Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-17 / 316. szám

Az 1983-ig befejeződő eiső ütem 6,5 milliárd forint Újjászületik a Ferihegyi repülőtér Három évtizede még Európa egyik legkorszerűbbje volt a Ferihegyi repülőtér. Azóta _ a nemzetközi légikikötőnk egyet­len, 3000 méteres kifutópályá­ja, repülésirányítási rendszere, hangárainak mérete és egyéb kiszolgáló egységei felett el­járt az idő. Kormányprogram született a ferihegyi nagyberu­házásra, melyet 1977 júliusá­ban kezdtek meg. Az 1983-ban befejeződő első ütem megva­lósítása mintegy 6,5 milliárd forintba kerül, ebből a repülő teret és a légiforgalmi irány tást fejlesztik. A generáltervező UVATERV, a 9 generálkivitelező, a 4 le bonyolító, a 40 alvállalkozó és szállító vállalat eddigi eredmé nyei: az új, 4 kilométer hosz szú kifutópálya és a guruló utak építéséhez 2 millió köb méter földet mozgattak meg Ezek burkolataként most kész tenek hazánkban először 40 centi vastag betonburkolatot egy rétegben. Az épülő hangá rok és műszaki bázis hasznos olqpterülete meghaladja 30 000 négyzetmétert. A 2 majd 1990 táján befejeződő 3 ütemben több nélkülözhetetlen építménnyel bővül majd Feri hegy. Nem elég a két kifutópálya repülőtér, a repülőirányítást i: korszerűsíteni kell. Most építik a ferihegyi és az ország terű letére kiterjedő irányítási rend szert. Az új repülőtér ismét az élvonalba kerül. Tudni fogja mindazt, amit az ICAO nemzet közi légügyi előírásai a lil kategóriába sorolásnál elvár­nak. (A legigényesebben fel szerelt repülőtéren 0 felhő alap és 50 méteres minimális látástávolság esetén is bizton ságosan landolhatnak a gépek, III. A-minősitésű repülőtérrel Európában jelenleg csak Lon­don, Párizs, Zürich és Nyugat- Berlin rendelkezik.) Tehát: mi nőségi változáson ment és megy át a repülőgépek saját navigációja az ország légtéré ben, a gépek földről történő irányítása és ellenőrzése, a hírközlés. A modern Ferihegy agya az új irányítorony lesz, mely épité szetileg is egyedülálló. Tervező­jével, Nieder Ivánnal (UVATERV) és Ullmann Istvánnal, az LRI műszaki ellenőrével felkapasz­kodtunk mindkét 41 méter ma­gas pilon tetejére. A Hajdú megyei építők kitűzték a gleit nifát, rajta kis repülőmodellt lóbál a szél. Innen szabad szemmel is jól belátható mind­két kifutópálya, vatamennyi gu- ruióút. A két pilon közé építik be utólag a három emeletet (fiókként), ezek tetején acél- csupaüveg meteorológiai meg­figyelő, irányító kabin, a tetőn gurítóradar kupolája kap majd helyet. (Később a pilonok közé az alsóbb szinteket is behelye­zik.) A tervezőt meglepte a lehe­tőség. Megálmodott már élel­miszeripari gépgyárat, cipőüze­met, kötöttáruüzemet, de irá­nyítótornyot még soha. — Szakirodalom világviszony­latban is alig található, ha­lai gyakorlata sincs. Az irányi- ősi szakemberek véleményét és (ívánságát figyelembe véve, így sor európai repülőtér i rá - íyítótornyát megismerve kezd­tem el a tervezést. Két tanul­mánytervet készítettem, ezt a kétlábas, ,,fiókos” megoldást fogadták el — mondjá. Az uj, kibővített Ferihegyi re­pülőtér súlypontjában lévő irá­nyítótoronyból mór 1983-ban irányítják a le- és felszállás­hoz készülődő, valamint a légi­térben tartózkodó utasszállító gépeket. Ferihegy ismét ,az él­vonalba kerül. Murányi Ilyen lesz a Ferihegyi repülőtér új irányítótornya POROTON, nagy hőszigetelő hatású, kézi FALAZÓBLOKK a bátaszéki Vázkerámia gyárban KAPHATÓ. Befizetés: TüZÉP-telepeken. Felbomlott a „benzinliga” ÁFOR-kút Űjmecsekolján. So: rak. Emberek és gépkocsik. Járkálok egy kicsit, hátha látni beszélgető, egyezkedő csopor­tokat, de mindegyik sofőr ren­desen a helyén ül, a kékruhás kutasok hozzájuk se szólnak, nincs mosoly, körültekintő pil­lantás, tartalmas kézfogások, veszekedés sincs, béke legyen az új rendelettel. Október elseje óta o vállalati gépkocsivezetők benzinjegy he­lyett pénzzel számolnak, most is saját zsebre, de sokkal keve. sebb állami veszteséggel. A je­gyek körüli umbuldák korábban országosan több milliót hoztak a „benzinliga” sofőr—kutas tag­jainak, s az intézkedés ezt a szövetséget bontotta fel úgy, hogy közben megpróbálta meg­őrizni az egyik fél — a gépko­csivezető — anyagi érdekeltsé­gét. Amit a benzinpénzen meg­takarít, az övé. Kérdés, hogy többet vagy kevesebbet, mint korábban? Jó üzlet-e ha nincs üzlet? Kék Barkas volánjánál neve­nincs szőke sofőr. („Cikiznének a többiek, hogy ilyesmiről be­szélek, mert mire jó az a nagy nyilvánosság?") Nézeget, hát­ha ellenőr vagyok. Aztán le­gyint. — Jó gyerekek voltak a ku­tasok, nem akarom bántani őket. Most is minden tankolás­nál odaadom nekik azt a hú­szast a régi szép idők emlékére. Pedig ez már saját zsebből megy. Korábban olyanok vol­tunk, mint a testvérek. A sofő­rök 80 százaléka a kékruhá­soknak adta a „fölösleges” je- yet, a névérték felét ki-ki el­tette és kész. Pecsét a menet­levélre, ki tudta, mennyit tan­koltam igazából. Nekem is megvolt így a havi 400, a ku­tasnak meg fene tudja meny­nyi. Most nekem jobb. Ha elég sokat megyek, megvan az 5— 600 forint plusz. — Hogyan? — Szelíden. Csak semmi dur­vaság a kocsival. Reggelente lágy indítás, csurgás a szekszár­di lejtőn, leállított motor a mo­hácsi villanyrendőrnél. Szóval kihasználok minden létező trük­köt, hogy csökkentsem a fo­gyasztást. Az útszélen teherautó álldo­gál, a vezető álmos és mogor­va. Közli, hogy neki öz egész mindegy, ő se többet, se keve­sebbet nem keres a rendelet óta, a kutasok viszont hozzá se nyúlnak a kocsijához. Betöltik a benzint és mehet. - Hálából mindig adok nekik két^forintot — teszi hozzá kajánul. Az elegáns, piros garbós fér- fi már egy ideje figyel, s ami­kor odamegyek hozzá, elhatá­rozza, hogy roppant ravasz lesz. Igen, ő kutas, és nagyon tetszik neki a rendelet, mert hát így kívánja ezt az ország érdeke. Á, senki sem elégedet­len, csak az bántja őt, hogy mi­vel ez önkiszolgáló benzinkút, se idejük, se lehetőségük, hogy töltés közben letörölgessék, ki­csit lemossák a kocsikat, és né­mi borravalóért rendesebben ki­szolgálják a vevőt. — Mennyivel keres most ke­vesebbet, hogy nincs benzin­jegy? — igyekszem bensőséges lenni. - ötszázzal, ezerrel? — Aha! - tűnődik. - Úgy, ahogy mondja. — Na jó, legyen kétezer, mert fő az őszinteség. — Ez elég komoly jövedelem- csökkenés. Nem gondol arra, hogy abbahagyja a szakmát? — Nézze, éppen ezen tipró- dunk a kollégákkal. Igaz, en­nél a kútnál nőtt a forgalom, de még mindig nem vagyok a régi pénzemnél. Gondolja meg, hogy 1750 az alapunk, amire 8—900 forint pótlék jön, a töb­bi mellékes lenne, ha lenne — Azért akad még bőven, nem? — De mennyi? Idefigyeljen, a főnök azt mondja, életében nem fordult még elő vele, hogy a notesze ne legyen tele jelentkezők nevével. És most üres a notesz. Két ember mái elment. A vállalat talán erre kapott észbe, mert megígérte, hogy emeli a fizetésünket 4- 500 forinttal, úgyhogy most vá­runk, vagy igaz lesz vagy sem ... Telefonálok a pécsi ÁFOR ki­rendeltség vezetőjének, Kővári Edének: — Nézze, igaz, hogy elmen­nek és nem jönnek az embe­rek a könnyű keresetért, de nem is nagyon bánjuk — mondja. — A mostani személyzet elég és talán egy kicsit le is tisztul a szakma a rendelet után. — A bezin jegyekkel már nem, a dízelolaj-jegyekkel viszont még mindig lehet manipulálni. Azt miért nem szüntették meg? — Mert nem lehet szétválasz­tani a háztartási, a dízel- és a tüzelőolajat. Honnan tudjuk, melyik tartályból mérik, ha nincs jegy? Persze, így meg az um- buldák folytatódnak, lehet vá­lasztani a két rossz között. Egyelőre az olajjegy marod. Egyelőre a rendelet is ma­rad. Az illetékesek szerint be­vált, hiszen sokkal több üzem­anyagot takarítóinak meg, mint régen, és nem mellékesen egy korrupciós góccal kevesebb van az országban. A sofőrök sem panaszkodnak, a pénzük nem lett kevesebb s még az sem baj, ha a benzinkutas nem kö­szön többé előre. Szénási Sándor A cégtábla marad! Januártól: bérlők kerestetnek Cél: változatosabb legyen a vásárló és a kereskedelem kapcsolata Kevesen tudják, hogy a Ba­ranya megyei Élelmiszerkeres­kedelmi Vállalat az ország leg­nagyobb ilyen jellegű cége: éves forgalma csaknem 2,5 mil­liárd forint. összesen 340 boltja van, ebből 200 a kisebb üzlet. Tudvalévő, hogy a Bel­kereskedelmi Minisztérium szak­embereit már hosszabb ideje foglclkoztatta az utóbbiak megannyi üzemeltetési gond­ja. Elsősorban Budapesten okoztak problémát a zárva tar­tott apró élelmiszerüzletek, a kevésbé gazdaságos egységek. A szeptember végén megjelent minisztertanácsi, illetve belke­reskedelmi miniszteri rendele­tek ezekután lehetővé teszik a kisebb boltok bérbe adását, vagy szerződéses üzemeltetését. A minisztériumban október 28- án tájékoztatták a kiskereske­delmi vállalatok vezetőit a ren­deletek értelmezéséről és a végrehajtás ütemével kapcsola­tos központi elképzelésekről. — A közeljövőben várható még néhány kiegészítő jogsza­bály, hiszen a többi között tisz­tázni kell a jövedelemadózás, a bérszabályozás kérdéseit, no meg az érintett boltok kárbiz­tosítási és számvitellel össze­függő problémáit - mondja dr. Bácskai Frigyes, a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat igazgatója. — Egyelő­re tehát csak előzeets elkép­zeléseinkről számolhatok be . .. Előreláthatóan 1981 januárjá­ban hirdetjük meg a nyilvános versenytárgyalást Pécs 5-6 üz­letére, s aki a legkedvezőbb ajánlatot teszi - azzal kötünk szerződést. Az így szerzett ta­pasztalatokat, valamint a többi vállalat ezzel kapcsolatos ész­revételeit figyelembe véve, az év második felében további 15 -20 boltot szeretnénk bevonni ebbe a körbe. — Mi a különbség a bérbe adás és a szerződéses kapcso­lat között? — Lényeges. Szerződés ese­tén a beosztottak továbbra is a vállalatnál maradnak mun­kaviszonyban — s a vezető, megállapodásunk alapján, részben vagy teljes egészében a vállalat eszközeivel gazdál­kodik: ezért díjat fizet. A bér­leti rendszerben a bérlő bizo­nyos - a rendelet és a vállalat által megszabott - kötöttsé­gek mellett tulajdonképpen magánkereskedőként működik. Megmondom őszintén, hogy ez­zel kapcsolatban még számos kérdés tisztázására szorul . . . — Annyi azonban bizonyos, hogy - a régebbi vélemények­kel ellentétben — a kisebb bol­tokra továbbra is szükség van! — Egyrészt azért kellenek, mert nem lehet mindenhová ABC-t telepíteni, másrészt pe­dig színesítik bolthálózatunkat. Sok vevő szeret az elárusítók­kal szorosabb kapcsolatot tar­tani, szívesen veszi, ha az el­adók ismerősként üdvözlik, ha szólnak neki, hogy újdonság ér­kezett, vagy éppen figyelmez­tetik, hogy valamit elfelejtett venni . . . Kétségkívül — az ön- kiszolgáló rendszer erre keve­sebb aikalmpt teremt. — Van érdeklődés az új tor­mák iránt? — Ügy tapasztalom, hogy igen. Alapkövetelmény a la­kosság folyamatos áruellátása, és megalapozott kívánalom, hogy a kereskedelmi munka színvonala tovább javuljon. En­nek záloga — a fokozott érde­keltségen túlmenően -, hogy a megkötendő szerződések az el­látási feladatokra is kiterjed­nek. Lényeges az is, hogy bol­ti dolgozóinkat hátrány nsm, érheti! Elsősorban rájuk számí­tunk az új üzemelési formák­nál is .. . Az áruforgalom nö­velését, a körültekintő gazdál­kodáson alapuló, legkedvezőbb ajánlatokat elsősorban tőlük várhatjuk, hiszen ők ismerik legjobban az objektív lehető­ségeket. A mi hasznunk főként az irányítás és a kapcsolattar­tás improduktív költségeinek csökkenése lesz. Egyébként a vállalat cégtáblája nem tűnik el a boltokról — csupán kiegé­szül a bérlők nevével . .. A Baranya megyei Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat ezzel természetesen nem adja föl be­vált kereskedelempolitikáját, s folytatja a sikeres ABC-progra- mot. Idén a cég történetének legeredményesebb ötéves tervét zárják: 1975 óta decemberben avatják a kilencedik új ABC- áruházat — Kertvárosban. Az elkövetkezendő időszakban — 1985-ig — Pécsen kívül élelmi- szeráruházat építenek Sziget- várott, Siklóson, Mohácson és Mézaszászváron. A kisebb bol­tok közül is sokat felújítanak, elavult berendezéseiket korsze­rűbbekre cserélik. T. E. Női munkaerőt kesztyűvarró munkakörbe felveszünk KESZTYŰGYÁR 2. SZ. GYÁRA, PÉCSVÁRADI TELEP o 4P Hétfői □ Üres a jelentkezőket nyilvántartó notesz

Next

/
Thumbnails
Contents