Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)
1980-11-19 / 318. szám
1980. november 19., szerda Dunántúli napló 3 Kedvezmény a kistermelőknek Támogatás már 500 négyzetméterre is A mezőgazdaság pénzügyi szabályozó rendszerének 1981. évi továbbfejlesztése — amelyről kormányrendelet jelent meg a Magyar Közlönyben — továbbra is előirányozza a mező- gazdasági kistermelés erőteljes, hangsúlyozott támogatását. Az egyes kiemelt ágazatoknál továbbra is fennmaradnak a jelenleg érvényben lévő támogatási formák; sőt egyes területeken a kedvezmények tovább nőnek. Változatlan mértékben és a jelenlegihez hasonló feltételekkel részesítik támogatásban a fólia alatti zöldségtermelést. Továbbra is 20 százalékos támogatással csökkentett áron vásárolhatnak meghatározott gépeket a kistermelők, valamint a gépkölcsönzésre jogosult szervezetek. A kerti traktorokhoz csatlakozó munkagépek közül azonban csak a mezőgazdasági termelést szolgáló talajművelő-, vető-, és ültető, valamint növényvédő- és terménybetakarító munkagépekre, továbbá az utánfutókra adnak állami támogatást. A nem bogyós gyümölcsű ültetvénytelepítés kisüzemi feltételrendszere változatlan marad. A mezőgazdasági kistermelők a bogyós gyümölcsűek telepítésekor a szaporítóanyagot eddig is támogatással csökkentett áron vásárolhatták meg, ha annak teljes termésére — az erre kijelölt szervezettel — legalább 3 évre értékesítési szerződést kötöttek. Az új rendelet jelentős könnyítést ad azzal, hogy a támogatás egyik feltételeként előírt legkisebb telepítési területet ezerről 500 négyzetméterre csökkenti. Az új rendelet lehetőséget ad arra is, hogy a nagyüzem integrációjában, összefüggő területen megvalósuló bogyós gyümölcsű ültetvények telepítéséhez a kistermelők a nagyüzemével azonos támogatást vehessenek igénybe. A támogatás akkor is jár, ha a terület nem csatlakozik közvetlenül a nagyüzemi ültetvényhez. A kistermelőket a tulajdonukban lévő tehénállomány után továbbra is támogatás illeti meg. A támogatás évenkénti összege az első tehén után 2500 forint, a második és minden további tehén után az eddigi ötezerrel szemben hatezer forint. Új vonása a rendeletnek az is, hogy az állami támogatás igénylésekor az eddig előírt tbc-mentesség igazolást nem kell a kistermelőknek bemutatni. A támogatás igénybevételének ugyan továbbra is előfeltétele a tehén gümőkórtól való mentessége, de ezt külön igazolni csak akkor kell, ha az udvarban tartott teheneknél az illetékes állatorvos gümőkór- fertőzést állapított meg; ilyenkor a támogatás kifizetését átmenetileg felfüggesztik. A népszámlálásról jelentjük Épülő munkáslakások Uszögpusztán 422 ezer lakás tíz év alatt Kevesebb egyszobás Ahol megkétszereződött a lakásállomány A január 1-i népszámlálás előzetes adatait közreadó kötetben legutóbb a népességre vonatkozó adatok között tallóztunk. Most a lakásadatok között vizsgálódunk. A legfontosabb adat, hogy hazánkban a népszámlálás időpontjában 3 544 145 lakás volt, 421 981-gyel több, mint 10 évvel korábban. A növekedés 13,5 százalékos volt, pontosan 10 százalékkal több, mint a népesség növekedése. A fővárosban 101 600-zal, a vidéki városokban 245 900-zal, a falvakban pedig 74 500-zal nőtt a lakásállomány ebben az évtizedben, amikor jelentős változás történt a 100 lakásra jutó népesség alakulásában is: 331-ről 302 főre csökkent. A három és fél millió lakásban hétmillió szoba van, a 100 lakásra jutó szobaszám 164-ről 201-re javult, s első ízben értük el, hogy hazánkban a kétszobás lakások jelentik az átlagot. 46-ról 28 százalékra csökkent az 1—1,5 szobás lakások aránya, s közel 25 százalékot tesz ki a három- és több szobás lakások aránya. (Ez 10 éve még a 11 százalékot sem érte el!). A nagymértékű javulás azzal magyarázható, hogy az elmúlt évtizedben épített lakásoknak a 93 százaléka két- és több szobás és csupán a hét százalék volt annál kisebb. Az arány javulásában közrejátszott természetesen az is, hogy a lakásmegszűnések igen sok egyszobás lakást érin. tettek. Kiugróan magas — 48 500 - volt Pest megyében a lakásállomány növekedése, Baranya a maga 11 739 lakásával a középmezőnyben foglal helyet. Tolnában volt a legkisebb arányú a növekedés: 6257-tel nőtt a lakásállomány. Több mint kétszeresére nőtt a lakásállomány két fiatal szocialista városunkban: Százhalombatta 1604-gyel kezdte és 3829-cel fejezte be az évtizedet, Leninvárosban pedig 2489-ről 5013-ra nőtt a lakás- állomány. Az „öt nagy” sorrendje a január 1-i lakásállomány szerint: Miskolc (64 816 lakás — 14 604 növekedés - 29,1 százalék), Debrecen (60 969 — 14 117 — 30.1) , Szeged (58 325 - 13 141- 29,1), Pécs (53 921 - 944921.4) , Győr (40 757 - 10 36934.1) . És nézzünk még a fentiek szerint néhány „nagyobbat": a két új százezres - Székes- fehérvár (32 194 - 10 651 49.4) és Nyíregyháza (31 230 — 8693 - 38,6), továbbá Kecskemét (31 285 - 6220 - 24,8), Dunaújváros (18 581 — 6954 — 59,8), Veszprém (16 686 — 6941 — 71,2) és Zalaegerszeg (16 784 - 6025 - 56,0). A számokat nézve: a vidéki házgyári program alaposan rányomta a bélyegét a városok lakásállomány-növekedésére. De bizonyos következtetéseket vonhatunk le az ipari fejlődés hatását illetően is. Szűkebb pátriánkban 135 908-ra nőtt a lakásállomány, a változás 13 739 lakást jelent, a növekedés aránya Szép kivitelű, korszerű lakások a szigetvári Lenin lakótelepen 11,2 százalék. Ám a városokban — a pécsi 9499-cel együtt — 13 645-tel, a vidéki településeken összesen 94-gyel (!) növekedett a lakásállomány. Pécsett 21,4, Komlón 23,5, Mohácson 14,4, Siklóson 34,1, Szi- getvárott 23,9, a községekben pedig 0,2 százalékkal több lakás volt 1980 első napján, mint 10 évvel korábban. E 0,2 százalékos növekedés mögött hallatlanul sok lakásmegszűnés van; a községek felsorolásánál ugyanolyan gyakori a — jel, mint a népességi adatoknál. Csaknem mindenütt, ahol csökkent a népesség — akár a természetes fogyás, akár a vándorlási különbözet következtében —, csökkent a lakások száma is. Persze vannak példák az ellenkezőjére is mindkét oldalon. Nagynyárá- don 199 fővel csökkent a népesség, viszont 34-gyel nőtt a lakásszám. Somberekén bevándorlás révén 37 fővel gyarapodott a népességszám, de 41 lakás megszűnt. összességében a komlói járásban 3,3 százalékkal nőtt, a mohácsiban 2,8 százalékkal csökkent, a siklósiban 0,1 százalékkal nőtt, a szigetváriban ugyanannyival csökkent a lakásállomány. Hársfai István Vendéglátósok tapasztalatcseréje Spanyol. ' magyar szemmel ■ 0 régi és áj harmonikus ötvözete ■ Gyors kiszolgálás, ételspecialitások ■ A szállodai szolgáltatások széles skálája Régi spanyol mondás, hogy a saláta készítéshez négy ember szükséges. Egy bölcs, aki a sót adagolja; egy fűkor, aki az ecetet önti; egy pazarló, aki az olajat adja; és egy bolond, aki az egészet összekeveri. Ami a spanyol gasztronómiát illeti, e régi népi bölcsesség ki. terjeszthető a saláták birodalmán túlra is, meglehetősen sok ételre. De a spanyol konyhának van egy másik, épp olyan jellemző eleme is: a fantázia. Fantáziát, változatosságot azonban nem csupán a különböző fogások elkészítésébe lehet vinni, hanem az egész vendéglátásba. A közelmúltban öten utaztad Mcgyarországról Spanyolországba ötnapos szakmai tapasztalatcserére. Az ötfős küldöttség egyik tagja Varga Csaba, a Hungarhotels pécsi területi igazgatója. —1 A Spanyolországba utazás egy-két éve rendkívül föllendült, s ők ezt a megnövekedett igényt korszerű, fejlett és jól szervezett szolgáltatásokkal ki is tudják elégíteni. Magukat a spanyolokat, ahogy ottani kollégáink elmondták, elén nehéz megmozgatni, de az már kiderült, hogy szívesen ismerkednek Közép-Európa országaival. Budapestet és a Balatont különösen szeretik. A From Barcelona utazási iroda több csoportot hozott már Magyarországra, sőt, tavalv megalakították a Spanyol—Magyar Baráti Társaságot is. — Milyen szintű vendéglátás várja a magyar turistákat Spanyolországban, mennyivel masabb, mint nálunk? — Három napot töltöttünk Barcelonában és környékén, ugyancsak hármat Madridban és fél napot Toledóban. A leg- megkapóbb — és egyben mindenhol jellemző — a régi és új keveredése, harmonikus ötvözete. A hangulatos óváros vendéglátó szemszögből igen érdekes és tanulságos volt: a pincehelyiségektől kezdve minden talpalatnyi helyet kihasználnak. Ily módon rendkívül nagy számú kisvendéglő, söröző, diákétterem működik minden városban. Madridban például legalább százezer egyetemi hallgató étkezik ilyen hangulatos és általuk is megfizethető vendéglőben. A másik véglet pedig a szupermodern szálloda- és éttermi hálózat. Egyébként a nagyméretű étterem már sehol sem divat, a szállodákban sem, ott is inkább többféle, kisebb egységi működik. A városokban pedig két típus a legjellemzőbb: a snack-bár és a kisvendéglő. — Ez a törekvés az' utóbbi éhekben nálunk is tért hóditott. Ők hogyan csinálják? Mit érdemes megtanulni tőlük? — Soks'zor egészen kis helyen meglepően széles a választék. A kiszolgálás rendkívül gyors. S mindezt iaen kevés emberre! tudják megoldani. A pult mögött általában csak egy, maximum két eladó áll — szinte kivétel nélkül férfiak —, s igen ügyesek. Kis túlzással azt lehet mondnani, legalább ötfélét csinálnak egyszerre. A snack- bárokban is van mindig meleg étel: pizza, hot dog, hamburger, meleg szendvicsek. A jellegzetes spanyol ételek mindenütt megtalálhatók, de ez nem jelenti azt, hogy országszerte eghangúak az étlapok. A legtöbb kis helynek is megvan a maga specialitása. Érthető. — És a szállodák? — Mindenekelőtt a szervezettség a legszembetűnőbb: a bikaviadaloktól a kirándulásig oz égvilágon mindent meg lehet szervezni ott helyben. Technikailag! nagyon jól felszereltek a szállodák, a szobák tágasak, s a szolgáltatások igen széles skálájúnk: uszoda, szauna, mosás-vasalás, rádió, telefon, s ki tudja még, mi minden áll a vendégek rendelkezésére. Egyébként nem csoda, mert tizenöt éven keresztül a szállodák adómentességet élveztek, éppen annak érdekében, hogy elérjék ezt a magas színvonalat. — ötletet, tapasztalatot bőséggel szereztek. Azoknak, akik a közeljövőben nem utaznak Spanyolországba, lesz-e módjuk itt Pécsett találkozni valamilyen spanyol jellegzetességgel? — Ha egyelőre mással nem is, akkor a dél-európai gasztronómia néhány jeles fogásával találkozhatnak majd, ha spanyol vacsoraesteket rendezünk. Dücső Csilla Naponta több mint száz tehergépkocsit töltenek fel üzemanyaggal a nemrég megépült saját töltőállomáson. Proksza László felvétele A BSZV felújított telephelye Százmillióért épül a legújabb Országos modell a pécsi telep ötvenkét telephelyről indulnak el hajnalban a sárga pony, vás, kék csíkos BSZV-kocsik, hat órakor, de néha négy vagy ötkor is. Viszik az árut — mosóport, cukrot, konzervet, a sokféle más mindennapi „betevő falatunkat” -, hogy mielőbb eljusson a boltokba, s onnét mielőbb hozzánk, a vevőkhöz. A BSZV, vagyis a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat kocsivezetői, kocsikísérői az ország ötvenkét telephelyéről indulnak el hajnalonta, s ebből az ötvenkettőből most újjászületett egy: a pécsi. Igaz, sokat kellett az újjászületésre várni. Hiszen a BSZV-nek a főváros után Szegeden, Debrecenben, Miskolcon van a három legfontosabb üzeme és egyben telephelye, s ezek közül eddig Pécs elmaradt: az itteni szállítómunkások, gépkocsivezetők évekig majdnem derékig sárban járkáltak, a szerelőműhelyek az ötvenes évek „pályakezdő" gépállomásainak hangulatát sugallták, s a többi vidéki központ sorra elvitte a pénzt Pécs elől. A pécsi üzem azonban kitűnt a kezdeményező készségével, az áruszállítás gondjainak egyre ötletesebb megoldásával, később tudományos felmérésével, s megalapozásával. Azért a tervek szerint 3—5 év múlva itt Pécsett építik fel az ország legkorszerűbb BSZV-telepét, százmilliós költséggel. De addig a jelenlegi telepet korszerűsítették. Most már betonudvaron járnak a kocsik, a műhelyekben, a tisztálkodási lehetőségek dolgában egyaránt európai a helyzetkép. Az új telephelyet egyébként a KPVDSZ munkavédelmi hónapjának keretében, praktikus, gyors, és pénzügyileg olcsó — 2 és fél milliós - munkájával hozták létre. A BSZV országos vezetőinek egybehangzó véleménye szerint nemcsak a korszerű konténeres, programozott és éjszakai szállításnak, hanem egyáltalán a telepi munkának is Pécs lesz az országos modellje. Most Sturm István igazgató irányításával a korszerűsített mai telep és az új, modern telephely — melyre a vállalat országos pénzerejét ráfordítja — tovább folytatja az áruszállítás korszerűsítésének kísérletét.
