Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-15 / 314. szám

a Dunántúlt napló 1980. november 15., sioith KÖZLEMÉNY az MSZMP Központi Bizottságának 1980. november 13-i üiéséröi (Folytatás az 1. oldalról) lakosság jövedelme és fogyosz. tása a gazdasági teljesítmé­nyekkel és az egyensúlyi hely­zet javulásával összhangban alakuljon. Következetesebben kell érvényesíteni a munka sze­rinti elosztás elvét, a teljesít­ménytől függő bérezést. A szociálpolitikában a fő fi­gyelmet a többgyermekes csa­lódok. az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, a hátrányos hely­zetűek életkörülményeinek javí­tására kell fordítani. A három- és többgyermekes családok csa­ládi pótlékának, az alacsony nyugdíjaknak, valamint az egészségügyi, szociális, oktatá­si intézmények élelmezési nor­máinak reálértékét meg kell őrizni. A legalacsonyabb nyug­odjak reálértékét emelni kell. Indokolt növelni a kétgyermekes családok és az egyedülálló gyermekes szülők családi pótlé­kát, a gyermekgondozási se. gélyt, az ösztöndíjakat és a szo­ciális segélyeket. Az életkörülmények fejleszté­sében elsődleges feladat az alapellátás javítása, bővítése. Az egészségügyi ellátás és az általános iskolai oktatás felté­teleit az átlagosnál gyorsabban kell fejleszteni. Javítani kell a bölcsődei és óvodai ellátást. A nagy létszámú általános iskolás korosztályok elhelyezését új lé­tesítmények építésével és átme­neti megoldásokkal is biztosíta­ni kell. Ugyanakkor jobban ki kell használni a meglevő egész­ségügyi, oktatási, kulturális lé­tesítményeket, nagyobb gondot fordítva többcélú hasznosítá­sukra. A tervidőszakban 370—390 ezer lakás épüljön. Állami be­ruházásból 115—120 ezer új la­kás épüljön, és. mintegy 100 ezer lakás felújítására, illetve korszerűsítésére kerüljön sor. A magánerőből történő egyéni és csoportos lakásépítkezések állami támogatását folytatni és bővíteni kell. Javítani kell a la­kásgazdálkodást. Igazságosab­bá és arányosabbá kell tenni a lakosság hozzájárulását a la­kásépítés és -fenntartás költsé­geihez. Anyagi ösztönzéssel és szervezési intézkedésekkel is elő kell segíteni a lakáscseré­ket. Mindezek eredményeként a következő öt évben mintegy másfél millió állampolgár la­káskörülményei javulnak. Továbbra is fontos követel­mény a vásárlóerő és az áru­alapok összehangolása. A ki­elégítő áruellátás folyamatos biztosítása, választékának lehe­tőség szerinti bővítése elsőran­gú feladat. A lakossági szolgál­tatásokat az állami vállalatok, a szövetkezetek, valamint a magánkisipar és -kereskedelem ösztönzésével és támogatásával érezhetően javítani kell. O Az irányító szervek rend­szeresen kísérjék figye­lemmel a népgazdasági terv teljesítését, idejében gondos­kodjanak a szükséges intézke­désekről. A gazdasági szabályo­zás ösztönözzön a lehetőségek, a tartalékok jobb kihasználásá­ra. a jövedelmezőbb gazdálko­dásra. A vállalatok terveikben a ter­melési szerkezet javítására, az ésszerű takarékosságra, az anyagi és szellemi erőforrások jó hasznosítására, gazdálkodá­suk színvonalának emelésére helyezzék a hangsúlyt. Fejlőd­jék a gazdasági vezetők vállal, kozásí készsége, váljék jellem­zővé a kezdeményező, a válto­zásokra idejében reagáló veze­tési munkamódszer és stílus. Ez a magatartás kapjon politikai támogatást, társadalmi elisme­rést. A dolgozókat megfelelően tá­jékoztatni kell a vállalat hely­zetéről, munkájáról: jobban be kell vonni őket a tennivalók meghatározásába. Ezzel is elő kell segíteni a kollektívák moz­gósítását és összefogását a társadalmi és a vállalati célok megvalósítására. Erősíteni kell a társadalmi ellenőrzést. A tanácsok tervei, gazdálko­dása, bevételi forrásai a nép- gazdasági terv és a területfej­lesztés céljaival összhangban alakuljanak, erősödjék gazda­sági önállóságuk, ösztönözzék és karolják fel a lakosságnak a város- és községpolitikai célok valóra váltását szolgáló kezde­ményezéseit. O A pártszerveknek és -szer­vezetéknek a gazdasági munkát segítő és ellenőrző te­vékenysége a tervben foglalt gazdaságpolitikai célok megva­lósítására irányuljon. Segítse elő a magasabb követelmények­hez és a változó körülmények­hez való alkalmazkodást, a konkrét feladatok helyes meg­határozását és teljesítését, a társadalmi aktivitás, a kezde­ményező készség kibontakozá­sát. A tömegpolitikai munka, a sajtó, a rádió és a televízió reálisan foglalkozzék gazdasá­gi helyzetünkkel, ismertesse a gazdaságpolitikai célokat. Tá­mogassa a helyes törekvéseket, lépjen fel a negatív jelenségek­kel szemben, mozgósítson a népgazdasági terv megvalósítá­sára. A tervkészítés szempontjából hasinos volt, hogy a párt és a kormány felkérésére az előze­tes elképzeléseket megtárgyal­ták, véleményezték a budapesti és a megyei pártbizottságok, valamint a Hazafias Népfront elnöksége, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksé­ge, a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Intéző Bizott­sága, a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsának elnöksége, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának el­nöksége, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksé­ge, a Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nöksége, a Magyar Kereskedel­mi Kamara elnöksége, a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének el­nöksége, a Magyar Közgazda- sági Társaság elnöksége. A Központi Bizottsáq felkéri a tömegszervezeteket és -moz­galmakat, hogy aktív munkával járuljanak hozzá a terv meg­valósításához, mozgósítsanak az országos és c helyi gazdasági, társadalompolitikai feladatok megoldására. A szocialista munkoverseny, a dolaozók mun- , kamozaalmci segítsék elő a terv céljainak az elérését. A Központi Bizottság mély meggyőződése, hogy a VI. öt­éves terv céljai reálisak, elér­hetők, teljesítésük jól szolgálja népünk érdekeit, szocialista ha­zánk fejlődését. Felhívja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, egész népün­ket, hoqy ereje, tudása legja­vát nyújtva vegyen részt a terv végrehajtásában. II. A Központi Bizottság pártunk munkastílusának megfelelően, időnként áttekinti és ellenőrzi saját tevékenységét, összhang­ba hozza a párt előtt álló időszerű feladatok követelmé­nyeivel. Ez pártunk több mint hot évtizedes horcánok arra a fontos tanulságára épül, hoqy történelmi küldetésének betöl­téséhez, vezető szerepének ha­tékony érvényesítéséhez nélkü­lözhetetlen választott testületéi­nek, mindenekelőtt a Központi Bizottságnak a rendeltetéssze­rű működése. A XII. kongresszu­son megválasztott Központi Bi­zottság első ülésén, 1980 már­ciusában úgv döntött, hogy a kongresszus határozatából kiin­dulva megvizsgálja a párt ve­zető testületéinek munkarend­jét és munkamódszerét. A Központi Bizottság leg­utóbb 1968-ban hozott átfogó határozatot munkamódszerének fejlesztéséről. A mostani vizsgá­lat megállapította, hogy az er. ről szóló határozat nyomán a munkamódszer jó irányban fej­lődött. A Magyar Szocialista Mun­káspárt a marxizmus—leninizmus elvei alaoján alakítja politiká­ját, a párt életében és tevé­kenységében következetesen ér­vényesülnek a lenini normák. Minden szinten a választott tes. tőletek hozzák a döntéseket; a Központi Bizottság a munka irányát hosszabb távra szóló, elvi jellegű határozatokkal je­löli ki; a közép- és alsó szintű pártszervek, a párt alapszerve­zetei nagy önállósággal és szé­les hatáskörrel végzik munkáju­kat. A párt eszmei-politikai irá­nyítással gondoskodik arról, hogy társadalmunkban érvé­nyesüljenek a szocializmus el­vei és építésének céljai. Tiszte­letben tartva az állami és a társadalmi szervek önállóságát, politikájának, határozatainak oz ott dolgozó kommunisták útján szerez érvényt. A Központi Bizottság a párt­kongresszusok útmutatásait kö­vetve folyamatosan napirendre tűzi a társadalmi fejlődés által megérlelt feladatokat, biztosít­ja a keletkező ellentmondások feloldását, a dolgozó osztályok, rétegek érdekeinek egyezteté­sét; a társadalom alkotó erőit a szocializmus építésének leg­fontosabb feladataira szervezi, mozgósítja. A Központi Bizottsáq meg­erősítette a párt felső vezető testületéinek eddiai gyakorla­tát, amely hasznosítia a párt sok évtizedes munkáidnak elvi és politikai tapasztalatait. Rá­mutatott, hoqy a párt vezető szerepének további erősítése, a párt-, az állami és a társadal­mi szervek összehangoltabb együttműködése, a magasabb követelményeket támasztó fel­adatok megoldása mindenek, előtt azt igényli, hogy a Köz­ponti Bizottsáq folytassa bevált gyakorlatát, fejlessze tovább irányító, ellenőrző munkáját. A Központi Bizottság a mun­karendjéről és munkamódszeré­ről elfogadott határozatát a párt folyóirataiban közzéteszi. MSZMP—OKP közlemény Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghí­vására november 10—14. között látogatást tett Olaszországban az MSZMP KB küldöttsége Óvári Miklósnak, a Politikai Bi­zottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésé­vel. A delegáció tagjai voltak: Lukács János, a Baranya me­gyei Pártbizottság első titkára, Horn Gyula, a KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője és Verák Istvánná, a KB munka­társa. A küldöttséget fogadta Enri­co Berlinguer, az OKP főtitká­ra. Az MSZMP képviselői talál­koztak és megbeszélést folytat­tak Giorgio Napolitanóval, Giancarlo Pajettával, Luciano Barcával, Tullio Vecchiettivel, a vezetőség tagjaival, s az OKP több más tisztségviselőjével. A delegáció látogatást tett a képviselőházi és a szenátusi kommunista csoportnál, vala­mint Perugiában. A magyar vendégeket fogadta Amintore Fontani, a szenátus elnöke is. A megbeszélések során köl­csönösen tájékoztatták egymást a magyarországi és az olaszor­szági helyzetről, a két párt te­vékenységéről. Az MSZMP és az OKP képviselői széles körű véleménycserét folytattak a nemzetközi élet főbb időszerű kérdéseiről. Kifejezték aggo­dalmukat a nemzetközi helyzet súlyosbodása, a feszültség nö­vekedése, a világbékét fenye­gető veszélyek miatt. Hangsú­lyozták az erőfeszítések fokozá­sának szükségességét az atom­fegyverkezési verseny megféke­zése, az államok közötti tárgya­lások, a nemzetközi együttmű­ködés, az enyhülési folyamat előbbre vitele, a világbéke biz­tosítása érdekében. Az MSZMP és az OKP képvi­selői egyetértettek abban, hogy tovább erősítik a két párt kö­zötti elvtársi viszonyt, a baráti együttműködést, s elősegítik a magyar—olasz politikai, gazda­sági és kulturális kapcsolatok további fejlődését. Madridi ^ Megállapodás a tanácskozás ügyrendjéről Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet részt­vevőinek madridi találkozóján pénteken folytatódott a beve­zető politikai nyilatkozatok so­rozata. Nagy várakozás előzte meg a szovjet felszólalást, amely az ENSZ-főtitkár képvi­selőjének beszéde után hang­zott el. Luigi Cottafavi, az ENSZ genfi hivatalának főigazgatója tolmácsolta Kurt Waldheim üd­vözletét. A világszervezet főtit­kára üzenetében vázolva a találkozó feladatait, óvott at­tól, hogy a regionális konfliktu­sok elhomályosítsák az emberi­ség előtt álló nagy célokat. A főtitkári üzenet sikert kívánt a madridi találkozónak. A pénteki ülés bolgár elnöke ezután Leonyid lljicsov szovjet külügyminiszter-helyettesnek, a szovjet küldöttség vezetőjének adta a meg szót. „Vannak erők, amelyek sze­retnék a madridi találkozót tárgyszerű tanácskozás helyett valamiféle propaganda-fórum­má, afféle szópárviadallá vál­toztatni” — hangoztatta a szovjet külügyminiszter-helyet­tes. Értetlenségének és tiltako­zásának adott hangot az ame­rikai küldöttségvezető csütörtö­ki beszéde kapcsán, mert az — megsértve a helsinki záró­okmányt — nyíltan beavatko­zott a Szovjetunió és más or­szágok belügyeibe. Leonyid lljicsov végezetül ki­fejezte reményét, hogy a mad­ridi találkozón a tárgyszerűség, az építő szellem kerekedik fe­lül és a találkozó beváltja azo­kat a reményeket, amelyeket Európa és a világ népei fűznek hozzá. A jugoszláv diplomácia veze­tője után Herbert Krolikowski államtitkár, az NDK külügymi­niszterének első helyettese tett nyilatkozatot. Rámutatott, hogy Helsinki óta az NDK kapcsolatai az aláíró államok nagy többségével sok­oldalúan és kölcsönösen hasz­nos módon tovább fejlődtek. Herbert Krolikowski támogat­ta az európai katonai enyhülési és leszerelési értekezlet gondo­latát. Paavo Vőyrynen finn külügy­miniszter beszédében rámuta­tott, hogy Európa népei csak akkor nézhetnek szembe a vi­lág különböző részein jelentke­ző kihívásokkal, ha saját térsé­gükben biztonság van. A délelőtti ülés utolsó felszó­lalója I. Türkmen, a török kül­döttség vezetője volt. Beszédét az enyhülés politikai és katonai aspektusának, a földközi-ten­geri térség biztonsági kérdései­nek szentelte. * Pénteken délután megszüle­tett a megállapodás a madridi találkozó ügyrendjéről, napi­rendjéről és időbeosztásáról. Az erre a célra alakított mun­kacsoportban létrejött konszen­zus (egyetértés) alapján elfo­gadták a csütörtök este nyilvá­nosságra hozott javaslatot, amelyet az európai semleges és el nem kötelezett országok terjesztettek elő. E javaslat el­különített és arányos időt biz­tosít a helsinki záróokmány végrehajtása áttekintésének, valamint a béke és a bizton­ság, az együttműködés erősíté­sét is elősegítő új indítványok megvitatásának. A munkabizottságnak sikerült megoldania azt a feladatot, amelyet az előkészítő tanács­kozás egyes NATO-körök ellen­állása következtében nem tu­dott elvégezni. A most létrejött konszenzus megteremti a mad­ridi találkozó eredményes mun­kájának szervezeti kereteit. Az iraki fővárosban újságíróknak bemutatták az iráni egységek tői zsákmányolt hadifelszereléseket, harckocsikat.- ■ * -' ■■ ■-f MADRID: Kapjanak újabb lendületet a leszerelési erőfe­szítések — követelte Kalevi Sor-, sa volt finn miniszterelnök, a Finn Szociáldemokrata Párt el­nöke a Szocialista Irrternacio- nálé 15. kongresszusának pén­teki ülésén. Tárgyalások útján elejét kell venni annak, hogy megjelenjék a stratéqici fegy­verek újabb nemzedéke, mert ez megingatná a békét és a biztonságot. ♦ MOSZKVA: Ratifikálta a szovjet—szíriai barátsági és együttműködési szerződést o Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége pénteki ülé­sén, amelyet Leonyid Brezsnyev elnökletével tartottak meg. Mint beszédében Brezsnyev elmon­dotta, a szerződés arra hiva­tott, hogy elősegítse a Szovjet­unió és a Szíriái Arab Köztár­saság együttműködésének, a két ország népe közötti barát­ságnak a továbbfejlődését, megerősíti a béke és a békés együttműködés, az államok kö­zötti szuverén egyenlőség el­veit. j + MILÁNÓ: Húsz terroristát tartóztatott le a hét folyamán az olasz rendőrség Milánóban és Bergamóban. A szélsőbalol­dali terrorszervezetek tagjaii el­len indított hajtóvadászatban kézre került a Vörös brigádok nevű terrorszervezet egyik ve- zétőjének felesége, a szintén terrorista Rosella Simone Maria is. + SALERNO: Fegyveres ban­diták csütörtökön kirabolták a szicíliai—római expresszvonat postakocsiját. A vonaton tar­tózkodó banditák a nyílt pá­lyán meghúzták a vészféket, majd a környéken várakozó tár. sóikkal együtt arra kényszeritet- ték a postásokat, hogy pénz­es értékszállítmányukat adják át. A rablóknak sikerült elme­nekülniük. + MOSZKVA: Hivatalos láto­gatásának moszkvai részét be­fejezve pénteken Azerbajdzsán, ba utazott Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. A né­hány napra Azerbajdzsánba lá­togató finn államfőt a moszk­vai repülőtéren Leonyid Brezs­nyev és több más szovjet ál­lamférfi búcsúztatta. ♦ SAN FRANCISCO: Az amerikai energiaügyi minisz­térium szóvivőjének bejelenté­se szerint a nevadai kísérleti terepen pénteken újabb föld alatti nukleáris kísérletet vé­geztek. A felrobbantott nukleá­ris szerkezet hatóereje megkö­zelítőleg 20 kilotonna volt. Az év eleje óta ez a 14. bejelen­tett nukleáris kísértet az Egye­sült Államokban. ♦ ADEN: Két hete folynak a harcok a Jemeni Arab Köztár­saság déli részén a kormány- csapatok és az ellenzéki Nem­zeti Demokratikus Front egysé­gei között — jelentette be pén­teken a front Adenben kiadott közleményben. A dokumentum szerint az összecsapásnak több halálos áldozata és sebesültje van. Kania— Walesa találkozó Stonislaw Kania, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pén. teken fogadta Lech Walesát, a „Szolidaritás” szakszervezeti szövetség országos egyeztető bizottságának vezetőjét. A meg­beszélésen a társadalmi-gazda­sági helyzetről, továbbá a „Szo­lidaritás" szakszervezet tevé­kenységéről volt szó. LAPZÁRTA A madridi találkozó péntek délutáni ülésén Görögország, Lengyelország, Románia, Olasz­ország, Franciaország, San Marino és Ciprus képviselői tettek nyilatkozatot. Ezt követő­en a bolgár elnök o találkozó végrehajtó titkárának megbí­zásából bejelentette, hogy a találkozó munkacsoportja kon­szenzussal határozatot hozott a kedd óta folyó érdemi találko­zó napirendjéről, szervezeti ke­reteiről, időbeosztásáról és egyéb módozatairól. A madridi tolálkozó plenáris ülése péntek este 7 órakor konszenzussal el­fogadta a szóban forgó határo­zatot. Ezzel elhárult az utolsó akadály a madridi találkozó összehangolt napirenddel és időbeosztással való lebonyolí­tása előtt. A Záróközlemény kiadásával ért véget pénteken Brüsszelben a NATO nukleáris tervező cso­portjának kétnapos értekezlete, amelyen — Franciaország és Izland képviselőjének kivételé­vel — az észak-atlanti tömb 13 hadügyminisztere vett részt. A záróközlemény szerint a had­ügyminiszterek tudomásul vet­ték, hogy jól halad az úgyne­vezett „eurorakéták" közép- európai rendszerbe állításáról 1979. december 12-én hozott döntés végrehajtása. * Szerencsésen végződött a pénteki brüsszeli túszdráma, mert a kézigránátokkal felfegy­verzett emberrablók — helyi idő szerint 17 óra 15 perckor — szabadon engedték a túszul ejtett belga iskolásgyermeke­ket. A rendőrség a fegyveres emberrabiókat letartóztatta. A túszszedés a következőképpen zajlott le: három belga fegyve­res fiatalember pénteken Brüsz- szel közelében hatalmába kerí­tett egy iskolásgyermekeket szállító autóbuszt. Az ember­rablók tíz gyermeket, a tanár­nőt és a gépkocsivezetőt tar­tották hatalmukban. A rendőr­ség közlése szerint az ember­rablók először a rádió inten­dánsával akartak beszélni, maid azt követelték, hogy a rádióban nyilatkozhassanak a Belgiumban uralkodó „visszás helyzetről és társadalmi igaz­ságtalanságról”.

Next

/
Thumbnails
Contents