Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-31 / 300. szám
1980. október 31., péntek Dunantuli napló 3 Csak összefogással léphet előbbre Módszerek és lehetőségek Aktivizálni a lakosságot Együttes erővel az idősekért Új szociális otthon Pécsett Kollektívák, magánszemélyek csatlakoztak a Vöröskereszt felhívásához Vöröskereszt az idősekért'.' E jelmondat jegyében fordult felhívással Pécs és környéke üzemeihez, intézményeihez, az ipo- ,ri és mezőgazdasági szövetkezetekhez, szocialista brigádokhoz, az ifjúsághoz, a Vöröskereszt tagjaihoz, minden jóérzésű állampolgárhoz a Pécs városi Vöröskereszt vezetősége, hogy együttes erővel segítsék egy új szociális otthon létesítését.- Jövőre ünnepeljük a Magyar Vöröskereszt megalakulásának 100. évfordulóját — mondja Jakab Ferencné dr., a Vöröskereszt Pécs városi vezeHosszúhetény H osszúhetény. A Hármas-hegy lábánál fekvő községből reggel a környező munkahelyek felé emberek sokasága áramlik, s ahogy Bereczky Tibor, a községi közös tanács elnöke fogalmazza: jószerével csak a gyengébb nem marod otthon. A település 3500 lakosából 1300—1400 dolgozik „idegenben". De nevezhetjük alvó községnek is, s ezt a kifejezést kettős értelemben használja a tanácselnök: se nem mezőgazdasági, se nem ipari településről van szó, az átmenet a közéletben is némi csendességet teremt; másrészt az éjszaka tudja csak a folu teljes népességét összegyűjteni, akkor van otthon minden hosszúhetényi, az igazak álmát aludva. Jó pár évvel ezelőtt válaszút elé került a község. A kérdés Így hangzott: vagy iskola és törpe vízmű, vagy egyik sem. Akkor már két-három éve vajúdott — helyesebben: megtorpant — a törpe vízmű szervezése, s ennek oka az volt, hogy a falu lakói közül sokan túl magasnak tartották az 5000 forintos hozzájárulást. A Hosszúhetényhez hasonló „cipőben” járó településeken többnyire gondot okoz: hogyan lehet a lakóhellyel törődő aktivitást, közéleti tevékenységet elvárni egy olyan községben, ahol az emberek jó része napközben nincs is otthon, munkahelyi kötelezettségeik, de még a szocialista brigádmozgalom keretében tett vállalásaik is más közeghez kötik őket? — Márpedig enélkül egy község létezni sem tud. Fejlődésének ritmusát a közéleti aktivitás hiánya nagymértékben lelassíthatja — véli Bereczky Tibor. — Nálunk hosszú idő tapasztalata alapján egy-egy évben 600 000 forintban állapítjuk meg a társadalmi munka várható értékét. Az itt élők azonban inkább arra hajlanak, hogy az önkéntes munkát pénzben váltsák meg. így a múlt évben 2 millió 170 000 forint jött ösz- sze. De térjünk vissza a törpe vízműre. Mégis megvalósult, ez év áprilisától működik. Mégpedig úgy, hogy a hozzájárulás időközben 18 000 forintra emelkedett. — Sajátos helyzetünk ellenére Hosszúhetényben is megvannak a lehetőségek és módszerek az emberek mozgósítására. Amikor az iskola és törpe vízmű gondja az előbb mindott tormában vetődött fel, a helyi társadalmi és tömegszervezetek aktivistái, és természetesen a tanácstagok is bekapcsolódtak a szervezésbe. Az eredmény: folyik a víz a csapokból. Ebből az következik, hogy a hosszúhetényiek is szívesen tesznek az előbbrelépés érdekében. Azt azonban nehéz várni, hogy — mivel legtöbben a bányákban dolgoznak — a föld alatti fárasztó munkából hazatérők nap mint nap keressék a lehetőséget a társadalmi tevékenységre, megfeleljenek annak az elvárásnak, amit a helyi közéletben aktívan részt vevőkkel szem. ben támasztanák. Módszereket és lehetőségeket említettünk. A lehetőségek egyben szükségszerűséget is takarnak: nem tudja nélkülözni fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához <i tanács a község lakóinak és az őket foglalkoztató munkáltatóknak az önkéntes segítségét. Járda- és utcaépítkezésről, a társadalmi munka különböző — főleg a művelődési intézmények zavartalan működését biztosító — alkalmakról van szó. A tanácson jól tudják, hogy aktív szervezőmunka révén nyerhetnek csak ezeknek megvalósításához segítséget. Nem véletlenül volt a múlt héten egy tájékoztató a fiatal és új tanácstagoknak a célokról, s arról, hogyan, milyen módon működhetnek közre a lakosság aktivizálásában. A módszerekhez tartozik az is, hogy a községben minden évben elkészített társadalmi munkatervben foglalt feladatoknak személy szerint megjelölt felelőse van. A visszakérdezés ennek természetes velejárója. És a kérdés esetleg tanácsülésen hangzik el, a tanácsülések pedig mindig nyíltak. Bárki ott lehet, kérdezhet — de tudomást szerez ezúton is a lakosság segítségével megoldásra váró feladatokról. Vaskos a tervezet: a hosszúhetényi községi művelődési ház 1980. évi munkaterve. Erről szólni azért is kell, mert — helyi igényekre tekintettel — számos olyan rendezvény van, ami sok embert megmozgat. Említhetnénk sorban a hagyományőrző néptáncegyüttest, a különböző szakköröket, a téli hónapok szőlő- és borkultúrával, illetve a háztáji állattenyésztéssel foglalkozó tanfolyamait. Beindításuk, eredményes működésük mögött jó szervezés húzódik meg. S ha öregek napját rendeznék, 150 vendéget is köszönteni kell, de ha ki kell takarítani az új iskolát — ami a költségvetésben 50—60 000 forintos tételként szerepel —, akkor a szülői munkaközösség tagjai megcsinálják. Ezek azok a jelek,' amelyek azt bizonyítják, hogy a hosszúhetényiek tesznek a lakóhelyükért. Valaki mindig javasol, szervez, megvalósít valamit, a tanácselnök pedig ennek révén is mondhatja: — Mindenben megfelelünk azoknak a követelményeknek, amelyeket egy alsófokú központtól elvárnak. Mészáros Attila Otthonteremtő fiatalok Komlón Illusztrációnk egy tetötér- * beépítés távlati képét mutatja: egy lakást, mely oly nagy kincs napjainkban. Főleg a fiatalok számára kincs. Komlón egy megyeszerte követhető ötlet született: az ötvenes években épült bérházak tetőtereit vette szemügyre Tihanyi Péter tervező, akit egy cél vezetett: olcsón es gyorsan lakásokhoz juttatni az albérletben élőket, a tanácsi kiutalásra várókat. — Mit mond a tervező? — A lakások kialakítására alapos felmérő munka után a Petőfi utcában — az utca északi oldalán épült - bérházakat választottuk ki. Ezek tetőszerkezetei úgynevezett SRK-rendszerűek, azaz nem tartalmaznak hagyományos ácsolatokat, a tetők az átlagosnál magasabbak, s mivel az épületek távfűtésesek, a kéménytestek sem okoznak alaprajzi kötöttségeket. A lakások térelhatároló és térelosztó szerkezetei teljesen függetlenül építhetők be, egyedül az erkélynél szükséges épületenként összesen nyolc szaruállást kiváltani. A beépítésre kerülő anyagok elsősorban a térelválasztást és a hő- szigetelést szolgálják, nem jelentenek számottevő statikai többletet. A kiviteli terv újszerű technológiai megoldásokat tartalmaz. A közműhálózat is adott, s a befejező munká latok sem igényelnek különösen nagy szaktudást: maguk a lakók is elvégezhetik, anyagi lehetőségeik szerint. Tihanyi Péter építésztechnikus egy éve kezdte a tervkészítést; munkáját a magántervezői szakértői bizottság elfogadta, a megvalósítást . javasolja. A számítások alapján ezék a tetőtérlakások harminc százalékkal olcsóbbak a hagyományos lakásoknál, s a Kivitelező kerestetik Harminc százalékkal olcsóbban a hagyományos lakásoknál A tanács támogatja a hasznos kezdeményezést Petőfi utcai öt házban húsz család kaphat új otthont egy év alatt(!) Egy újabb kérdésre is meg kell válaszolnunk: mitől lehetnek ezek a lakások a számított kivitelezési költségnél is olcsóbbak? Mivel tanácsi rendeltetésű lakásokról van szó, a ráfordított forintok beszámíthatók a lakbér összegébe. Azaz: aki e lakások építésében részt vett, bizonyos ideig ingyen használhatja azokat. Az OTP az építéshez kölcsönt is nyújt. Ebből nyilvánvalóan kitűnik: rendkívüli lehetőség ez a városi tanácsnak és a házkezelő vállalatnak egyaránt, mert jószerivel ők is ingyen jutnak lakáshoz. Erre ad alapot az építési és város- fejlesztési, valamint a pénzügyminiszter 1/1962. (IV. 15.) számú együttes rendelkezése, mely a tetőtér-beépítések rendjét szabályozza. Morber János, a város tanácselnöke : — Az ötletet kitűnőnek tartjuk, a városi tanács örömmel támogatja a kezdeményezést. Főleg azért — mint azt a tanácselnök elmondotta —, mert igen kevés tanácsi rendeltetésű lakás épült és épül Komlón, s főként azoknak a családos fiataloknak a kérelmét nem tudják kielégíteni, akik számára a munkáslakásépítési akció nem hozzáférhető, s akik anyagi gondjaik miatt lakásépítő szövetkezetekbe sem léphetnek be. A Petőfi utcai házak gazdája a komlói városgazdálkodási vállalat. Király Ernő, a vállalat igazgatója hasonlóan jó véleménnyel van a tetőtér-beépítésekről.- A vállalatnak semmilyen nehézséget nem okoz, ha egy időre a lakbérbevételekből évente pár ezer forint kiesik — mondotta. — Különösen, ha arra gondolunk, hogy ezek a lakások egyébként meg sem épülnének. Itt vannak tehát a tervek, s a jó elgondolás. Egyetlen kérdőjel maradt csupán: ki vállalja a kivitelezést? Mert ugye a főbb munkálatokat a leendő lakók mégsem végezhetik el maguk. Segíthetnének a helyi vállalatok, főleg az építési kapacitással rendelkezők, azok akik már korábban bizonyították, hogy értenek ilyesmihez. Részt vettek az úgynevezett „kaláka-házak" építésében, segítették a várost a bányászlakás-építési akció során is. Most miért ne segíthetnének? Fiatal dolgozóikról, szakembereikről van szó. Cáldonyi Magdolna tőségének titkára. — Sorrcr vettük hogy a mi területünkön mik a legégetőbb gondok, s úgy találtuk, hogy az idős, göe» dozásra szoruló emberek helyzetén kellene mindeneketőtt segítenünk. Úgy véljük, méltó módon köszönthetjük a jubileumot, ha az összefogás nyomán növekedhet a városi szociális otthoni helyek száma. Lukácsi Jánosné, a Pécs városi Tanács egészségügyi osztályának szociálpolitikai csoportvezetője. — Nagyon örülünk, és sokat várunk a pécsi Vöröskereszt kezdeményezésétől. A városban évek óta> 350—400 olyan idős ember kérelmét ismerjük, akik koruk, illetve egészségi állapotuk miatt nemcsak gondozásra, hanem ápolásra is szorulnak, Az ő számukra a szociális otthoni elhelyezés jelentheti a megoldást. Jóllehet a felhívás jövő évi kommunista műszakok, társadalmi munkák vállalására kérte a dolgozókat, a szeptember 30-i megjelenés nyomán máris sokan jelentkeztek. A kesztyűgyár, a szénbánya, az ércbánva, a bőrgyár, a gázmű, a MÁV, a Volán, a Sopiana, c Szikra Nyomda több szocialista brigádja, a Nádor Szálló adminisztratív dolgozói és magán- személyek jelezték, hogy kommunista műszak teljesítésével, társadalmi munkával, meghatározott összeg befizetésével járulnak hozzá az új szociális otthon felépítéséhez. Elsőként a Pécsi Kesztyűgyár ke este meg a városi Vöröskeresztet. — Olvastuk a felhívást, ösz- szeültünk a gyár párt-, szok- szervezeti, gazdasági vezetésével, beszéltünk a1 bizalmiakkal, vörös keresztes aktívákkal, rövid idő múlva már jöttek a visszo- jelzések — tájékoztat Varga Befőné, a Vöröskereszt gyári vezetőségének titkára. Egy-két nao alatt kiderült, hogy a gyár kollektívájai — 3500 dolgozó — csatlakozott a felhíváshoz. A fizikai dolgozók nagy része kommunista műszakot, mások társadalmi munkát vállaltak. Az ad- adminisztratívak egynapi munkabérüket ajánlották fel. Örömmel számoltam be a közelmúltban o pécsi kezdeményezésről és a felhívás eredményéről o Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének ülésén. Azt is elmondtam, hogy a kesztyűgyár ll-es szabászatának dolaozói már le is dolgozták a vállalt műszakot. Győrök József, az Ifi szocialista brigád vezetője: — Mi évek óta rendszeres véradók vagyunk, elsősorban így veszünk részt a Vöröskeresztmozgalomban. Olyanok is vannak köztünk, akik állandóan hívheftó véradók, önként és térítésmentesen vállalták, örültünk, hoay a véradás mellett most újabb alkalom nyílt előttünk, amivel kifejezhetjük a Vöröskereszt humanista céliai- val való egyetértésünket. Bár mi viszonylaa fiatalok vagyunk- a brigád átlagéletkora 27 év — tiszteliük az idős embereket és szeretnénk segíteni rojtuk. Gelencsér Mihály: ha öregekről vagy gyerekekről van szó, o kesztvűayáriak mindig az elsők között ajánlják fel támogatásukat. Véleményem szerint nemes törekvés az arra rászoruló idős emberekről való gondoskodás. Jó szívvel adom a kommunista műszak alatti keresetem, ami jelképesen egy téglája lehet a leendő új szociális otthonnak. A ll-es szabászat dolgozói a napokban utalják át hozzájárulásukat a Vöröskereszt Pécs városi vezetősége OTP 240 - 98 003 581—864 számú csekkszámlájára „Idősekért” megjelöléssel. T. É.
