Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)
1980-11-14 / 313. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli nanlo XXXVII. évfolyam, 313. szám 1980. november 14., péntek Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A helsinki záróokmány kiállta az elmúlt öt év próbáját 0 madridi találkozó csütörtöki vitája A madridi Európa-konferencia teljes ülése az általános politikai nyitófelszólalásokkal folytatta munkáját. Képünkön: a szovjet delegáció vezetője, Leonyid lljicsov külügyminiszter-helyettes (balra) és a madridi szovjet nagykövet, Jurij Dubinyin a találkozón. A magyar küldöttség vezetőjének felszólalása a találkozón Hét nyugati felszólalást hallgatott meg — a sorsolás jóvoltából ily egyoldalúságra kárhoztatva — a madridi találkozó a csütörtök délelőtti ülésen, amely belga elnöklettel három órát tartott. Amint az várható volt, a Vatikán képviselőjének kivételével minden nyugati felszólaló felemlítette Afganisztán kérdését, elhallgatva azonban, hogy milyen előzményei voltak a szovjet katonai segítségnyújtásnak — hogy tudniillik 1979 vége óta szüntelenül nyugati ösztönzésű külső katonai beavatkozás folyik a közép-ázsiai ország bel- ügyeibe. Ugyancsak szokványosán visszatérő téma volt az emberi jogok kérdése, amelyben a nyugati küldöttségek a legcsekélyebb önkritikára sem voltak hajlandók: szerintük az emberi jogokat csak a szocialista országokban sértik meg. A csütörtök délelőtti ülésen több szónok érintette az európai leszerelési témakört, és mindenki elismeréssel adózott a spanyolországi demokratikus belső feljődésnek. Brunner nagykövet, a svájci küldöttség vezetője beszédében egyebek között országa „védelmi erőfeszítéseit” igyekezett megindokolni. Hangsúlyozta, hogy a madridi találkozón a leszerelési vita nem homályosít- hatja el a helsinki záróokmány egyéb vonatkozásait. „Konkrét tettek, nem nyilatkozatok kellenek” — mondotta. Knut Frydenlund norvég külügyminiszter csalódással nyilatkozott a helsinki folyamat eddigi eredményeiről. Rámutatott, hogy bár az enyhülés érezhető javulást hozott, a fegyverkezési verseny folytatódik. Óla Ullsten svéd külügyminiszter azt bizonygatta, hogy az enyhülés válsága nem Európából ered, és hogy a „szuperhatalmak” a vétkesek a helyzet romlásáért. Peter Blaker brit külügyi államminiszter szélsőségesen szovjetellenes beszédet tartott, és nem kevesebbet állított, mint hogy „a Szovjetunió a helsinki záróokmány valamennyi rendelkezését megszegte”. Ezzel Blaker folytatta a brit küldöttség eddigi gyakorlatát: a legelva- kultabb rágalmak és vádaskodás módszerét. Gaston Thorn luxemburgi külügyminiszter kettős minőségben szólalt fel: egyrészt mint országa diplomáciájának vezetője, másrészt mint az Európai Gazdasági Közösség miniszteri tanácsának soros elnöke. Belg- rádtól Madridig „jelentős lépés történt hátra” — állította. Panaszkodott Belgrád negatívumaira, de maga is azokat folytatta, egyebek között az emberi jogok kérdésében. Nagy figyelmet szentelt a nemzetközi kereskedelem problémáinak, aláhúzta a kiegyensúlyozott előnyök elvének fontosságát. Silvestrini érsek, a Vatikán képviselője beszédében a madridi találkozó nehézségeit ecsetelve rámutatott, hogy a helsinki záróokmány aláírói között ott vannak a legnagyobb pusztító katonai erővel rendelkező nagy-, hatalmak és „szinte már teljesen leszerelt országok". A továbbiakban zömmel a hitélet szabadságának kérdéseit taglalta. Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter, a délelőtti ülés utolsó felszólalója méltatta az NSZK „keleti szerződéseinek" jelentőségét. Kiemelte az enyhülés hasznosságát, nem utolsó sorban Nyugat-Berlin szempontjából. Szovjetellenes célzásait NDK-elle- nes kirohanásokkal vegyítette, majd dicsőítette az Egyesült Államok szerepét „a háború utáni Európa újjáépítésében". Genscher állást foglalt az egész Európára kiterjedő leszerelési folyamat és az európai leszerelési értekezletre vonatkozó francia javaslat mellett. A madridi találkozón csütörtök délután folytatódott az általános politikai nyilatkozatok előterjesztése. Magyarország lett az első szocialista ország, amelynek képviselője a kedden megkezdődött madridi találkozón szót kapott. Nagy János kül- ügyminisztériumi államtitkár, a magyar küldöttség vezetője a találkozó csütörtök délutáni ülésén Málta és Dánia képviselője után mondta el beszédét, amely nagy érdeklődést keltett és elhangzása után élénk tapsot váltott ki. Nagy János beszéde A madridi találkozó általános vitájában csütörtökön felszólalt Nagy János külügyminisztériumi államtitkár, a magyar küldöttség vezetője. Bevezetőben emlékeztetett az előkészítő értekezleten kialakult helyzetre és arra, hogy nagy erőfeszítésekre volt szükség a találkozó megnyitását lehetővé tevő áthidaló megoldás kimunkálásához. — A lehetőség adott a találkozó építő szellemben történő lebonyolítására, és mindent el kell követnünk, hogy éljünk ezzel — mondotta Nagy János. Felhívta a figyelmet az olyan hangvételű megnyilatkozásokra, amelyek már a találkozó elején negatív irányba akarják terelni a munkát. Ilyenek azok az alaptalan vádaskodások, amelyeket különböző ürügyekkel — mint az emberi jogok vagy az Afganisztánnak saját kérésére nyújtott segítség — egyes részt vevő államok ellen intéznek. A történelmi jelentőségű helsinki záróokmányról szólva a magyar küldöttség vezetője megállapította: ,,A helsinki záróokmány kiállta az elmúlt öt esztendő próbáját. Európa politikai életének szerves része, az aálíró államok közötti kapcsolatok fejlesztésének hosszú távú programja lett. Történelmi értékét az enyhülés lefékeződése, a nemzetközi feszültség elemeinek erősödése közepette is megőrizte”. „Most, a találkozó kezdetén szeretném megerősíteni a Magyar Népköztársaság elkötelezettségét a helsinki záróokmányban foglalt elveik és ajánlások megvalósítása mellett” — jelentette ki Nagy János. Nagy János ezután ismertette, mit tett Magyarország a zóró(Folytatás a oldalon) Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. november 13-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a VI. ötéves népgazdasági terv irányelveire, valamint a Központi Bizottság munkarendjére és munka- módszerére vonatkozó előterjesztéseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. Honecker befejezte ausztriai látogatását A salzburgi programmal csütörtökön befejeződött Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnökének négynapos hivatalos ausztriai látogatása. Honecker és kísérete csütörtökön délután hazautazott Salzburgból. Az NDK államfője hétfőn érkezett Bécsbe, ahol tárgyalásokat folytatott vendéglátójával, dr. Rudolf Kirchschläger szövetségi elnökkel és dr. Bruno Kreisky kancellárral. Az osztrák—NDK államfői tárgyalásokról csütörtökön közös közleményt hoztak nyilvánosságra Bécsben. Erich Honecker és kísérete csütörtök délután négynapos ausztriai hivatalos látogatásáról visszaérkezett Berlinbe. Lakóházak a Lenin városrészben Ot év alatt új városrész született Szigetváron Óvodai férőhelyek - társadalmi összefogással Eredményes öt esztendőt zárnak az év végén Szigetváron: az ötödik ötéves tervidőszakban új városrész született. Ezerötszáz otthont építenek a Lenin lakóterületen, ahol már átadtak 264 lakást. Ötvennyolc család novemberben kapta meg, ugyanennyi december végén költözik az új lakásba. ötszázöt lakás felépítését tervezték, de ennél többet, év végéig ötszázötvenet adnak át. Negyvenöt család jutott új otthonhoz: magánerőből építkeztek. Telket biztosított nekik a városi tanács, valamint a vállalatok az anyagi támogatáson kívül vállalták a szállítást, gépek kölcsönzését és kedvezményesen építőanyagot adtak. Számos létesítménnyel gyarapodott a város a vállalatok segítségével, a szocialista brigádok társadalmi összefogásával, ötven- személyes óvoda épült a cipőgyár és a városi tanács összefogásával, és a konzervgyári bölcsődét szintén a tanács támogatásával bővítették a gyáElsösorban a kiskerttulajdonosoknak biztosítanak csemetéket a Szőlő- és Gyümölcstermelő Szövetkezet Nagyárpádi úti lerakatában. (Tudósítás az 5. oldalon) Erb János felvétele riak. A szocialista brigádok — szinte a város valamennyi gazdálkodó egységének dolgozói részt vettek az akcióban — társadalmi munkában sétaúttal kötötték össze a Lenin lakónegyedet a belvárossal, és nekik köszönhetik az iskolások a közlekedési és az ifjúsági parkot. Szigetvár tizenkétezer lakosú város. Vonzáskörzete aprófalvas terület — harmincötezer ember ellátásáért felelős. Népessége szinte napról napra nő, mert a kis falvakból sokan a városba költöznének: munkát keresnek, új igényekkel jelentkeznek. Elsőrendű feladatuk volt ezért a város vezetőinek a továbbfejlesztést megalapozó közműhálózat kiépítése, ami százmillió forintba került. Megépült a városi vízmű, amely az öt évvel korábbi hozamának csaknem kétszeresét, naponta háromezer köbméter vizet szolgáltat. Elkészült a szennyvíztisztító mű: az év végi műszaki átadásra befejezik a belső gépészeti munkákat is. A körzet ellátását szolgálja a korábban átadott mentőállomás, az ideg- és elmeklinika, az épülő posta. Gondot jelent a városnak, hogy nincs Szigetváron nagy alapterületű kereskedelmi egység; ezért kis üzletekkel tudják csupán az ellátást javítani. A Lenin lakóterületen rendeztek be- ideiglenesen boltot az elhagyott felvonulási épületekben. Mezőgazdasági, gyermekruházati, cipő- és vas-műszaki szaküzletet nyitottak. A közétkeztetésben viszont igen jelentős — megépült a cipőgyár hatszóz adagos konyhája. Várniuk kell még a belvárost tehermentesítő kerülőút megépítésére, de addig is szép eredményeket értek el az úthálózat korszerűsítésében: 1975-ben a belvárosi utaknak mindössze 63 százaléka rendelkezett szilárd burkolattal. Azóta tizenhárom és fél kilométeres szakaszon korszerűsítettek, tíz kilométer hosszú járda épült a lakosság társadalmi munkájának eredményeképpen. A város elmúlt öt évére jellemző az is, hogy korszerű közvilágítás-hálózata ebben az időszakban készült el. G. M.
