Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)
1980-11-05 / 305. szám
1980. november 5., szerda Dunántúlt napló 3 Szükség van a lakosság közreműködésére Játszótérrel kombinált parkot ölelnek körül a háztömbök Lvov-Kertvárosban. Fotó: Proksza László Lassú fejlődés Pécs Elkészült az első kerti kistraktor Veszprémben A Veszprémi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál francia licenc alapján elkészült az első Robi—50 elnevezésű kerti kistraktor. A Mezőgép Tröszt és a francia cég kooperációs szerződésének megkötése után a veszprémi vállalat négy hónap alatt berendezkedett a gyártásra. Még ebben az esztendőben háromezer kistraktor készül, jövőre pedig 15 ezer darabot adnak a kiskerttulajdonosoknak. A Robi—50 elnevezésű kisdoktorhoz a francia cég szállítja a motort, s Veszprémben készítik a kormányszerkezetet, a kapcsoló szerkezetet és a hajtóművet. Ezekből nemcsak a saját szükségletünkre termelnek, hanem a többletből fizetnek a motorért, amelyet igy deviza- kiadás nélkül szereznek be. Novemberben és decemberben Négy épületrobbantás Pécsett Megfúrt házak várnak Pécsett arra a pillanatra, amikor a robbantómester „Vigyázat! Robbantás!" kiáltása utáni másodpercekben vastag porfelhőbe burkolózva befeje, zik több évtizedes pályafutásukat. Az utóbbi években több ízben került sor ilyen látványos eseményre; a belvárosban kiemelkedő szenzációnak számított, amikor a hajdani Vadászkurt omlott össze - ennek a helyén áll a margorétás cserépmintájú új irodaház. Most három épület vár a robbantásra. A Rákóczi út 38-at már régebben kiürítették, a DÉLKÖ szakemberei most készítik elő a november 16-ra tervezett robbantást. Két hétre rá o Zsolnay Vilmos út 13-15 számú házak hátsó traktusánál hangzik el a vezényszó, majd újabb két hét után ugyanitt az utcafronton. A sort a Rákóczi út 32. számú ház zár- jo feltehetően december második felében — öttől függően, mikor fejeződik be a lakók kikötöztetése. Ennek a robbantásnak a végrehajtó, sóra a Bányászati Aknamélyi- tő Vállalat kapott megbízást. Miért robbantással „börtönök”? A válasz kézenfekvő: mindhárom épület Pécs legforgalmasabb útvonala mentén fekszik, s a robbantás az egyetlen módszer, ami az útvonal minimális igénybevéte. lével jár. A robbantások vasárnapi napokon lesznek a korareggeli órákban, amikor még a forgalom is gyérebb, s olyan módszert alkalmaznak, amelynek révén a törmelék nem az úttest felé zúdul. zöldterületi hálózatában Törődi ni a vendéff&kbs! Parkok a „fennmaradó” területeken? ■ A A Városi Pártbizottság a pártértekezlet elé terjesztett jelentésében fogalmazta meg: „Az elért eredményekre árnyékot vet, hogy esetenként a kívántnál lassúbb ütemben készülnek el parkjaink, válnak rendezetté új lakónegyedeink, s hogy nem védjük, ápoljuk eléggé környezetünket." Idevágó feladatok szerepelnek a Városi Pártbizottság idei cselekvési programjában is. Ennek jegyében több lépés történt. Legutóbb arról adhattunk hirt, hogy a Városi Tanács és az iskolák között megállapodás született a lakóterületi zöldfelületek gondozásáról. Ugyancsak a fentiek ösztönözték a Pécs városi Népi Ellenőrzési Bizottságot Pécs zöldfelületi rendszerének vizsgálatára.- ¥---------------------------------------------------A témával az elmúlt években ismételten foglalkoztunk, mint a városi élet javításának fontos és el nem hanyagolható elemével. Most a városi NEB-vizsgá- latra szorítkozva annak legfontosabb megállapitósoit ismertetjük. Lvov-kertvárosi biztatás Mindenekelőtt a jelenlegi helyzetet rögzítette a vizsgálat. Eszerint Pécsett az egy főre jutó zöldterületi ellátottság átlaga — c parkerdő nélkül — 9,5 négyzetméter. A városrészek között roppant nagy o szóródás. A legrosszabb az ellátottság természetesen a belvárosban: 3 négyzetméter. Meszes 12, Újmecsek. alja 10—11, Szigeti városrész és Lvov-Kertváros 5—5 négyzetméter. Látható, hogy a zöldterületek az építés sorrendjében csökkentek, szemlátomást az Országos Építésügyi Szabályzatban előírt minimális 5 négyzetméternyi közkert-igény kielégítése volt a cél, s mivel közpark, környezeti park létesítésére nem volt kötelező normatíva, ilyenek nem is létesültek. Szerencsésen változott a helyzet Lvov-Kertváros déli — siklósinak mondott — területén. Itt már 16—18 négyzetméter jut eay lakosra, s ezt o jelentés azzal a derűlátó megjegyzéssel nyugtázza, hogy „nem folytatódik az elmúlt években megfigyelhető, a zöldterületek rovására történő besűrítő lakótelepítési tendencia." Figyelmeztetnek a népi ellenőrök arra, hogy Pécsnek kevés a lakóterületi és a városi szintű parkja, s a helyzetet csak javította, de nem oldotta meg az újonnan létesült lvov-kertvárosi körzeti park. Az alacsonyszintű ellátottság egyenes következménye a fokozott elhasználódás; ez a fenntartás költségigényességét növeli. aminek viszont korlátozottak a fedezeti lehetőségei — tehát szembe kell nézni a helyenkénti elhanyagoltság tényével. E téren tehet sokat Pécs társadalma a városért! A jelentés egyik táblázata igen határozottan támasztja alá az idézett jelentés megállapítását. Eszerint a most végetérő tervidőszakra tervezett 7660 lakáshoz 437 000 négyzetméter parkterület létesítését irányozták elő. A lakásterv az eddigiek szerint 101,5 százalékra teljesül, a parkterületé viszont csak 75,2- re. Az egyes tervévek között is nagy a szóródás: őz elsőben mindössze 31,7 százalékos volt o parképítési terv teljesítése — 80,7 százalékos lakásterv-tel. iesítés mellett —, s csupán 1979- ben volt túlteljesítés, 124,4 százalék erejéig. Van-e jövője a zagytérnek? Felvetődött a kérdés: van-e Pécsett a zöldfelületi rendszerre, annak fejlesztésére koncepció. Megállapították az ellenőrök, hogy valami ilyesmit körvonalazott ugyan az 1971-ben jóváhagyott általános rendezési terv, de ennél tovább nem is jutott. Általános rendezési terv szinten ma nincs a városnak ilyen koncepciója. Mentségül: ennek a kidolgozására sem volt kötelező előírás. Viszont egy feltételezett rendszer egyes elemei megvannak: a parkerdő, az égervölgyi és a malomvölgyi kirándulóközpont, a lezárt erőművi zagykazetták, a külszíni fejtések rekultivált területei . . . Ezek viszont nem alkotnak egységes rendszert, minthogy nincs összeköttetésük. A koncepció hiányában egyébként a város zöldterületei lényegében a városrendezés kapcsán „fennmaradó” területekre kerültek, többnyire az olyan fontos funkcionális szempontok, mint pl. a klímajavítás, a szelek felfogása, a levegő tisztaságának védelme, a zajhatások csökkentése stb. mellőzésével. A rendszer említett elemei közül érdemes szót ejteni a már több mint 120 hektárnyi felhagyott zagyterületnek. Ennek egy részén a 70- es évek elején történtek fásítási kísérletek, más részén pedig fásítások. Az utóbbi nem támaszkodott az előbbi eredményeire, s a Tüskésréti úttól délre lévő kazettán már megerősödött, de messze nem parkcélú vagy akár erdőjelegű f< állomány van. Pedig ez nagy reményekre jogosító területként indult: vásárvárosnak, városligetnek ígérték. Ha ilyen célra hasznosítanák, újra kellene fásítani, ez pedig újabb több éves késlekedéssel iárna. A túlsózás veszélyei A fenntartás gondjai kapcsán kitért a vizsgálat egy jelentékeny károsító tényezőre: a sózásra. Ma a téli síkosság elleni védekezés — és tegyük hozzá: a hóeltakarítás — hovatovább legnélkülözhetetlenebb eleme a só. A sónak cipőre, gépkocsira és növényzetre gyakorolt károsító hatására újra meg újra felhívják c figyelmet mégis száz tonna számro szórják ki az ország útjaira o téli hónapokban. A pécsi NEB-jelentés is elmondja mindezt, megállapítva: az évről évre növekvő sókoncentrátum szi- kesíti a talajt és ezzel korlátozza vagy megszünteti a növények életfeltételeit, amin csak a költséges — tehát szinte kilátástalan — talajcserével lehet segíteni. Itt említjük azt, amire a NEB-nél a vizsgálati anyag tárgyalása után hívták fel a figyelmet: a Városi Tanács 1977- ben alkotott rendelete felsorolja a síkosság elleni védekezésnél bevethető anyagokat. Ezek között a só nem szerepel. A NEB javasolja A népi ellenőri vizsgálatok azzal zárulnak, hogy a legfontosabb intézkedésekre javaslatokat tesznek az illetékes szerveknek. Ezúttal a Városi Tanács végrehajtó bizottsága a címzett. Javasolja a NEB, hogy az általános rendezési terv felülvizsgálata kapcsán dolgoztassák ki a város egységes zöldfelületi rendszer-koncepcióját; a védőerdő-övezet fejlesztése érdekében az állami tulajdonú - és erre alkalmas — területeken a lehetőségekhez mérten kezdjék meg és folyamatosan végezzék a fásítást; a síkosság elleni védekezésben korlátozzák — illetve a nagyobb zöldfelületek környezetében tiltsák meg — a só használatát; a zöldterületek rongálása miatt kiszabott bírságokat a fásítási alap javára fizessék be. Célszerűnek tartanák, ha a város a tanács építési és közlekedési osztályán főkertészi státuszt létesítene. H. I. francia fiatalember ma. kacs volt. Nem hitte el menyasszonyának, hogy Pécsett az égvilágon nincs más látnivaló, mint a tévétorony. Ezt az információt egy svájci turistától kapták valamelyik nyugatdunántúli kempingben. Nem semmittevés!... Üdülők között, Baranyában — Minden tévétorony egyforma — nyafogott az ifjú hölgy, de a vőlegény hajthatatlan maradt. Eljöttek Pécsre, és itt is maradtak. Igaz, ebben az autójuk is ludas volt, hiszen néhány napig a szervizben javították, de közben Paule rájött, hogy nem kell minden híresztelésnek felülni: akad itt más látnivaló is. A másik végletbe egy budapesti házaspár esett. A SZOT üdülőszálóban töltöttek két hetet, s az elutazás előtt az asz- szony a teraszról mégegyszer rákönyökölt a pécsi panorámára. — Pécsett minden van! ötéves kulturálódási szünetet pótolni lehet itt, amíg az ember végigjárja az összes múzeumot és műemléket. Unatkozni? Alig maradt másra időnk, mint a kirándulásokra, a látnivalókra. A férj egy árnyalattal realistább. — Egy baj van, hogy ide föl ritkán jár a busz. Nehéz úgy megtervezni a programot, hogy ne maradjunk le a járatokról. Egyébként Juditka nagyon érti a dolgát. Igen sok helyre elvitte a társaságot. „Juditka” - Papp Judit - tizenegy éve a pécsi SZOT üdülőszálló kultúrosa. Ha valaki, hát ő gazdag tapasztalatokkal rendelkezik az üdülők lélektanát illetően. — A százötven vendég közül átlagban 60—70 igényli a szervezett programokat. Egy-egy csoportban a legkülönbözőbb foglalkozású emberek megtalálhatók. Miniszter is, persze nem túl gyakran. Ilyen heterogén összetételű társaság számára kell tehát érdekes programot összeállítani. A múzeumok közül általában a Zsolnayval kezdem, ez a leglátványosabb, és általában meg szokta hozni a kedvét még a kevésbé lelkes múzeumlátogatóknak is. Úgy vettem észre hogy igénylik a vezetést, ugyanis nem minden helyen4 hívják fel a figyelmüket arra, hogy mi az igazi érdekesség. Nagyon szeretik a diaelőadásokat, de ehhez hozzájárul az is, hogy Déri János vetít. Ő a Kesztyűgyár műszaki fejlesztési előadója és Európa minden országáról vannak diái. Ha kell, hóban, fagyban fölcap- lat ide, és nagyon élvezetes előadásokat tart, többek között Pécsről. Vannak, persze, akiket csak a tévé érdekel. Lecövekel- nek a hallban és a monoszkóptól a szünetjelig-mindent megnéznek. — Nem találják fárasztónak a programokat? Hiszen végtére is p:henni jöttek ide. — A program nem kötelező. Én például nem mentem el Siklósra, mert a várat már láttam néhányszor, a palotában látható kiállítás pedig nem érdekel - válaszolja a megszólított hölgy. - A sok cserép helyett nem ártana korabeli bútorokat, viseleteket vagy fegyvereket kiállítani. A lényeg az — és ez nagyon jó —, hogy a választás lehetősége biztosítva van. — Nem is értem, hogy egy ilyen gazdag kultúrájú és ilyen szép fekvésű városban miért csak egy SZOT-üdülő van — jegyzi meg a másik asszony, egy budapesti vállalat bérszámfejtője. — Biztosan jönnének mások is üdülni, ha több hely volna. Én csak azt az egyet kifogásolom, hogy a környéken, például Abaligeten, miért zár be minden szeptember elsejével? Akármilyen szép idő van. még egy fagylaltot sem ehet meg az ember a barlang; körül. Harkány. Idős házaspár bandukol a piactér felé. — 0 dűlők? — Igen, Pestről. — Mivel töltik az idejüket Harkányban? Természetesen a fürdésen kívül. összenéznek. — Most éppen a feketepiacot akarjuk megnézni — mondja a férfi mosolyogva. — Egyébként moziba járunk és sétálunk. Az üdülőben szép könyvtár van, ha rossz az idő, oda húzódunk be. Szervezett program? Az nincs. Látja, nem is volna rossz, ha nem mindenkinek magának kellene a menetrendet böngésznie, hogyan jut el Mohácsra, Sely- lyére. Csak a futballmeccsek vannak kiírva. — A vendégek többsége idős ember, házaspárok. A vállalat kulturosa szokott kijönni az ismerkedési és a búcsúestet megszervezni de más program nemigen van — mondja a Baranya megyei Építőipari Vállalat üdülőjének csinos portásnője. — Saját medencénk van, s ha jó az idő, úgyis mindenki fürödni akar. Nyáron a szabadtéri rendezvényeket tudjuk ajánlani nekik, ősszel, télen a mozit. Az igazság az, hogy sokan jönnek autóval, és elviszik a társaikat kirándulni. A magánüdülők sora aztán végképp kimarad a kulturális magvak szórásából. Virágnevek fedik az üdülőknek kiadott lakásokat,. társasházakat, itt a szolgáltatás maximuma a rex- asztal. De hiába is kérdezném ezt a két nyugatnémet asszonyságot, hogy végződött a rexpar- ti, aligha ezzel foglalatoskodtak. — Három napra jöttünk ki Harkányba, egyébként Pécsett vendégeskedünk. Ó, nagyon kellemes volt, csak Elsa kapott a víztől szívdobogást. Hogy még mit tudtunk csinálni? Kedves uram, hát aludtunk . . . Mások talán diszkóban voltak, vagy televíziót néztek. Nem valószínű, hogy csak rajtuk múlott a program egysíkúsága. Minden bizonnyal az az üdülőgazda teszi jól, aki nem csak a testi, hanem a szellemi táplálék megszerzésében sem hagyja magára vendégét. Végsősoron az üdülés sem jelenthet abszolút semmittevést. Havasi János
