Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-09 / 278. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli flgplo Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kádár János Győrben XXXVII. évfolyam, 278. szám 1980. október 9., csütörtök Ara: 1,2Q Ft Jugoszláv szakemberek a szajkj termelőszövetkezet modem pin­cészetében Erb János felvétele A Bellyei és Vinkovci Kombinát eredményei és módszerei ■ Telepítés, megújítás, öntözés ■ Alkalmazkodás a piaci igényekhez A fasizmus nem tör át! A második világháború- vége óta ritkán hullámzott akkora tömeg Párizs belvárosában, mint kedd este. Legalább két­százezren tódultak ki az utcára, hogy csatlakozzanak az erede­tileg a baloldali pártok, a szak- szervezetek és a különböző faj- üldözés-ellenes társadalmi szer­vezetek kezdeményezésére meg­hirdetett tüntetéshez, A hatal­mas arányú megmozdulást köz­vetlenül kiváltó ok ismeretes: a Copernic utcai zsinagóga ellen múlt pénteken egy újfasiszta csoport véres merényletet köve­tett el, amely négy ember halá­lát okozta. A terrorcselekmény olyan széles körű felháborodást váltott ki, hogy a baloldali szervezetek felhívásához a kor­mánykoalíció két pártja is csat­lakozott. „A fasizmus nem tör át!" — zengett-zúgott a tömeg a Na­tion tértől a Republique térig. S az antifasiszta veteránok, a baloldali érzelmű ifjak, a tisz­tességesen gondolkodó párizsi polgárok soraiban ott menetel­tek a képviselők is, akik egye­nesen a nemzetgyűlés üléséről érkeztek. Bár a francia főváros történetében párját ritkító de­monstrációt egy zsinagóga el­leni barbár támadás váltotta ki, a feliratok és a lapok kom­mentárjai egyértelműen azt emelték ki, hogy a fajgyűlölet elleni kemény föllépés nem szű­kíthető le csupán az antiszemi­tizmusra. Franciaországban köz­ismerten sok színesbőrű él, aki hazájától távol keresett és ta­lált kenyérkeresetre, megélhe­tésre. Egyes felmérések szerint Párizsban már minden harma­dik ember a tengerentúlról származik. Ha van is ebben né­mi túlzás, annyi bizonyos, hogy az egykori gyarmatokról sokan fölkerekedtek és szerencsét pró­báltak a Szajna partján. A be­vándorlók sorsa sehol sem fe­nékig tejföl, Franciaországban sem. Közülük kerül ki o segéd­munkások jelentős része, száz­ezrek dolgoznak a szolgálta­tásokban és ők néhány — a franciák által lenézett — nél­külözhetetlen foglalkozás mű­velői: úttisztitók, mosogatók. Döbbenetes adat, de tény: 1971 és 1977 között — mint a L'Humanité megírta — hetven algériai munkás esett áldoza­tul a fajüldözők terrorjának, a csőcselék bosszújának. Termé­szetesen róluk is megemlékez­tek a kedd esti nagyszabású tüntetésen. A különböző, faj­üldözők ellen bátran harcoló szervezetek könnyen jutottak kö­zös nevezőre az antiszemitizmus minden megnyilvánulását elíté­lő mozgalmakkal, amelyek a zsinagóga elleni támadás mö­gött joggal gyanítják az újfa­siszták kezét. Találóan fogal­mazott Chirac, Párizs főpolgár­mestere: „A párizsiak nem ma­radhatnak távol attól a harctól, amely az emberi méltóság meg­védéséért és a fajgyűlölet ellen folyik." Cyapay Dénes Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szer­da este Győrbe érkezett, hogy közvetlen benyomásokat szerez­zen a megye életéről, cr helyi munkáskollektívák tevékenysé­géről. Kádár Jánost útjára el­kísérte Győri Imre, a Központi Bizottság osztályvezetője. Megérkezésükkor a vendége, két a házigazdák: Háry Béla, a Győr-Sopron megyei Pártbi­Szerdán megkezdődött Brüsz- szelben az európai tőkés or­szágok kommunista és munkás­pártjainak kétnapos konferen­ciája, amely a nyugat-európai gazdasági válsággal foglalko­zik. A konferencián 21 párt küldöttsége vesz részt. Majd­nem minden delegációt a pár­tok politikai bizottságának, il­letőleg titkárságának egy tag­ja vezeti. A találkozót a vendéglátó Belga Kommunista Párt elnöke, Louis Van Geyt nyitotta meg. Ezt a konferenciát — mondotta — Európa négy sarkában mű­ködő több párt kezdeménye­zésére hívták össze, s mind­egyik a saját helyzetéből és problémáiból indul ki. Arra a következtetésre jutottak azon­ban, hogy a válság, amely minden országot sújt,- azok a problémák, amelyek a nyugat­európai integrációval függnek össze, s az a mód, ahogyan ebben a helyzetben a munká­sok demokratikus harca kibon­takozik, szükségessé teszi az Az olasz szocialisták és szo­ciáldemokraták megállapod­tak, hogy elmélyítik kapcsola­tukat, állandóan konzultálnak egymással a legfontosabb bél­és külpolitikai kérdésekről, s közös megoldásokat keresnek. Az erről szóló nyolcpontos do­kumentumot szerdán tették köz­zé hivatalosan az olasz szocia­lista párt orgánumában, az Avanti !-ban és az OSZDP lap­jában, az Umanitában. A nyolc pont lényege abban foglalható össze, hogy a két párt — politikai és szervezeti önállóságának megőrzése mel­lett — elmélyíti együttműködé­sét és: olyan „föderatív megál­lapodást" köt, amely szorosan összeköti őket és lehetőséget nyújt más „hasonló ideológiá- jú" erőknek is a csatlakozás­ra. Craxi szocialista és P. Lon­go szociáldemokrata főtitkár sajtóértekezleten közölte, hogy a szövetséget igyekeznek a ra­dikális pártra is kiterjeszteni. Craxi bejelentette, hogy ebből a célból még a héten tárgyal a radikális párt vezetőivel. Szorgalmazták a kis köztársa­sági párthoz (PRI) fűződő jó zottság első titkára és Lombos Ferenc, a megyei tanács elnö­ke köszöntötték meleg szeretet­tel. A Központi Bizottság első titkára a program szerint csü­törtökön találkozik a megyei párt-végrehajtóbizottság; tag­jaival, majd ellátogat a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárba és a Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyárba. információk, a tapasztalatok, a vélemények szabad és mélyre­ható kicserélését. A találkozó munkamódszere — folytatta Van Geyt —, amely széles körű eszmecserén alap­szik, előre megszerkesztett szö­vegek és közös zárókommüniké nélkül alkalmas arra, hogy ösz- szehasonlítsuk az egyes pártok helyzetét, analizáljuk a kérdé­seket, s ez lehetővé teszi, hogy megállapítsuk, miben van ha­sonlóság, és miben különbség. Reméljük, ebből a tanácsko­zásból új lehetőségek és új kezdeményezések születhet­nek, amelyeket közösen való­síthatunk meg, hiszen gond­jaink lényegében közösek. Eszmecserénkben előrelát­hatólag fontos helyet foglal majd el a jobboldali és szélső- jobboldali eszmék és erők elő­retörése, a világválság talaján. Van Geyt megnyitó beszéde után a tanácskozást zárt kör­ben folytatták. A csütörtök dél­utáni záróülés azonban nyil­vános lesz. együttműködésük felújítását is a kormányszövetség létrehozá­sáért. Ideiglenes megállapodás a tömegpusztító hagyományos fegyverek használatáról A hagyományos tömegpusz­tító fegyverek betiltásáról tár­gyaló genfi ENSZ-konferencia résztvevői kedden ideiglenes megállapodást kötöttek a na­palm- és más gyújtófegyverek­ről. A megállapodás annak az átfogó egyezménynek lesz a ré­sze, amely a rendkívül súlyos sérüléseket okozó és válogatás nélkül pusztító hagyományos fegyverek betiltásáról, illetve korlátozásáról hivatott rendel­kezni. Az ideiglenes megállapodás megtiltja bármilyen fajta gyúj­tóbombák bevetését polgári vagy katonai célpontok ellen sűrűn lakott területeken. A genfi konferencia szep­tember 15-én kezdte meg munkáját és 72 ország, köztük az Egyesült Államok és a Szov­jetunió is képviselteti magát. Az ülésen sikerült már a többi között megállapodni arról, hogy polgári lakosság ellen nem használnak szárazföldi ak­nákat, robbanó használati tár­gyakat. Madridi találkozó A madridi találkozó előké­szítő megbeszélései ötödik he­tének közepén sem közeledtek egymáshoz az álláspontok az érdemi találkozó napirendjét és ügyrendi kérdéseit illetően. A szovjet küldöttség szóvivője kedden este rá is mutatott: ahogyan közeledik november 11., az érdemi találkozó meg­nyitásának napja, egyre szük­ségesebb <x említett problé­mák megoldása. „Készek va­gyunk — jelentette ki a szovjet szóvivő — a kölcsönösen elfo­gadható megegyezés kialakítá­sa érdekében részt venni az er­re irányuló munka minden le­hetséges formájában. A szovjet nyilatkozatot meg­előzően az amerikai küldöttség vezetője „kivárási taktikát" ve­tett a szocialista országok sze­mére, holott a szovjet állásfog­lalás ennek éppen az ellenke­zőjét tanúsítja. A szőlő- és gyümölcstermesz­tés témájában folytatták a mun­kát október 8-ón Pécsett o me. zőgazdasági tudományos szak­mai napok magyar és jugoszláv résztvevői. A gyakorlati bemu­tatóval egybekötött tanácsko­zást dr. Álló Miklós, a Baranya megyei Tanács osztályvezetője nyitotta meg, aki a gyümölcs- termesztés és -fogyasztás fon­tosságát hangsúlyozta, és arra intett, hogy csökkenjen a gyü­mölcsfakivágások száma. A Bellyei és a Vinkovci Kom­binát munkáját vázolták fel az előadók: Gregurek Iván, Zlatko Zavorski, Puljko Mirko és Zubák Duró agrármérnökök. A Bellyei Kombinátban csaknem 600 hek­táron termesztenek szőlőt, első­sorban jó minőségű fehér bort adó fajtákkal foglalkoznak, de rég bevált szőlőjük az olasz- rizling is, amiből hektáronként 140—150 mázsát szüretelnek. A gyengébb fajtákat a magas cu. korfokú, korai bouvierrel javít­ják. Francia mintára sűrűbben telepítik a tőkéket, egy hektá­ron 4000—4500 tőke hoz ter­mést. A tőkesűrítéssel akarják az állandó mennyiséget és a jó minőséget biztosítani. Bellyén és környékén a napsütéses órák száma több mint a Mecsektől délre húzódó lankákon és gya­kori a napi 30-35 fokos hőmér­séklet is. A szőlőtermesztés most van felfutóban a gazda­ságban és újabb területeken te. lepítenek. A bellyeiek kézi mun­kával ültetnek, van elegendő munkás. A Vinkovci Kombinát több mint két évtizedes gyümölcsöst tort fenn Borinciben 1140 hek­táron, ahol egy munkásra egy hektár teendői hárulnak. A gyümölcsösben 600 vagonos hű­tőház, egy ládagyár működik. A legfontosabb gyümölcsüket — mennyiségben o jugoszláviai termelés 10—12 százalékát ki­tevő téli almát — öt nagyváros­ban megszervezett eladóháló­zatban értékesítik. A vinkovciak a FAO irányításával telepítet­ték a gyümölcsöst, gabonát gazdagon termő vidéken fő­ként olasz alanyok felhaszná­lásával. A magas részeken kaj­szit, míg a mély fekvésű terüle­teken körtét és almát ültettek. Egyik legfontosabb feladatnak a fiatal ültetvények kezelését tekintik. Sokat öntöznek és ahol a nehéz munkagépek a talaj­szerkezetet rongálják, ott alag- csöveket fektetnek le. Vinkovci. ban egy hektáron 1500 alma-, 1415 körte-, és 800 barackfa terem. Ha egy hektáron új te­lepítésbe fognának, ez majd­nem félmillió dinárba kerülne. Ezért az öreg töveket újraolt­ják, amihez hektáronként mind­össze 25 000 dinárra van szük­ség és így is bő termést adnak a megfiatalított öreg fák, sőt két év múlva a befektetés megté­rül. Ekképp alkalmazkodnak a gyorsan változó piaci igények­hez. Az elmúlt fél évtizedben 15 500 öreg almatövet oltottak át kitűnő biológiai és gazdasá­gi sikerrel. A baranyai szőlő- és gyü­mölcstermesztés tapasztalatait dr. Diófási Lajos, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet pé­csi kutatóállomásának az igaz­gatója, valamint Buzási Lajos, ai Pécsi Állami Gazdaság fő- kertésie ismertette. Cs. J. rwn November 5-én átadják a Patyolat-szalont, jelentették be a Siklósi városi Tanácson teg­nap megtartott koordinációs értekezleten, (Tudósítás az 5. oldalon.) Fotó: Kopjár Géza Nyugat-európai kommunista pártok konferenciája Brüsszelben Napirenden a gazdasági válság Olasz szocialisták és szociáldemokraták megállapodása

Next

/
Thumbnails
Contents