Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-02 / 302. szám

eSxolsosS ícÄcó VERBŐCZY ANTAL Erdei futóverseny Összegyűlt az erdő népe, egyre feljebb tart a nap, nagy dolognak néz elébe; futóversenyt tartanak. — Rajta! — int a pálya őre — most meglátjuk ki mit ér! Lódulnak is mind előre, fűközt les a pipitér. Fut a malac, fut a róka, ott szökell a kecses őz, a nyúlnak tetszik a móka; majd mindenkit megelőz. De haliga! A szél mi hírt hoz? Az esélyesek helyett elsőnek a célvonalhoz csigabiga érkezett! A sok állat csak ámul s áll. — Résztvettél a versenyen? — Nem láttuk, mikor indultál? — Még tavaly — szólt csendesen. PÁTKAI TIVADAR Szalmaszekér szalmaszáiból szekeret tákoltak a gyerekek: Szervác Pongrác Bonifác három hangya húzta a negyedik tolta azaz tolta volna; ám Szervác készült Vácra Pongrác ide Rácra Bonifác „csak” Fácra ide hajtsunk Rácra alig két dobásra hangoskodott Pongrác Vácra menjünk ne Rácra ott van a kincs elásva ugra-bugrált Szervác gyerünk inkább Fácra sós-lekváros fánkra így viháncolt Bonifác s összevesztek rajta hová húzza szekerüket három szorgos hangya se előre — se hátra gyalog bandukolhattak haza: CSACSI VÁRRA! A kakas és a héja öreganyám mesélte, ő is az öregannyától hallotta. Elmon­dom hát a kakasról szóló mesét. Elkószált egyszer a baromfi- udvarból a kakas, a tyúkanyó- val meg a kiscsibékkel. Messze, kint a réten kapirgáltak, szede­gették a bogarakat, csipkedték a zöldet. Arra figyeltek föl a szorgos szöszmötölés közben, hogy valami nagy madár kering a fejük fölött. — Nini, mekkora felhő! — mondta az egyik kiscsibe. Felpislantott az égre félszem­mel a tyúkanyó is. — Nem felhő az, csibécském, HÉTVEGE 6. Az első évek története Az úttörőszövetség megala­kulásának 35. évfordulója te­szi emlékeztessé az idei úttö­rőévet. Mozgalmunk születés­napját az 1964, június 2-i dá­tumhoz kötjük, bár az első út­törőcsapatok már a felszaba­dulás évében megalakultak. Ez a június 2-a, az első ifjúsági nap volt, amikor az úttörők a nyilvánosság elé léptek. S az idősebbekkel karöltve felvonul­tak Budapesten, a mai Nép- köztársaság útján ezzel a jel­mondattal: „Előre a jelsza­vunk, szabadságért harco­lunk!" Az első úttörőcsapatok nem az iskolákban szerveződtek, hanem a gyárakban és a la­kóterületen. Nemegyszer a csapatvezető lakásán gyűltek össze a gyerekek. No, ne ijedj meg, nem arról van szó, hogy o közeli játszó­teret kell körülkerítened, hogy oda más ne léphessen be. Egész más ötletet ajánlok. Csi­nálj barátaiddal, őrsöd tagjai­val az iskolához vagy a laká­sodhoz közel saját játszóteret. Ha nagy lesz a sikeretek, a ki­sebb gyerekeket, a közeli óvo­dásokat is meghívhatjátok egy- szer-egyszer egy játékra. Én, ha neked lennék, még a szü­leimnek is rendeznék egy ver­sengést, mondjuk vasárnap dél­előtt. Akár úgy is, hogy a ma­ma, papa és te vagy testvéreid alkotnának egy csoportot. (Meglátod, lesz miről beszél­getni a vasárnapi ebéd köz­ben.) Legyen ez egy különle­ges játszótér, ami azt jelenti, hogy minden játékot ti készít­setek el, méghozzá nagyon egyszerű tárgyakból, A kiinduláshoz nézd meg a rajzokat, ezzel segítek, a ját­szótér többi játékát már ti fog­játok együtt kitalálni. Mindenütt van egy üveg, egy pingponglabda és egy rossz vödör, vagy kosár, és máris indulhat a céllövészet. Az üveg száján lévő labdát kell a célba pöccinteni. A cél először egy méterre legyen, utána a táv harminc centiméterenként növelhető. (1) De néha egyméteres pálca, vagy nád is elég a játékhoz. Akár tenyéren, akár az álion kell egyensúlyozni sétálás köz­ben. Győztes, aki tovább tud ügyeskedni. (2) A fára szerelt kötél segítsé­gével lehet a felállított lécek vagy kuglik közé lendülni, és azok közül minél többet ledön­teni. Ez a repülőkugli-játék, a célzókészséget és a karok erősségét is fejleszti. (3) Egy farönk és egy szál desz­ka vagy vaslap is elég a bil­lenő játékhoz. A játékosnak úgy kell áthaladni a palánkon, hogy a kezében lévő, vízzel te­li töltött műanyag pohárból (üvegpoharat ne használj I) egy csepp se ömöljön ki. Az ügye­sebbek ezt bekötött szemmel is csinálhatják. (4) A célzás hátra-játék sok ne­vetésre ad alkalmat, hiszerj a hátad mögött lévő kosárba ■kell a labdát bedobni. A köny- nyebbség kedvéért tükröt is használhatsz. (5) De most rajzok nélkül is folytatom a sort, két-három rossz autógumival is lehet ját­hanem héjamadár! Gyertek ide rögtön a szárnyam alá, mert fel­kap benneteket és elvisz! Megriadtak a kiscsibék. Két- szer se kellett mondani nekik, rögtön bebújtak anyjuk szárnyai mögé. Tyúkanyó meg odakot- kodálta a kakast. — Szaladj haza gyorsan, hív­jad a kutyát, hogy kergesse el a héját! Futott a kakas, ahogy a lá­ba bírta, még a szárnyát is le­begtette, tolláit is felborzolta futás közben. Átröpülte az ud­var kerítését, egyenesen a ku-. tya elé pottyant. — Na, mit akarsz? — vak- kantott rá mérgesen a kutya. — Kot. .. kotkot.. . azt aka­rom, hogy kotkot... — csak ennyit tudott kinyögni a kakas. Annyira meg volt rémülve, hogy egyetlen értelmes szó nem jött 1946. december 20-án je­lent meg a Pajtás újság első száma. A főváros különböző pontjain 100 borítékot rejtettek el, féléves ingyen előfizetési nyugtával. 1947-ben már 110 budapes­ti és 205 vidéki úttörőcsapat működik. A gyerekek is részt vesznek az újjáépítésben. Ezt szolgálja az „Úttörők a ját­szóterekért!” akció. Ez évben írja Kodály Zoltán „Ej-haj száll az ének” kezdetű úttörődalát. Szeptemberben megjelenik az Úttörővezető cí­mű folyóirat első száma, meg­indul a Rádió „Úttörőhírek” című adása. Elkészülnek az első őrsi zászlók is. Színük kék, alakjuk háromszögletű. Az Előre kö­szöni. Ha sorba rakod, rendez­hetsz kúszóversenyt. Guríthatsz célra, dobhatsz távolba. A lab­dáról szinte szólni sem kell, mert célba rúgni, fejjel, láb­bal dekázni, célba fejelni min­denki szeret, méq ha nem is tud, de versenyzés közben még ezt is megtanulhatja. Folytat­hatnám napestig a saját ját­szótér kellékeit, de ennél job­bakat te is tudsz, meg kitalál­hatnak szüleid is, legyen már a megvalósítás is családi vál­lalkozás. Ennek a saját játszó­térnek pediq az legyen a leg­nagyobb érdeme,, hogy ezen a környék minden gyereke játszhat. Sose légy irigy! Jó játékot kíván neked Horváth Mihály ki a torkán. A kutya meg csak sürgette. — Halljam hát! Halljam hát! De a kakas csak forgolódott, toporgott, meresztgette o sze­mét, nyújtogatta a nyakát. — Ha nem mondod meg, mit akarsz, megtépázom a tolladat! — vicsorgott a kutya. A kakas végre ki bökte: — Kukoriku! — Micsoda? Mit mondasz .. — Kukoriku . .. kukuriku-u-u — ordította kétségbeesetten a kakas. Egy értelmes kukk nem sok, annyit nem tudott szólni. Csak kukorékolt egyfolytában, amíg bírta szusszal, s amíg vé­gül a kutya el nem zavarta. Nem is tud mást, csak kuko­rékolni, ha valami nagyon fon­tos mondanivalója van. Szente Varga Mária szönés és aranycsákány van rájuk hímezve. 1948-ban államosítják az is­kolákat, ezentúl az úttörőcsa­patok is itt nyernek otthont. 1948. március 15-én, a forra­dalom százéves évfordulóján úttörő díszezred vonul fel az ünnepségeken. Jelszavuk: Pető­fi él, a szabadság örök, Miénk a jövő, előre úttörők! Csillebércen kijelölik az Út­törő Köztársaság helyét, és július 31-én átadják az úttörő­vasút közel négy kilométeres szakaszát. Megjelennek az el­ső úttörőpostások. Új jelvényt is készítenek: nemzetiszínű zászlón egy le­ány- és fiúfej bronzból. Az egyenruha: fehér ing és kék nyakkendő. (- átányi -) Az őrs barátai Az úttörőőrs segítőtársak, ba­rátok nélkül sok feladatát egy­szerűen nem tudná megoldani. Arról nem is szólva, mennyivel unalmasabb, szürkébb lenne az úttörőélet a barátokkal való rendszeres találkozás, az együt­tes rendezvények, a közös mun­ka nélkül. De hogyan szerezzen az őrs barátokat? Sokféle módja van ennek. Legegyszerűbb, ha az őrs tag­jainak hozzátartozói körében keressük őket. Bizonyára több gyerek édesapja tagja szoci­alista brigádnak. Az apuka se­gítségével puhatoljátok ki, van- e már a brigádnak patronált­ja, s ha nincs, felvennék-e a kapcsolatot veletek. Nagyobb testvére is lehet több pajtásnak az őrsben, akik középiskolába vagy szakmunkásképzőbe járnak. Az ő révükön felvehetitek a kapcsolatot az iskolai KISZ- alapszervezettel. Hol szerezhettek még bará­tokat? Mindenütt. A lakóhelye­teken élő felnőttek között. A szomszéd bácsi ugyanúgy lehet az őrs barátja, mint a körzeti rendőr-megbízott vagy az erdő- gazdaság dolgozói. S meg ne feledkezzünk a kisdobosokról se, okik tőletek várnak támoga­tást, irányítást, segítséget. Hogyan barátkozzatok? En­nek is vannak bizonyos szabá­lyai. A legfontosabb a segítő­készség. Ha nemcsak vártok va­lamit, de ti magatok is készsé- ■ gesen segítetek, akkor ez a köl­csönösség már jó alapot teremt a barátkozáshoz. Hívjátok meg barátaitokat ismerkedésre az úttörőotthonba, az őrsi tanyára. Kérdezzétek meg tőlük, hogy ti miben lehettek segítségükre. Sok helyen a pajtások részt vesznek a kommunista szomba­tokon a brigáddal a gyári vagy mezei munkában. A brigád pat­ronálta idős emberek ellátásá­ban is vállalhattok feladatot, vagy éppen a kulturális válla­lás teljesítéséhez segíthetitek hozzá barátaitokat. Cserébe ti is kérhetitek, hogy úttörő fel­adataitokban segítsenek. Pél­dául a kutató munkában, vagy a túrához eljönnek kísérőnek, valamilyen felszerelést barká­csolnak számotokra, mellétek ál­nak nehéz pillanatokban, szük­ség esetén tanácsokat kérhet­tek tőlük. Persze, cserébe ők is számíta­nak rátok, hisz az igazi barát­ságban nagyon fontos a köl­csönösség. Nagyon jólesik ne­kik, ha apró figyelmességgel is kifejezitek összetartozásotokat. Egy-egy névnapi köszöntő, apró filléres ajándék, egy képeslap a kirándulásról, táborozásról el­mélyíti a barátságot közöttetek. Legyen saját játszótered! Tornaszer: a konyhaszék Ajándékozzunk magunknak 15 percet, vagy ha úgy tetszik, raboljunk el ennyi időt a ház­tartási munkából, és végezzük el ezekeí az izomlazító, frissítő gyakorlatokat. (T) Fogjuk meg jó erősen bal kezünkkel a szék támláját, és lengessük kinyújtott jobb lábunkat előre-hátra, egyre magasabbra. Majd kézcsere után bal lábunkat lengessük. Tízszer ismétlés. © öljünk a székre és tá­maszkodjunk hátul a kezünk­kel. Jobb lábunkat kinyújtva a talajon, bal térdünket emeljük magasba, majd kinyújtva en­gedjük le. Minőkéit lábbal tíz­szer gyakoroljuk. © A székre ülve, mindkét karunkat emeljük oldalt ma­gasba, emeljük fel mindkét lábunkat egyenesen és egy­mást keresztezve, egyre gyor­suló tempóban ollózzunk tíz­szer. © Álljunk oldalt a szék mö­gé. Fogjuk meg erősen a szék­támlát bal kezünkkel, és vál­takozva, mindkét lábunkat len­dítsük fel előre, amilyen ma­gasra csak tudjuk, tízszer is­mételjük. Barkácstanács Láthatatlan rögzítés Keményfából vagy mű­anyaggal bevont lapokból készült falipolcokat „látha­tatlanul” is lehet rögzíte­ni: az úgynevezett csőcsa­varral (mosdórögzítés). A 10 mm átmérőjű és 120 mm hosszú köracél az egyik végén facsavarme­nettel van ellátva, ami a falba vert tiplikbe csa­varható. A másik végén normál csavarmenet van, amire az állványt felte­szik. Beenyvezett csava­rokkal az állvány különö­sen jól tart, később azon­ban csak nehezen lehet szétszerelni. A csavarok száma és tá­volsága attól függ, hogy mit akarunk ráhelyezni és az állványnak a súlyától. Egy 18 cm széles és 25 mm vastag állványt, ame­lyen csak könyvek állnak, legalább 50 cm-enként kell csavarral felerősíteni. Lombhullás utáni növényvédelmi munkák Az alma- és körtefák alatti lehullott lombot Novenda 1,5%-°s vagy Fundazol 50 WP 0,06°/0-os oldatával per­metezzük. Csapadékos enyhe őszi és téli időjárás esetén Karbamid műtrágyás áztatásszerű perme­tezése is jó eredményt ad a fertőzött leveleken levő kór­okozók ellen. -Amennyiben a permetezést nem tudjuk elvé­gezni, a lehullott lombot ásó­val forgassuk le, vagy égessük el. Az őszibarackfáinkat Rézoxi- klorid 0,3%-os vagy Cuprosan Super D 0,5%-os oldatával permetezzük. A cseresznye- és meggyfale­veleket lombhullást követően a fák alatt Novenda 1,5%-os oldatával áztatásszerűen per­metezzük le. A lombhullás utáni növény- védelemben nagy jelentősége van a mechanikai védekezés­nek. Az elszáradt vesszőket, ágakat le kell vágni, a fertő­zött gyümölcs-múmiákat szed­jük össze, és semmisítsük meg. A málna, ribiszke és kösz­méte fertőzött növényi részeit vágjuk le és égessük el. Dr. Frank József

Next

/
Thumbnails
Contents