Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-02 / 302. szám

Bartók Béla pécsi hangversenye ITt A PANNÓNIA NAGYTERMÉBEN HANGVERSENYEZETT 1923. OKTÓBER 30-ÄN BARTÓK BÉLA (188Í-1945) MÚZEUMI HÓNAP 1965 (1923. október 30.) Bartók akkor már elmúlt negyvenkét éves. Világszerte is­merték és játszották műveit: 1923 februárjában Berlinben vendégszerepeit, ekkor mutatta be Waldbauer Imrével a hege­dűre és zongorára írt II. szoná­tát. Júliusban Hellerau modern törekvésű együttese előadta A fából faragott királyfit. Nyáron hozzákezdett A csodálatos man­darin hangszereléséhez, és áp­rilistól Budapesten, majd nyá­ron Radványban dolgozott a Táncszviten. Ebben az évben nősült újból, s vette feleségül növendékét, Pásztory Dittát. Ősszel megkezdődött az aka­démiai munka: „...a felvételi vizsgák, brrr! Ezeket sose sze­rettem” — írta édesanyjának 1923. szept. 10-én. Ugyanebben a levélben arról is írt, hogy ........most már 600 000 k fize­tésem van havonta, ez már elég o mi háztartásunkhoz. Eddig télre a következő hangverseny­megállapodások vannak: akt. 23-án Bécsben játszom, dec. 15-re Párizsba hívnak ... Sze­geden is akarnak újra hang­versenyt rendezni ...” P écset nem említi levelében, pedig a pécsi egyetemi ifjúság már többször hívta. Ügy lát­szik, október végén mégis ma­radt szabad ideje, és elfogad­ta a meghívást. A korabeli he­tilap, c Dunántúl 1923. okt. 14-i számában, a Művészet-Ze­ne rovatban ez a hír jelent meg: „Bartók Béla, a világhírű zeneszerző és zongoraművész e hó 30-án zeneszerzői estet tart a Pannóniában. Zenekedvelő közönségünknek nem kell mon­dani f ki Bartók Béla, mert ne- \e ma fogalom. A modern ze­neirodalom büszkesége, kinek nevét nemcsak nálunk, hanem a kontinens minden nagy váro­sában épp úgy, mint Ameriká­ban a legnagyobb élő zeneszer­zők nevei között találjuk.” Abban az időben a koncer­teket a Pilch Andor által terve­zett, 1914-15-ben épült Pannó­nia szálló nagytermében ren­dezték, és a jegyeket dr. Vámos Arthur drog ista árulta a város­háza épületében levő üzleté­ben. Október 30-án, keddi napon reggel a pécsiek még egyszer olvashatták a Dunántúlban, hogy pontosan fél 9-kor kezdő­dik a Pannóniában Bartók hangversenye. A színház aznap Vajda Ernő: A trónörökös c. drámáját játszotta, de már folytak új betanulásban a Lu­xemburg grófja próbái, a cím­szerepben Asszony! igazgató- vei. Az Apolló moziban „Az élet koronája” c. filmet vetítették. „Mese egy kis családról - az örök boldogságról 6 felvonás­ban. A két utolsó előadás ze­nekísérettel.” Kellemes őszi idő volt aznap, 26 fokot mértek. Bartók a délutáni gyorssal ér­kezett, s a Pannóniában bérelt szobát. Itt kereste fel a Pécsi Lapok munkatársa, akinek ri­portja a lap okt. 31-i (II. évf. 247. sz.) számában jelent meg. Bartók árra a kérdésre, hogyan tetszik a város, ezt felelte: „— Kedves. Most járok itt először, de a legkellemesebb benyomásaim vannak róla. Megnéztem a dómot, amely azt hiszem remekmű tekintetében hazánkban egyedülálló. De kül­földön is kevés hozzá hasonlót láttam. — Mik a jövendő zenei tervei, mester? — Egyelőre egypár önálló kompozíciómat adom elő nov. 19-én a fővárosban Buda és Pest egyesítésének 50 éves for­dulójának ünnepségén, aztán mindjárt külföldre utazom. Elő­ször Angliába, több napig idő. zöm Londonban, majd Párisba megyek hangversenyezni, onnan Genfbe." A további beszélgetések fo­lyamán aztán kiderül, hogy va­lami nexusban mégis van Pécs- csel. A nagy művész ugyanis rokona a jólismert Kari Lajos könyv- és papírkereskedőnek, aki nagyatyai ágon vérrokona neki.” Este fél 9-kor Bartók leült a Pécsi Zenekedvelők Egyesülete tulajdonát képező fekete Stein. Bartók Béla 1923-ban BARTÓK BÉLA zeneszerző és zongoraművész hangversenye a Pannóniában október 30-án este fét 9 órakor. MŰSOR I. a) Domenico Scarlatti: 3 egytételes szonáta (A dur, Es dur, 8 dur.) b) Bartók: „15 magyar parasztdalból a 6. (téma con variazioni) 7-15. (régi táncdalok.) II. a) Beethoven: Szonáta op. 10. No. 2. (F. dur.) Allegro, Allegretto, Presto b) Debussy : „Pour le piano" Prélude, Sarabande. Toccata. SZÜNET: Ilii a) Kodály: Zongoramuzsikából (op. 3.) 3. (Lento andante) A. (Allegretto scherzoso) 7. (Allegro giocöso.) 9. (Allegro comodo.) b) Bartók: II. burleszk („Kicsit ázottan") Este a székelyeknél Medvetánc Allegro barbaro. IV. Bartók: a) Szonatina b) I. sirató ének c) Román régi táncok „ d) I román tánc. A PÉCSI ZENEKEDVELŐK EOYESÜLETE október hó 22-én. hétfőn fél 6 órakor A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZBAN BARTÓK-EMLÉKESTET rendez. MŰSOR: 1. Emlékbeszéd. Mondja : Dr. KODÁLY ZOLTÁN. BABTÓK-MÜVEK: (^Mikrokosmos. (Zongoramuzsika a kezdet kezdetétől), a) Dór hangsor, b) Délszlávos, c) Meditation. dj Erdélyi«, * ej Napkeleten, f) Dallam meg-megszakítva, g) Báli szigetén, hl Dudamuzsika Előadja TAKÁCS JENŐ. 5. Hegedű-kettősök. a) Erdélyi tánc, e) Pizzikato, b) Mese, f) Szól a duda. ej Burlesk, g) Újévköszöntő, dj Bánkódás, h) Arab dal. Előadják PIOVESAN SIPIO és M. GRAEF TILDY. ■'4y a) Este a székelyeknél, ^' b) „Gyermekeknek“, c) Allegro barbaro. Előadta TAKÁCS JENŐ. 5 Romén láncok. Előadta PIOVESAN SIRIO, kiaéri : TAKÁCS JENŐ. 6 a) \'e meni el t . . b) Játék, c) Huszámóta. Előadta: a Ciszterci Rend Nagy Lstos-glmnázlumá- nsk énekkara — a b, gyermekkar. c. férfikar. Vezényel; Nyolczas Ipoly. A MŰSOR ÁRA *0 PENOÓ Bartók pécsi koncertlapja és ai 1945-ös Bartók- hangverseny műsorlapja way zongorához, melynek „ ... billentyűi aligha lehettek hoz­zászokva azokhoz a hátborzon­gató futamokhoz" — olvashatjuk egy későbbi visszaemlékezés­A Pannónia falán lévő emléktábla ben. Bartók koncertprogramját megőrizte számunkra a korabe­li műsorlap. A Dunántúl másnap (1923. okt. 31.) számában kritika jelent meg B. D. dr. aláírással — dr. Boldis Dezső irta, a Pécsi Da­lárda karnagya, aki írásában nem titkolta, hogy „ .. . Kodály zongoramuzsikáját döbbenetes jelenségnek, zeneietlennek, Bartók II. burleszkjét és Medve­táncát (minden humoruk elle­nére) csúnyának, az „Allegro barbaro”-t és a „Román tánco­kat” egyenesen ijesztőeknek ér­zem." A Pécsi Est névtelen kritikusa még tovább ment: „Akik a disz- szonanciákban tobzódó hiper, modern zene irányhívei avogy barátai, azok talán tudtak él­vezetet találni a tegnapi Bartók hangversenyen hallottakban. A közönség túlnyomó nagy többsé­ge azonban nem. Félelmes és dermesztő dolgok hangzottak ott el. Az emberek egymásra néz­tek, mikor pl. egyszerre szólt a skálának mind a nyolc hangja. Ez a zene a nemes zenei ha­gyományokban nevelkedett pé­csi közönségnek legalábbis - • hogy nagyon udvariasan szól­junk — borzasztóan szokatlan. Pedig Bartók Béla elsőrendű, nagyszerű zongoraművész. Káp­rázatosán játszik, csodás tech­nikája, elragadó billentése van. örülünk, hogy hallottuk őt Beethovent, Scarlattit játsza­ni . . Természetesen nem mindenki vélekedett így. A Pécsi Lapok Mre aláírású kritikusa felfedez­te, hogy „ . . . milyen megka- póan viszi a népi zenét is mű­vészete centrumába. Hangnem­változásai teljesen újszerűek és annyira frappánsak, hogy hall­gatóságát magával ragad­ja . ..” Egy szem- és fültanú, Weininger Margit pécsi zene­tanár is úgy emlékezik vissza, hogy saját szerzeményeinek elő­adása „a közönség kisebb ré­szének jelentett csak nagy ze­nei élményt. Végeredményben az irodalom, a képzőművészet már mind előrelépett és a várt Bortók-művekkel a muzsikusok vágya beteljesedett. Új harmó­niák, csodálatos színek, lükte­tő ritmusok teljesen új világot teremtettek ...” Aztán egy újabb - szomorú — októberi nap: 1940. októ­ber 8-ón adta Bartók búcsú­hangversenyét Amerikába való utazása előtt, ahonnan már nem tért visszo. 1945 őszén — az Új Dunántúl szept. 28-i számá­nak első oldalán olvasható a hír: „Meghalt Bartók Béla” — és ugyanennek a számnak a 2. oldalán: „A város vendégeként Pécsre érkezett Kodály Zoltán." Kezdeményezésére október 22- én az országban először Pécsett rendeztek Bartók Béla emléké­re hangversenyt, melyen Kodály mondta a beszédet, fájdalmá­nak adva kifejezést barátjának és kollégájának korai halála miatt... Bartók műveit Takács Jenő, Graef Tildy, Piovesan Si- rio és a Nagy Lajos Gimnázium énekkara szólaltatta meg, Nyolczas Ipoly vezényletével. 1965 őszén, a múzeumi hó­nap alkalmával emléktáblával jelölte meg a hálás utókor o Pannónia szálló épületét, ameyben Bartók koncertezett. A fekete Steinway zongorát azonban már évekkel ezelőtt — kiselejtezték ... Dr. Nádor Tamás Száz éve született Hatvány Lajos A magyar irodalom nagykövete Tetszés szerint kiválaszthat­juk a huszadik századi ma­gyar irodalom bármely ki­emelkedő alakját, belelapoz­hatunk a róla szóló monográ­fiába vagy tanulmányba; száz százalékosan bizonyosak lehetünk abbán, hogy olva­sás közben sűrűn találko­zunk Hatvány Lajos nevével. Élete és műve olyannyira összeforrt a magyar irodalom fogalmával, hogy olykor még arra is hajlamosak vagyunk, hogy igazságtalanok legyünk vele szemben. Ennek az igaz­ságtalanságnak forrása sa. játságos módon éppen ő ma­ga, az író kritikus és iroda­lomtörténész, akinek élete legfőbb szenvedélye a prog­resszív, társadalmilag elköte­lezett művészet, amelyet tol­lával és pénzével egyszerre támogatott. Ez utóbbi azon­ban oda vezetett, hogy kor- társainak egy része, majd a már róla olvasó utókor, haj­lamos volt arra, hogy csak a mecénást, a jótékonykodó bárót lássa meg benne, s közben megfeledkezett művé­nek nagyságáról. Pedig Hatvány az elsők között van, akik felismerték a valóságos értékeket Magyar- országon; ő az aki a legha­marabb kísérletet tesz Ady életművének bemutatására, aki felismeri József Attila zsenialitását; egy életen át harcol, vitatkozik, tanít és segít. Gyulai Pál tanítványaként indul páilyáján, diplomájának megszerzése után rendszere­sen publikál, először külföldi, majd magyar sajtóorgánu­mokban, a Nyugat egyik alapítója és anyagi támoga­tója. Egész Európában ott­hon érzi magát; Berlin, München, Párizs, Bécs, majd második emigrációja idején Anglia egy-egy állomása mozgalmas útjának. Szer­keszti a Pesti Naplót, megin­dítja Esztendő című folyóira­tát, bekapcsolódik az őszi­rózsás forradalom esemé­nyeibe, a Nemzeti Tanács tagja lesz, majd a Vörösmar­ty Akadémia megszervezésén munkálkodik. A forradalmak bukása után Becsbe emigrál, csak 1927-ben tér haza, s itthon forradalmi szerepe, írásai miatt bebörtönzik, ahonnan — részben külföldi tiltakozás­ra — 1928 őszén szabadul. A külföld tiltakozása nem véletlen, Hatvány nemcsak a magyar, az egész európai irodalom kiváló ismerője, számos világhírű kortársával tart állandó kapcsolatot. Thomas Mann két ízben is vendégeskedik budai házá­ban, s élete végéig levelező- partnere marad. Oroszlánré­sze lehet így a magyar kul­túra külföldi megismertetésé­ben, népszerűsítésében is; irodalmunk valóságos nagy­követe Európában. 1947-ben, második emigrá­ciója után ismét bekapcsoló­dik a magyar szellemi életbe, egyetemi katedrát kap, tagja lesz a Magyar Tudományos Akadémiának, 1959-ben Kossuth-díjjal tüntetik ki. Be­fejezi élete főművét: így élt Petőfi című monográfiáját. G. A. Vilt Tibor szobrai műcsarnokbeli kiállításról. 1. Dési Huber István portréja, 2. Tanszigné portréja. (Hauer Lajos felvételei — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents