Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)
1980-11-07 / 307. szám
1980. november 7., péntek Dunántúlt napló 11 Köszöntjiik Lvov testvérmegyénket a NOSZF 63. évfordulóján! Sä? . tw » — Új é»Hfc«i*» • MMhé mami tUÉfc.n 1 Al. Bmiíim Hallgatók a Ivovi mezőgazdasági egyetemen Fiatalodva őrzi emlékeit Lvov Kilátás a politechnikai egyetem új oktatási központjára Lvovban Lvovban október végén már csalóka az enyhe, napsütéses idő. Egyik nap még hajadonfőn lehet járni, a ballonkabát is lekívánkozik az emberről. Másnap megszaporodnak az utcán az „usankák”, a jól ismert, prémes sapkák, a bábuskák pedig szorosan kötik fejükre kendőjüket. így volt ez idén is — zakóban mentünk a Ivovi sajtóházba, ottani kollégáink aggódva mondták, hogy megfagyunk, ezen a napon (október 30-án) -20 fokot zuhan majd a hőmérséklet, a november 7-i ünnepségen minden bizonnyal mínusz 8-9 fokos hidegben ünnepelnek majd a Ivoviak. Nos azóta idehaza is bekopogott a tél, szovjet testvérmegyénk „fővárosában”, a Lenin proszpekten azonban jóval zimankósabb időben, nagy lelkesedéssel vonulnak ma fel az emberek tízezrei. A Ivoviak azonban nemcsak történelmük kétségtelenül legnagyobb eseményét tartják tiszteletben, alkalmunk volt látni Ivan Ljuka- vics várát (kastélyát?) melyet a XVI. század végén épített, s melyet nemrégiben restauráltak, most a Ivovi múzeum kihelyezett osztályaként működik. Oleszkó egyébként hetven kilométernyire van Lvovtól. Barátaink, a „Lvovsz- kaja Pravda" és „Vilnaja Ukrajna” munkatársai azt mondták, kiszaladunk ide Lvov határába egy érdekes helyre. Nos hát a kijevi országúton több mint egy órát autóztunk, mire a várfalakról letekinthettünk a végeláthatatlan síkságra. Persze a méretek. Két és fél millió ember él ebben a megyében, itt egyetlen kicsi járás is csaknem akkora, mint Baranya. Mór korábban a nyomdában meglepődtünk, amikor a rotációs géptermet megláttuk. A Ivovi újságokon kívül, amelyek egyszeri megjelenése összesen több mint egymillió példány, itt nyomják a moszkyai Pravdát, a Tru- dot, az Izvesztyiját is. Ezek kész oldalai telefotón érkeznek a Ivovi nyomdába, bonyolult, de lélegzet elállító gyorsasággal magas nyomású technikára teszik a filmeket alkalmassá, majd egyetlen éjszaka millión felüli példányban kinyomtatják. Csaponganak a gondolataim, de Ivovi kollégáink is szélvész sebességgel száguldoztak velünk, mindent szerettek volna megmutatni, amit még nem láttunk. Mindent szerettek volna elmesélni, amiről még nem hallottunk. Mitzki Ervin, a Dunántúli Napló főszerkesztője és jómagam is már harmadszor jártunk Lvovban, vendéglátóinknak nem volt könnyű dolga. S mégis: itt van például Oleszka. öt évszázad művészi emlékeit gyűjtötték össze, a csinos művészettörténész, akit egyszerűen csak várkisasszonynak is szabad szólítani négyszáz éves naiv festményeken mutatja, melyik út vezet és hogyan jutunk a pokolba. Egy másik helyiségben II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona portréja látható, aztán az iskolát teremtett Ivovi rokokó néhány remekbeszabott bútorában gyönyörködhetünk. Oleszkából eljövet megállunk a monumentális Bugyonij emlékműnél; a ' hegyoldalból kinőve húsz métert a levegőben úszva vágtató érclovasok, megfoghatatlan, hogy statikailag miként oldotta meg a művészcsoport. Szépsége lenyűgöző. S ha már a művészeteknél tartunk: a csaknem százesztendős Ivovi sörgyár kóstoló pincéjében a kétségtelenül kiváló sörök mellett más élményben is volt részünk. A vörös tégla és faborítású boltívek hátsó részét a régi sörgyár köveiből rakták ki, hangufaos mécsesekkel, néhány figurával díszítve. A másik sarokban a kandallóban pattogó, jóillatú és barátságos meleget adó égő fahasábok mellett halljuk a történetet: három, a Ivovi képzőművészeti főiskolán végzett hallgató diplomamunkája a pince. Nem az egyedüli bizonyítványa ez a végzős fiataloknak. A remek Ivovi cirkusz, a politechnikai főiskola végzős hallgatóinak alkotása. A képzőművészek most a város alatti pincerendszer egy kilométeres szakaszán vendéglátó kombinátot terveznek. Az előbb a régi sörgyár néhány alapkövéről beszéltem. A mostani is régi, ez a legnagyobb gondjuk is most. Évente 900 000 hektoliter sört kell gyártaniuk (nagyon jó minőségű a sörük), közben szétszedve a gyár, teljes rekonstrukció alatt áll, alig hihető, a látottak alapjón, de Gura Stepán Grogorje- vics, a dinamikus fiatal igazgató állítja, hogy a most még csak vázaiban álló főzőházban még az idén sört főznek. El kell hinnünk, a történelmi Lvov körül gombamódra szaporodó lakótelepek, az építkezés gyorspsága ezt sugallja. Az egyik kibontakozóban levő új városrész neve egyébként Pécs lesz. L. J. A Ivovi Iszkra üzem évente nyolcvanmillió darab villanyégőt bocsát ki ki új outó-púlyoudvar Lvovban
