Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-14 / 313. szám

1980. november 14., péntek Dunántúli napló 5 Felköszöntö Ha valaki ma vagy holnap végigsétálna a komlói zeneis­kola hangulatos, szép modern épületének folyosóin, ugyanazt hallaná, amit évek óta: a hang­szereknek o.-.szobányi kis ter­mekből kiszüremlő dallamait. Zongorafutamokat, vonós és fúvós gyakorlatokat vagy az ütősök pergő ritmusait. A zene­iskolák jellegzetes hangeffektu­sait, összecsengő zenei neszeit. Két meghitt házi rendezvény ki­vételével ugyanis semmi jel nem utal arra, hogy itt ma az intéz­mény negyedszázados jubileu­mát ünnepelnék. Nincs hangos ünnepi beszéd, fogadás, „re- pi”-trakta, j ezúttal a szólamok is kifejezetten pozitív értelemben csendülnek. Az intézmény neve­lői és növendékei a délutáni ki­állítást követően tanári koncert­tel emlékeznek az elmúlt 25 év­re. Árvái Attiláné zongoraórája n z értelmező szótár - meg­békélve az elfogadhatat- lannal - így magyarázza a szó értelmét: ,,Valamely vá­ros vagy község igazgatási te­rületén levő, elkülönülő, de összefüggő egységet alkotó lakóházcsoport és a hozzátar­tozó épületek együttese, amely' rendszerint valamely üzem, in. tézmény, közület dolgozói, vagy más magánosok részéie épült." Amikor három évtizede el­kezdődtek a nagy területekre kiterjedő építkezések, jobb hí­ján a lakótelep szót akasztot­ták a városrész-méretű új la­kóterületekre is. Ám egyre erősebb lett e rosszízű szó el­leni tiltakozás (1. Mária Va­léria telep ...) és a tanácsok legtöbbje óvakodott — és óva­kodik ma is — attól, hogy így nevezzen el új városrészt, cumikor sokkal ízesebb, han­gulatosabb és a dolog lénye­gét is jobban kifejező elneve­zések találhatók. Lakótelep Egyre szélesebb körben ta­pasztaljuk azt is, hogy az újonnan épülő lakónegyedek, városrészek mind jobban „nél­külözik” azokat a jegyeket, amelyek a kezdeti lakótele­pekre valóban jellemzők le­hettek: a sivárságot, a színte- lenséget, az arctalanságot... Pécs szerencsésnek mond­hatja magát: nem. épültek la­kótelepei. De nem is épülhet­tek, hiszen ami e városban épült, az messze túlmegy azon, amit az értelmező szó­tár betű szerint is sugall, hogy ti. valamely kisebb la­kóegységet takarhat a lakó­telep fogalom. Épült Uránvá­ros (még ha hivatalosan Üj- mecsekaljának is mondandó) és Meszes, Szigeti városrész és (most kerül rekonstrukció­ra) Budai városrész. És épül immár kilenc esztendeje Lvov- Kertváros ... Valóban Kertváros-e? Ezt kérdezték egymástól évekkel ezelőtt a tanács végrehajtó bizottságának tagjai is, ami­kor a frissen születő városrész elnevezéséről kellett dönteni. Végül is elfogadták a Lvov- Kertváros elnevezést, mert a Megyeri-Kertválros nevének továbbörökítését látták benne és a város magjával való kap­csolat kifejezését. S hogy jól döntöttek, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a maj­dan 60—90 ezer lakos befo­gadására növekvő városrész mai lakói is elfogadták és használják. És még valamit: az újonnan épülő részek azért jellegükben is közelítenek már a kertvárosi jelleghez. A vá­rosban ott a legnagyobb az egy főre jutó zöldterület. H. I. 1955 tavaszán indult meg a szervezett zeneoktatás Komlón 11 tanárral a legfontosabb tan­szakokon, s következő, már tel­jes tanévükben több rrynt 200 kisiskolást készíthettek fel az első növendékhangversenyekre. Két évtized a „vándorévek” je­gyében telt. A Zrínyi Kultúrház- ból átköltöztek egy kiürített fel­vonulási épület 7 helyiségébe, koncertes nagyteremmé pedig a szomszédos Keringő Étterem lé­pett elő. Innen később vissza kellett menniök a „Zrínyibe”, s nem lehet könnyű a helyzetük akkor sem, amikor egy bölcs ad­minisztratív intézkedés hozzájuk telepítette próbálni a szénbá­nyák fúvószenekarát... A zeneiskola így is dolgozott, erőre kapott és eredményeket produkált. A negyedszázad alatt 121-en léptek zenei pályá- * ra a Komlói Erkel Ferenc Zene­iskolából. A tanárok — ma már 18-an vannak — tehetséges ze­nekari muzsikusokat, ének- és zenetanárokat,, előadóművésze­ket adtak a magyar zenei élet­nek szerte az országban. Mint­egy négyezren tanultak zenét itt, közülük kb. háromezren el is végezték az iskola 6 évét. A Me­cseki Szénbányák fúvószeneka­rának csaknem a fele itt tanul­ta meg a hangszerét, jólképzett muzsikusként adva folyamatos utánpótlást e szép bányászha­gyomány őrzéséhez. S akik nem aktív, amatőr muzsikusok? Túl­nyomó többségük számára, hisz- szük, nem múltak el nyomtala­nul a zeneiskolai évek. A ma­guk örömére való muzsikálás. lemezhallgatás belső indíttatá­sát innen kapták, s nyilván in­nen is a kollektív dalolás igé­nyét. Pécsi énekkarokban és a két komlói felnőttkórusban is ott találjuk a zeneiskola volt nö­vendékeit. S hadd írjunk le itt még egy érdekes adatot. A je­lenlegi mintegy 300 zeneiskolás közül legalább 150-nek valame­lyik szülője — vagy mindkettő — ugyancsak növendéke volt az akkor néhány éves város né­hány éves zeneiskolájának. így elmondhatjuk, hogy a ma zenét tanuló komlói gyerekek jó ré­sze — többségben kétkezi dol­gozók gyerekei — „von gus Ha­us” hozta magával a muzsika szeretetét. A kultúrát szerető komlóiak joggal büszkék arra, hogy a vá­rossá nyilvánítás után négy év­vel, még a hőskorszakban, már zeneiskolájuk' volt. S lett nem sokkal később országos, majd nemzetközi hírű iskolai gyermek- kórusuk, fesztiváljuk. Van jónevű spirituálé együttesük és van tíz­egynéhány iskolájuknak is ní­vós, széphangú énekkara. Ezek a hatások egymást erősítve több ezer holnapi felnőttet oltottak be a muzsika mindenkié eszmei­ségével. Az elkövetkező negyed- századokra kívánunk a komlói zeneiskola tanárainak és nö­vendékeinek sok hitet és sok örömet a muzsikában s azt, hogy a mellettük épülő koncertterem­ben soha ne legyenek üres szék­sorok (mint a pécsi Liszt-terem­ben) ... (w. e.) Elcsavarogtak a gyerekek ax erdőbe Ikerpár tragédiája * A halál oka: kihűlés. Két gyermek holtteste fekszik a Me­csek oldalban a fenyők alatti kis tisztáson. Jancsika alatt két anorák-dzseki kiterítve, tő­le másfél méterre Sándor. 1975. november 23-án születtek. Mezítláb vannak, kis ke­zeik görcsösen ökölbe szorítva markolják a sem­mit. A helyszínelő bizottság tag­jai halk szavakat váltanak. Egyébként békés a táj, fehér, amerre a szem ellát, lassan szállingózik a hó. Szerdán délben fordultak a rendőrséghez a kétségbeesett szülők. Eltűnt Orsós János és Sándor. Orsós János csillés iker­gyermekei. A bejelentés nyomán a rend­őrség nyomozókutyákkal azon­nal megkezdte a helyszínen — Pécsbányatelep térségében — a kutatást. Délután mind na­gyobb erőket vontak be az ak­cióba. Határőrök és erdészek segítették a rendőrség munká­ját. Többszáz hektárnyi nehéz, szakadékos területen kutatták a nyomokat, hangerősítőkkel szólították a gyerekeket. Mán­ia, István-akna, Árpádtető vol­tak a kutatócsoportok fő irányai. Nyomozók érdeklődtek a környé­ken, keresve azokat, akik vala­milyen információt tudnak a gye­rekekről szolgáltatni. Másfél- százán járták éjszaka a Mecse­ket, bízva abban, hogy az elem­lámpák fényében gyermekarco­kat pillanthatnak majd meg. Két kisgyermeket, akik melegí­tőben, anorákban és bundás- csizmában elindultak játszadoz­ni a Nagybányaréti-völgyben. A honvédség erőit is mozgósítot­ták. Minden jelzést ellenőriztek, minden apró nyom új reménye­ket ébresztett. Csütörtökön délután 13 óra 30 perckor pillantották meg az egyik kutatócsoport tagjai a Mecsek Fehérkút alatti területén a fekvő gyermekeket. Az igaz­ságügyi orvosszakértő szerint szerdán az esti órákban hűlt ki testük. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint szerdán a legmagasabb nappali hőmér­séklet 4,8 Celsius fok, a leg­alacsonyabb 2,4 volt. Az egész­séges ember testhőmérséklete 36,5 fok. A kutatási akció 1980. no­vember 13-án 13 óra 30 perc­kor befejeződött. Az ikrek ha­lálának körülményeit a rendőr­ség vizsgálja. E. Á. Korszerű szervezéssel jobb szolgáltatás Hétfőtől ismét kéthetes határidőre vállal a Patyolat Soha nem tapasztalt bőséggel és gazdag választékkal másfél hete tart a gyümölcsfavásár. A kereslet meghökkentő. Meggy­ből, szilvából szinte napok alatt elkapkodták a legjelentősebb pécsi forgalmazók készleteit és újabb szállítmányait. A Kertészeti Vállalat, a Pé­csi Áfész és a Pannónia is a te­mető szomszédságában hozta létre központi telepét, A Kerté­szeti Vállalat a Bolgár Néphad­sereg úti oldalon, a két szö­vetkezet a Nagyárpádi úton. Okos megoldás. Különböző he­lyekről szerzik be áruikat — a Kertészeti Vállalat az 5 hektá­ros iskolájából, a Pécsi Áfész Kecskemétről, a Pannónia Sió­fokról — így, aki egyik helyen nem találja meg azt, amit ke­res, 10 percnyire a másik tele­pen bizonyára megkapja. A Pécsi Áfész félmilliós kész­letét hetenként töltik fel. Tizen- kétféle körtét és ugyanannyf almafajtát kínálnak. Körtéből az első szállítmánnyal 6000 cseme­te érkezett, piros ribiszkéből 1800 tövet kaptak. A Pannónia a múlt csütörtö­kön nyitotta meg a hatodik te­lepét — Mohácson a szőlőhegyi szeszfőzde mellett. Pécsett öt elárusítóhelye működik — a Móra és a Tiborc utcában, Ri- góderen,'■ a Búzatérnél a Kert­barátok boltjánál, és a legna­gyobb. a Nagyárpádi úton. Őszibarackból 19-félét kínálnak. Kísérletnek sem lenne érdekte­len, ha valaki mind a 19-et egy­más mellé ültetné. Körtéből 14- félét árusítanak. Kapható há­romféle meggy, négyféle szilva, van málnájuk, ribiszkéjük és köszmétéjük. Az árak? Az első osztályú cseT meték 30—39 forintba kerülnek. A Pannóniánál a koronás fa 43 forint. A ribiszke 14 forint. Sok olvasónk szóvá tette, hosszú határidőre vállal mosa­tást a Patyolat. A beadott ru­hanemű gyakran egy hónap múlva kerül vissza a tulajdo­noshoz. Az érem másik oldala: az ügyfelek a kimosott holmi nyolcvan százalékát nem viszik el időben és a kis boltokban, szűk raktárakban nem tudják tárolni a felvevők. Előfordul, hogy újra gépbe kerül a kitisz­tított ruha. A vállalat vezetői azonban elismerik, megváltozna az ügyfelek magatartása is, ha biztosak lehetnének a vállalt határidőkben. Az utóbbi időben az emberek többsége a Patyolat szolgálta­tásai közül elsősorban a kilós mosatást, a vegytisztítást veszi igénybe. A vállalat nagy erőfe­szítések árán létrehozott gyors­mosó szalonjai nincsenek ki­használva: ezekben jóval keve­sebb idő alatt, jobb minőség­ben, egyedi munkákat végez­nek, de (!) a rövid határidőnek ára van: a felár eléri a 30—50 százalékot is. Ács Gyula, a vállalat igazga­tója elmondta, rendkívül nehéz helyzetbe került a központi mo­soda az elmúlt két hónapban: augusztus végén elromlott egyik fontos gépük és az NSZK-beli szerelő egyhetes ké­séssel érkezett meg. Hiába kö­vetelt kártérítést a Patyolat, ez nem változtatott azon, hogy közben felhalmozódott a mo­sásra váró szennyes ruha. A bajt még tetézte, hogy a Pécsi Építőipari Szövetkezet dolgozói, akik a központi épület bővíté­sét végzik, a munka közben el­törték a vízvezetékcsövet. A vállalat szocialista brigád­jai, az irodai dolgozók hétvégi és éjszakai műszakokkal, túl­órákkal igyekeztek csökkenteni a szennyesruha-halmokat. Se­gítséget kértek a társvállalatok­tól is: a mosás egy részét Nagykanizsán és Szekszárdon végezték el. Ez volt az első eset, hogy segítségre szorultak, eddig a baranyaiak vállaltak mosást a szomszédos megyék­nek. Elérték, hogy hétfőtől is­mét a hagyományos tíznapos — kéthetes határidőre vállal­hatják a kilós mosást. A jövőben is számolniuk kell azonban azzal, hogy ügyfeleik az olcsóbb szolgáltatást veszik igénybe, ami továbbra is túlter­helést jelent a pécsi központi mosodának. Az itt dolgozók nyolcvan százaléka nő, évente 28-32 százalékuk gyesen van, s naponta nyolc-tíz anyuka hiányzik betegség miatt. Jó megoldást találtak a vál­lalat vezetői, ami a következő években jobb minőséget és rö- videbb határidőket jelent a szolgáltatásban. A pécsi Korvin Ottó utcai szalonba szállítják a kilós ruhák egy részét, így ke­vesebb kerül a központi moso­dába. Hamarosan önellátó lesz a sásdi, valamint a siklósi és harkányi szalon, amelyek egy- egy nagyobb körzetet látnak el, de természetesen az egyedi kí­vánságok szerint elvégzik a gyorstisztítást is. Gáldonyi M. Hintőpor Sándor György bemutatta Pécsett 6. önálló estjét A Doktor Sándor Művelődési Központ nagytermében még a falat is támasztották szerdán este, Sándor György hatodik szerzői estjének pécsi bemutat tója alkalmából. Egy ember éle­tére, a születéstől a halálig tör­ténő változások keretére fűzte szokásosan gazdag asszociációs humorú mondanivalóját. A Hin­tőpor cím. így áttételesen is igcíz műsorára, hiszen a kiváló „hu. moralista” a mellébeszélés, a sablonok, a ködösítés, végső soron a manipuláció ellen vo­nultatja fel írói és előadói te­hetségét. Sándor György ma kétségte­len a legjobb magyar humoris­ta — legalábbis annak a vi­szonylag szűk rétegnek, elősor- ban egyetemiistáknak, fiatal értelmiségieknek, amely előadá­sait segíti sikerre vinni, hiszen műsorának élvezéséhez nem árt járatosnak lenni a történelem és irodalom vagy akár a ter­mészettudományok terén. Noha humorai, mondanivaló­ja alapvetően verbális, igazán­diból csak előadásában élve­zetes, pedig keveset használ ai színészi eszköztárból. Elhallga­tásai, mondat-, szó-folytatásai, központozása adja a humor fő forrását — mégoly nehéz lenne azt írásban jelölni. Jellemzéséül ennek írásban is tanulságos mondatfűzése: „Ha József At­tila volna — József Attilo-díj volna? — Ha József Attila volna — József Attila-díjas volna? — Ha József Attila volna — József Attila volna?" Hintőpor című műsorában, a társadalom és egyén konfliktu­sát, ellentmondását egyénien megfogalmazva Sándor György újrat élményt, újabb élményt szerzett közönségének. b. I. Folyóiratszemle Pártélet A Pártélet című folyóirat no­vemberi számának élén jelent meg Varga Istvánnak, az MSZMP KB osztályvezető-he­lyettesének írása: Október út­ján - a békéért címmel. A szerző áttekintést nyújt arról az útról, melyet a szovjet nép a párt vezetésével a XXV. kong­resszus óta elért a megfogal­mazott program megvalósítása terén, a gazdasági építőmun- káben, a nemzetközi tevékeny­ségben, a béke megvédésére irányuló törekvéseiben. Kiemeli annak jelentőségét, ahogyan a politikai aktivitás növelésével, újabb munkasikerekkel készül­nek az SZKP XXVI. kongresszu­sára. Dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára A szocia­lista nemzeti egység erősítésé­ért című írásában a mozgalom kongresszusra készülő tevé­kenységét, annak társadalmi jelentőségét tekinti át. Ezekben a napokban országszerte szá­mos olyan rendezvényre, fórum­ra kerül sor, melyeken nem egyszerűen a tisztségviselők személyéről döntenek, hanem számot adnak a végzett munká­ról, véleményt mondanak a so­ron következő feladatokról, ar­ról, milyen kötelezettségeket vállal a mozgalom a párt XII. kongresszusán elfogadott prog­ram megvalósításából. A szo­cialista nemzeti egység, amely több évtizedes történelmi, tár­sadalmi változások folyamatá­ban, küzdelmekben született, szilárd forrása és ösztönzője eddigi és további előrehaladá­sunknak. A Hazafias Népfront hagyományaihoz hűen, a párt szövetségi politikájának szolgá­latában arra törekedett és tö­rekszik, hogy egységbe tömörít­se, cselekvésre szólítsa mind­azokat, akik egyek a haza szol­gálatában. A mozgalom politi­kai kerete az osztályszövetség­nek, a cselekvési egységben is megnyilvánuló összefogásnak - állapítja meg a szerző. A XII, kongresszus ismételten hangsúlyozta a párthatározatok következetesebb megvalósításá­nak szükségességét. Ennek egyik alapvető feltétele e hatá­rozatok egységes értelmezése. Ezt szolgálják egyebek között a területi pártszervek által szerve­zett rendszeres eszmecserék, a titkári értekezletek Dr. Kovács József és Ferénczy Ferenc, a KB munkatársai A titkári érte­kezletek a tartalmasabb párt­munka szolgálatában című írá­sukban e tevékenység tapasz­talatait és feladatait elemzik. Dr. Sághy Vilmos belkereske­delmi miniszter A kiegyensúlyo­zott áruellátásért című írásában a lakosság áruellátásának hely­zetét, feladatait elemzi, mely napjainkban mindinkább politi­kai kérdéssé válik. Természet- szerű, hogy ilyen körülmények között a kereskedelem munkája a közérdeklődés homlokterébe került. Az emberek azt igénylik, hogy jövedelmüket zavartalanul, költhessék el, ezért a belkeres­kedelemnek javítania kell a be­vásárlási körülményeket, megfe­lelő feltételeket teremtve ahhoz, hogy a lakosság nyugodt körül­mények között megvásárolhassa a számára szükséges árukat. M. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents