Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-14 / 313. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli nanlo XXXVII. évfolyam, 313. szám 1980. november 14., péntek Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A helsinki záróokmány kiállta az elmúlt öt év próbáját 0 madridi találkozó csütörtöki vitája A madridi Európa-konferencia teljes ülése az általános politikai nyitófelszólalásokkal folytatta munkáját. Képünkön: a szovjet de­legáció vezetője, Leonyid lljicsov külügyminiszter-helyettes (balra) és a madridi szovjet nagykövet, Jurij Dubinyin a találkozón. A magyar küldöttség vezetőjének felszólalása a találkozón Hét nyugati felszólalást hall­gatott meg — a sorsolás jóvol­tából ily egyoldalúságra kár­hoztatva — a madridi találkozó a csütörtök délelőtti ülésen, amely belga elnöklettel három órát tartott. Amint az várható volt, a Va­tikán képviselőjének kivételével minden nyugati felszólaló fel­említette Afganisztán kérdését, elhallgatva azonban, hogy mi­lyen előzményei voltak a szovjet katonai segítségnyújtásnak — hogy tudniillik 1979 vége óta szüntelenül nyugati ösztönzésű külső katonai beavatkozás fo­lyik a közép-ázsiai ország bel- ügyeibe. Ugyancsak szokványo­sán visszatérő téma volt az em­beri jogok kérdése, amelyben a nyugati küldöttségek a legcse­kélyebb önkritikára sem voltak hajlandók: szerintük az emberi jogokat csak a szocialista or­szágokban sértik meg. A csütörtök délelőtti ülésen több szónok érintette az euró­pai leszerelési témakört, és mindenki elismeréssel adózott a spanyolországi demokratikus belső feljődésnek. Brunner nagykövet, a svájci küldöttség vezetője beszédében egyebek között országa „védel­mi erőfeszítéseit” igyekezett megindokolni. Hangsúlyozta, hogy a madridi találkozón a le­szerelési vita nem homályosít- hatja el a helsinki záróokmány egyéb vonatkozásait. „Konkrét tettek, nem nyilatkozatok kelle­nek” — mondotta. Knut Frydenlund norvég kül­ügyminiszter csalódással nyilat­kozott a helsinki folyamat eddi­gi eredményeiről. Rámutatott, hogy bár az enyhülés érezhető javulást hozott, a fegyverkezési verseny folytatódik. Óla Ullsten svéd külügymi­niszter azt bizonygatta, hogy az enyhülés válsága nem Európá­ból ered, és hogy a „szuperha­talmak” a vétkesek a helyzet romlásáért. Peter Blaker brit külügyi ál­lamminiszter szélsőségesen szovjetellenes beszédet tartott, és nem kevesebbet állított, mint hogy „a Szovjetunió a helsinki záróokmány valamennyi rendel­kezését megszegte”. Ezzel Bla­ker folytatta a brit küldöttség eddigi gyakorlatát: a legelva- kultabb rágalmak és vádasko­dás módszerét. Gaston Thorn luxemburgi kül­ügyminiszter kettős minőségben szólalt fel: egyrészt mint orszá­ga diplomáciájának vezetője, másrészt mint az Európai Gaz­dasági Közösség miniszteri ta­nácsának soros elnöke. Belg- rádtól Madridig „jelentős lépés történt hátra” — állította. Pa­naszkodott Belgrád negatívu­maira, de maga is azokat foly­tatta, egyebek között az emberi jogok kérdésében. Nagy figyel­met szentelt a nemzetközi ke­reskedelem problémáinak, alá­húzta a kiegyensúlyozott elő­nyök elvének fontosságát. Silvestrini érsek, a Vatikán képviselője beszédében a mad­ridi találkozó nehézségeit ecse­telve rámutatott, hogy a helsin­ki záróokmány aláírói között ott vannak a legnagyobb pusztító katonai erővel rendelkező nagy-, hatalmak és „szinte már telje­sen leszerelt országok". A to­vábbiakban zömmel a hitélet szabadságának kérdéseit tag­lalta. Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter, a délelőtti ülés utolsó felszólalója méltatta az NSZK „keleti szer­ződéseinek" jelentőségét. Ki­emelte az enyhülés hasznossá­gát, nem utolsó sorban Nyu­gat-Berlin szempontjából. Szov­jetellenes célzásait NDK-elle- nes kirohanásokkal vegyítette, majd dicsőítette az Egyesült Ál­lamok szerepét „a háború utáni Európa újjáépítésében". Genscher állást foglalt az egész Európára kiterjedő lesze­relési folyamat és az európai leszerelési értekezletre vonatko­zó francia javaslat mellett. A madridi találkozón csütör­tök délután folytatódott az álta­lános politikai nyilatkozatok előterjesztése. Magyarország lett az első szocialista ország, amelynek képviselője a kedden megkez­dődött madridi találkozón szót kapott. Nagy János kül- ügyminisztériumi államtitkár, a magyar küldöttség vezetője a találkozó csütörtök délutáni ülésén Málta és Dánia képvise­lője után mondta el beszédét, amely nagy érdeklődést keltett és elhangzása után élénk tap­sot váltott ki. Nagy János beszéde A madridi találkozó általános vitájában csütörtökön felszólalt Nagy János külügyminisztériumi államtitkár, a magyar küldött­ség vezetője. Bevezetőben em­lékeztetett az előkészítő értekez­leten kialakult helyzetre és ar­ra, hogy nagy erőfeszítésekre volt szükség a találkozó meg­nyitását lehetővé tevő áthidaló megoldás kimunkálásához. — A lehetőség adott a találkozó építő szellemben történő lebo­nyolítására, és mindent el kell követnünk, hogy éljünk ezzel — mondotta Nagy János. Felhívta a figyelmet az olyan hangvé­telű megnyilatkozásokra, ame­lyek már a találkozó elején ne­gatív irányba akarják terelni a munkát. Ilyenek azok az alap­talan vádaskodások, amelyeket különböző ürügyekkel — mint az emberi jogok vagy az Afga­nisztánnak saját kérésére nyúj­tott segítség — egyes részt vevő államok ellen intéznek. A történelmi jelentőségű hel­sinki záróokmányról szólva a magyar küldöttség vezetője megállapította: ,,A helsinki zá­róokmány kiállta az elmúlt öt esztendő próbáját. Európa po­litikai életének szerves része, az aálíró államok közötti kapcso­latok fejlesztésének hosszú tá­vú programja lett. Történelmi értékét az enyhülés lefékeződé­se, a nemzetközi feszültség ele­meinek erősödése közepette is megőrizte”. „Most, a találkozó kezdetén szeretném megerősíteni a Ma­gyar Népköztársaság elkötele­zettségét a helsinki záróokmány­ban foglalt elveik és ajánlások megvalósítása mellett” — jelen­tette ki Nagy János. Nagy János ezután ismertette, mit tett Magyarország a zóró­(Folytatás a oldalon) Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. no­vember 13-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárá­nak elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogad­ta a VI. ötéves népgaz­dasági terv irányelvei­re, valamint a Közpon­ti Bizottság munka­rendjére és munka- módszerére vonatkozó előterjesztéseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. Honecker befejezte ausztriai látogatását A salzburgi programmal csü­törtökön befejeződött Erich Honeckernek, a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bi­zottsága főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnökének négy­napos hivatalos ausztriai láto­gatása. Honecker és kísérete csütörtökön délután hazautazott Salzburgból. Az NDK államfője hétfőn ér­kezett Bécsbe, ahol tárgyaláso­kat folytatott vendéglátójával, dr. Rudolf Kirchschläger szö­vetségi elnökkel és dr. Bruno Kreisky kancellárral. Az osztrák—NDK államfői tárgyalásokról csütörtökön kö­zös közleményt hoztak nyilvá­nosságra Bécsben. Erich Honecker és kísérete csütörtök délután négynapos ausztriai hivatalos látogatásáról visszaérkezett Berlinbe. Lakóházak a Lenin városrészben Ot év alatt új városrész született Szigetváron Óvodai férőhelyek - társadalmi összefogással Eredményes öt esztendőt zár­nak az év végén Szigetváron: az ötödik ötéves tervidőszakban új városrész született. Ezerötszáz otthont építenek a Lenin lakó­területen, ahol már átadtak 264 lakást. Ötvennyolc család no­vemberben kapta meg, ugyan­ennyi december végén költözik az új lakásba. ötszázöt lakás felépítését ter­vezték, de ennél többet, év vé­géig ötszázötvenet adnak át. Negyvenöt család jutott új ott­honhoz: magánerőből építkez­tek. Telket biztosított nekik a városi tanács, valamint a válla­latok az anyagi támogatáson kívül vállalták a szállítást, gé­pek kölcsönzését és kedvezmé­nyesen építőanyagot adtak. Szá­mos létesítménnyel gyarapodott a város a vállalatok segítségé­vel, a szocialista brigádok tár­sadalmi összefogásával, ötven- személyes óvoda épült a cipő­gyár és a városi tanács össze­fogásával, és a konzervgyári bölcsődét szintén a tanács tá­mogatásával bővítették a gyá­Elsösorban a kiskerttulajdonosoknak biztosítanak csemetéket a Szőlő- és Gyümölcstermelő Szövetkezet Nagyárpádi úti lerakatában. (Tudósítás az 5. oldalon) Erb János felvétele riak. A szocialista brigádok — szinte a város valamennyi gaz­dálkodó egységének dolgozói részt vettek az akcióban — tár­sadalmi munkában sétaúttal kö­tötték össze a Lenin lakónegye­det a belvárossal, és nekik kö­szönhetik az iskolások a közle­kedési és az ifjúsági parkot. Szigetvár tizenkétezer lakosú város. Vonzáskörzete aprófalvas terület — harmincötezer ember ellátásáért felelős. Népessége szinte napról napra nő, mert a kis falvakból sokan a városba költöznének: munkát keresnek, új igényekkel jelentkeznek. Első­rendű feladatuk volt ezért a vá­ros vezetőinek a továbbfejlesz­tést megalapozó közműhálózat kiépítése, ami százmillió forint­ba került. Megépült a városi vízmű, amely az öt évvel koráb­bi hozamának csaknem kétsze­resét, naponta háromezer köb­méter vizet szolgáltat. Elkészült a szennyvíztisztító mű: az év vé­gi műszaki átadásra befejezik a belső gépészeti munkákat is. A körzet ellátását szolgálja a korábban átadott mentőállomás, az ideg- és elmeklinika, az épü­lő posta. Gondot jelent a vá­rosnak, hogy nincs Szigetváron nagy alapterületű kereskedelmi egység; ezért kis üzletekkel tud­ják csupán az ellátást javítani. A Lenin lakóterületen rendeztek be- ideiglenesen boltot az el­hagyott felvonulási épületekben. Mezőgazdasági, gyermekruháza­ti, cipő- és vas-műszaki szaküz­letet nyitottak. A közétkeztetés­ben viszont igen jelentős — megépült a cipőgyár hatszóz adagos konyhája. Várniuk kell még a belvárost tehermentesítő kerülőút megépí­tésére, de addig is szép ered­ményeket értek el az úthálózat korszerűsítésében: 1975-ben a belvárosi utaknak mindössze 63 százaléka rendelkezett szilárd burkolattal. Azóta tizenhárom és fél kilométeres szakaszon korszerűsítettek, tíz kilo­méter hosszú járda épült a lakosság társadalmi munkájá­nak eredményeképpen. A város elmúlt öt évére jellemző az is, hogy korszerű közvilágítás-háló­zata ebben az időszakban ké­szült el. G. M.

Next

/
Thumbnails
Contents