Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-11 / 280. szám
1980. október 11., szombat Dunántúlt napló 3 Társadalmi ösztöndíj minden tanulónak Újból sikerült a szakmát megszerettet» Lányok férfiszabók lesznek A matematika nem megy Sok szakma felett húzták meg a vészharangot az elmúlt években. Nincs rá emberünk — mondták a vállalatok, nem jelentkeznek a tanulók - mondták a szakmunkásképzők. Idén qztán rájöttek: siránkozás helyett mást is lehet tenni, megismertetni a szakmát, és pedig úgy, hogy a gyerek kedvet kapjon. Éveken át alig jöttek a szakmunkásképzőbe olyan gyerekek, akiknek az lett volna a kifejezett óhajuk, hogy szabók legyenek. Legfeljebb úgy tudtak osztályt indítani, hogy a sehová fel nem vett tanulókat ide irányították. Az idén pedig annyi volt a jelentkező, hogy elutasítani is kellett. Az idei elsős férfiszabók létszáma 32 fő, ebből csak 10 fiú. A lányok ruhagyárba szalag mellé ikerülnek majd. Az 500-c.s Szakmunkásképző Intézet elsősei a Kaposvári Ruhagyár pécsi részlegében sajátítják el a szakmai tudnivalókat, ahol szinte kizárólag nők dolgoznak. Fejes Ibolya elsős. — Miért választottad ezt a szakmát? — Egészségügyi szakiskolába jelentkeztem. Nem sikerült. Másodiknak ezt írtam be, ide felvettek. — Nem zavar, hogy lány létedre férfiszabó leszel? — Egyáltalán. Nem sokban különbözik a nőitől. Az oktatónőnket ncayon szeretjük, és én nagyon jól érzem magam itt. Osztálytársa, Nádi Edit a Komarov Gimnázium postaforgalmi tagozatán járt egy évet, ezután lett szabó tanuló. — Miért hagytad ott a középiskolát? — Rájöttem, hogy nem. tetszik az nekem. Meg minél előbb dolgozni akarok. Valószínű itt maradok majd a gyárban, de szeretnék leérettségizni. A vasúti járműszerelők az 500-ac, szakmunkásképző tanulói. Évek óta szinte lehetetlen volt a gyerekek pályaválasztását úgy irányítani, hogy ide jelentkezzenek. Ha vasúti szerelés jött szóba, jobban vonzották a fiúkat a motorizációval kapcsolatos munkák. A vasúti jármű- szerelőknek pedig személy- és teherszállító kocsik fék, futómű és egyéb berendezésének karbantartását kell véqezniük. Az elmúlt évben mindössze öten kaptak oklevelet ebben a szakmában. Az idén hosszú évek óta először teljes osztályt indíthattak. A Pályaválasztási Tanácsadó Intézet az elmúlt évben különös figyelmet szentelt a hiányszakmáknak és szakmaismertetőket, bemutatókat szervezett. A vállalat pedig a dolgozóik között agitált, így a tanulók fele vasúti dolgozó gyereke. Számukra tehát egyértelmű a szakmaválasztás, de akik azelőtt sohasem hallottak erről, vajon milyen meggondolásból döntöttek úgy, hogy ez lesz életcéljuk? Papp György pécsi fiú. Egy évet végzett a kereskedelmi szakiskolában, mikor kénytelen volt otthagyni. — Megvágtam, a kezem, véres csontszilánk ment a bőröm alá. Olyan súlyos fertőzést kaptam, hogy hónapokig kellett feküdni. Akkor úgy döntöttem, nem megyek vissza. Ismerősök' révén aztán bekerültem a kesztyűgyárba kesztyűszabónak. Eleinte tetszett, aztán rájöttem, nem. való nekem, egész nap szinte egyhelyben állni és bőröket húzogatni. Sokan a legjobb munkahelynek tartották nekem nem ment. Ide a barátom hivott, egyelőre tetszik. Szabad időmben cselgáncsozok és szeretek szórakozni. Papp György vagányos stílusa mellett szinte eltörpülni látszik Kiss Sándor. Ám mikor beszélni kezd, szerénységében is nagyra nő. A Mátyás király utcai iskolába járt. Betegség miatt édesanyja erősen korlátozott a. mozgásban, ezért gyakran ő takarít, bevásárol, a főzésben is segít anyjának. Szórakozás? Olvasni szeret. Miért ezt a szakmát választotta? Azt mondták, ide biztosan felvesznek. Szomorúan tesz elém egy papírlapot az 500-os szakmunkás- képző igazgatóhelyettese. — Az imént hozta a kollégám. Az elsősök matematika felmérő dolgozatának az eredménye. A 197 elsős közül 44-en nullás dolgozatot írtak, ami azt jelenti, hogy hozzá sem fogtak egyik példához sem. 128-an, bár dolqoztak vclqmit. az eredmény elégtelen. A többi is éppen csak elégséges, és elvétve egy-eqy közepes. A megoldandó példák pediq: törtek és tizedes törtek osztása, szorzása és pofonegyszerű szövegesfeladatba foqlalt terület- és kerületszámítás. — Elképzelheti milyen színvonalon kell kezdeni az oktatást. Csak azt mondaná valaki meg nekem, hogy hol követjük el a hibát? És azt, hogyan egyeztessük mi itt azt az igen szép elvet, hogy magasan művelt széles körű tudással rendelkező munkásokra van szüksége a társadalomnak. Mert munkakedvben nincs hiba ezeknél a gyerekeknél. Szorgalmasak, sokszor jobban dolgoznak a felnőtteknél. Ám ugyanezek a srácok sóhajtva mondják, jaj, csak tanulni ne kellene, inkább tízszer szétszedjük és megépítjük a szupermarketet, mint egyszer matekóra. o Itt, az 506-osban évek óta gondot okoznak a hiányszakmák. Egy tanulót sem tudtak felvenni vasbetonszerelőnek. Ács-állványozónak szintén évekig nem, vagy csak egy-két gyereket tudtak beiskolázni. Az idén azonban e szakmában megtört a jég: 28 elsős jelentkezett. És ismét feltehetjük a kérdést: miért? Válasz: a 26-os ÁÉV végigjárta a megye iskoláit. Pályaválasztási szülői értekezleten vettek részt. Továbbá ők is, a BÉV, az Építőipari Szövetkezet is 500 forint társadalmi ösztöndíjat ad minden tanulónak. Beigazolódott, hogy nem panaszkodni kell, nem a különböző szakmákat mit sem ismerő általános iskolai pedagógusokra hárítani a tennivalókat (ez. nem is lehet feladatuk) és nem arra várni, hogy a szakmunkásképzők lasszóval fogják az egyes szakmákra a tanulókat. Az a vállalat gondoskodjon az utánpótlás megszerzéséről, amelyiknek arra szüksége van. Ha ezt megfelelő módon teszi, nem lesz hiányszakma. Sarok Zsuzsa Példás környezetvédelem Űj zagytározót épített a IUI Elf Az üzemeltetés 70-80 százalékkal olcsóbb Veszélytelen meddőtárolás az ezredfordulóig Pécsett, az 506-os Iparitanuló-intézetben ácsolatokkal ismerkednek a tanulók Fotó: Erb János Nyár vége óta üzemel a MÉV Ércdúsító üzemének új zagytározója és az ezt ellátó kinyomató állomás. Építésére a három év alatt több mint kétszázmillió forintot fordítottak, A kinyomató központ a MÉLYÉPTERV öt szakemberének a szabadalma alapján épült fel. A meddőzagyot 15—20 bár nyomású ipari vízzel egy lépcsőben acélcsöveken nyomják ki a csaknem öt kilométerre Egy faipari mérnökre négy állás vár Az erdőgazdaság hetvehelyi üzemében fűrészelik a deszkának való rönköket Jól képzett szakemberek kellenek az erdő- és faiparban Sopront sóik jelzővel illették már: a hűség városa, a lokál- patrióták fellegvára, műemlékváros, üdülőváros, s az iskolák városa is. Természetesen nem hiszem, hogy bárki is csupán ezért jelentkezne a soproni egyetemre, hogy ebben az észak—nyugat magyarországi városban tölthessen el néhány évet. Azt sem tartom valószínűnek, hogy az egyetemet körülvevő 15 hektáros, csodálatosan szép botanikuskert győzne meg bárkit is, ha korábban nem érdekelte az erdő, a fafeldolgozó ipar. Nem lehet azonban vitás, hogy az egyetem honpolgáraként szebb környezetben aligha élhetne, mint a hazai és exóta fafajoknak, cserjék világhírű, gazdag gyűjteménye közepette. Muzeális értékű lepke-, rovar-, állat-, gombagyűjteménye, könyvritkaságokat rejtő könyvtára sok látogatót vonz ide. Mi a soproni egyetemet mégsem ezért népszerűsítjük: hazánkban ma minden faipari mérnökre négy állás vár, terü- leteileg olyan egyenlőtlenül oszlik ez meg, hogy vannak országrészek, ahol bútorgyárak, épületasztalos-üzemek, forgácslap-gyárak, fűrészüzemek tucatjai nem képesek felsőfokú szakembert munkába állítani. Szakmai szempontból nem szükséges hangsúlyozni, hogy most, A 173. tanév kezdődött a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen amikor a fa mind szorosabb kapcsolatba kerül az energiaellátással, a környezet-szennyezés gondjaival, a levegő és vizek tisztaságával, a földek hasznosításával, a szántók védelmével, mennyire fontos, hogy jól képzett szakemberek álljanak rendelkezésre. A faipart a felszabadulás után szinte a semmiből kellett felépíteni. Most sem kisebb a feladat: a nyersanyaghiány világszerte az újból termelhető nyersanyagokra irányítja a figyelmet, melyek közül egyik legfontosabb éppen a fa. Európai színvonalon is elismert bútorgyárak, forgácsalapgyárak és a Mohácsi Farostlemezgyár mellett hazánkban épült fel a világ legnagyobb cementkötésű forgácslapgyára is. A további fejlődés elképzelhetetlen a megfelelő számú és felkészültségi szakembergárda nélkül. Az Erdészeti és Faipari Egyetemen, Európa egyik legrégibb felsőoktatási intézményében az idén a 173. tanítási év kezdődött. Mintegy hatszázan kezdték meg tanulmányaikat szeptemberben. A tanulmányi idő a mérnöki szakon 5, míg az üzemmérnöki szakon 3 év. A hallgatók magasfokú műszaki képzésben részesülnek, majd azt követően a szükséges szakmai jártasságot is megszerzik bútorgyártásban, ajtó- és ablakkészítésben, fűrészipari termékek gyártásában, belsőépítészetben, hajóépítésben, a fa- feldolgozó ipar minden ágában. A karokon 130 fő oktat, közülük egy a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, hat a tudományok doktora, huszonhárom kandidátus és harminc egyetemi doktor. A főhivatású kutatók száma húsz. Komoly és nagy mélységű kutatások folynak ugyanis az egyetemen a termelőterületek jobb hasznosítása érdekében, az egységnyi terület fahozamának növelésére, a növelési és faápolási költségek csökentésére, a kitermelt faanyagok ésszerű és hulladékszegény feldolgozására, az erdei munkák gépesítésére, a fahulladékok hasznosítása érdekében. Az egyetemnek igen kiterjedtek a nemzetközi kapcsolatai: az USA-tól, Kanadától Mongóliáig, valamennyi KGST-országot is beleértve, a tudományos publikációkat cserélik, a hazai körülményekre alkalmazni próbálják. S. Zs. levő tározóba. A mintegy háromszáz méteres U-alakú csőkamrában kis nyomáson zagyot, nagy nyomással pedig vizet áramoltatnak. A néhány száz munkaórát kibíró zagyszivattyú helyett a tőle tízszer több ideig eltartó vízszivattyút alkalmazzák. Ez az egyik oka, hogy drága adagolórendszert alakítottak ki. Megérte, hiszen az üzemeltetés költsége 70—80 százalékkal kevesebb, mint a régi. Az új százhektáros tározó harminc méterrel magasabban található a hasonló méretű és húsz év alatt megtelt „társánál”. Ekkora magasságba csak 4—5 szivattyútelep beiktatásával juttathatták el az ércüzem „melléktermékét" és minden állomáson jelentős számú kezelő és javító személyzetet kellett volna alkalmazni. Most viszont egy műszakban egy ember irányítja az adagolót a kétszáz négyzetméteres alapterületen, három szintben kialakított központban. Az adagolórendszer révén a zagyszállítás folyamatos lett a három műszakban és így az üzemi termelés zavartalanul folyhat. Az egyedül dolgozó ügyeletes felügyelete mellett a vezénylőpult automatikák villámgyorsan hangolják össze a több mint húsz tolózár és a legalább tíz szivattyú munkáját. A szivattyúkat és a szerelvényeket az NDK-ban, az NSZK-ban, Ausztriában, Lengyelországban, Jugoszláviában, illetve hazánkban gyártották. A MÉLYÉPTERV-nél a csőkamrás adagolás szabadalma már egy évtizede megszületett, miközben angol és nyugatnémet vetélytársakkal tartottak lépést. A Borsodi Hőerőműben salakpernyét, a szentegáti sertéshizlaldában pedig trágyát távolítanak el ezzel az eljárással. Külföldön is átvették a műszaki újdonságot. A dortmundi szénbányában a százbáros vízszivattyúval hétszáz méterről óránként 250 tonna szenet hoznak felszínre. Az NDK-beli Halle-Schkopau- ban viszont 11 kilométeres csőben erőművi pernyét, mész- iszapot, vegyi szennyvizet továbbítanak. A MÉLYÉPTERV jelenleg csehszlovák erőműnek tervez. Rengeteg ipari vízre van szükség: nem véletlen, hogy a pécsi ércdúsító meghagyta a régi, több mint egymillió köbméter vizet tartalmazó zagytározóját. Az új tározóban az ezredfordulóig halmozhatnak fel a környezetre és az ^mberre is veszélytelen, vagyis szakszerűen tisztított, ülepített meddőanyagot. Csuti János Őszi ügyelet a Mezőgép Tröszt vállalatainál Péntektől várhatóan november végéig tart a Mezőgép Trönzt őszi ügyeleti szolgálata. Az ügyeleti munkát az ország valamennyi megyéjében a Mezőgép-vál la latok az őszi mezőgazdasági munkákhoz, a szántás, a vetés, a betakarítás egyes munkafázisaihoz igazítják és szükség esetén átcsoportosítják a szerelőket, szervizkocsikat. A tröszt vállalatainál a raktárakban bőséges készleteket halmoztak fel, elsősorban a vállalat gyártmányaihoz szükséges alkatrészekből, részegységekből, de igény szerint egyedi gyártásra is vállalkoznak. A Mezőgép Tröszt ügyeleti szolgálata munkanapokon 7—17 óráig, szombaton 7—15 óráig és vasárnap 7—12 óráig hívható.
