Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-11 / 280. szám

A kutatás, a gyógyítás érdekében Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja Egyetemi napok a Pécsi Orvostudományi Egyetemen Díszdoktori diplomát nyújtottak át Ernst Jenőnek és Szentágothai Jánosnak Hangversennyel kezdődött tegnap a POTE-n az egyetemi napok eseménysorozata. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatának szimfonikus zenekara köszöntötte ünnepi koncerttel a vendégeket az egyetemi nyilvános tanácsülés előtt. Di. Barta Ottó rektorhe­lyettes üdvözölte a résztvevő­ket, köztük dr. Schultheisz Emil egészségügyi minisztert, Rajnai Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárát, Horváth Lajost, a Baranya me­gyei Tanács elnökét, a buda­pesti és a debreceni társegye­temek rektorát és rektorhelyet­tesét, az Orvostovábbképző In­tézet rektorát, valamint a párt és állami vezetés képviselőit. Az egyetem rektora, dr. Fler- kó Béla elmondta, hogy tizen­kettedik alkalommal rendezik meg az egyetemi napokat. Is­mertette az elmúlt tanév ered­ményeit, beszámolt a kitünteté­sekről, és a kiterjedt gyógyító munka adatairól. — Az elövetkezendő időben a gyógyító-megelőző munka területén a minőségi fejlesztés kell hogy előtérbe kerüljön. Az ideg- és elmeklinika felújítása e tanévben befejezést nyer. A jövő évben kerül sor a fül-, orr-, gége- és urológiai klinika rész­leges rekonstrukciójára, amit aztán a II. sz. klinikai tömb, il­letve a szülészeti és nőgyógyá­szati klinika rekonstrukciója kö­vet. A jövő évben a radiológiai klinikán a vidéki egyetemek kö­zül elsőként működik a J2 mil­lió forint értékű, diagnosztikai szempontból nagy jelentőségű computer tomográf — mondta dr. Flerkó Béla. Az orvosi egyetem legna­gyobb kitüntetését, a Doctore honoris causa diplomát az idén dr. Ernst Jenő nyugdíjas egye­temi tanárnak és dr. Szentágo­thai Jánosnak, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnökének adományozta az egyetemi ta­nács. Ernst Jenő akadémikus a magyar biofizika megteremtője és a nemzetközi biofizika ki­emelkedő egyénisége. A pécsi egyetemen az orvosi-fizikai tan­széket biofizikai tanszékké szer­vezte át és az MTA biofizikai tanszéki kutatócsoportjával együtt 1972-ig vezette. Az MTA 1946-ban választotta rendes tagjává, s később egy periódus­ban vezette az MTA biológiai csoportját és azt önálló osztály- lyá szervezte. Társadalmi, poli­tikai munkássága is jelentős. Szentágothai János akadé­mikust világszerte a ma élő egyik legnagyobb neuroanató- musnak és agykutatónak tekin­tik, amit számos európai és amerikai tudományos társaság tiszteletbeli tagsága is jelez. A pécsi Anatómiai Intézet vezeté­sét 1946-ban vette át és döntő jelentőségű kutatásokat vég­zett az idegrendszer szerkezeté­vel és működésével kapcsolat­ban. Ö dolgozta ki többek kö­zött az agyműködés jelenlegi legmodernebb neuronhálózati szemléletét és az agykutatás egyik legújabb komplex meto­dikai irányát. Ugyancsak tegnap adták át öt kiemelkedő tevékenységet végző orvosnak és egyetemi dolgozónak a Pro Universitate emlékérmet, négy dolgozónak az aranykoszorús törzsgárda- jélvényt és húsz orvosnak ötven- évi becsületes szolgálatáért az aranydiplomát. Majd jutalmaz­ták a különösen jó diákköri pályamunkákat. A tanácsülés után nyílt meg Fery Antal grafikusművész ki­állítása és az első emeleten az egyetem újítóinak nagy je­lentőségű kiállítása. A kutató­éi gyógyítómunkában szüksé­ges speciális és újszerű eszkö­zök közül többet országosan is bevezetnek. Az újítások között szerepelnek például Kellényi Loránd biológiai jelek rögzíté­sére és feldolgozására szolgáló eszközei, Kontrohr Tivadar szá­mos, elsősorban a mikrobioló­giában használatos konstruk­ciói vagy az injekciós tűk tisztí­tására szolgáló készülék és ágyemelőkészlet, amelyek Ge­lencsér Ferenc, Sípos Sándor, Éva Béla munkái. Az egyetem újítási bizottsága évenként 20— 22 újítást fogad el és ezeknek fele közvetlenül is segíti a gyó­gyító munkát. B. A. Kisgép­bemutató Bólyban A japán Honda cég neve világszerte ismert. Nemcsak az autói, de a kerti gépei is mél­tán nyerték el a nagyközön­ség elismerését. Hazánkban egy hónappal ezelőtt Kecske­méten mutatkoztak be először kerti traktorokkal és csatlakoz­tatható munkaeszközökkel. A kecskeméti bemutatót több is követte. Tegnap Bólyban a he­lyi tsz-nél tanulmányozhatták az érdeklődők az F-400-as és az F—600-as kistraktort. A há­rom és fél, illetve 6 kW telje­sítményű gépekhez rotációs kapák, kötött és homoktalajon is jól dolgozó váltva forgató ekék, talajmarók, töltögető ekék, fűkaszák, pázsitnyírók, kisvetőgépek, hómarók, komp­lett permetezők és pótkocsik illeszthetők. A kistermelők körében eddig az olasz rotációs kapák voltak ismertek. A KERMI véleménye szerint a japán gépek — ame­lyeket licensz alapján az eszéki MIOSTANDART Vállalat állít elő -, az olasz hobby-kapák- kal ellentétben komolyabb sző­lészeti és kertészeti munkák­hoz nyújtanak segítséget. A magyar szakemberek elégedet­tek, hiszen a próbák igazol­ják, strapabíró, hosszú életű erőgépek kerülnek forgalom­ba. Tartósságuk mellett elő­nyük, hogy négyütemű motor­ral működnek, a jugoszláv és a japán tapasztalatok szerint 5— 6 évig javítás nélkül üzemel­tethetők. A szervizszolgálatot a lajosmizsei AGROSZER vállal­ta. Mint mondják, van elegen­dő alkatrész és szervizkocsi is, tehát a gépeket mindenkor helyben javítják. A kisgépek egy árucsereak­ció keretében jutottak el a ma­gyar vásárlókhoz, ugyanis a Győri Vagon- és Gépgyár ka­miont szállít Jugoszláviába, ahonnan többek között az F- 400 és az F-600-as kistraktort szállítják cserébe. Eddig 100 érkezett belőlük, de november 1-ig 3000 kisgépet hoznak for­galomba. Egyénileg is megren­delhető a Tszker megyei köz­pontjában. A gépek ára kissé drága, 27, illetve 42 600 fo­rintba kerülnek, OTP-re is vá­sárolhatók és a szakemberek szerint hosszú távon megtérül a befektetés. E. K. A belvárdgyulai termelőszövetkezetben tegnapig 200 hektáron vetették el a búzát. A képen: újabb fordulóra töltik fel a ve­tőgépeket. Erb János felvétele Vetik a búzát - eredménnyel és átmeneti gondokkal Nagy munkát végeznek a mezőgazdasági üzemek dolgozói A Baranya megyei Tanács mezőgazdasági osztályán a bú- zovetés eddigi eredményeit de­rűlátóan ítélik meg és» bíznak abban, hogy két héten belül befejeződik a vetés. A gondok nem csekélyek, az elővetemények érése 2—3 hetet késett és emiatt a talajelőké­szítés lelassult. Péntekre a bú­za alá történő szántás hetven százalékát végezték el és a több mint 60 000 hektár tervezett bú­za-termőterület 15 százalékán földbe került a mag. A silózás, a betakarítás és a terményszál­lítás sok embert foglalkoztat az üzemekben. Megyénkben az október 10-i vetésikezdést tartják a legked­vezőbbnek a mezőgazdászok, de az időjárás okozta késés miatt több helyen javában tart a munka. Az újpetrei tsz-ben — elsőként Baranyában — befe­jezték a búzavetést 700 hektá­ron. A szabadszentkirályi tsz-ben Ernst Jenő és Szentágothai János átveszik a diszdoktori diplomát Proksza László felvételei a nyár derekán egy hektáron 70,18 mázsa búzát arattak, omi- vel megyei elsők lettek. Ádám László ágazatvezető elmondta, hogy csak október 13-tól vet­nek; 643 hektáron főként GK Szegedet, Rána ll-t, valamint MV-8-at. Egyébként október 6-án kezdtek volna, de a me­zei munkások zömét a kukori­cabetakarításhoz, a silózáshoz és a borsótisztításhoz irányítot­ták át. Arra törekednek, hogy a talojelőkészítés folyamatos ma­radjon, ezért „vészhelyzetben” száz hektáron búza után búzát fognak vetni. Szabadszentkirá­lyon tavaly október 10-én már munkába álltak a vetőgépek. A bicsérdi termelőszövetkezet földjein hétfő óta dolgoznak a vetőgépek. A búza vetését a tavalyinak megfelelő területen, 716 hektáron tervezték és pén­tekre már 110 hektáron készen voltak. Idén elsősorban az MV 4-es és 8-as, valamint a Rárid II. és lll-as fajtákat vetik. Ka­sza Jenő növénytermelési fő- ágazatvezetőtől megtudtuk, hogy kitűnőre vizsgázott a most vásárolt új talajelőkészítő gép; segítségével egy-két menetből kialakították a magágyat. Ta­valy 3—4-szer tárcsáztak, mire megfelelő lett a magágy. A vetéssel október végén végez­nek. Cséplő György, a bólyi tsz elnöke elmondta, hogy a szep­tember 30-i kezdés után a ter­vezett 600 hektár búzaterület 47 százalékán földben a mag. Régen október 20-ra végeztek a vetéssel, most ez az időpont a hónap végére csúszik át. A kukoricaérés háromhetes késé­se miatt felborult a vetésváltás és így például borsó, szója és répa után is vetnek többek kö­zött 30 százalék javító minősé­gű étkezési búzát. Ezen az őszön vásároltak először MV 8- as fajtát. A mohácsi Új Barázda Tsz- ben október 7-től dolgoznak a gépek és a tervezett 700 hektár 40 százalékával végeztek. A befejezés időpontja október 20. Cs. J. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napi o XXXVII. évfolyam, 280. szám 1980. október 11., szombat Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja

Next

/
Thumbnails
Contents