Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-22 / 321. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanio XXXVII. évfolyam, 321. szám 1980. november 22., szombat Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kimozdulni a holtpontról A héten tovább folytatódtak a hivatalos és magánjellegű megbeszélések Bécsben a szo­cialista országok új fegyverzet- korlátozási javaslatáról. A na­pokban terjesztette be ugyanis a szovjet küldöttség vezetője azt a korábbi indítványt kiegé­szítő, kompromisszumos javas­latot, amelynek célja: közelebb kerülni a közép-európai csa­patcsökkentés első lépéséhez. A javaslatot beterjesztő szo­cialista országok - a Szovjet­unió, az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország - azt indít­ványozták a nyugati tárgyaló­feleknek, hogy miután a Szov­jetunió és az Egyesült Államok végrehajtotta első hivatalos csapatkivonását, a többi érde­kelt állam három évre fagyasz- sza be fegyveres erőinek lét­számát. Mégpedig úgy — s ez a nyugatiak kívánsága volt -, hogy a rögzített létszámot kö­zösen állapítják meg az egyes katonai csoportosulásokra vo­natkoztatva. (Ez azt jelenti, hogy ha például Belgium még csökkenti is hadseregét, a há­roméves időszak alatt mond­juk a nyugatnémet Bundes­wehr ugyanannyi fővel növelhe­ti is létszámát.) Ez a szocialista kezdeménye­zés azt a célt szolgálja, hogy a kompromisszumok keresése útján kimozdítsák a bécsi tár­gyalásokat a jelenlegi holt­pontról. A Varsói Szerződés Bécsben képviselt tagállamai az elmúlt két évben már több hasonló lépést tettek; konkrét csökkentési javaslatokat és me­netrendet terjesztve partnereik elé. A Szovjetunió - jó szán­dékát bizonyítandó - az elmúlt évben kj is vont az NDK terü­letéről húszezer főt és ezer harckocsit, így a jövőbeni csökkentéssel együtt végered­ményben negyvenezer szovjet katona távozhatna Közép- Európából tizenháromezer ame­rikai ellenében. A nyugati diplomaták a mos­tani javaslat alapos tanulmá­nyozását ígérték, ugyanakkor ismételten felvetették az áldat­lan létszámvitát, megalapozat­lanul kétségbe vonva a szo­cialista országok által beter­jesztett adatok hitelességét. Pedig az időhúzás taktikája az európai katonai enyhülés el­lenfeleinek kedvez. A NATO nukleáris tervező bizottsága épp a napokban döntött az európai szárnyasrakéta-prog- ram továbbviteléről, s bizonyos nyugati körök azt is szeretnék elérni, hogy a madridi érte­kezlet ne határozzon egy össz­európai leszerelési konferencia összehívásáról. Mindez csak a feszültség fokozódását eredmé­nyezheti. A bécsi szocialista kezdemé­nyezés a megegyezési készség újabb jele, alátámasztja azt a szándékot, hogy kontinensünk szivében csökkenjen a katonai szembenállás, s ezzel együtt a háború kirobbanásának veszé­lye. Miklós Gábor Kádár János fogadta Hans Jürgen Wischnewskit Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pén­teken a KB székházéban fo­gadta Hans Jürgen Wischnews­kit, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökhelyettesét. A nemzetközi helyzet legfonto. sabb kérdéseiről, valamint a két párt kapcsolatainak alaku­lásáról folytatott baráti légkörű véleménycsere során kifejezésre jutott a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szo­ciáldemokrata Párt, a Magyar Népköztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság közös ér­dekeltsége az enyhülési folya­mat eredményeinek megőrzé­sében és továbbfejlesztésében, valamint elkötelezettségük az ezt szolgáló konkrét lépések előmozdítására. A találkozón jelen volt Berecz János, az MSZMP KB tagja, a külügyi osztály vezetője és Hans Eber­hard Dingels, az SPD külügyi osztályának vezetője. Francia— lengyel megbeszélések Több mint egyórás megbeszélést folytatott pénteken délután Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnökkel Mieczyslaw Jagielski len­gyel miniszterelnök-helyet­tes. Az Elysée-palota lép­csőjén várakozó újság­íróknak a találkozó után a lengyel államférfi el­mondotta, hogy nagyon elégedett a megbeszélé­sekkel. Francia részről Jacques Blot, az Elysée-palota szó­vivője közölte, hogy Ja­gielski átadta a francia államfőnak Stanislaw Ke­nia, a LEMP KB első tit­kára üzenetét, amely len­gyelországi látogatásra hívja meg a francia ál­lamfőt. A két fél közösen fogja keresni „a látoga­tásra legkedvezőbb idő­pontot" - jelentette ki Jacques Blot. A szóvivő közölte, hogy a francia-lengyel gazda­sági tárgyalások folytatód­nak az elkövetkező napok­ban. A pénteki megbeszé­lés, amelyen kizárólag a két ország kapcsolatairól esett szó, nagyon szívélyes légkörben zajlott le a szó­vivő szerint. Befejeződtek a magyar-NDK gazdasági tárgyalások Az Országházban pénteken o tárgyalások eredményeit össze­gező jegyzőkönyv aláírásával befejezte munkáját a magyar- NDK gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési bi­zottság 19. ülésszaka. Az ok­mányt Marjai József miniszter­elnök-helyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke és Wolfgang Rauchfuss, az NDK Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, a bizottság társelnöke írta alá. A tárgyaló felek megelége­déssel állapították meg, hogy a két ország párt- és kormány- küldöttsége 1977. évi megálla­podásainak megvalósításával további jelentős előrehaladást értek el a gazdasági és műsza­ki-tudományos kapcsolatok szé­lesítésében. Az ülésszakon át­tekintették a tervegyeztetés eredményeit, amelynek alapján a következő ötéves időszakban a kétoldalú árucsere-forgalom a jelenlegi ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 20 százalékkal nö­vekedik. Tovább emelkedik — eléri a forgalom mintegy 30 százalékát — a szakosítás és kooperáció keretében gyártott termékek aránya. A műszaki-tudományos kap­csolatok következő ötéves prog­ramjának kidolgozása az elő­zetes elhatározásoknak megfe­lelően megtörtént. A program- tervezetbe foglaltak összhang­ban állnak a két népgazdaság igényeivel, segítik a termelési együttműködés elmélyítését, sa kutatási eredmények hasznosí­tását a termelésben. Áttekintve a külkereskedelmi együttműködést, a bizottság megállapította, hogy az idei árucsere-forgalmi jegyzőkönyv előirányzatai az év végéig tel­jesülnek. Rögzítették, hogy 1981—1985 évekre szóló hosz- szú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodás, továbbá a jövő évi jegyzőkönyv előkészítése megfelelően halad, s úgy dön­töttek, hogy ez év végén kerül­jön sor a dokumentumok alá­írására. A gépipari együttműködésnek kiemelkedően fontos területén, a járműgyártásban folytatódik a hagyományosan nagy volu­menű kölcsönös forgalom. A kö­vetkező ötéves időszakban ezek a szállítások teszik ki a kétol­dalú export 15, s az NDK-ból hazánkba irányuló export 23 százalékát. A gépiparban, to­vábbá az orvosi és laborató­riumi eszközök, az élelmiszer- ipari gépek, a mezőgazdasági gépek és járművek, valamint a szerszámgépek gyártásának te­rületén megvizsgálják a jelen­legi egyezmények meghosszab­bításának és újabb megállapo­dások megkötésének lehetősé­geit. A bizottság meghatározta a mezőgazdasági együttműködés fontos területeit. így a követ­kező ötéves tervidőszakban megkülönböztetett figyelmet for­dítanak például a kukorica- és a lucernatermesztésre, nemesí­tésre, a mezőgazdasági gépek alkatrészellátására. Wolfgang Rauchfuss pénte­ken megbeszéléseket folytatott Faluvégi Lajossal, a kormány elnökhelyettesével, az Országos Tervhivatal elnökével is. Az NDK küldöttsége pénteken elutazott Budapestről. A vendé­geket a Ferihegyi repülőtéren Mórjai József búcsúztatta. Je­len volt Szalai Béla hazánk ber­lini és Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete. II Magyar-Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság 25. ülésszaka Nemzetközi tárgyalásoknak ad helyet egy héten keresztül a Pannónia Szálloda, itt tart­ják a Magyar-Jugoszláv Víz­gazdálkodási Bizottság 25. ülésszakát. Tegnap délelőtt került sor a nyitóülésre, melyen Bencsik Béla, a bizottság elnökének meghatalmazott helyettese kö­szöntötte a jugoszláv vendé­geket. A tárgyalások előtt elő­ször a napirendi pontokat egyeztették. A Magyar-Jugoszláv Vízgaz­dálkodási Bizottság a két or­szág kormánya közötti 1955- ben megkötött vízügyi egyez­mény alapján jött létre. Azóta a bizottság jugoszláv és ma­gyar tagjai közösen végzik a vízgazdálkodási feladatokat azokon a területeken, amelyek közös érdekeltségűek. A jugo- szláv-magyar határ mintegy 600 kilométer, és ebből több mint 200 kilométer a Dráva, valamint a Duna, Tisza és egyéb vizek közös vízgyűjtő területe. A szünetben megkérdeztük Litauszki Istvánt, akt a bizott­ságnak magyar részről a titká­ra és Branko Fodorovicsot, a bizottság jugoszláv titkárát, hogy mi lesz a 25. alkalommal megtartott tanácskozás fel­adata, milyen napirendi pon­tok kerülnek megtárgyalásra. Litauszki István elmondta; 25 év alatt a kapcsolat olyan­ná fejlődött, hogy a két félt érintő kérdéseket mindig közö­sen oldják meg. Nagy jelen­tőségű az együttműködés az -vízvédelem és a vizek komp­lex hasznosítása (öntözés, energia, hajózás) területén. Branko Fodorovics elmondta; mindkét fél közös problémája a vízminőség. Azonban ezt két ország nem tudja önállóan megoldani. Most folynak kísér­letek, hogy létrejöjjön egy olyan többoldalú együttműkö­dési bizottság, amely bevonná az összes érintett ország víz­ügyi szerveit. Az ülésszak további témája a következő év feladatainak megbeszélése. Miniszteri biztost neveztek ki a Sopiana Gépgyár vezetésére Jelentős esemény színhelye volt csütörtökön az EIVRT So­piana Vákuumtechnikai Gyára. Müller István kohó- és gépipa­ri miniszterhelyettes az eddigi igazgató helyett miniszteri biz­tost nevezett ki. Viczencz Ottó, a MEZŐGÉP Tröszt Cserkúti MEZŐGÉP Vállalat villányi gyáregységének vezetője meg­bízást kapott arra, hogy a So­piana Gépgyár különválását a nagyvállalattól, majd 1981. ja­nuár 1. után önálló tevékeny­ségét megszervezze. Az eseményen részt vett Mescsán Béla, az EIVRT kép- vselője és dr. Petőházi Szil­veszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára. IMS-rendszerü technikával két lakóház épül Pécsett a Kodály út elején. A tanácsi beruhá­zással létesülő házakban 35 lakás lesz. Erb János felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents