Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-28 / 327. szám

f 1980. november 28., péntek Dunántúlt napló Szír vendégek jártak Baranyában A magyar oktatásügy arab szemmel — Ezernyolcszáz évvel ezelőtt egy országhoz tartoztunk szír barátainkkal: a Római Biroda­lomhoz. Ezzel a ma már tréfásan ha­tó, de Pannóniára kétségtele­nül igaz megállapítással fo­gadta Baranyában szíriai ta­nárvendégeinket Bernics Fe­renc művelődésügyi osztályve­zető. Kemal Nairn és Rashád Lahám a damaszkuszi, illetve a suedai oktatási igazgatóság osztályvezetője, mindketten ok­tatástervezéssel és -statisztiká­val foglalkoznak. Háromhetes magyarországi tanulmányútjuk során hétfőn érkeztek Bara­nyába, ahol két napot a me­gyében, kettőt Pécsett töltöttek. Elutazásuk előtt kértük meg Rashád Lahámot, foglalja ösz- sze magyarországi látogatásuk célját és tapasztalatait. — Szíriában a népszaporulat igen magas, közel van a 30 ez­relékhez. Nekünk tehát létkér­dés, hogy előre, legalább vi­szonylagos pontossággal meg tudjuk tervezni az oktatást — mondta. — Magyarországon az iskolarendszer egyes elemeit és az ötéves közoktatási tervezést tanulmányoztuk. — A magyar és szír iskola- rendszer között igen nagy kü­lönbségek vannak. Nem gátol­ja ez majd a tapasztalatok fel- használását? — Az általánosítható tapasz­talatokét nem. Rájöttünk pél­dául arra, hogy Magyarország­hoz viszonyítva mennyire el va­gyunk maradva az óvodai ellá­tást illetően. Világos, hogy ezt nekünk fejleszteni kell. — Úgy tudom, Szíriában csak az iskolák tartoznak az állam­hoz, az óvodák magánkézben vannak... — A szocialista átalakulás nálunk csak most kezdődik. Az óvodák államosítása^s egy lé­pés lesz az oktatási forrada­lomban. Ugyanígy hasznosíta­nunk kell a magyar példát a szakközépiskolai oktatás terüle­tén. Nagyon tetszett nekünk, hogy a diákok az iskola falain kívül, gyári tanműhelyekben is dolgoznak, sőt, a mezőgazda- sági munkákkal sokkal élőbb kapcsolatban állnak környeze­tükkel, mint a mi tanulóink. — Milyen emlékeket visznek haza Baranyából? — A pécsi nevelési központ nyerte meg leginkább a tetszé­sünket, és az, hogy milyen nagy gondot fordítanak itt a nemzetiségi fiatalok oktatásá­ra. H. J. Ismét rosszra fordult az időjárás Küzdelem az ősziek betakaritásáért Körkép a baranyai üzemekből A mezőgazdasági üzemeknek ugyancsak jól jött a több mint egyhetes napsütéses időjárás: ezzel megyénkben is meggyor­sultak a betakarítási munkála­tok. Tegnap hajnalban viszont ismét ele-edt az eső és a vetést átmenetileg nem folytathatták a közös gazdaságok. A Bara­nya megyei Tanács mezőgaz­dasági osztályától kapott tá­jékoztató alapján a következő­ket mondhatjuk. A tervezett bú­zaterület tíz százaléka még vé­telien, lábon áll a kukorica harminc százaléka, és ami igencsak nagy fejfájást okoz, a cukorrépa tíz százaléka is a földben van. Tegnapi kőrútunk során há­rom baranyai gazdaságot ke­restünk föl, így a szederkényit, a szajkit, valamint a Bólyi Me­zőgazdasági Kombinátot. A szederkényi termelőszövet­kezet növénytermesztési főága- zatvezetője, Klein Vilmos is nyu- godtabb, mint napokkal ezelőtt. Szerdán végre befejezhették a búza vetését és így ötszáz hek­táron került földbe a kenyérnek való. A kukorica „aratás" vi­szont még most is tart. A terü­let tíz százalékán — negyven­hat hektáron — még lábon áll a termés, amelynek nagy része a máriakéméndi táblákon van. Tegnap délelőtt éppen akkor indult el a termelőszövetkezet központi majorjából a K 700- as erőgép, .hogy a Karasica menti mélyebb tábláról kihúzza a pótkocsis vontatókat, mikor odaérkeztünk. Tukács András gépcsoportvezető szerint leg­alább húszcentis víz áll folto­sán a mélyebben fekvő földei ken. A szajki termelőszövetkezet központi majorjába reggel ki­lenc órakor érkezett be az első kukoricaszemmel teli vontató: a babarci és a lánycsóki kísér­leti táblákról szállították a ku­koricát. A műhelyvezető éppen akkor marasztalta el az egyik traktorost, mikor a mérlegelést figyeltem. Túlterhelten érkezett: az viszont érthető, hogy mi­A szajki termelőszövetkezet szárítóüzeméhez folyamatosan érkeznek a kukoricával megrakott szállító járművek az ázott mezőkről SZOMBATON DÉLELŐTT A RÁDIÓBAN Törzsvendégek és törzsasztalok a Nádorban Sárgaréz kávékiöntőből kapja a vendég a feketét, s kedvenc lapját nádfonatú újságtartón veheti majd át a pincértől szombaton délelőtt a Nádor kávéházban. A Magyar Rádió Pécsi Stúdiója szombaton délelőtt a Nádor kávé­házból ad élőműsort. Ez alkalommal megidézik az igazi kávéházi hagyo­mányokat Magyarország utolsó, még létező kávéházában. Nemcsak a mai törzsvendégeket várják a műsor ké­szítői, hanem azokat is, akik néhány éve vagy évtizede voltak mindenna­pos vendégek a Nádorban. Több, Pécsről elszármazott jeles író is leül majd ezen a délelőttön a régi törzs­asztalához. A vendégek tízféle kávé­különlegesség között válogathatnak majd. Szó lesz a Nádor jövőjéről is, s arról, hogy miként nyerheti vissza néhol már megkopott patináját a vendéglátó hely. A kávéház ajtaja természetesen e délelőtt is nyitva áll mindenki előtt. Az otthonmaradók szombaton dél­előtt 9 órától hallgathatják az adást. előbb túl szeretnének jutni ezen a nehéz időszakon és jobban megrakják a járműveket. Idő­közben megérkezik Hoffmann János is, harmadszor fordult a B hatos tábláról, de saját erő­ből' ő sem tudott volna kijutni a szilárd burkolatú útra. A szaj­ki termelőszövetkezet 1278 hek­táros kukoricaterületéből még 270 hektáron lábon áll a ter­més. Az eddigi hozamokat te­kintve a Pioneer 3978-as és 3950-es hibrid jól fizetett, az átlag eléri a tíz tonnát hektá­ronként. Ugyanakkor a szegedi 444-es fajta megrogyott, mely­nek a betakarítása nagy nehéz­ségeket okoz. örömmel újsá­golták viszont a szajkiak, hogy tegnap a déli órákra végeztek a cukorrépa szedésével és o termésátlag elérte a hektáron­kénti negyvenkét tonnát. A Bólyi Mezőgazdasági Kom­binátban még a hónap elején befejezték a cukorrépa betaka­rítását és az utóbbi napok ked­vező időjárásának köszönhe­tően több mint négyezer hek­táron végeztek a búza vetésé­vel. Márton Pál növénytermesz­tési főosztályvezető elmondta, hogy mindössze százötven hek­tárról kell „learatni" a takar­mánykukoricát, ami végsősoron két munkanap alatt elvégezhe­tő. Vetőmag kukoricából még négyszáz hektár van hátra, a bólyi, a károlymajori, a bere- mendi és a siklósi területen. Megtudtuk azt is, hogy a ho­zamok a tervnek megfelelően alakulnak, hektáronként nyolc­tonnás az átlagtermés. A terü­leten tegnap tizenhat kombájn dolgozott, kiszolgálásukat leg­alább ötven szállítójármű segí­tette. Ha az időjárás nem lesz rosszabb, a bólyiak is szeretnék a jövő hét végére elfelejteni a kukoricabetakarítást. S. Gy. Dupla fólia, többszörös haszon Új zöldségtermesztési eljárás Baranyában is bevezetik a vízfüggönyös módszert (Tudósítónk telelonjelentése) A megye köztudottan kitűnő klimatikus viszonyokkal rendel­kezik, szinte ideális terep a zöldségtermesztés szempontjá­ból. Ennek ellenére mostanáig viszonylag kevesen ismerték meg szűkebb pátriánkban a dupla fóliás vízfüggönyös tech­nológiát. Az eljárás, amelyet tegnap délelőtt ismertettek meg a sajtó képviselőivel a Kerté­szeti Egyetem soroksári tan­gazdaságában, lényegében az ún. hulladékvizet, illetve azok energiáját hasznosítja. Magya­rul arról van szó, hogy akár 12 fokos kútvízzel a legnagyobb hidegben is 6—8 fokos hőmér­séklet biztosítható a fóliasát­rak alatt. A dr. Somos András akadé­mikus és dr. Túri István által kidolgozott szisztéma eredmé­nye nemcsak azzal mérhető, hogy szükségtelenné teszi az olajtüzelést, de maga a beruhá­zás is lényegesen olcsóbb. Míg az üvegházakban egy négyzet- méternyi felület megépítése három-ötezer forintba kerül, addig a duplafóliás eljárás csu­pán 800 forintba. A módszer igen egyszerű elven alapul, a kettős borítású növényház bel­ső-közbülső falán vizet perme­teznek szét, ami leadja a fölös energiamennyiséget. Mint dr. Somos András el­mondta, az eljárás igen egy­szerűen, akár házilag is meg­valósítható, olcsó, és nagyhoza­mú, rövid tenyészidejű zöldség­félék termesztését teszi lehető­vé. A soroksári üzemben egyéb-, ként palóntaneveléssel és haj­tatással — paprika, paradi­csom, uborka, tök, dinnye — foglalkoznak. A kistermelők érdeklődése máris igen nagy, és a szisztéma elterjesztésében a soroksári szakemberek nagy segítséget nyújtanak: ingyen rendelkezésre bocsátják a ház­táji gazdaságoknak a szükséges szakirodalmat és szerepet vál­lalnak a szaktanácsadásban is. A kapott tájékoztató szerint Baranya megyében a mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezet lesz az első, amelyik az eljárás nagyüzemi megvalósítására vál­lalkozik. Érdekessége még a vízfüggönyös zöldségtermesztés­nek, hogy laskagombát is ter­meszthetnek az eljárással, e termék különösen a határokon túl keresett, de a hazai fo­gyasztók is egyre nagyobb ér­deklődést mutatnak az ínyenc termékféle iránt. A hátramara­dó szalmabálák, amelyeket a gomba micéliumai szőnek át, kiváló eleségnek bizonyulnak a szarvasmarhatelepeken. Valkó Béla Agroökológiai tudományos tanácskozás Pécsett A tudományos tanácskozás résztvevőinek egy csoportja 'S Természeti adottságaink hasznosítása a mezőgazdaságban Dr. Láng István akadémikus, az MIA főtitkár­helyettesének vitaindító előadása A Magyar Tudományos Aka­démia irányításával két éven át 30 tudományos kutatóinté­zet és egyetem, 400 szakem­ber foglalkozott agroökológiai potenciálunk felmérésével. A vizsgálat eredményét és a hasznosítás lehetőségeit ez év májusi közgyűlésén tette közzé a Magyar Tudományos Akadé­mia. Tegnap Pécsett, az Ifjú­sági. Házban dr. Dányi Pál, a Megyei Pártbizottság titkára nyitotta meg azt a Baranya megyei Tanács, a PAB és az MTESZ által rendezett tudo­mányos tanácskozást, amelyen dr. Láng István akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese is­mertette Baranya megye íer- melőgazdaságainak vezetőivel, szakembereivel az országos fel­mérés eredményét és az agro­ökológiai potenciál hasznosí­tásának lehetőségeit. Elöljá­róban rámutatott, hogy a nyolc szomszédos ország - Ausztria, Csehszlovákia, Bulgária, Len­gyelország, Jugoszlávia, Ro­mánia, az NDK és Magyaror­szág — összehasonlításában: természeti erőforrások - kő­olaj, földgáz, szén stb. — az egy főre eső termelésben kö­zéphelyet foglalunk el. Az egy főre eső növényi produkció te­rén az első helyen állunk az 1978-as adatok szerint. Gabo­nából évi 1,15 tonnát, — közel annyit, mint az USA-ban —, szarvasmarha-, sertés- és ba­romfihúsból 1 főre évi 124 kilót állítunk elő, az NDK a máso­dik 100 kilóval. Hústermelésben a világ élvonalában vagyunk. Az ezredforduló prognoszti­kája biztató. Adottságaink le­hetővé teszik, hogy 2000-ben már 24 millió tonna gabonát állítsunk elő, minden lakosra 2 tonnát. Búzából 5,8, kukoricá­ból 8,4, cukorrépából 46,3, naproforgóból 3,5, lucernaszé­nából 11,4 tonnát, szőlőből 8— 12 tonnát érhetünk el hektá­ronként országosan. Néhány üzem ezt már ma elérte. A növényi fehérjetermelést meg­háromszorozhatjuk, a zöldség­es gyümölcsproduktumot meg­kétszerezhetjük. Az országot 35 termelőkörzetre osztották fee. Táblára- lebontott optimalizó- ciós modellekkel lehet az erő­forrásokat a célok érdekében mobilizálni. Hatvan százalék­kal több műtrágya felhaszná­lósával 80 százalékkal több produktum érhető el. Ez azon­ban nem automatikus, fontos az emberi tényező szerepe és a kellő közgazdasági ösztönzés is. Dr. Földvári János, a Me­gyei Tanács általános elnökhe­lyettese a Baranya megyei agroökológiai potenciál hely­zetéről tartott előadást. Majd korreferátumok következtek. Dr Csete László, az AKI tudomá­nyos igazgatója a termőföld optimális hasznosításáról, dr. Hornos Zsolt, az OMFB Rend­szerelméleti Intézetének vezető­je a természeti tényezők ma­tematikai összefüggéseiről, dr. Álló Miklós, a Baranya megyei Tanács osztályvezetője az agroökológiai tényezők hatásá­ról az egyes mikrokörzetekben, dr. Diófási Lajos, a Pécsi Sző­lészeti Kutató Intézet igazgató­ja Baranya szőlőtermesztési aaottságairól, dr. Wirth Endre, az Alkalmazott Felhőfizikai Központ vezetője az agrome­teorológia és a növényterme­lés kapcsolatáról, s végül dr. Hegyi Géza kandidátus, a Ba­ranya megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás főmér­nöke a növénytermesztés ho­zamnövelésének biológiai alapjairól tartott előadást.- Rné ­Folyóiratszemle A kínai politikáról n Nemzetközi Szemle novemberi száma Új szakasz a kínai politi­kában címmel adja közre Kínával foglalkozó írásait. Aczél Endre az 1980. au­gusztus 30.—szeptember 10. között megtartott V. orszá­gos népi gyűlés 3. ülés­szakáról megjelent hírügy­nökségi tudósításokból ké­szített összeállítást. Hua Kuo-feng előadói beszé­déről az Új Kína hírügy­nökség jelentése, a szemé­lyi változásokról a Peking Review tudósítása alapján számol be. Az alkotmány­módosítás és az új törvé­nyek ismertetése során szó esik a Kínai Népköztársa­ság új házassági törvé­nyéről, mply módosította a házasságkötési korhatárt és a válás feltételeit. Pa­píron a korábbi korhatárt 2—2 évvel emelték a nők­nél 20-ra, a férfiaknál 22 évre, de ez inkább leszál­lítást jelent, mert a koráb­bi gyakorlat szerint a fér­fiak 28, a nők 25 éves ko­rukban házasodhattak. Az ú; állampolgársági tör­vény szerint a kínai állam- polgárságnak faji („leg­alább az egyik szülő"), il­letve letelepedési kritériu­mai vannak. A kettős ál­lampolgárságot nem is­merik el. Az egyéni jöve­delmek adójáról szóló tör­vény hatálya alá csak azok esnek, akiknek a ha­vi jövedelme meghaladja a 800 jüant. Peng Csen, a törvényelőkészítő bizott­ság elnöke szerint ilyen állampolgár Kínában csak 21 van. A Corriera Della Sera című lapban jelent meg Oriana Faliad: Mao téve­dései és a következő vi­lágháború című interjúja Teng Hsziao-pinggel, me­lyet szintén közöl a folyó­irat. Az írás érdekességét és aktualitását növeli,- hogy éppen ezekben a na- pokbcn folyik Kínában a „négyek" pere, melynek megértése hátteréhez sok új információ nyerhető az interjúból. B folyóirat szerkesztősé­ge néhány megjegy­zést közöl az interjú­hoz. Emlékeztet arra, hogy Teng Hsziao-ping augusz­tus 21 -én és 22-én Pe- kingben egy négyórás in­terjú keretében válaszolt Oriana Fcllaci kérdései­re, aki a megjelent írás bevezetőjében azt írta, hogy a legkényelmetle­nebb és legszemtelenebb kérdéseire is választ ka­pott. A szerkesztőség megállapítja, hogy az in­terjúban igen tanulságos az, amit Teng Hsziao-ping Kínáról és a Kínai Kom­munista Pártról elmond, vclamint az is, amit a lát­szólagos könnyed nyíltság ellenére elferdít, vagy el­hallgat. A Szovjetunióvaj és Vietnammal kapcsolat­ban a jelenlegi kínai kül­politika ismeretében nem lehetett mást várni, mint egyoldalú, helyenként rá­galmazásba átcsapóan el­fogult állításokat és érté­keléseket. Sajátos módon azonban az "''interjúban szinte szó sem esik az Amerikai Egyesült Álla­mokhoz fűződő viszonyról, és Japán egyáltalán nem szerepel — igaz, a min­dent firtató Faliad ezt a két, Kína jelenlegi és jö­vőbeli politikája szem­pontjából fontos viszony­latot nem is erőlteti a kér­dezés menetében. M. E.-

Next

/
Thumbnails
Contents