Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-04 / 304. szám

1980. november 4., kedd Dunántúli napló 5 Emiékplakett népi ellenőröknek Ünnepi megemlékezés a megyei NEB-nél Hatszázhetven társadalmi munkás vesz részt Baranya me­gyében a népi ellenőrzési mun. kában. Többségük kétévente vesz részt egy-egy vizsgálatban, de jócskán akadnak, akik — a szakmai követelményeket kielé­gítendő — egy évben kétszer is vállalják e felelősségteljes munkát. Ilyenkor 6—10 napig távol vannak a munkahelyük­től, ahol kellőképpen értékelik ezt a távollétet: a népi ellen- zési tevékenység haszna kifeje­zésre jut az egyéni munkában is. A népi ellenőrzés társadalmi segítői tevékenységének hivata­los elismerésére tegnap került sor a Baranya megyei Népi El­lenőrzési Bizottságon a novem­ber 7.-i ünnepi apparátusi ér­tekezleten, amelyen a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot dr. Sebestyén József főosztályveze­tő-helyettes képviselte. Keresz­tes János, a megyei NEB társa­dalmi elnökhelyettese emléke­zett meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. év­fordulójáról, majd dr. Szabó József, a megyei NEB elnöke adta át a KNEB által adomá­nyozott „Népi ellenőrzés em­lékplakettet" dr. Bálint János­nak, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola magosépítési intézete igazgatójának, dr. Csanálosi Sándo/nénak, az MSZMP Pécs városi Bizottsága osztályveze­tőjének, Dúsa Jánosáénak, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság cserkúti gépüzeme ad­minisztrációs vezetőjének, dr. Fodor Miklós somogyhárságyi körzeti orvosnak, Horváth Ist­vánnak, a mindszentgodisai Ady Endre Tsz főkönyvelőjének, dr. Németh Jenőnek, a sellyei Agrokémia Szövetkezet főköny­velőjének, dr. Papp Ferenc nyugdíjasnak, a mohácsi NEB népi ellenőrének, Pintér Lajos­nak, a lippói Béke Őre Tsz fő­könyvelőjének, Stecher Antal­nak, a Szigetvári Állami Gazda­ság technikusának és dr. Tátrai Lajosnak, a Pécs városi Föld­hivatal vezetőjének. További 23 társadalmi munkásnak külön­böző jutalmakkal köszönték meg a társadalmi tevékenysé­get. Értékelték a megyei versenyt Élen a mázaszászvári önkéntes tűzoltók Baranyában több mint hat­ezer önkéntes tűzoltó áll nap mint nap készenlétben, hogy megfékezze a pusztító lángo­kat. Az önkéntes tűzoltó egye­sületek (ÖTÉ) tagjai társadalmi segítői, elő- és utóvédéi az ál­lami tűzoltóknak. Miért vállal­ták ezt az alapos szaktudást és bátorságot követelő feladatot? Mi hajtja őket? A segítőszán­dék, a tenniakarós, a hagyo­mányápolás. Megyénkben sok ÖTÉ évszázados múltra tekint vissza. 1969-től a megyei Tsz Szövetség vándorzászlaját nyer­hetik el a legjobbak. Az idei győztes mázaszász­vári ÖTÉ tagjai tavaly elsőként értek az egyházaskozári tsz lán­gokban álló szárítójához, ott 20 órán át birkóztak az álla­miakkal együtt a lángokkal; erdő- és avartüzeket is oltottak. A járási tűzoltóversenyen a fel­nőtt csapatuk 4., négy úttörő­rajuk két 1., egy 2. és egy 9. helyezést ért el. Idén ismét ők vehették át egy évre a vándor­zászlót. (Először 1977-ben fenn­állásuk 100. évfordulóján érde­melték ki.) A mázaszászvári bányász­klubban tegnap délután az út­törőzenekar pattogó muzsikája kíséretében a helyi ÖTÉ pa­rancsnoka, Lőrincz József, önk. tü. hadnagy vette át a zászlót a tavalyi győztes nagypeter- diektől. Horváth Ferenc tsz-el- nökhelyettes ünnepi köszöntője után dr. Molnár István, a Ba­ranya megyei Tanács osztályve­zetője értékelte az önkéntes tűz­oltóegyesületek idei versengé­sét és adta át a jutalmakat. A győztes mázaszászvári mögött a nagypeterdi és a mindszent­godisai ÖTÉ lett holtversenyben a 2.—3. helyezett. Dukits Ká­roly, tü. alezredes, megyei pa­rancsnokhelyettes a Szolgálati Érmet 30 év után Merényi Jó­zsef ÖTE-elnöknek; 20 év után Potyondi János mázaszászvári tanácselnöknek és Harka Zol­tán, önk. tü. alhadnagy ÖTE- titkárnak adta át. (Ők a kom­lói járási hivatal jutalmát is át­vehették.) A mázaszászvári önkéntes tűzoltók szeretnék végleg ma­guknál tartani a zászlót... M. L Óvónők klubja Pécsett Klubot avattak tegnap délután Pécsett, az Építők úti óvoda fapanel részé­ben. Ez az épületrész tíz éven át óvodáskorú gyer­mekek elhelyezését szol­gálta. Ez év elején az óvo­da bővítésével lehetővé vált, hogy a fapanelt — amely gyermekintézmény­ként való működése tűzbiz­tonsági okokból hosszú tá­von nem volt ajánlatos — más célokra hasznosítsák. A Pécs városi Tanács művelődésügyi osztálya az óvónők, óvodai dolgozók kérését figyelembe véve klubot létesített az épület­részből. Az ötéves prog­ramban többek között szakmai, anyanyelvi, kultu­rális, egészségnevelési to­vábbképzéseket rendeznek. Az óvónők klubját Takács Géza, a Pécs városi Alsó­fokú Oktatási Intézmények Pártbizottságának titkára adta át rendeltetésének. Új I BUSZ-iro avattak Komlón Baranyában az utolsó öt év­ben az IBUSZ összes irodája megújult: felújították a pécsit, újat létesítettek Drávaszabol- cson és Udvarban, építik a harkányit. Komlón tegnap dél­előtt adták át az IBUSZ 84. irodáját, ezzel együtt a nagy hazai idegenforgalmi vállalat ma már 130 kirendeltséggel rendelkezik. Év végéig még két iroda átadását tervezik Veszprémben és Békésen. Az 1953-ban létesült komlói kirendeltség ezideig öt helyen működött, vendégként kapott helyet hol a Béke szállóban, hol a Május 1. Művelődési Ház helyiségeiben vagy a Le­nin téri tízemeletes földszintjén. Végleges helyére a napokban költözött az iroda. A város köz­pontjában kapott helyet a Kossuth Lajos utca 40-ben. A Családtámogatás a VOLÚN-nál mintegy kétmillió forintból léte­sült korszerű létesítményt teg­nap délelőtt Németi József, az IBUSZ vezérigazgatója adta át. Morber János, a Komló városi Tanács elnöke mondott köszö­netét a város lakóinak nevében az IBUSZ-nak a szép létesítmé­nyért, amely most már végle­ges helyén az ezredfordulóig képes sokoldalúan szolgálni ügyfeleit. Kétmillió forintos forgalmat bonyolítanak le a baranyai iro­dák, ehhez a komlói ez évben kilenc és fél millió forinttal já­rul. Országosan élen járnak a komlói brigádok a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, csak­nem tíz éve nyolc baráti or­szág brigádjaival, képviselőivel rendeznek évente nemzeti na­pokat. A baráti találkozók, a szakmai utazok megszervezésé­ben vállal feladatokat a ti­zenkét munkahelyes komplex iroda, hiszen az idén már har­mincegy utat szerveztek, első­sorban szakmai, tapasztalat­csere-látogatásokat a Szov­jetunióba, Csehszlovákiába, Romániába és az NDK-ba. Automata mosógép - ajándékba A három itthonlévő kislány gyorsan elosztotta a mogyoró­krémmel töltött desszertet. Ők ennek örültek legjobban. A szüleik viszont az automata mo­sógépet simogatták, nézegették. Ajándékba kapták. Puber Ferenc, a Volán 12-es Vállalat dolgozója. Felesége, a Mecsekvidéki Vendéglátó Vál­lalattól jött gyesre. Nyolc gyer­mekük van. A legidősebb 12, a legkisebb kétéves. A pécsi Kassák Lajos utcai két és fél szobás szövetkezeti lakást tavaly kapták. Az elmúlt évben sikerült először együtt üdülniük a Volán Tröszt és a vállalat szakszervezeti bizottsá­gának együttes segítsége nyo­mán. A kéthetes ingyenes bala­tonkenesei pihenéshez 2000 fo­rint támogatást adott a csalód­nak a vállalat. Háromezer fo­rinttal segítették a költözkö­déssel együtt járó kiadásokat. Ugyancsak 3000 Ft-tal járultak hozzá a négy gyermek beiskolá­zásához. A folyamatos gondoskodás újabb szép órája volt a tegnap délelőtti. Eperjesi Ferenc, a Volán 12-es Vállalat szakszer­vezeti bizottságának titkára át- cdta a Tröszt szakszervezetének ajándékát, a 13 900 forint érté­kű automata mosógépet. A gép beszerelését és karbantartását a Gelka Déry Miksa szocialista brigádja vállalta. Idén harmincmillió forintot költött az IBUSZ irodahálózatá­nak fejlesztésére. Jövőre hat- száz útvonalra jelentkezhetnek ügyfeleik, és sok utat szervez­nek, a szomszédos országokba elsősorban a kispénzű csalá­doknak. G. M. Tetőablak­bemutató Dombóváron (Tudósitónktól) A családi házaikban a ler»- ikásbővítés egyik legkézen­fekvőbb és legolcsóbb mód­ja a tetőtér-beépítés. Gondot okoz viszont a te­tőtérben létesített lakószo­bák megfelelő világítása. Ezen a gondon igyekezett segíteni a Déldunárrtúli TÜZÉP Vállalat akkor, ami­kor a dombóvári telepén hétfőn délelőtt, a meghí­vott tervezők és építők ré­szére bemutatót tartott. A bemutatott Pural B. tí­pusú tetőablak igen jó fényáteresztő, hő- és hang- szigetelő tulajdonsággal bír. A tetőablak egyaránt beépíthető cseréppel vagy hullám- és síkpalával fe­dett tetőszerkezetbe. A TÜZÉP-telep bemutatóter­mében felállítottak egy te­tőszerkezetet és az érdek­lődők előtt elhelyezték ab­ban a Purul B. tetőabla­kot, omely nem igényel kü­lönösebb szakértelmet. így a barkácsolók saját maguk is beépíthetik. Magyarszéki Endre Tanácsülés a Műszaki Főiskolán Továbbfejleszteni a számítás- technikai szolgáltatások színvonalát Az országban jelenleg négy területi oktatási számítóközpont működik: Szegeden a József Attila Tudományegyetemen, Bu­dapesten a Műegyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegye­temen és Pécsen a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskolán. A kö- vekező ötéves tervben a fő feladat a központok szolgálta­tási színvonalának a növelése és a számítógépek kapacitásá­nak jobb kihasználása. Többek között ezekről volt tegnap szó Pécsett, a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola tanácsülésén. A társ- és tudományos intézetek képviselőit a főiskola főigazga­tója, dr. Pauka Imre köszöntöt­te, majd Páris György minisz­tériumi főtanácsos, a Művelő­dési Minisztérium Tudomány- szervezési és Informatikai Inté­zetének igazgatója tartott tájé­koztatót a VI. ötéves tervidő­szak kutatási, valamint a szá­mítástechnikai fejlesztési fela­datokról. El kell érni, hogy a jövőben még több intézmény használja a számítógépek adta lehetősé­geket, hogy a hallgatók is megismerkedjenek és dolgozza­nak a gépekkel. Mindehhez természetesen fokozatosan ki kell alakítani az egységes gép­parkot. A tervek szerint a jövő­ben Miskolcon, Debrecenben, Veszprémben és Győrben lé­tesítenek további területi okta­tási központokat. Mint azt a tanácskozás szünetében Müller László, a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola Matematikai és Számítástechnikai Intézetének igazgatója elmondta, tovább akarják fejleszteni a távadat­feldolgozó rendszert, jobban alkamazva az ipari-gazdasági feladatokra. Több számítóköz­pontot szeretnének összekap­csolni, így például a közeljövő­ben a szegedi JATE és a pécsi Számítástechnikai és ügyvitel­szervezési Vállalat központjait. Kiépítik az ipari folyamatirányí­tást számítógépes vezérléssel (pl. beremendi cementmű), nö­velik a klinikai információs és adatfeldolgozó rehdszert. Mért a számítógépek alkalmazási területe szinte végtelen. Alkotó­kedv A héten akadna más érde­kes témánk is, hiszen például most indult meg, hosszú készü­lődés után, a televízió irodal­mi folyóirata Szép szó címmel, azután láttunk egy színes Tere. ferét, említésre méltó gondola­tokkal, azután jelentkezett o Pannon Krónika is, néhány ak­tuális és a régiót érintő prob­lémával, azután akadna kom­mentálni való a HÉT műsorá­ból is — ámbár a krimiszámbo menő lakásszövetkezet ügyét még úgyis folytatják, úgy ígér­ték. Hogy most mégis a múlt hé. ten sugárzott egyik riporthoz szeretnék visszatérni, annok nyomós oka van. Mégpedig az, hogy hallatlanul fontosnak, ak­tuálisnak érzem az ott látotta­kat. Ez a riport — immár nem is az első ebből a témából — a martfűi növényolajipari beru­házás elkészültéről tudósított. Sok szó esett az elmúlt évek­ben, hónapokbon erről a beru­házásról, s mint megtudtuk, napraforgóolajunk nagyon ke­resett cikk a külföldi piacokon. A beruházás több szempontból is ritka példamutató eredmé­nyeket produkált Az átgondolt­ság jellemezte egyfelől, amely odáig terjedt, hogy időben aondoskodtak például arról, hogy a környékbeli gazdaságok felvállalják a napraforgó ter­melését, ilyenformán nemcsak elegendő alapanyagról gon­doskodva a majd belépő üzem számára, hanem egyszersmind egy viszonylag kis területi egy­ségben alyain vertikumot kiala­kítva, amely a — sok termékün­ket erősen megterhelő — szál­lítási költségeket is nyilván csökkenti. Másfelől példaszerű volt a beruházás olyan szem­pontból is, hogy azok dolgoz­tak, szerveztek ott, akik majd a működő üzemben is fognak. Ez­zel az egymásra mutogatás és a „senkinek a hibájából", ha­nem „objektív körülményekből" adódó - legalábbis így tálalt — hibák és kései bosszankodá- soknak nyilván a nagy részét sikerült kiküszöbölni. Már­most az merőben mellékes szempont, hogy a főmérnök ki­tűnő tollú publicista, s mint hallottuk, tévéjátékot is írt — ellenben, hogy a dolgokat ösz- szefüggéseikben látó, világos fejű ember, az már egyáltalán nem mellékes. De nem. monda­nám, hogy egyedül ' ő szólalt meg a riportban olyan ember­ként, akiről a felelősségérzetet, tágabb gondolkodásmódot, oz értelmes és racionális „hozzá­állást" el lehet mondani. A ri­port legtanulságosabb jelenete az volt, amikor az odatelepült fiatal szakemberek nyilatkoz­tak — s végsősoron ez az a pont, ami miatt, úgy érzem, szóvá kellett tennem a műsort. Mert miről is van szó? Arról, hogy itt olyan vállalkozás ala­kult ki, amelyet az emberek magukénak éreznek, kezdve a más munkahelyről érkezett, az ottani mechanikus munkába beleúnt, nyughatatlan és al­kotni vágyó mérnöktől egészen addig a szerelőig, aki a mező­gazdaságból lépett ót ebbe a rokon természetű iparba, ahol azonban megnövekedett fel­adatokkal, magasabb követel­ményekkel kellett szembenéz­nie. Érdekes jelenséq az is, hogy lám, a „vidékre menni” követ­kezményeit is vállalják ilyen esetben, mert az ember életé­nek végül is nem jelentéktelen, hanem döntő összetevője o munka, amit végez, s ha ez a munka iqazán szép, igazán vonzó, akkor a többi szempont mindjárt nem meghatározó. Nemcsak a példa a fontos itt, hanem az is — és talár» minde­nekelőtt ez! -, hogy bizonyít­ható: az emberekben igenis megvan az alkotókedv, a kö­zösségi gondolkodás, az áldo­zatokat is könnyedén és szíve­sen vállaló hajlam, csak teret kell biztosítani hozzá. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents