Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-10 / 279. szám

1980. október 10., péntek Dunántúli napló 5 KPYDSZ kulturális rendezvények Ketlér Dezső jelenetét adják elő a KPVDSZ színjátszói Száznál több program Húsz év óta minden eszten­dő októberében rendezi meg a KPVDSZ Baranya megyei Bi­zottsága a kulturális napok programsorozatát. A szakszer­vezet a XXVIII. kongresszusán határozta el, hogy a „kultu­rális munka minden területén eredményesebb tevékenység­re" ösztönöz. A kulturális na­pok eredetileg egy hétig, de ma már egy hónapig tartanak. Az idén is választékos progra­mot állítottak össze. Ez alatt az egy hónap alatt több vetélkedőt szerveznek. Ilyen a felszabadulásunk 3j>. évfordulója alkalmából meg­hirdetett „35 év 35 könyv" cí­mű, vagy a nyolcvanéves ju­bileumot köszöntő „Az egység útja" című vetélkedő. De iro­dalmi versengést és József At- tilc szavalóversenyt is rendez­nek. Az elmúlt napokban tartot­ták meg a megyei kultúraktí- va-tanácskozást, ahol megtár­gyalták a jövőbeni feladato­kat. Számos kiállítás is nyílik, így például október 13-án a pécsi Helyőrségi Művelődési Otthonban Tóbiásné Kelemen Mária emlékkiállítása, ugyan­ezen a napon a Konzum Áru­ház tanácstermében kisgrafi- kai bemutató, a harkányi Ba­ranya Szállodában október 15- én kézimunka összeállítás, a „Dráva menti" ÁjFÉSZ-klubban könyvkiállítás október 21-én. Több helyen készítenek a dolgozók hobby-kiállításokat. Ellátogatnak Pécs múzeumai­ba, megismerkednek a plane­táriummal, élménybeszámoló diavetítéseken vesznek részt, pécsi színészek kabaréműso­rait nézik. Az idén is megren­dezik az országos keresztrejt- vényfejtő-versenyt a Füles szer­kesztőségével közösen, október 19-én 11.00 órakor a KPVDSZ Művelődési Házban. A programsorozat október 31-én zárul, a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat klubjában meg­rendezendő szüreti bállal. A kulturális napok eseményeinek fenti fölsorolása korántsem tel­jes, hiszen száznál több prog­ramot, műsort tartanak ez idő alatt. Tizenkettedik alkalommal Egyetemi napokaPOTE-n Tizenkettedik alkalommal rendezik meg a POTE-n az egyetemi napokat. Október 10- én tíz órakor hangversennyel kezdődik a program az egye­temen, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola pécsi tago­zatának szimfonikus zeneka­rát Antal György vezényli. Az egyetemi nyilvános tanácsülést 11.00 órakor tartják az aulá­ban, melynek keretében dísz- -doktorrá avatják Ernst Jenő és Szentágothai János professzo­rokat. Átadják a Pro Univer- sitate emlékérmeket, az arany­diplomákat, az aranykoszorús törzsgárda-jelvényeket és ju­talmazzák a kiemelkedő diák­köri pályamunkákat. A tanácsülés után két kiál­lítás nyílik. Az első emeleten az egyetem dolgozóinak újítá­sai láthatók, melyek a gyógyí­tást és a tudományos kutatást segítik. Az aulában Fery Antal grafikusművész munkáit állít­ják ki. Délután évfolyamtalál­kozókat tartanak, majd az egyetem baráti körének köz­gyűlését. 19.00 órakor gólya­avató a kollégiumban. Szom­baton 9.00 órakor kezdődik a nővérotthonban a fiatal egész­ségügyi szakdolgozók tudo­mányos ülése, a tudományos előadásokat 10.00 órakor a központi épület II. sz. tanter­mében tartják meg. Vasutas bizalmi testületek tanácskozása Megvitatták a jövő év tervjavaslatait Alig több mint tíz évvel ez­előtt 167 ezer dolgozója volt a MÁV-nak, s évenként 100“— 110 millió tonna árut szállítot­tak. Ma harmincezerrel keve­sebben vannak, viszont az évi áruszállítás meghaladja a 130 millió tonnát. Kevesebb lét­számmal nagyobb feladatok. Ez lehetne a jövőre vonatkozó ter­vek mottója, de nemcsak meny- nyiségben gondolkodnak. Kitűnt ez a Vasutasok Szakszervezete Pécsi Területi Bizottsága bizal­mi testületének tanácskozásán is, amit tegnap tartottak Pé­csett. Jóllehet, a jövő évii gazdasá­gi tervekre, illetve a szociál­politikára, munkavédelemre vo­natkozó számok, javaslatok olyan célkitűzésként szerepel­tek, melyek még változhatnak, a bizalmi küldöttek felelősség- teljesen képviselték munkahe­lyük kollektíváit. A legfonto­sabb alapkérdésekben — mint a személyszállítás kulturáltsá­gának javítása, az áruszállí­tásért való nemes versengés a Volánnal — egyetértettek a kül­döttek. Ugyancsak támogatták a tervjavaslat minden olyan el­képzelését, ami a gazdaságos­ságra törekvést célozza. Uavanakkor szóvá tették azo­kat a gondokat, észrevételeket, melyek szolgálati helyeik kol­lektíváinak tagjait foglalkoztat­ják. Keserű Árpád (Pécs) töb­bek között arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy nem szabad fe­leslegesen futtatni a szerelvé­nyekben üres kocsikat, Az igaz­gatóság területén dolgozó 4190 30 éven aluli fiatalra hivatkoz­va kérte, hogy az óvodai ellá­tottságot körültekintően vizs­gálják meg. Gombos Attila, (Dombóvár) a telefonközpont átépítésének gyorsítását sürget­te. Takács Imre (Pécs) elmond­ta hogy Sellye, Kákics térsé­gében több őrház kútjának a vize alkalmatlan a fogyasztás­ra, Cseh János (Kaposvár) a rakodóterületek jobb kihaszná­lására tett javaslatot. Többen is szóltak ai MÁV-lakósok je­lentős részét érintő javítás, kor­szerűsítés fontosságáról, illetve a munkafegyelem szilárdításá­nak szükségességéről. A vitában felszólalt Gulyás János, a MÁV vezérigazgató­helyettese is, aki többek között arról beszélt, hogy ä fejlesz­tési lehetőségek csökkenése el. lenére is zöld utat kell kap­niuk a munkaerőt felszabadító, illetve kímélő beruházásoknak, hogy tovább viszik a1 pálya kor­szerűsítési munkákat, s való­színű, hogy a VI. ötéves terv során megkezdődik a pécsi vo­nal villamosítása. A vitában elhangzott észre­vételek döntő többségére Mé­száros András vasútigazgató azonnal válaszolt. Elmondta, hogy már tárgyalnak a városi tanács illetékeseivel arról, hogy miként lehetne létrehozni a má­sodik pécsi vasutas óvodát, megígérte, hogy az őrházak egészséges ivóvízzel való ellá­tásának lehetőségét megvizs­gálják, s azzal is foglalkoznak, hogy miként lehet a korszerű­sítésre váró MÁV-lakásokat a lehető legrövidebb időn belül felújítani. Köszönettel nyugtá­zott minden olyan felvetést, ami a gazdaságosabb, ésszerűbb, fegyelmezettebb munkára vo­natkozott. T. É. Ülést tartott a KISZ megyei Bizottsága ülést tartott tegnap délelőtt Pécsett a KISZ Baranya me­gyei Bizottsága. A testület — egyebek mellett - megtárgyal­ta az ifjúsági szövetségnek a munkásifjúság körében vég­zett időszerű feladatairól, a végrehajtás tapasztalatairól szóló jelentést; tájékoztatót hallgatott meg a nyári önkén­tes ifjúsági építőtáborok ta­pasztalatairól. Szó esett a me­gyei úttörőelnökség 1980/81. évi üléstervéről; javaslatot fo- gcdtak el a November 7. al­kalmából megyei hatáskörben adományozható KlSZ-kitünte- tésekre; állásfoglalást alakí­tottak ki az „Edzett ifjúságért" mozgalom 1980 31. évi felada­taira. A kapcsolatteremtés nagyszerű lehetőségei Sokai tanultak egymástól a szakemberek Nyilatkozatok a mezőgazdasági tudományos szakmai napok tapasztalatairól Október 7-től 10-ig mező- gazdasági tudományos szakmai napoknak adott otthont Pécs. A Baranya megyei Tanács, a TIT és a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület megyei szerveze­te magyar és jugoszláv szak­embereknek biztosított lehető­séget arra, hogy gondolatokat cseréljenek, megismerkedjenek a legújabb gazdasági eredmé­nyekkel. A korábbi szakmai na­pokon a gabona-, a kukorica- és szójatermesztés, a halászat, talaj- és vízrendezés tapaszta­latait vitatíák meg, míg idén a jégeső-elhárítással kapcsolatos teendőkről szóltak, megvitatták a gyümölcs, és szőlőtermeszté­si, valamint a borkezelési mód­szereket. A rendezvény vendégei között volt Mirko Knezevic, a Slavo- nia-Baranya Gazdasági Kama­ra elnöke, aki a háromnapos programról elismerően szólt. Mint mondta, az elmúlt évek­ben a Pécsett és Eszéken ren­dezett kiállításokon a gazdasá­gok o termékek széles skáláját vonultatták fel, lehetőséget biz. tosítottak arra, hogy a nagykö­zönség is megismekedjék a me­zőgazdaság és az élelmiszer- gyártás eredményeivel. Az áru­bemutatók mellett elhangzott előadások ösztönzően hatottak a jugoszláv szakemberekre, kü­lönösen a meliorációs munkák­hoz kaptak hasznosítható ötle­teket. A mostani találkozóról sem térünk haza üres kézzel, Bottal, fejszével ütötték ■A. hír: Holtan találták Prizencski Etelka Pécs, Űrhajós utca 6. szám alatti lakost 1980. október 9-én. A rendőrség a bűn- cselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt őri­zetbe vette élettársát, Ko­rom Rudolfot 1980. október 9-én. A helyszín: szőlőlugason át jutunk az udvaron álló kamra­szerű helyiségbe. A 20 eszten­dős lány holttestén bántalma­zások különböző színű nyomai és vér látható. Dohos cn levegő. A falat képeslapok kivágásai borítják. A sztárfotókon átütött a penész. Polcokon példás rendben fényesen csillogó por­celán tálak, petróleumlámpák, bronzszobrocskák sorakoznak. Avaskályha ajtóit tavalyi hamu lepi be. A lavór üres. 25 wattos izzó lóg a plafonról. A bűnügyi technikusok rajzolnak, toll, mé­Prizencski Etelka halála rőszalag és fehér papír a mun­kaeszközük. Precízek, pontosak, mint a mérnökök. Az egyik ha­tósági tanú lecsíp egy szem éretlen szőlőt a dús fürtről. Fintorog. A főbérlő: „hét-nyolc éve él itt a Rudi. Rendes ember, min­dig pontosan fizeti a lakbért. Nem kérek sokat: 600 forintot. Két-három éve van itt vele az Etelka és itt lakik még Rudi lá­nya, aki most járta ki a gyógy­pedagógiát. Nem volt soha semmi baj velük. Tudom, hogy úgy két hete eltűnt az asszony egy pár napra. Én nem hallot­tam róla, hogy a Rudi veri az asszonyt. Igaz, volt börtönben, mert állítólag ellopott valami téglát a munkahelyéről. Itt ná^ lám soha nem nyúlt semmihez. Azt tudom, hogy ma nem ment dolgozni, mert minden^ reggel idejött értük a vendéglátó te­herautója, és ma csak a Rudi ment ki a kapuhoz, beszélgetett a sofőrrel, azután itthon ma­radt." A főbérlő, Varga Mihály- né csendesen beszél. Nagy­beteg férje a szomszéd szobá­ban fekszik. Az asszony ölében ül az unoka, az unoka ölében kiscica. Szép, békés kép ez így. Korom* Rudolf 41 éves kar­bantartó. Elbújt a rendőrök elől, ám a járőrök rövid idő alatt elfogták. Fekete, zsíros haj, beesett szemek. Kezei bi­lincsben. Tetoválás a jobb kéz fején: „szeretlek, Eszti”, a ba­lon: halálfej, csontokkal. Lehe­letén nem érződik alhokol. Fo­lyamatosan beszél: „Ma itthon maradtom, hogy ápoljam, hoz­tam neki tejet is. Baltával, bot­tal, meg ököllel vertem tegnap, tegnapelőtt, de ma egy ujjal sem nyúltam hozzá. A balta nem is az én kezemben volt, hanem Morgit lányom ütött ve­le, mert ő is nagyon haragudott Etelkára. Hát persze, meglopott, ékszert, meg mindent elvitt, el­tűnt, azután visszakönyörögte magát. Máskor is kikapott már, ilyen kikapós volt. Hogy meg­halt volna? Ez nem lehet igaz." Prizencski Etelka halála ügyében a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság folytatja o nyomozást. Erdős A. hiszen a jégeső elleni védeke­zés kötelességünk és közös ér­dekünk. Ennek gyakorlati haszna könnyen érthető, ha azt mon­dom, hogy az elmúlt időszak­ban 15 ezer tonnával több ga­bonát és kétezer tonnával több szőlőt nyertünk, a jónak mond­ható jégelhárítási rendszerünk segítségével. Mivel eddig nem volt mód arra, hogy a két ország határ­menti területét is védjük, csak részben tudtuk feladatunkat tel­jesíteni. A mostani tanácskozás lehetőséget adott arra, hogy együttműködjünk, jövőre szeret­nénk ezeket a területeket közö­sen bevonni a jégeső-elhárítási övezetbe. A jugoszláv és a ma­gyar szakemberek között szoros a kapcsolat, technikai és elmé­leti felkészülstégük garantálja a gyümölcsöző közös munkát. Dr. Földvári János, a Bara­nyai megyei Tanács általános elnökhelyettese figyelemmel kí­sérte a szakmai napokat. — Mindig időszerű témát dolgo­zunk fel és célunk: tanulni egy­mástól. A délelőtti előadáso­kat, amelyeket sokan hallgat­tak, délutánonként gyakorlati bemutatók követték. így többek között a vendégek ellátogattak Villányba, ahol a Villány-Me- csekaljai Borgazdasági Kombi­nát üzemében a vörösbor-keze­léssel ismerkedtek meg. A szak­mai napok fontosságát igazol­ja az ai jó néhány ötlet is, ame­lyet kölcsönösen átvettünk egy­mástól. Emellett üzleti kapcso­lat is kialakult, így bővíthetjük a kishatármenti forgalomba vonható áruk körét. Dr. Álló Miklós, o megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője elégedett a há­romnapos rendezvénnyel. Elé­gedett, hiszen jól sikerültek a: gyakorlati bemutatók és meg vitatták az együttműködés to­vábbi lehetőségeit is. A bora nyai szakemberek különösen a gyümölcsösök felújításához kaptak hasznos ötleteket, de figyelemre méltó a Jugoszláviá ban alkalmazott rovarkártevők elleni védekezési módszer is. A jövőben folytatjuk a szak­mai napokat, 1981-ben Eszéken találkoznak a két határ menti megye mezőgazdászai, ahol többek között a sertés- tenyésztéssel kapcsolatos ta pasztalatokról adnak számot. Eszterhai Katalin Könyv Újdonságok Thinsz Géza nevét nem is­meri a magyar olvasóközönség, hisz Stockholmban élő magyar költő és műfordító. Első kötete a Stockholmi Magyar Intézet­nél jelent meg 1960-ban. Az­óta több önálló verseskötete jelent meg a svéd fővárosban, s a Vizek távlatai című kötet az első, mely Magyarországon is forgalomba kerül, s valószí­nűleg az első azon kötetek kö­zött is, melyek a Nyugat-Euró- pában élő szórvány magyarság kiadványaiból itthon országos terjesztésre kerülnek. Thinsz nagy szolgálatokat tett a magyar irodalomnak for­dításaival, a magyar iro­dalmat bemutató kriti­káival és népszerűsítő tevékeny­ségével. Elég, ha Örkény és Déry svédországi megjelenésére utalunk. Thinsz költő, mégpe­dig tökéletes kétnyelvűnek kell gondolnunk, ha tudjuk, hogy József Attilát, Szabó Lőrincet, Nagy Lászlót, Illyés Gyulát, Ju­hász Ferencet, Pilinszkyt, Weö­rest fordított svédre. A hídon, melyet a két távoli ország kul­túrája közt önzetlenül épített s épít, nemcsak oda, hanem visz- szafelé is közlekedik, számos svéd költőt fordított magyarra, melyek közül a legemlékeze­tesebb sikerű a Modern Könyv­tárban jelent meg Szédítő táj címen, tizennégy svéd költőt bemutatva. Thinszet foglalkoz­tatja az idegenlakisóg, az anyanyelv és a tanult nyelv problémája: „Ehhez a városhoz tartozol, beleszövődtél, pedig lerí rólad: idegen vagy, nézé­sed is elárul, csípőd, mozdu­latod, ahogyan betöltőd a szo­bát, megszólalsz: idegen vagy és ehhez a városhoz tartozol” _ (mármint Stockholmhoz) — írja legújabb kötetében, mely a Vizek távlatai címen nemrégi­ben került nálunk forgalomba. Szépál Árpád neve ismerő­sebben hangzik az irodalmat közelebbről ismerők előtt. Hosz- szú évtizedekig nem hallottunk róla és tőle semmit. Mígnem a Kritika egyik legutóbbi szá­ma foglalkozott az idős (83 éves) költővel, kritikussal. A Galilei Kör alakította fejlődé­sét, s határozta meg szellemi, politikai pályáját. A Tanácsköz­társaság bukása után bebörtö­nözték, s ennek következtében soha nem kaphatta meg az őt megillető nyilvánosságot Hor­thy Magyarországában. Első verseit a „minden magyar avant­gárd atyja”, Kassák Lajos közölte Ma című lapjában. Tagja volt a Munka körének is, s részt vett a Munkáskórus című, ma már legendás hírű lap szerkesztésében is. 1919 után mindössze egy kötete je­lent meg, Húsz vers címen 1920-ban. A fokozódó jobbra- tolódás, majd a fajüldöző tör­vények miatt kénytelen volt Pá­rizsba menekülni, s e várost az­óta sem hagyta el. 1979-es impresszummal Párizsban látott napvilágot Keréknyom című ver­seskötete, mely most kerül ter­jesztésre nálunk is. Szépál Ár­pád szinte szélsőséges avant­gardistának indult,- lázongó forradalmiság jellemezte ver­seit, e kötetéből viszont a le­higgadt, az élet minden hivsá- gával, gyötrelmével leszámoló öreg költő szólal meg. Forma­világát sem jellemzik moder­nista törekvések — bár néhány versében megőrizte a kassáki hagyományokat. Közel negyven éve él Párizsban az idős költő, mégis alig van verse, gondo­lata, mely ne hazaszállna. „Elvtárs / ha látod / Gödön vagy a Zugligetben / mondd ne­ki ismersz / és üdvözöld nevem­ben / közöld vele hogy túrára mentem de nem a Pilisi he­gyekben / bolyongok immár negyven éve / hol lázadozva hol megbékélve / olyan tájon / ahol más az álom / a virágok másként nyílnak másként vo­nulnak a fellegek ..."

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents