Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-01 / 301. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nanlo XXXVII. évfolyam, 301. szám 1980. november 1., szombat Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kádár János fogadta Pjotr Gyemicsevet Fél évszázad a mezőgazdasági tudományok tanításában A Minisztertanács jubileumi oklevelét kapta a Mezőgazdasági Szakközépiskola Vállalati jövedelmek Az elmúlt években gyakran úgy Ítéltünk: az államháztar­tás és a vállalatok osztozko­dásából az utóbbiak járnak jól, s miközben az állam vál­lalatai. gazdagok, a költségve­tés szegény. Az idei év eddig eltelt hónapjainak tapasztala­tai alapján bátran kijelenthet­jük, hogy változott a helyzet. Az új szabályozók, a verseny- árrendszer átcsoportosította a vállalati jövedelmeket - a költségvetés javára. Egyes vé­lemények szerint olyannyira, hogy most már nemcsak az ál­lamháztartás szegény, hanem a vállalatok is azok. Igaz-e ez ilyen általánosságban, van-e alapja az effajta megállapí­tásnak? Legutóbb a Parlamentben is fölvázolták a gazdasági hely­zetképet, az esztendő első nyolc hónapjának tapasztala­tait. Témánk szempontjából is fontos az a megállapítás, hogy a népgazdaság alapvető­en a terv követelményeinek megfelelően fejlődött, javult az egyensúly. Az alapvető folya­matok a kívánt irányba moz­dultak el, bár még kezdetén vagyunk annak az útnak, ame­lyet választottunk. Az általános megfogalmazás mögött érde­mes megvizsgálni a változáso­kat: pontosabban, hogy miként is alakult a vállalatok jöve­delme. A Pénzügyminisztérium adatai azt mutatják, hogy a korábbi évekhez képest na­gyobb a jövedelmek szóródá­sa. Akik nemrég még „jók” voltak, ma akár „rosszak” is lehetnek és fordítva, bár a valóban hatékony területeket épp az jellemzi, hogy az új körülmények között is megtart­ják a kedvező helyüket. Igen nagyok az eltérések egy-egy szakágazaton belül. Kezdjük érzékelni, hogy azzal az objektiv mércével, amellyel a gazdaság mérhet, kik „jók”, kik járulnak hozzá a gazda­ság fejlődéséhez és kik „rosz- szak”, kik hátráltatják a gaz­dasági fejlődést. A villamos gép- és készülékgyártás például sok hellyel hátrább került a szakágazatok jövedelmezőségi sorrendjében, de az elmúlt évi helyzetéhez képest lényegesen hátrább van a közlekedési esz­közgyártás, a híradás- és vá­kuumtechnika, a gyapjú- és a cipőipar is. Az eddigiekben is jövedelmező területek közül a háztartási és kozmetikai vegyipar, a textilruházati ipar megőrizte helyét, sőt pozíció­ját is javította. Lényegesen jobb helyzetbe az alumínium- kohászat, a fűrész- és lemez­ipar, vagy a városi gázgyártás került. Összességében a vállalati nyereségek az állami költség- vetésben a tervezett körül ala­kulhatnak. Ugyanakkor számí­tani kell arra, hogy a korábbi éveknél jóval nagyobb lesz a vállalati nyereségek szóródá­sa, s az év egészét tekintve a megszokottnál több lehet a fej­lesztési alaphiányos, esetleg veszteséges vállalat. Mivel ez a változás a valós helyzetet tük­rözi - nem lesz általános adósságrendezés. Ezért fel kell készülni a veszteség okozta problémák elkerülésére, illetve rövid idő alatti áthidalására. A tények azt mutatják, hogy az a bizonyos kívánt elmoz­dulás valóban megkezdődött - ám tény az is, hogy jó néhány vállalat -, ha szigorúbb köve­telményrendszerrel találja ma­gát szembe — ennek kevésbé tud megfelelni. Ez sokhelyütt jelentősen mérsékeli jövedel­meiket. Matkó István Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pén­teken a KB székházában fogad­ta Pjotr Gyemicsevet, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagját, a Szovjetunió kulturális miniszterét, aki a szovjet kultúra napjai magyarországi rendez­vényein vesz részt. * Óvári Miklós, a Központi Bi­zottság titkára és Aczél György miniszterelnök-helyettes, a Po­litikai Bizottság tagjai ugyan­A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál tájékoztatta az Elnöki Tanácsot a szocialista Etiópiában, a Tanzániai Egye­sült Köztársaságban, a Mozam­biki Népi Köztársaságban és a Zambiai Köztársaságban ez év szeptemberében tett hivatalos látogatásáról és ezen államok vezetőivel folytatott tárgyalá­sairól. Az Elnöki Tanács a tá­jékoztató jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette és megál­lapította, hogy a látogatások és tárgyalások eredményesek voltak: jelentősen hozzájárultak a Magyar Népköztársaság és a meglátogatott államok politikai, gazdasági és kulturális kapcso­latainak továbbfejlődéséhez. Törvényerejű rendeletet foga­dott el az Elnöki Tanács a föld- értékelésről. A rendelet értel­mében a jelenleginél korsze­rűbb, a hatékony jövedelemsza­bályozást jobban szolgáló, a termelést leginkább befolyásoló Pénteken Kecskeméten záró­okmány aláírásával véget ért a KGST minőségügyi szekciójának ötnapos ülése. A tanácskozáson — amelyen az európai KGST- tagállamokon kívül Kuba, vala­mint megfigyelőként Jugoszlá­via vett részt — 15 minőségsza­bályozással összefüggő témát csak pénteken fogadták Pjotr Gyemicsevet és Vaszilij Saurót, az SZKP KB kulturális osztályá­nak vezetőjét. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott megbeszéléseken véle­ménycserére került sor a ma­gyar—szovjet barátság, a tudo­mányos és kulturális együttmű­ködés fejlődésének tapasztala­tairól és időszerű feladatairól. Megállapodtak a kulturális kap­csolatok elmélyítésében és sok­oldalú továbbfejlesztésében. természeti tényezőkön alapuló földértékelés kerül bevezetésre. Az új földértékelést — amely a mező- és erdőgazdasági műve­lést szolgáló külterületi és zárt­kerti, továbbá a nagyüzemi mű­veléssel hasznosított belterületi földekre vonatkozik — 1981-től folyamatosan hajtják végre. A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek végrehajtása­ként az Elnöki Tanács módosí­totta a bányászatról, valamint a villamos energiáról szóló tör­vényt. A jogszabály a kisajátí­tástól eltérő sajátos kártalaní­tási szabályokat tartalmaz azok­ra az esetekre, amikor a bá­nyászati tevékenység vagy az energia továbbítását szolgáló berendezések elhelyezése a használati jogok korlátozásával jár. A törvényerejű rendelet a kihirdetéssel lép hatályba. Az Elnöki Tanács bírákat vá­lasztott meg és mentett fel, to­vábbá egyéb folyamatban levő ügyeket tárgyalt. dolgoztak ki az 1981—82-es év árucsere-forgalmának elősegíté­sére. Az ülés során Sütő Kálmán, a magyar delegáció vezetője a hazai minőségszabályozás hely­zetéről, feladatairól tájékoztat­ta a szekció tagjait. Átadták a Tiszai Kőolajfinomítót Leninvárosban Leninvórosban pénteken fel­avatták o mintegy 7,5 milliárd forintos költséggel épült és évente 3 millió tonna kőolaj fel. dolgozására alkalmas Tiszai Kő­olajfinomítót. Az új nagyüzemet Simon Pál nehézipari miniszter adta át rendeltetésének. Az ün­nepségen mondott beszédében a miniszter egyebek között hangsúlyozta, hogy a most át- críott üzem a nemzetközi együttműködésen, a magyar­szovjet olefinegyezményen ala­puló szocialista iparfejlesztés eredménye. A Tiszai Kőolajfino­mító üzembe lépésével Lenin- város térségében új iparág jött létre. Ez az üzem fokozza a nép­gazdaság energiaellátásának biztonságát és a gazdálkodás rugalmasságát, a borsodi ipar­vidék és Kelet-Mágyarország szénhidrogén-ellátásának meg­határozó jelentőségű tényezője. A Tiszai Kőolajfinomító épí­tése 1972-ben kezdődött, és az üzem szakaszosan készült el. 1974-ben átadták a vasútüze­met amely lehetővé teszi a Ti­szai Vegyikombinát olefingyá­rában előállított pirolizis benzin elszállítását. 1977-ben befeje­ződött a fűtőolaj fogadásához és tárolásához szükséges létesít­mények kivitelezése. Ettől kezd­ve az üzem. alkalmassá vált a Tiszai Hőerőmű fűtőolajjal való ellátására. 1979. Ili, negyedévé­ben a kőolajfinomító kombinált üzemében megkezdődött a kő­olaj feldolgozása. 1979-ben 574 000 tonna kőolajat dolgoz­tak fel, s ez a mennyiség ebben az évben már mintegy 2 millió tonnára növekszik. Az új nagyüzem létrehozásá­val Leninvárosban a kőolajfino. mítóból, a Tiszai Hőerőműből és a Tiszai Vegyikombinát ole­finművéből álló, gazdaságosan üzemeltethető ipari kooperáció alakult ki. Az avatási ünnepségen szá­mos kitüntetést adtak át a Ti­szai Kőolgjfinomító építésében eredményes munkát végzett dolgozóknak. Ritkán kerülhet sor olyan ünnepségre, mikor egy iskola 5Ö éves jubileumán az első igazgató — aki most 90 éves — köszöntheti egykori első, most 70 éves tanítványait. Igaz, egészségi állapota miatt nem személyesen, csak magnósza­lagról szólhatott, az egykori diákok mégis bütykös ujjaikkal törölgették a mélyen baráz­dált arcokról a meghatottság könnyeit. A szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola ünnepelte tegnap fennállásának 50. évfordulóját méltó keretek között. Már az ünnepség kezdése is, mondhatni, rendhagyó volt, hiszen a gyárvárosi úttörőze­nekar által eljátszott Himnusz hangjai után az iskola egykori tanítványának, Berényi Tamás­nak a jubileumra írt „Mind itt vagyunk" című versét Szakály Sándor, a pécsi Tejipari Kutató Intézet igazgatóhelyettese, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, szintén az iskola egykori tanulója mondta el. Litter Józsefnek, az iskola igazgatójának köszöntő és az iskola történetét röviden is­mertető szavai után dr. Soós Gábor MÉM államtitkár emel­kedett szólásra, ünnepi be­szédében érzékletesen elemez­te a mezőgazdaságnak az utóbbi évtizedekben bekövet­kezett, nemzetközileg is elis­mert fejlődését. Ez csak meg­alapozott szakértelemnek, tu­dásnak az eredménye, amit a mezőgazdasági szakmunkás- képzőkben, szakközépiskolák­ban és egyetemeken sajátíta­nak el a fiatalok. Rámutatott, hogy az oktatás­nak a továbbiakban fel kell figyelni, hogy vannak azért még lemaradások például a zöldség- és gyümölcstermelés és a hatékonyság területén. A jövőben a kevesebb anyagi ráfordításnak a jóval nagyobb szellemi ráfordítással kell pá­rosulnia, és ezt a több tudást az iskoláknak kell megalapoz­ni. Végezetül az államtitkár a Minisztertanács Jubileumi okle­velét nyújtotta át az iskola igazgatójának. Pekori József tsz-nyugdíjas, az iskola legelső bejegyzett tanulója lépett ezután a mik­rofonhoz. „Megmaradt induló társaim! 48-an voltunk, 32-en maradtunk, és jószerével vala­mennyien túl vagyunk a 70-en. Mi az igazi szegénységet, nyo­mort látva és érezve nőttünk fel. Egy célunk volt csak: ta­nulni, többet tudni jnint nagy­apáink, de a magyar, földet úgy szeretni, mint ahogy ők szerették.” — mondta az. idős aranykalászos mezőgazdász meghatottságtól megcsukló hangon. Az idős ember vastapsot ka­pott, felszólalása után szintén egykori diákok köszöntötték az emlékünnepség résztvevőit, többek között a régi nappali tagozatos tanulók nevében dr. Korell Ferenc, az Állatorvostu­dományi Egyetem Állategész­ségügyi Főiskolai Kar igazga­tója, a levelező hallgatók ne­vében dr. Biró Sándor, a Ba­ranya megyei TESZÜV titkára, a Baranya megyei Pártbizott­ság és a Baranya megyei Tanács nevében pedig dr. Földvári Já­nos általános elnökhelyettes. Mint szintén egykori lőrinci diák, elmondta, hogy olyan alapokat adott az iskola, amelynek eredménye lett az országosan is kiemelkedő me­gyei mezőgazdasági eredmény. Az ünnepség végeztével Új­helyi Imre emlékéremmel és díszoklevéllel, valamint — idén először - arany-, ezüst-, bronz­koszorús kitüntető jelvényeket adtak át egykori tanároknak, az iskolában végzett tanulók­nak. A jubileum ajkalmóból a szentlőrinci Mezőgazdasági Szakközépiskolában iskolatörté­neti kiállítást nyitottak meg, amelyen régi tablókat, képeket, füzeteket, tankönyveket és ér­dekes kortörténeti dokumentu­mokat láthatnak az érdeklő­dők. S. Zs. Állattenyésztési és kutató-kísérleti feladatokat végeznek a szentlőrinci Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulói. (Az intézet 50 éves évfordulójára irt cikk a 6. oldalon.) flz Elnöki Tanács ülése A KGST minőségügyi szekciójának záróülése

Next

/
Thumbnails
Contents