Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-26 / 325. szám

1980. november 26., szerda Dunántúlt Tlaplo 3 Tanácselnök­helyettesek - mint osztályvezetők Érdekes szinezési ötlet a barcsi új városközpont épületein. A tervező Gettó József, Ybl-dijas építész. (Fotó: Bebesi Károly) Január /-tő/ új városgazdálkodási modell Városesztétikai terv Egy nagyszerű kezdeményezés Harmincéves a tanácsi szer­vezet. Jól megszoktuk azt a struktúrát, ami a három évtized alatt kialakult, s amit változtat- hatatlannak hittünk. Pedig né­hány év óta egy igen határo­zott törekvés szemtanúi — még inkább részesei - vagyunk: korszerűsítési intézkedések sora rombolja a bürokrácia emelte falakat, s minden intézkedés közelebb hozza egymáshoz a hivatali íróasztal két oldalán lévőket. Barcson - hat másik kisvá­rossal együtt — most egy olyan, másfajta közigazgatási modell bevezetésén fáradoznak, ami struktúrájában jóval egysze­rűbb a mostaninál, a merész átcsoportosítások az ügyinté­zés hatékonyságát szolgálják. Az új vonalra állás látható je­leként új szárnnyal bővítik a bar­csi városházát; ez - jóllehet csak március 1-én lép szolgálatba — már most a január 1-én „hi­vatalba lépő" új struktúra bá­zisának tekinthető, hiszen itt lesz az új, kibővített, korszerű berendezésekkel felszerelt ügy­félszolgálati iroda, ami jelle­gében is, jelentőségében is túllép a mai hasonló irodákon. ♦ A tanácsi apparátus átszer­vezésének lényege: javítani a szakmai munka feltételeit, csök­kenteni az irányítási-vezetési szinteket, korszerű igazgatás­technikai eszközöket és infor­mációhordozókat munkába ál­lítani, meggyorsítani a lakos­sági ügyintézést és a hatósági munkát, kisebb és kvalifikáltabb apparátussal ellátni a közigaz­gatás növekvő feladatait. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a túltengő osztályszervezetet ésszerűen összevonják, a la­kossági — elsőfokú hatósági — egységeket egy szervezetbe tö­mörítik, s egy vezetői szintet ki­iktatnak. A barcsi Városi Tanács jelen­legi szervezete ugyanolyan, mint bármely más városé: ta­nácselnök, két helyettes, vb- titkár, továbbá az ún. szak- igazgatási szervek - terv, mű­szaki, pénzügyi, termelési és ellátásfelügyeleti, egészségügyi, művelődésügyi, igazgatási, szervezési és jogi osztály, va­lamint a városi testnevelési és sporthivatal — élükön az osz­tályvezetőkkel. Ezekből most négy osztály lesz: gazdasági, intézményirányító, igazgatási, valamint szervezési és jogi osz­tály. Az első kettő osztályveze­tői teendőit egy-egy tanácsel­nök-helyettes látja el, (tehát a választott testület közvetlenebb részt kap az apparáus irányí­tásában), az utóbbiakat tovább­ra is osztályvezető irányítja, az ő felügyeletüket a vb-titkár lát­ja el. ♦ Mi van az új nevek mögött? A gazdasági osztály költség- vetési gazdálkodási, fejlesztés gazdálkodási és városüzemelte­tési csoportokat fog össze, az intézményirányítási osztály az oktatási, egészségügyi és sport intézmények felügyeletét és szakmai irányítását látja el. Az ügyfél szempontjából az igaz­gatási osztály a legfontosabb városi szerv: ide csoportosítják a még funkcionáló osztályokról mindazokat, akik elsőfokú ha­tósági ügyeket intéznek, tehát akik közvetlen kapcsolatban vannak a lakossági ügyekkel. Ide kerül pl. a műszaki osztály­ról az építés-hatósági munka, a pénzügyről az adóügy, az egészségügyről a szociálpoliti­ka .. . A tanács üayfélkapcso- latainak 90 százaléka az igaz­gatási osztályhoz tömörül, amelyet ennek megfelelően lát­nak el az ügyintézést gyorsító eszközökkel, berendezésekkel. Dr. Németh Jenő tanácsel­nök az átszervezés várható hasznát így summázta:- Olyan kényszerpályára he­lyezzük a tanácsi igazgatást, ami csak egy irányba: az ügy­fél jobb kiszolgálása felé vezet. Városaink közös gondja: ho­gyan lehet alapos információs kapcsolatot kialakítani és fenntartani a lakossággal? Sokféle próbálkozás volt már, de nem mind vált be. A bar­csiak vadonatúj kezdeménye­zése — úgy tűnik — a sikeresek közé tartozik. November 1-e óta működik az új városközpontban, a Baj- csy-Zsilinszky út 78. sz. ház korábban nyitott — árkád-jel- legű —, ma üvegfalakkal hatá­rolt földszintjén a Városgaz­dálkodási Vállalat kezelésé­ben a városi tájékoztató iroda. A célszerűen berendezett helyi­ség bemutatásában annak ve­A gondolat „atyja” Rideg Gábor, a Művészet c. folyóirat főszerkesztője volt, s a barcsiak nyomban „ráharaptak". A vá­rosesztétikai tervet sokak közre­működésével — nagy súllyal benne volt a Dél-dunántúli Ter­vező Vállalat is — dolgozták ki tavaly, s ma már érvényesítik az előírásait is. Mi is ez a terv? Elsődlegesen és legfőképpen azt a célt szol­gálja, hogy a legfiatalabb so­mogyi városban sajátosan bar­csi arculatot teremtsenek meg általa. Például: jelenjen meg a városban a környékre jellemző növényvilág, a barcsi ipar ter­mékei városkép formáló elem­ként mutatkozzanak be... De már ma meg kell határozni a városnak azon fontosabb pont­jait — forgalmi csomópontjait —, amelyekre különösen oda kell figyelni, érvényesítve a város- esztétikai terv előírásait, ame­lyek a színezéstől kezdve az ut­cák berendezésén, növények te­lepítésén át egészen odáig ter­jed, hogy — nem engedélyezik drótkerítések létesítését. A ta­nács az élősövényeket patronál­ja, s ezért még óbba is bele­megy, hogy növényanyaggal se­gítse nézete elfogadtatását.----------------------4----------------------­zetője, Gyurákovics Tiborné építésztechnikus (korábban a Városi Tanács műszaki elő­adója) volt. A helyiségben körben para­vánok vannak; kívül-belül fény­képek, tervrajzok. Bent kevés szék, tárgyalósarok, Diaflex vetítőberendezés, polcok pros­pektusokkal, építőanyag-min­tákkal, városfejlesztési terve­ket bemutató makettek... És mit tud az iroda? — Tevékenységi körünk egy része a vállalat kommunális szolgáltatásaival kapcsolatos. Ezenkívül — és ez a fő! — be­tekintést nyerhetnek a barcsiak a városfejlesztési tervekbe egé­Az egész programot az hatja át, amit dr. Németh Jenő ta­nácselnök így fogalmazott meg: „Nekünk kell jobbat mutat­ni ..Ezért mindenkinek, aki­nek ebbe beleszólása van, hin­nie kell abban, hogy így kell szolgálni az embereket, akik egyébként — végletesre egysze­rűsítette a véleményét a tanács­elnök — nem valószínű, hogy csak drótkerítést akarnak. A terv jegyében határozták meg a város azon helyeit, ahol idén. jövőre, öt év múlva szob­rot, vagy más térplasztikát kell elhelyezni, hogy hol, milyen tér­burkolatot kell készíteni, hogy milyen információrendszert kell létrehozni a határ menti város­ban, hogy új, sajátosan barcsi utcatáblákat kell elhelyezni . . . A hagyományos rendezési és fejlesztési tervek eleve nélkülö­zik (mert soha nem is volt velük szemben ilyesfajta kívánalom) azokat az elemeket, amiket a városesztétikai terv nyújthat. En­nek előírásait nagyszerűen hasznosíthatják az éves operatív tervek kidolgozásánál. Az egyetemes városi érdeket szolgáló terv nem szabadalom, utánzása megengedett, sőt kí­vánatos. szén addig, hogy egyes építé­si telkekre milyenek az építési előírások. Tanácsot adunk a tervezéshez, az anyagbeszer­zéshez, a lakberendezéshez. Foglalkozunk a városi rendez­vények propagálásával is. És mindezeken felül: az iroda al­kalmas arra is, hogy szűkebb körű, beszélgetés jellegű ösz- szejövetelek színhelye legyen. A barcsiak még ismerkednek az új irodával, egyelőre in­kább csak kíváncsiságból tér­nek be. A mai kíváncsiskodók azonban holnap már ügyfelek lesznek. (A barcsi noteszt összeál­lította: Hársfai István) Tájékoztató iroda a városközpontban Olcsóbb a közmű, magasabb a hitel Korszerű csoportos családi ház Még nem népszerű, kevesen is ismerik Ha sült galamb lenne is a városi szövetkezeti vagy OTP- lakás, akkor sem volna vala­mi vonzó falat, mert ugyan­csak kihűl, mire megérkezik. Hosszú az igénylők sora, s kü­lönösen rangsoroló indokok nélkül sok évig — gyakran tíz évnél is tovább - eltart, míg valaki kézbe veheti a lakás­kulcsot. Hiába épült meg ebben a tervidőszakban Baranyában több mint 6000 állami lakás, az igénylők száma egyre nő. Az otthonteremtés legjárha­tóbb útja — minden ismert ne­hézségei ellenére is — a ma­gánerőből történő lakásépí­tés. A megyei NEB legutóbbi vizsgálata szerint Baranyában az ötödik ötéves terv időszaká­ban mintegy 9000 lakás épült (épül) fel magánerőből. Ezek többsége telepszerű, társashá­zi (OTP) lakás, illetve családi ház. Hozzájuk képest elenyé­sző, alig több mint 200 az egyedi szervezésű társasházi lakás. Nem lesz másképp az előt­tünk álló tervidőszakban sem. Várhatóan a lakásoknak több mint 60 százaléka létesül ma­gánerőből. Meglehetősen óva­tos becslések szerint is ebből három és fél ezer családi ház lesz. Családi házról hallván, ki ne gondolna ma már egy leg­alább 120 négyzetméter hasz­nos alapterületű, netán két­szintes, vagy tetőtér-beépítéses takaros épületre, szép nagy kerttel, esetleg az állattartás­hoz szükséges építményekkel együtt. Kétségtelenül ez ma a legnépszerűbb, a közvélemény által szinte kizárólag elfoga­dott építési forma. Ugyanak­kor nem szabad figyelmen kí­vül hagyni, hogy ez nem min­dig és mindenütt célszerű, megvalósítható. Ugyancsak a családi házak csoportjába sorolják a statisz­tikák, építési hatóságok, tele­pülésfejlesztési tervek az úgy­nevezett korszerű csoportos családi házakat. Ez az a ka­tegória, amelyről megyénkben eddig minden vizsgálat, felmé­rés, előzetes tervezés azt álla­pította meg, hogy igen cse­kély iránta az építtetők érdek­lődése. Kétségtelen, hogy az építte­tők igényei és a településfej­lesztési koncepciók, lehetősé­gek oldaláról is meg kell vizs­gálni a korszerű csoportos családi házak előnyeit, hátrá­nyait, mielőtt jövőjéről, életké­pességéről véleményt monda­nánk, Az építtetők többsége előtt nem túl népszerű az a tény, hogy ezek a házak sorban, egymáshoz épülnek, viszonylag keskeny telekszélességen. (A jelenleg Pécsváradon épülő csoportos családi házak szé­lessége 9,3 méter.) Ilyen körül­mények között legfeljebb kis­állat tartására gondolhat a tu­lajdonos. Valószínűleg sokat nyom a latban az egyéni ízlé­sek különbözősége, márpedig egy-egy ilyen házsor külsőre egységes tervek szerint készül. A pécsváradi tanács ügyin­tézői a megmondhatói, hogy mennyi huzavonán át jutottak a leendő tulajdonosok közös álláspontra. Előny viszont, hogy a hagyo­mányos családi házénál jóval nagyobb hitelt nyújt az OTP. A pécsváradiaknól egyenként 290 000 forint volt a hitel. (Meggondolandó volna itt is az OTP társasházakéhoz ha­sonló szociálpolitikai kedvez­mény juttatása.) Az építkezés — akárcsak más egyedi épü­letnél — itt is kalákában tör­ténhet azzal az előnnyel, hogy a családok könnyebben segít­hetik egymást anyaggal, gé­pekkel, vagy a menetközben előforduló kisebb-nagyobb problémák megoldásában. Ar­ie viszont ügyelni kell, hogy egy időben tudják elkezdeni a tető építését. A helyi tanácsok, s általá­ban a népgazdaság számára egyértelműen ez a beépítési forma a kedvezőbb, gazdasá­gosabb. Könnyű kiszámítani, hogy kisebb területen ugyan­annyi házra lényegesen kiseb­bek a közművesítést költségek. Márpedig ez a községi taná­csok szűkre szabott fejlesztési költségeit tekintve eqyáltalán nem közömbös. Az is figyelem­re méltó, hogy országos cél a mezőgazdaságilag művelt, mű­velhető területek megóvása, ezek nem használhatók fel egy település terjeszkedésére. A Baranya megyei Tanács felmérése szerint Baranyában mintegy 28 település az, ahol- az építeni szándékozók szá­mát, a helyi sajátosságokat fi­gyelembe véve - szorgalmazni célszerű a korszerű csoportos családi házak építését. A köte­lező teljes közművesítéshez megyei támogatást is kaphat­nak a községek, ha kellően előkészített építési lehetősé­gek, rendezési tervek állnak rendelkezésükre. K. Gy. Pécsvárad keleti részén épül a korszerű csoportos családi házak első sora Még hözclebt az iigy- félhez

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents