Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)
1980-11-06 / 306. szám
1980. november 6., csütörtök Dunántúlt Tlcrolo 3 Mórica grófnő H szocialista hazafisäg és a gazdaság 980. október 25—26-án Egerben ezzel a témával foglalkozott Eger város Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar írók Szövetsége, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Művelődési Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa vendégeként közel 150 meghívott közgazdász, művész, politikus, pedagógus, katonai szakértő, ifjúsági vezető, újságíró és szak- szervezeti aktivista. Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy a hazafi- ság sokirányú kapcsolatrendszerének szerves része a gazdasághoz való kötődés. A hazafiság szocialista értelmezésében komplex fogalom, s a gazdaságot a maga összetettségében kapcsolatba hozhatjuk a nemzeti érdekekkel és a felelősséggel. Megállapította. hogy csak a tudással párosult érzelem tehet bennünket szocialistává és hazafivá. s ebben az oktatásnak, a honvédelmi képzésnek jelentős szerepet kell vállalnia. Az iskola és a hadsereg egyedül nem képes ezt megoldani, mivel a hazafiságot felnőtt korban is állandóan formálni keli a valóságos társadalmi és gazdasági viszonyok feltárásával, a nemzeti és nemzetközi összefüggések elemzésével, a nemzettudat tágításával. Kiemelte, hogy a kultúra, a történelem és a gazdaság összefüggésében kell gondolkodnunk, mert csak így leszünk képesek a nemzeti létünket a maga totalitásában felfogni. A korszerű hazafiság szemléletében fejlesztést igényel a gazdasági változások tudatbeli tükröződése, mivel ez napjainkban problémákkal teljes. Szólt a szocializmus és a nemzeti nihilizmus szocialista hazafiságot kizáró vonásairól, a kisnemzet mivoltunk félreértéséről. Vázolta a világgazdaságban elfoglalt helyünket, s megállapította, hogy semmi okunk arra, hogy a „kisor- szóg komplexust" tápláljuk közgondolkodásunkban, mivel gazdaságunk méreteiből semmiféle hátrányunk nem származik. Erősen tudatunkba kell ültetni a világgazdaságtól való nagyfokú függésünk tényét. A KGST-nek fontos helyet kell biztosítania hazafias gondolkodásunkban, nemcsak érzelmi szempontból, hanem gyakoriati okokból is, mivel nemzeti boldogulásunk egyik tényezője. Hosszabban elemezte gazdasági fejlődésünk szocialista útját. Az új helyzet által követelt változások megértésének fontosságára, a probléma megoldása késztetésére, s az új helyzet megkívánta cselekvésre hívta föl a jelenlévők figyelmét. A mai helyzetben két kérdésre kell válaszolnunk, amikor kialakítjuk és motiváljuk nemzeti cselekvésünket: — A korábbi évek növekedési modellváltoztatá- sónak a problémájával ál- lurik-e szemben, vagy csupán a gazdasági teljesítmény krónikus gyengeségeivel? — Az új helyzet csupán gazdaságunk számára jelent-e kihívást, vagy a társadalmi szolidaritás ereje is próbára tétetik? A gazdasági hatékonyság fokozatos növekedése nemzeti ügy, s ezért kívánatos, hogy felpezsdüljön az alkotó erő hazánk minden táján, a társadalom minden műhelyében. A maihoz hasonló időszakokra jellemző volt. hogy a hazafias gondolkodás általában szorosabb kapcsolatba került a gazdasággal. Nekünk is tudatosan kell munkálkodnunk a társadalmi együttműködés fejlesztéséért a politika és a gazdaság területén. A munka és a hazafiság témakörében a hozzászólók beszéltek arról, hogy hazánkban sok érték vész el az el nem fogadott újításokban, a fel nem hozott ötletekben és a megértésre nem találó, jobbat akaró emberek közömbössé tételében. Nagy a jelentősége annak, hogy üzemeinkben és intézményeinkben hogyan dolgozunk, milyen a nemzeti teljesítményünk, a világban hogyan ítélnek meg bennünket. Többen hangsúlyozták a lokálpatriotizmus fontosságát, a megyei és városi felelősségérzet kialakításának súlyát. A demokratizmus és hazafiság jelen időszakban való adekvát voltát többen aláhúzták. Sokat tettünk a demokratikus légkör kialakításáért 1957-től napjainkig. 1957-ig is a nép érdekében csináltunk mindent, de nem mindig a néppel. Napjainkban d demokratikus intézményrendszer elmarad a követelmények mögött. Az alulról jövő kezdeményezések felkarolását többen hangsúlyozták. A nemzetköziség és hazafiság kérdésében fontosnak vélték a gazdasági stratégiánk fejlesztését. A külgazdaság felé kell irányítani a termelésünket, de ez nem jelenti a hazai ellátás csökkentését. Károlyi Mihály által 60 évvel ezelőtt felvetett ke- let-közép-európai tudat erősítésén kell fáradoznunk. Többen úgy látták, hogy ennek előnyeit gazdaságilag ma sem tudjuk kihasználni. A hazafiság és kultúra kérdésében aláhúzták, hogy ma a kultúra problémára orientált. Nem szabad elfogadnunk, hogy az egyes problémákat külön kezeljék, összefüggésbe kell hoznunk az ország problémájával. A kényszeregyensúlyozás jelen időszakában sem lehet lemondani az emberek kulturáltságának fejlesztéséről, így fejlesztenünk kell a lakásellátást, az egészségügyet és az általános iskolai oktatást. A nevelésközpontú iskola a „teljes" személyiségfejlesztéssel; testi-fizikai állapot, a tudat, 6 világnézet, a képességek, a beállítódás, a jellem nevelésével segíti a társadalom gazdasági alapjának fejlődését. A tanácskozáson sok kérdés, dilemma is terítékre került. így például az, hogy kételkedjünk-e, neveljük-e kételkedésre az iskolában is ifjúságunkat? A válasz abban összegezhető, hogy úgy, és addig kételkedjünk, amíg az nem gátolja cselekedeteinket. A továbbgondolkodásra alkalmas problémák sokaságát adta a 10. alkalommal megrendezett egri tanácskozás az cttlévőknek és rajtuk keresztül sokaknak. Or. Erhardt Imre Kálmán Imre operettje igen előkelő helyet foglal el a műfaj népszerűségi listáján. Pergő ritmusokkal átszőtt szép ívű dallamai, világos hangszerelése, fél évszázadon túl is állják az idők próbáját. — A librettó operettesen naiv. De naivitásait a mai néző ugyanolyan elnézően fogadja, mint az előző generációk. Nyilvánvalóan azért, mert tudja, hogy a valóságon túl, valahol a mese hatalmas birodalmának mezsgyéjén pereg a cselekmény. Ezért várja olyan buzgón, hogy a színpadon minden ugyanolyan szép és tökéletes legyen, mint az igazi mesében: a lenyűgöző díszletek közt forgó, pompás ruhákba öltöztetett segédszínészek sokaságából kiemelkedő szépséges primadonna szopránja, a daliás bonvi- ván tenorja, a kacér szubrett bája, a táncoskomikus vidámsága, a buffó humora, a táncosnők fürge lába, a kórus és zenekar puha, telt hangzása. A közönség ezért ül be most is a színházba. A Pécsi Nemzeti Színház repertoárjában évadról évadra szerepel egy — esetleg — két pperett. A társulat komoly hagyományok birtokosa. Mégis, amikor műsorra tűznek egy- egy darabot, úgy tűnik, sutba dobják mindezt, ami volt (a jót is). Új rendező próbálkozik új koncepciókkal, régi és új szereplőket bevonva a nagy játékba, amelynek ígéretétől mindenki bűvöletben él a színpadon, egészen a premierig. Aztán amikor felgördül az első függöny s ott áll a színpadon megilletődötten maga a produkció, kiderül, hogy hibás a koncepció. Valami egészen mást kellett volna kitalálni (eredeti ötlet híján akár a „dicső múltat" idézve), hogy a közönség az ismert, jó darab láttán méltón szórakozhasson. A Marica grófnő „nagy és kis" premierjén (az első szereposztással október 12-én, a másodikkal október 24-én) magam is a kellemes szórakozás reményével ültem a nézőtéren. A játék nagyszerűen indult. — Marica grófnő s. az erdélyi birtok egykori tulajdonosa, az inkognitóban Török Péter nevet viselő tiszttartó érlelődő szerelmét sok bonyodalom közepette hirtelen félbeszakítja a gyanú: csak a hozományért, a pénzéért Honfoglalás kori település Tatabánya egyik új lakónegyedének építése közben honfoglalás és korai Árpád-kori falu maradványait hozták napvilágra a munkagépek. A napokban befejeződött leletmentö ásatások honfoglaló őseink szállásait, tíz ház alapját és a hozzájuk tartozó kör alakú árokegyüttest, valamint egy földbe vájt kemencét tártak fel. Olycn leletek kerültek a régészek birtokába, amelyek jó forrásként szolgálnak o honfoglaló magyarság életének teljesebb megismeréséhez A házat gerendákból, faágakból és vesszőfonatokból állították ősz. sze. A bejárat mellett állt a kőből épített kemence. Az egyik ház hátsó felében földbe mélyített „munkagödröt" tártak fel, omely valójában „ülőalkalmatosság" volt. Munka közben ebbe a gödörbe rakták lábukat a család nőtagjai, hogy kényelmesebben dolgozhassanak. A gödör ólján női munkaeszközöket, csonttűket találtak, s egy lapos orsókorongot, amely ugyancsak az asszonyok munkájának emlékét őrizte meg.' szereti Móricát. Mindez persze félreértésből fakad. De Péter komolyan megsértődik. Közben kérők ostromolják Maricát, aki ügyes kifogásokkal kikosarazza őket. Az egyik kikosarazott (Zsupán Kálmán) Lizába szeret, a másiknak (Móric herceg) Cecília asszony tetszik meg. A félreértések (sok vidám jelenettel tarkítva) végül is tisztázódnak, s a szerelmes párok egymásé lehetnek. A történet nem több és nem kevesebb annál, hogy a szokványos operettfigurák életre keltéséhez kellő hátteret biztosítson. A darab sikere szempontjából azonban a kulcskérdés egészen más. Nevezetesen, hogy ezzel a háttérrel és az eredetileg nagyon is előtérbe állított zenei anyaggal hogyan bánik a rendező, s a zene aktív irányítását végző karmester. Jelen esetben a rendező (Konter László) ahelyett, hogy nagyobb teret engedett volna a zene természetes áramlásának. túlhangsúlyozott gügye figuráival, a tempó és dinamika vérbő lüktetését nélkülöző, lapos előadást produkált. Statikus tömegjelenetei nyomasz- tcok. Igaz, a nyitányba robbanó vidám összkép, a szüreti mulatság és az orfeumi jelenet, jeles kivételnek számít. — A Szovjetunió polgári repülési felsőoktatási intézményeiben folyó szakképzésre hirdet nyilvános pályázatot az 1981—82-es tanévre a Művelődési Minisztérium. Pályázhatnak azok a nőtlen, illetve hajadon magyar állampolgárok, akik az 1980—81- es tanévben valamelyik gimnázium, illetve szakközépiskola IV. osztályos tanulói. Akik az 1980— 81-es tanévben a választott szaknak megfelelő egyetemnek vagy főiskola nappali, esti vagy levelező tagozatának első évfolyamát végzik, vagy előfelvettek az 1981— 82-es tanévre. Akik valamely üzemben dolgoznak, s 1977-ben vagy azóta érettségiztek, és a pályázat benyújtásának határidejéig nem töltötték be a 25. életévüket. A pályázat feltétele a minden szempontból kifogástalan magatartás és a repülőorvosi előírásoknak megfelelő egészségi állapot, amely a több éves külföldi tanulmányokat lehetővé teszi. A szovjetunióbeli ösztöndíA zsongitó zene maradéktalan élvezetét a karmester (Papp Zoltán) bizonytalan beintéseit követő, kiváló muzsikusokból álló zenekar sem tudja biztosítani. A lötyögő indítások, a színpadi aszinkronok, mind karmesterhibákból erednek. Ennek ellenére helyenként igen szép és stílusos a zenekar hangzása. A színpaddal közös akusztikai összhang a kórus határozott megszólalásával a számok folyamatában már feledtetni tudja az indítások bizonytalanságait. A szereplők közül mindenekelőtt az új bonviván (Harmath Albert) alakítását kell kiemelnünk. Hangjának természetes szépsége, átütő ereje betölti a színházat. Meggyőző játéka (különösen a második felvonás fináléjában) hihető magabiztosságról tanúskodik. Kár. hogy a prózai orgánum behatárolja lehetőségeit. Partnere — Marica grófnő szerepében — Bókái Mária emlékezetes énekesi és színészi teljesítményt nyújt. Az első primadonna (Cseh Mária) a hangjából hiányzó átütőerőt alakításával sem kárpótolja. Mester István (a másik bonviván) kellemes hangja jól illeszkedik az együttes tónusához. Figuráját rutinból fakadó mesterségbeli tudására építi, lemondva ezzel a könnyed terjas pályázaton való részvétel nem zárja ki, illetve nem helyettesíti a hazai felsőoktatási intézménybe való jelentkezést, és attól teljesen független. Egyetemi vagy főiskolai diplomával rendelkezők nem pályázhatnak. Érettségi bizonyítvánnyal rendelkező — nem egyetemi, főiskolai elöfelvett — sorkatonák, illetve szakmunkások csak abban az esetben pályázhatnak, ha 1981. július 31-ig leszerelnek, illetve megszerzik a szakmunkás-bizonyítványt. A jelentkezők az alábbi szakokra pályázhatnak: repülőgépek elektromos berendezései és a légiközlekedési műszerek, automatizált légiirányító rendszerek. Légiközmészetességről. A legőszintébb színészi alakításokkal a szub- rett-táncoskomikus pár (Krasz- nói Klári és N. Szabó Sándor) ajándékozott meg bennünket. Végig sziporkázó, derűsen bájos, énekes-táncos jeleneteik jól elszórakoztattak. Móric herceg szerepében Cserényi Béla (jóllehet a rendezői koncepció áldozataként) szánalmas túlzásokba téved. Péter Gizi elbűvölő. Faludy László majdhogynem ripaccsá válik, de még így is tőle kapunk legtöbbet a személyiség varázsából. Az operettben nélkülözhetetlen ceremóniamesterek (Szalma Lajos és Szivler József) kis szerepükben is kitűnnek. Említést érdemel még a cigánylány még kisebb, de hálás szerepében Pusztaszeri Emília, s remek beugrásával Rácz Rózsa. Jó benyomást kelt az egyszerűségében is mindig hatásos tánckar (koreográfus: Majoros István) és két csinos szólistája, a Jakab-ikerpár. A Vota Emil tervezte díszletek tetszetősen praktikusak. Nem így a pusztán szép jelmezek (Borsi Zsuzsa munkája), amelyek a stiláris összhang igyekezetében figyelmen kívül hagyják a szereplők legfontosabb alkati és személyiségbeli adottságait. lekedési rádióberendezések üzemeltetése (csak férfiak pályázhatnak). Repülőtér-építés (nők is pályázhatnak). Repülőgépek és hajtóművek üzemeltetése. Mérnök-repülő- gépvezető. Légiforgalmi irányító. (E három szakra is csak férfiak pályázhatnak). A januári felvételi vizsgán csak orosz nyelvből kell vizsgázni. A képzés ideje Rigában 2 és fél év. A pályázattal kapcsolatos egyéb információk a Budapest 271-851 telefonszámon kérhetők a KPM Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságának repülésoktatási osztályán. Jelentkezési lapok a helyszínen, illetve a középiskolákban szerezhetők be. Bornemissza Géza Ösztöndíjas pályázat polgári repülöképzésre
