­ók egy része valósággal „a vád­lottak padjára” akarta ültetni a szocialista országokat Belgrád a múlté, nézzünk in­kább előre. Mi várható a madridi találko­zótól? Tény, hogy a hosszú hetek óta folyó előkészítő tanácskozás ez ideig a belgrádi légkörre emlékeztetett. Sőt, azóta feszül­tebb lett a nemzetközi helyzet, a nyugatiak vádaskodási téma­listája is bővült. A magyar kül­döttség mindenesetre azzal a szándékkal ül majd a tanácsko­zóterembe, hogy elősegítse a megegyezést, erejéhez mérten hozzájáruljon a nyugodt légkör megteremtéséhez, az ellentétek csökkentéséhez. Végtére a nyu­gatiaknak is be kell látniuk: a nehéz 1980-as esztendő után a madridi találkozó egyedülálló lehetőséget nyújt a helsinki szellem ápolásához, az együtt­működés folyamatosságának fenntartásához. Tatár Imre December 12-14-re összehívták a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusát A Szakszervezetek Országos Tanácsa hétfőn ülést tartott. Gál Lászlónak, a SZOT főtitkár­helyettesének előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta o Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak a XXIV. kongresszus elé kerülő jelentését, valamint a magyar szakszervezetek alapszabá­lyának módosítására vonatkozó tervezetet. Megvitatta és elfogadta Jakab Sándornak, a SZOT főtitkár-helyettesének előterjesztésében a kongresszusi határozati javaslat-tervezetet. Gás­pár Sándor, a SZOT főtitkára ismertette a XXIV. kongresszus szóbeli referátumának főbb gondo­latait. A tanácsülés megbízást adott a jelölést előkészítő bizottságnak és a kongresszuson mű­ködő munkabizottságoknak. A Szakszervezetek Országos Tanácsa úgy dön­tött, hogy a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusát december 12, 13, 14-re hívja ösz- sze. Hazánkba érkezett a bolgár külügyminiszter Kádár János fogadta a hazánkban tartózkodó Petr Mladenov bolgár külügyminisztert Kádár János fogadta Petr Mladenovot Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezett Petr Mladenov, a Bol­gár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikci Bizottságá­nak tagja, a1 Bolgár Népköztár. saság külügyminisztere. A vendéget a Ferihegyi repü­lőtéren Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság szófiai és Boncso Pencsev Mitev, a Bolgár Néoköztársaság buda­pesti nagykövete. Petr Mladenov hétfőn délelőtt megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Ezt követően a Külügyminisz­tériumban Púja Frigyes és Petr Mladenov megkezdte a tárgya, lásokat. A két külügyminiszter eszmecserét folytatott időszerű nemzetközi kérdésekről és a magyar—bolgár kapcsolatok alakulásáról. A megbeszélésen részt vett Sebestyén Jenő és Boncso Pen­csev Mitev. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hét­főn a KB székházában fogadta Petr Mladenovot, a Bolgár Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagját, o Bolgár Népköztársaság külügyminiszte­rét, aki hivatalos, baráti látoga­táson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Sebestyén Jenő, hazánk szófiai és Boncso Pencsev Mi­tev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke ugyancsak hétfőn a Parlamentben fogadta a bol­gár külügyminisztert. Bolgár vendége tiszteletére Púja Frigyes este vacsorát adott. L. Brezsnyev Indiába utazik Leonyid Brezsnyev, az S2KP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke Szandzsiva Reddinek, az Indiai Köztársaság elnöké­nek és Indira Gandhinak, az Indiai Köztársaság mi­niszterelnökének meghívá­sára december első felé­ben hivatalos baráti láto­gatásra Indiába utazik. Erich Honecker Becsben Hétfőn hivatalos látoga­tásra Bécsbe érkezett Erich Honecker, a Német Szo­cialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtit­kára, az NDK államtaná­csának elnöke. Az NDK ál­lamfője dr. Rudolf Kirchschläger osztrák szö­vetségi elnök meghívásá­nak tesz eleget. Erich Honeckert látoga­tására elkíséri Günter Mit­tag, az NSZEP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titkára, az államtanács tagja, Oskar Fischer kül­ügyminiszter, valamint Ger­hard Beil külkereskedelmi minisztériumi államtitkár. Magyar-szovjet barátsági nap Komlón A szovjet és a magyar him­nusz, ezt követően kórusmuzsi­ka — a komlói Munkáskórus rö­vid előadása — vezette be teg­nap délután Komlón, az Úttörő- és Ifjúsági Házban rendezett magyar-szovjet barátsági na­pot. A találkozón részt vevők — egy szék sem maradt üres a te­remben — előadást hallhattak Iván Szalimontól, a budapesti szovjet nagykövetség tanácso­sától, aki ,,A szovjet nép az emberiség új történelmi közös­sége" címmel tartotta meg be­szédét. A vendégek között volt Iván Behun, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza osztályveze­tője is. * — Ha arra gondolunk, hogy a Szovjetunióban több mint 120 nemzet és nemzetiség él — mondta még előadása megkez­dése előtt Iván Szalimon —, ak­kor bizony érdemes áttekinteni azt a történelmi folyamatot, ahogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomtól napjain­kig egységes közösséggé ková- csolódott ez a soknyelvű, sok­féle kultúrájú ország. Ezért vá­lasztottam ma is ezt témának: mit adott a forradalom a Szov­jetunió népeinek. A Szovjetunió történelmében jártasak jól tudják: a forrada­lom győzelme idején egymástól A vasúti áruszállításban, átrakásban mind nagyobb szerepük von az adatok számitógépes fel­dolgozásának. Jelenleg a Videoton gépein az átrakási teljesítményeket számolják el és gépe­sítették a kocsinyilvántartást is. Képünkön: az elektronikus berendezések adatrögzítőibe táplál­ják a gépkezelők a vasúti kocsik adatoit. Fotó: Elek E. felvétele merőben eltérő fejlettségi fo­kon élő népek laktak itt. Voltak évszázadok óta nomadizáló va­dászok, az akkori körülmények között fejlettnek tekinthető .ipar­ban dolgozók, voltak gazdag kulturális örökséggel bírók és nincstelen tömegek. A különb­ségeket eltüntetni: hatalmas feladatot jelentett, s akkoriban — idézte ezt Iván Szalimon is — jó páran akadtak, akik kétel­kedtek a sikerben. Mint az az angol író, aki hitetlenkedve- hallgatta Lenint, aki azt bi­zonygatta: rövid tíz esztendő elmúltával 100 000 traktornak kell dolgoznia a szovjet mező- gazdaságban. Ami akkor em­berfelettinek tűnt, ma tör­pe szám: jelenleg a Szovjet­unióban 2,4 millió traktor van a különböző mezőgazdasági nagyüzemekben. A gazdálkodás országos szinten egységes modernizálása természetesen a kulturálódás fokában is jelentkezett. S hogy e törekvéseknek mindenütt van eredménye, jó például szolgál­jon: alig pár évvel ezelőtt Iván Szalimon Karinthy Ferencet kí­sérve látogatott el a magya­rokkal rokon manysi nemzeti­séghez. Az alig 6000 lelket számláló közösségnek „saját írója” van, a nálunk is ismert Szesztalov. Az előrelépést ennél talán jobban érzékelteti az, hogy a NOSZF győzelme ide­jén több mint 40 nemzetiség­nek nem volt írásbeli kultúrája, az ország lakosainak 75 száza­léka analfabéta volt. Nem vé­letlenül említette meg előadói beszédében a szovjet nagykö­vetség tanácsosa: ma a ' Szov­jetunióban 135 000 középiskola, 869 főiskola és 65 egyetem mű­ködik, az ország legkülönbö­zőbb köztársaságaiban. A nagy tetszést aratott elő­adást követően a komlói ma­gyar-szovjet barátsági nap az Internacionáléval ért véget. A vendégek megtekintették a teg­nap délután megnyílt trófeaki­állítást, majd Halas Ilonának, a HNF megyei titkárhelyettesé­nek kíséretében Siklósra láto­gattak. A városi tanács épüle­tében a nemzetiségi klub tag­jaival találkoztak, ahol Iván Behun ,,A szovjet ifjúság hely­zete” címmel tartott tájékozta­tót, amelyet kötetlen beszélge­tés követett. M. A. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 310. szám 1980. november 11., kedd Ára: 1,20 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents