Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-10 / 279. szám

2 Dunántúlt napló 1980. október 10., péntek Kádár János látogatása Győrben T emeltek a borgyöríak (Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság első tit. kára megtekintette o gyár leg­újabb létesítményét is, a 90 millió forintos költséggel épült központi automata raktárot, ahol a munkát vezérlőteremből irá­nyítják. Kádár János mindkét gyár­ban találkozott a munkáskollek­tívák képviselőivel, szocialista brigád tagokkal, termelésirányí­tókkal, a munkában élen járó dolgozókkal. A Rába Magyar Vagon, és Gépgyárban folyta­tott kötetlen eszmecsere során Bécs László esztergályos el­mondta: míg 1975-ben az au­tó-gyáregység 440 dolgozója 480 millió forintnyi termelési ér. téket állított elő, addig 1979- ben nem egészen 400-an 1,4 kihasználásukra. Kőhidi Miklós, a gépészeti üzem művezetője arról számolt be, hogy a gyár­ban kedvező fogadtatásra ta­lált és jó eredményeket hozott a minőségi bérezés bevezeté­se. Bejczy Attila, a kísérleti üzem dolgozója a fiatalok helyzetéről szólt: jóleső szá­mukra — mondotta —, hogy nincs szakmai féltékenység; a nagy tapasztalatú, kvalifikált szakmunkások segítik beillesz­kedésüket, átadják tapasztala­taikat. Vida Zsuzsanna piac­kutató közgazdász hangsúlyoz­ta : legfontosabb feladatuk­nak azt tartják, hogy rugalma­san alkalmazkodjanak a világ­piaci helyzethez, és verseny- képes termékeikkel a hazai igényeket is mind szélesebb A Jugoszláv Szocialista Ifjú­sági Szövetség központi választ­mányának meghívására csü­törtökön rövid munkalátogatá­son megbeszéléseket folytatott Belgrádban Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára. A Vaszil Tuprkovszkival, a Ju­Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke csütörtökön fogadta Bodam- tarin Baido rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetet, a Mongol Népköztársaság új ma­gyarországi nagykövetét, aki át­adta megbízólevelét. A megbí­zólevél átadásnál jelen volt Házi Vencel külügyminiszter-he­lyettes. Folytatódott a madridi tanácskozás Csütörtökön délután nem hi­vatalos üléssel folytatta mun­káját c» novemberi madridi eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési találkozó előkészítő ta­nácskozása. A küldöttségek a nem hivatalos ülésen a novem­ber 11-én megnyíló érdemi ta­lálkozó napirendjéről tárgyal­taik. A küldöttségek megállapod­tak abban, hogy ezentúl dél­előttönként hivatalos, délutá­nonként pedig nem hivatalos formában tartanak üléseket. goszláv Szocialista Ifjúsági Szö­vetség központi választmánya elnökével folytatott eszmecsere középpontjában az európai if­júsági mozgalom aktuális kér­dései, mindenekelőtt az európai ifjúsági együttműködés szerve­zeti kereteinek megalakításává! összefüggő kérdések szereptel­tek. Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön fogadta Vinay Ku­mar Vermo rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetet, az In­diai Köztársaság új magyaror­szági nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásnál jelen volt Házi Ven­cel külügyminiszter-helyettes. Asszad koszorúzása Moszkvában Hafez Asszad, a Szíriái Arab Újjászületés Szocialista Pártjá­nak főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke csütörtökön délelőtt a szovjet fővárosban megkoszorúzta a Lenin-mauzó- leumot. Asszad és a vele együtt szer­dán Moszkvába érkezett kül­döttség tagjai ugyancsak ko­szorút helyeztek el az ismeret­len katona sírjánál. Mély részvéttel kísérték utol­só útjukra tegnap délután a Pécsi Bőrgyár négy halottját, akik 1980. október 1-én, este tragikus közúti baleset áldoza­tai lettek. A központi temető ravatalo­zója előtt elhelyezett koporsók előtt — gyászinduló hangjai mellett — lerótták kegyeletü­ket Baranya és Pécs állami és mozgalmi vezetői, az ifjúság képviselői, valamint a Bőrgyár kollektívái. A hozzátartozókkal körülvett koporsók előtt Szeke­res Istvánné igazgatóhelyettes gyászbeszédben méltatta Csen­des László igazgató, Hornyák József igazgatóhelyettes, Ribli János gyáregységvezető és Nyúl Tibor gépkocsivezető életútját, eredményes munkásságát, majd a gyár dolgozói nevében bú­csúzott az elhunytaktól. Dr. Szabó Imre miniszter- helyettes, a Könnyűipari Minisz­térium és a Bőripari Dolgozók Szakszervezete nevében mon­dott búcsúbeszédet. Ezután a gyászmenet a sí­rokhoz kísérte az elhunytakat. Csendes László sírjánál Csiga István, a Bőrgyár pártbizott­ságának titkára, Hornyák Jó­zsef végső nyughelyénél Veres Lajos kísérleti üzemvezető, Nyúl Tibor sírjánál Gungl Já­nos művezető búcsúzott. Ribli Jánost ma délután 13 órakor a mohácsi temetőben helyezik örök nyugalomra. Győr-Sopron megyei látogatása során Kádár János ellátoga tott a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárba A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek megbeszélése a Vim ötéves népgazdasági terv irányelveiről Megbízólevelek átadása Mindenütt szükség van a jobb munkavégzésre milliárd forint termelési érté­ket produkáltak. Csákány And- rásné technikus arról számolt be, hogy a gyárban olyan szo­cialista brigádokat alakítottak, amelyekben a beruházó, a ter­vező, a kivitelező és az üze­meltető részlegek dolgozói egyaránt részt vesznek, s így az új gyártmányok születésén mind. annyian bábáskodnak. Rajki Miklós technológiai fő­osztályvezető hangsúlyozta: a fiatalok akkor tudják meggyőz­ni szaktudásukról az idősebbe­ket, ha nehéz feladatokkal is megbízzák őket. Horváth Sán­dor gépkezelő kiemelte, hogy a világpiacon csak jobb munká­val tudnak versenyben marad­ni. Nemcsák János, a munka­ügyi főosztály helyettes vezetője rámutatott: a legutóbbi lét­számcsökkentésnél, illetve át­csoportosításnál a leghumánu­sabb módon igyekeztek eljárni, a létszámfelülvizsgálat érthető módon mégis vegyes visszhang­ra talált. A más munkakörbe került dolgozók többsége azon­ban már megbékélt, hiszen az új helyen ugyanúgy megbecsü­lik, mint a régin, s tulajdon­képpen megtalálták számításu­kat. Olajos József állami díjas öntő, a Vörös Október szocia­lista brigádvezetője elmondta, hogy évente 46 ezer henger­fejet gyártanak, mintegy 90 millió forint értékben. A szocialista brigádtagok vállal­ták: munkájuk, a jó minőségű öntvények készítése mellett se­gítik az öntőszakmunkás-után- pótlós kinevelését is. Bencsik Imre gyáregységvezető a Rá­ba kollektívájának nevében egy dízelmotor kicsiny modell­jét adta át Kádár Jánosnak, ígérve, hogy a győri vagon és gépgyáriak munkájára a gaz­dasági építőmunkában, az or­szág előtt álló feladatok meg­oldásában bizton lehet számí­tani. A Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyárban folytatott beszélgetésen ugyancsak a munkásokat foglalkoztató kér­désekről, közöttük a hatékony­ság fokozását célzó törekvé­sekről volt szó. Vigh István szállítási diszpécser elmondot­ta: mivel rendkívül drága gé­peken dolgoznak, nagy figyel­met fordítanak minél teljesebb körben kielégítsék. Góncsné Nagy Erzsébet közművelődési előadó elmondta: a gyár dol­gozói rendszeres látogatói a kultúra műhelyeinek —, első­sorban a színháznak. A Gra­boplastban tett látogatás be­fejeztével tűzzománcképpel kedveskedtek a fiatalok a'Köz­ponti Bizottság első titkárá­nak. Kádár János a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban és a Graboplast Pamutszövő- és Műbőrgyárban meleg szavak­kal köszönte meg a szívélyes fogadtatást, s átadta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét. Elismeréssel szólt látogatásának tapasztalatairól, örömmel nyugtázta, hogy a munikáskoll aktívák ismerik-értik a párt politikáját, becsületesen, tisztességgel végzik munkáju­kat. üdvözölte azokat a törek­véseket, amelyek a termelés ha­tékonyságát, a munka minősé­gének javítását szolgálják. Az erőfeszítések kézzel fog­ható eredményeket hoztak, s ebben a vezetőknek és a dol­gozóknak egyaránt nagy részük volt. Fölismerték, hogy a köve­telményeknek csak úgy tudnak eleget tenni, ha megújulásra képesek, s ezért tenni is készek. A gazdasági építőmunkában mindinkább érvényesülnie kell annak a szemléletnek, hogy a gazdaságosan termelő gyárak, üzemek részesüljenek támoga­tásban - hangsúlyozta Kádár János —, de ugyanúgy érvénye­sülnie kell annak a követel­ménynek is, hogy azok a dolgo­zók kapjanak béremelést, akik munkájukkal ezt kiérdemlik. A fejlesztési célok megvalósí. tásában elengedhetetlen a nyílt, őszinte párbeszéd a munkás­kollektívákkal, és a szocialista brigádmozgalomban rejlő erők mozgósítása. A szigorúbb kö­vetelmények mindenkit minde­nütt arra ösztönöznek, hogy ésszerűbben, hatékonyabban dolgozzanak. A látottak és az elhangzottak alapján Kádár János meggyőződését fejezte ki, hogy a feladatokat a kollektí­vák sikerrel megoldják, mert jó szellemben, céltudatosan dol­goznak. A Központi Bizottság első titkára mindkét gyár kol­lektívájának sok sikert, erőt, egészségeit kívánt terveik meg­valósításához. A Minisztertanács és a SZOT vezetői csütörtökön Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándor­nak, a SZOT főtitkárának ve­zetésével megbeszélést tartot­tak. Gáspár Sándor ismertette, hogy a SZOT elnöksége a Mi­nisztertanács elnökének felké­résére szeptember 29-i ülésén megvitatta a VI. ötéves nép- gazdasági terv irányelveinek tervezetét. Az elnökség állás- foglalását eljuttatta a kor­mányhoz. A Minisztertanács és a SZOT vezetői megvitatták a SZOT- elrökség állásfoglalásában szereplő legfontosabb kérdése­ket: megállapították, hogy a legfontosabb feladat megol­dásában, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítá­sában ez elmúlt két év során számottevő előrehaladás tör­tént. A népgazdaság V. öt­éves tervidőszak alatti fejlő­désének eredményeit és tanul­ságait, valamint az 1981—1985 évek közötti időszak várható hazai és külgazdasági feltéte­leit számításba véve követke­zetesen folytatni kell az 1979 -80-as években alkalmazott gyakorlatot. A szakszervezetek egyetérte­nek a VI. ötéves terv irányelv- tervezetében megfogalmazott fő célokkal, fejlesztési irányok­kal, azokat reálisnak tartják. A társadalmi szükségletek kielé­gítésének rövid és hosszú távú fő céljaival összhangban, a kö­vetkező ötéves tervidőszakban, a SZOT elnöksége is alapvető feladatnak tartja az ország gazdasági erejének növelését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének fokozatos javító­sát, a tartalékok feltárását, a gazdálkodás színvonalának ja­vítását, az elért életszínvonal megőrzését, megszilárdítását, és a társadalmi termelés ha­tékonyságának növelésével a további fejlődés alapjainak megteremtését. A gazdasági növekedést a jelenleginél ha­tékonyabb termelési szerkezet­ben kell megvalósítani. A szakszervezetek is fontos­nak tekintik a gazdaságirányí­tási rendszernek a tervcélok­kal összehangolt működtetését, a tervezési, a szabályozási és az intézményi rendszer folya­matos korszerűsítését. A köve­telményekhez igazodó, a vál­tozásokhoz rugalmasan és gyorsan alkalmazkodó felelős, kezdeményező vezetőket támo- getni kell. A hatékonyság fo­kozása össztársadalmi érdek, az ágazati és területi érdekek ezzel összhangban érvényesül­hetnek. A SZOT vezetői egyetértenek a VI. ötéves terv irányelv-ter­vezetében megfogalmazott fog­lalkoztatáspolitikai és munkaerő­gazdálkodási feladatokkal, a teljes és hatékony foglalkoz­tatás egyidejű megvalósításá­val. A szakszervezetek a jó társadalmi közérzet fontos fel­tételének tartják, hogy a reál­bérek 1980. évi átlagos szint­jét mind a munkásalkalmazot­ti, mind a termelőszövetkezeti kereső rétegeknél megőrizzük, a lakossági áruellátás és szol­gáltatás jelenlegi szintjét fenn­tartsuk, illetve — ahol lehet — javítsuk. Azt igénylik, hogy a kormányzati szervek a jövőben is megkülönböztetett figyelmet fordítsanak arra, hogy a mun­kásosztály, különösen a nagy­üzemi munkások életkörülmé­nyei a társadalmi termelésben elfoglalt helyüknek, teljesítmé­nyüknek megfelelően alakulja­nak. A szakszervezetek támo­gatják a béreknek és a kere­seteknek teljesítmények szerinti — jobb munkára ösztönző — differenciálását. Ugyanakkor növekvő fontosságot tulajdoní­tanak annak, hogy a gazda­sági vezetők minden munka­helyen biztosítsák a folyama­tos munkavégzés feltételeit. A lakásellátást továbbra is alapvető társadalmi kérdésnek kell tekinteni. Megkülönbözte­tett figyelmet kell fordítani a családalapító fiatalok és a sok- gyermekes családok lakás­gondjainak megoldására. Ezt mind a fejlesztés, mind a te­herviselés arányainál szem előtt kell tartani. Meg kell őrizni az átlag alatti nyugdí­jak, továbbá a három-és több- gyermekesek családi pótléká­nak reálértékét. A szakszerve­zetek — gazdasági lehetősé­geinkkel összhangban — java­solják a családi pótlék, a gyer­mekgondozási segély, a szo­ciális ösztöndíj emelését, és a legalacsonyabb nyugdíjak reálértékének növelését. A kormány vezetői hangsú­lyozták, hogy a VI. ötéves terv és az éves népgazdasági ter­vek kidolgozása során a Mi­nisztertanács mérlegeli a szak- szervezetek által tett észrevé­teleket. A SZOT vezetői hangsúlyoz­ták, hogy a szakszervezetek — tagságuk érdekeinek követke­zetes védelme mellett — segít­séget nyújtanak az előttünk álló gazdasági feladatok sike­res megoldásához. Elősegítik, hogy már a vállalati ötéves tervek kidolgozásának idősza­kában felszínre kerüljenek az eredményesebb gazdálkodás tartalékai, elháruljanak a ha­tékonyabb munka útjában álló akadályok, s létrejöjjenek az életszínvonal-politikai célok el. éréséhez szükséges anyagi fel­tételek. A SZOT elnöksége na­pirendre tűzi, hogy miként le­het e fontos célok elérését a munkaverseny-mozgalom fej­lesztésével, az üzemi demokrá­cia fórumainak tartalmasabb működtetésével, a dolgozók ja­vaslatainak felhasználásával előmozdítani. A kormány és a SZOT kép­viselői nagy jelentőséget tulaj­donítanak a VI. ötéves terv­időszakra szóló kollektív szer­ződések megkötésének. Fontos­nak tartják, hogy a kollektív szerződésekben megfelelően kifejezésre jussanak a dolgo­zók jogai és kötelezettségei. A Minisztertanács és a SZOT vezetői egyetértettek abban, hogy céljaink elérése csak jól szervezett, felelősségteljes munkával lehetséges. Hangsú­lyozták, hogy az irányításban és a végrehajtásban minde­nütt szükség van a jobb mun­kavégzésre. A vezetők jó szer­vezéssel, a munka feltételeinek megteremtésével, határozott követelménytámasztással ala­pozzák meg és biztosítsák a tervszerű és hatékony gazdál­kodást. A Minisztertanács és a szak- szervezetek meggyőződése, hogy ezek a célok megfelel­nek a dolgozók és a társada­lom érdekeinek. Számítanak arra, hogy mindenki tisztesség­gel és becsülettel eleget tesz kötelezettségeinek és elvégzi feladatát. Maróthy László Belgrádban

Next

/
Thumbnails
Contents