Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)
1980-11-09 / 308. szám
Magyar hajók a világtengeren Hazánk is tagja a viláy legnagyobb hárkaszállító- rendszerének Az Interiighter bárkoszóliitó-rendszer egyik anyahajója Vágyálmoktizenkét négyzetméteren Présházak és kerti házak Űj pályázat zártkerti gazdasági épületekre 1975-ben meghívásos pályázót után tervgyűjteményt kínált a Baranya megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya zártkerti gazdasági épületekre. E terveket annakidején a HDN-ben sorozatban ismertettük. Most e tárgyban új pályázati kiírás jelent meg az országos lapokban. „Présházak és kerti házak" címmel pályázatra szólította a tervező építészeket, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Baranya, Somogy, Veszprém és Tolna megyei Tanács. Eredményt 1981. április 19-én hirdetnek, a póInterjú Kovács Istvánnal, a MAHART vezérigazgatójával A közelmúltban Budapesten találkoztak a Duna-menti országok hajózási vállalatainak képviselői. A kollokviumon széles körű vita bontokozott ki a közlekedési munkamegosztás arányaira vonatkozóan, továbbá nagy érdeklődést kiváltó tájékoztató hangzott el, négy szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország és a Szovjetunió — által alapított közös vállalatról, az úgynevezett bárkaszállító rendszerről. Az Interiighter Közös Vállalat eddigi eredményeiről, továbbá a Duna-tengerhajózás jövőjéről beszélgettünk Kovács Istvánnal, a MAHART vezérigazgatójával. — A Duna-tengeri hajózás klasszikus módszere — amely már több mint harmincéves múltra tekint vissza — olyan hajó üzemeltetése, amely megfelel mind a dunai hojózási viszonyoknak, mind a tengeri követelményeknek. A módszer előnye, hogy biztosítható a folya- mamtos szállítás a torkolati kikötőben való várakozás nélkül. Hátránya viszont, hogy a hajók teljes hordképességének kihasználását esetenként korlátozzák a folyami vízállási viszonyok. Az utóbbi időben éppen ezért több technikai újdonság született az említett hátrány kiküszöbölésére és itt elsősorban a folyam-tengerhajózás területén használatos bárkaszállító-rendszerekre gondolok. Az alacsony építésű bárkák, a folyamokon tolóegységekben úsznak le o torkolatig, a tengereken való átjutás pedig a bárkaszállító anyahajó segítségével történik. A Lash, a Sea- Bee, a Bocat és más rendszerek mind szélesebb körben terjednek. Az első ilyen rendszert tudomásom szerint az Amerikai Egyesült Államok hozta létre vagy tíz esztendővel ezelőtt, amelynek shipjei Európa és Amerika között közlekednek. — A bárkaszállitó rendszer nagy előnye tehát abban rejlik, hogy átrakás, kikötői daru es várakozás nélkül továbbíthatók a különböző szállítmányok. Gondolom ez o lényege a létrehozott Interiighter Közös Vállalatnak, amelynek mi is tagjai vagyunk. — Pontosan. A közös vállalat két évvel ezelőtt alakult, a négy' tagország egyenlő arányban vesz részt a vállalatban. Kétszáz darab, ezerszáz tonna befogadóképességű bárkával rendelkezünk, amelyek a Dunán közönséges tölt uszályként közlekednek a Duna torkolati kikötőiig, ahol az anyahajó liftrendszere emeli be a fedélzetre az áruval teli bárkákat. A vállalat részére a finnek építették meg a „Julius Fucik” és a „Szamuely Tibor” elnevezésű bárka hordozókat: három fedélzetükön egyszerre huszonhat bárka fér el. Tudomásom szerint az Interiighter a világ eddigi legnagyobb bárkaszállító rendszere. — Milyen útvonalon közlekednek az anyahajók és mennyivel gazdaságosabb ez a fajta szállítási mód? — A bárkával megrakott shi- pek a Fekete tengeri Duna torkolattól indulnak: az egyik járat Indiába, illetve Pakisztánba, a másik pedig Vietnamba jár menetrendszerűen. Ami az eredményeket illeti: mivel ez a második esztendő, konkrét számokat még kora lenne mondani, de az már biztos, hogy ez a fajta szállítás nagyon gazdaságos. — Hazánk ama kevés európai ország közé tartozik, amely nem rendelkezik tengerparttal. Ennek ellenére hajóink kiveszik részüket a tengeri szállításokból is. He az elkövetkezendő évtizedeket vesszük tekintetbe, mennyire változnak lehetőségeink? — A Rajna—Majna—Duna csatorna üzembe helyezése után a Északi tengerrel is megvalósul a közvetlen víziúti összeköttetés, E mellett folyamatban van a Dunának az Odera folyóval történő összeköttetésének megvalósítása, ami később lehetővé teszi a Keleti, az Adriai és az Egei tengerre való közvetlen eljutást is. Bízom abban, hogy hazánknak az ezredforduló táján több tengerrel lesz már közvetlen víziúti kapcsolata. Ez viszont egységes elveket, összehangolt nemzetközi intézkedéseket igényel. Salamon Gyula Hajózás iráni érdeklődök, figyelem! A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat feluesz és bet a nil: O hajós fedélzeti munkakörbe 8 általánost végzett, úszni tudó dolgozókat 0 gépházi munkakörbe vasipari szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező, vagy műszaki középiskolát végzett dolgozókat. Kétmüszakos, heti váltásos munkarend. Munkahéten munkásszállást biztosítunk. Jelentkezni lehet: Budapest XIII., Cserhalom u. 2., Dunai Kirendeltség Baja, Nagypandur sziget, Siófok, Munkásör u. 2. Öt év alatt megtérül Melegágyban neveli a fenyőpalántát Egyre többen nevelnek 500 -1000 négyszögöles kiskertjükben fenyő-, tölgy-, éger. és akáccsemetét eladásra. Különösen sokan hódolnak a fenyócsemete- nevelésnek főként Vas, Zala és Somogy megyében. A legtöbb „karácsonyfás" Böhönyén, Vé- sén, Inkén, Hencsén és Porok- szentkirályon található, akik a pécsi, szigetvári, kaposvári piacot, a Zöldérteket, valamint az erdőgazdaságokat is ellátják. Ott mindenütt magról szaporítanak szabad földben, míg a baranyai talaj ezt nem teszi lehetővé. Az 52 éves Tóth Tibor Tótszent- györgyön öt éve fogott ebbe a vállalkozásba: kertjében akkor melegágyban előnevelt négyezer csemetét ültetett ki nyolcszáz négyszögölön. A négyezer forintos befektetés most kezd megtérülni és idén több mint kétezer karácsonyfát kínál: a piacokat az autóján keresi fel. Az őstermelők zöme drága pénzért hozatja a legjobb csíraképességű magvakat, akár külföldről is, de jópóran maguk gyűjtenek magvakat az általuk titkolt erdőrészekben. Egyébként egy kiló gyűjtött magról 30—40 ezer darab kisfa is előnevelhető, de egyénileg még nem próbálkoztak ekkora tételben. Nehéz eligazodni a „karácsonyfa-világban", ugyanis a kertészek, a hobbi-termesztők többszáz változatát nemesíteték ki a lucfenyőnek. Tóth Tibor, a szigetvári kórház raktárosa, aki hajdan híres dohányos-gazda volt, az ő fajtáját keresztesfenyőnek nevezi. Az elvetett magokat takarta, mert a madarak kicsipegették volna. Az eredés 97 százalékos lett a kipalántázás után. Egy éven át öntözte az alig 20—30 centis palántákat és minden esztendőben 5—6-szor kapált, ugyanis a gyomirtószerek ártanak a fenyőnek. Kapálás közben még 'meghorzsolni sem szabad a gyökérzetet, mert kiszárad. Emiatt egy példánya sem pusztult el. Nehéz feladat o megfelelő tő- és sortávolság kalakítása a vezérhajtás metszése, a korona formázása. A lemetszett gallyakért Szegedről is jöttek koszorúkészítők. Mégis a legnehezebb dolog az eladás, mert sose tudni, milyen ízlés uralkodik karácspnyra. Sláger -lehet a 2—3 méteres, földre tett, vagy a jóval kisebb, asztalra állított karácsonyfa. Vagy épp az edénybe gyökerestül kihelyezett fácskákat fogják keresni. Az viszont változatlan tény, hogy az idősek egészen kicsi példányokat kérnek és a falusiak a legkritikusabb vevők. Változatlan áron kínálja portékáját is: lakásán 18, a piacon 25 forint métere. Jövőre ismét belevág egy félévtizedes akcióba, mivel a szomszédos Nemeskén Könyves Simon harmadmagával társult 1200 négyszögölön keresztes- fenyő nevelésére. Csuti J. lyaművek bemutatására május 20-án kerül sor. Ismét a 12 négyzetméter... Az építési hatóság az Országos Építésügyi Szabályzatra hivatkozva csak 12 négyzetmétert engedélyez. Először is: miért 12 négyzet- méter? Az ún. zártkertek — községi, városi külterületek nagyüzemi- leg nem művelhető földterületei — e földhasználati forma kb. 2,5 millió embert érint — nem üdülőterületek; a föld alapvetően mezőgazdasági termelő terület még akkor is, ha egyes helyeken az üdülő-pihenő jelleg került előtérbe. Az illetékesek úgy vélték, hogy a zártkertekben tehát elsősorban szerszámok elhelyezését, termények átmeneti tárolását kell megoldani, s emellett a pihenésre is helyet biztosítani. Mindezekhez a 12 négyzetméter elegendő, főleg ha pincével is kiegészül az épület. No nem városi jellegű — épület alatti — pincével . . . Itt kezdődött a 12 négyzetméteres kálvária, aminek elébe kívánt menni a Baranya megyei Tanács az említett tervgyűjteménnyel, mivel már kezdtek megjelenni a 12 négyzetméteres alapterületű „toronyházak”, amelyek mindenfajta ig'ényt ki akartak elégíteni. Mondani sem kell: ezek mind engedélytől eltérően vagy anélkül épültek. Holott. . . : — Ideiglenes tartózkodásra alkalmas, tájbaillő, azaz a természeti tájba :llő épületeket mond az OÉSZ — hallottuk dr. Tihanyi Csabától, a Megyei Tanács ÉKV-osztályának főelőadójától, aki annakidején a terv- pályázat gondozója volt, s aki a mostani pályázatnál Baranyát képviseli. — összességében a régi, hagyományos értelmű présház-funkcióra gondoltunk, s nem többre. Viszont változtak az igények és a zártkertekben is megjelent a városi szemlélet. Mindinkább hétvégi és üdülőházakat akartak építeni. — Miért gond ez? — Mert az állandó tartózkodás bizonyos komfortfokozatot, tehát közművesítettséget is feltételez, márpedig a zártkerteknél soha senki nem ígért semmiféle közművesítést. Az öt év előtti pályázat célja is az volt, mint a mostaninak: jó térkihasználású, esztétikai szempontból is megfelelő, hagyományőrző épületek tervét ajánlani az építtetőknek. Az a pályázat hasznos volt, az akkor megjelent tervajánló füzetet lapozgatva ismerősek az épületrajzok, hiszen közülük sok megvalósult, vagy egyes elemeik jelentek meg az újonnan épült „gazdasági” épületeken. Most az a szándék, — ezért országos a pályázat —, hogy kvalitásos tervezők próbálják meg: mit lehet kihozni a 12 négyzetméterből úgy, hogy az építtető vágyálmai is teljesüljenek — és esztétikai ártalommal se járjon az építkezés. Törje a fejét az építész azon is, hogyan lehet észszerűen kihasználni a tetőteret is — lakóházra, üdülőre utaló megjelenés nélkül! És nemcsak 12 négyzetméter! A kiíró szervek léptek egyet az igények felé. Ti. 1500 négyzet- méter feletti teleknagyságnál 30 négyzetméter alapterületű földszintes épület is építhető, ha a zártkertben a telkeknek legalább a fele ilyen méretű, s legalább háromnegyedrészí szőlő- és gyümölcstermelő terü- rületről van szó. És ami e hírben rossz: Baranyában nincs ilyen zártkert. Hársfai István Repülővel Eszékről? Egyelőre csak dinárért Karnyújtásnyi közelségbe kerül Baranya és Pécs az Adriához. Nem kell hosszú órákon át zötykölődnie a baranyai turistának sem buszon, sem vonaton, sem személyautón, mert ha az új eszéki repülőtéren felszáll a Jugoszláv Légitársaság (J AT) menetrendszerű járatára, egy órán belül eljuthat Ri- jekába, Pulába, Splitbe, Dub- rovnikba, akár Belgrádba vagy Zágrábba. Ezt még tavaly jelentette be egy baranyai idegenforgalmi tanácskozáson a jugoszláv Pan- turist utazási iroda képviselője. Nos, azóta a 400 miílió dinárért épített korszerű repülőtér ez év május végén elkészült, június 2-án emelkedett először magasba gép az eszéki kifutópályáról. Azóta Eszékre 15 000 utas és több ezer tonna gyorsan romló élelmiszer indult útnak. A repülőtér 2,5 kilométer hosszú, 45 méter széles kifutópályáján valamennyi JAT-gép landolhat. A ncpokban magam is megcsodálhattam az Eszéktől 18 kilométerre lévő repülőteret, melynek vezetője megismételte a tavaly elhangzottakat : várják az egyéni és csoportos baranyai, pécsi turistákat. A városból rendszeres buszjárat van a repülőgépekhez, a személyautóval érkezők pedig a repülőtér autóparkolójában hagyhatják a kocsit, melyre akár két hétig is vigyáznak. Itthon lelkesen számoltam be a kínálkozó lehetőségről és o csodaszép repülőtérről dr. Takács Józselnek, az IBUSZ megyei igazgatójának és dr. Jégh Károlynénak, a Coopturist me- ■ gyei irodavezetőjének. Véleményük: valóban egyszerűbb lenne az Adriára tartó baranyai csoportokat busszal levinni Eszékre, onnan pedig repülővel folytetni az utat. így az utasnak is kényelmesebb, gyorsabb lenne az utazás, a buszok sem .esnének ki 10—14 napra, mert azok közben itthon, vagy más külföldi túrákon újabb csoportokat szállíthatnának. De: turista csak dinárért válthatja meg a repülőjegyét, így oda a nagy lehetőség. (Az egyéni turista dinárból sem válthat be korlátlanul, ebből az összegből pedig sokallja a repülőút árát. Mit lehet tenni? Tehát egyelőre Eszékről csak dinárért lehet repülőútra indulni. Ferihegyről viszont továbbra is forintért válthat repülőjegyet a Jugoszláviába tartó baranyai turista, a JAT és a MALÉV gépeire. Jó lenne, ha a két testvérmegye idegenforgalmi vezetői — mint már annyi másban, — ebben is megtalálnák a mindenki számára kedvező megoldást. Az 1981 -es idegenforgalmi csúcsszezon indulásáig van még elég idő . . . Murányi László A Tanárképző Főiskola a marxizmus tanszékre FELVESZ gépelgí tudó adminisztrátort a fizikai tanszékre az elektronikában jártas technikust. Jelentkezés a tanszékvezetőnél. Felvesz továbbá takarító-hivatalsegédet. JELENTKEZÉS a gazdasági igazgatóságon.
