Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-28 / 297. szám
1980. október 28., kedd Dunántúlt napló 3 Energia- és munkaerőmegtakarítás líj tetőszigetelőt kísérleteztek ki a BEV-nél Ma már természetesnek tartjuk a lakásépítésnél az előregyártott elemeket — sőt újabban a komplett fürdőszobát és konyhát —■, amelyek a helyszínen már csak összeszerelést igényelnek. Most a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat — bár egyelőre csak kísérletképp — ismét egy lépést tett előre az építkezés iparosítása felé Az építőmunka- egykori szezonális jellegét, az időjárástól való függését jórészt kiküszöbölték az előregyártott elemek. Azonban még mindig maradtak az épület elkészítésének olyan mozzanatai, amelyeket nagymértékben hátráltat a hideg vagy a csapadékos időjárás. Ezek közé tartozik a födémek külső szigetelése. Az előregyártott fedőlapokra a helyszínen kell öthat rétegben különböző hőszigetelő bevonatokat felvinni. Az egyes rétegek közé a szükséges forró szigetelő bitument pedig sem esőben, sem hidegben nem lehet felkenni. Nem is beszélve arról, hogy ez a munkafolyamat még mindig sok élőmunkát és időt igényel. A BÉV kikísérletezett olyan újfajta födémet, amellyel a sok helyszíni munka és az időjárásnak való kiszolgáltatottság kiküszöbölhető. Mégpedig úgy, hogy ezt is előregyártják. Az előre elkészített, 18 négyzetméteres fedőlapokat már a panelüzemben látják el a szükséges vízzáró réteggel, így-a helyszínen csupán az összeillesztést és a csatlakozásnál szükséges minimális szigetelő munkát kell elvégezni. Más szempontból is újdonságot jelent az új tető. A hagyományos lakásokat lezáró födém fölé 80 centiméter magasságban helyezik a hatalmas hornyolt cserepekként egymásra illeszkedő lapokat. Ily módon a két panelréteg között keletkezett lég rés egyrészt hő- szigetelés, másrészt a lakások cirkuláció szellőzése ily módon jobban és gazdaságosabban biztosítható, mert egyetlen ventillátor működtetése elegendő. Bár az új tető egyelőre drágább, mint a hagyományos, a tervezők szerint csupán a szellőztetés energiamegtakarítása következményeként egy év alatt megtérül a többletköltség. Arról nem is beszélve, hogy a tervezők 50 év garanciát ígérnek. Az új két rétegű tetőt a Siklósi városrész egyik épületén mutatták be a közelmúltban az ország minden részéről jött szakemberek számára, akiknek véleménye igen kedvező volt. S. Zs. Több gazdaság összefogott Már áll a vas vázszerkezete a Cserkúton épülő új meliorációs nagycsarnoknak, melyben a szociális létesítmények is helyet kapnak. Megalakult a Dél-dunántúli Meliorációs Társaság M egszűnt a balatonboglári székhelyű Dunántúli Talajerő- gazdálkodási és Meliorációs Vállalat, és a szigetvári főmérnöksége Dél-dunántúli Meliorációs Társaság néven újjászerveződött. A társaság tagjai a szigetvári, pécsi, bólyi, hő- gyészi és szekszárdi állami gazdaság és a nagypeterdi, szigetvári és a kétújfalui termelőszövetkezet A célja az, hogy Baranya és Tolna megyében a talajmeliorációt elvégezze. A gesztor teendőivel a Szigetvári Állami Gazdaságot bízták meg, mely az átszervezés során az eszközállomány 60 százalékának a tulajdonosa, míg a másik négy állami gazdaság 10-10 százalékkal részesül a volt főmérnökség eszközeiben. A termelőszövetkezetek a kivitelezés vállalásával léptek be. A MÉM azért jelölte ki a Szigetvári Állami Gazdaságot a társaság megszervezőjének, mert földrajzilag legközelebb van a felszámolt vállalat baranyai kirendeltségéhez és a meliorációs törekvései példa- mutatóak. Ezenkívül jelentős tapasztalatokra tett szert az agrokémiai és a keverőüzemi társaság megszervezésében és működtetésében. A hajdani vállalat Cserkúton központi telephely kivitelezésébe kezdett több mint harmincmillió forint értékben. Súlyos feladatot ró a társaságra ennek a beruházásnak a megvalósítása. Központi támogatásból, hitelből és a tagok hozzájárulásával határidőre igyekeznek az új létesítményt felépíteni. A tervek szerint még az idén a műhely egy részét átadják, ahol az erőgépeket javítják majd. Szeretnék elérni, hogy a Szekszárdi Kukoricatermesztési Rendszer részére is meliorációs kivitelezést végezzenek, ugyanis a Szekszárdi KSZE épp a cserkúti telephelyen alakítja ki a Baranya— Somogy megyei alközpontját. A jövő évtől pedig remélhetően a folyamatban levő tárgyalásoknak megfelelően a KSZE rendszer igénybe veszi a cserkúti műhely szabad kapacitását IFA tehergépkocsik javítására, valamint — teljesen új Javítási területen — a hidraulilca berendezések felújítására is. Az átszervezést követően a főmérnökség szervezetében, vezetésében semmiféle változás nem történt. Munkájukat a szokásos átszervezési zökkenők után folytatták. Minden remény megvan arra, hogy a VI. ötéves terv időszakában várhatóan növekvő meliorációs beruházások következtében olyan profiltisztítást is végre tudnak hajtani, amely több eredményt és már a jövő évben is nyereséget biztosít a főmérnökségnek, illetve a társulásnak. Csuti János te aknamélyitők a liászprogram előtt Magasan a mérce az elkövetkező években A várva várt liászprogram küszöbén erőteljes fejlesztés előtt áll a Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzete. De mielőtt a következő évek feladatairól szólunk, vegyük sorra jelen munkájukat. A körzet, kiemelten a legfontosabb munkát a Mecseki Ércbányászati Vállalat V-ös üzemének beruházásánál végzi. Az üzemi légakna hatvanméteres előaknájának továbbmélyítését szeptemberben kezdték meg: eddig mintegy harminc métert haladtak lefelé. A mélyítés október közepétől meggyorsul, ugyanis addigra üzembe állítják a második nagyteljesítményű berendezést is. A tervezett határidőre A légaknától nem messze a leendő üzem szállítóaknája irányában folyik a tárószinti vágat hajtása, ahol egy nagy teljesítményű szovjet kombájnnal dolgoznak. Az aknát a jövő év augusztusára keli elérniük, addig még hatszáz méter hosszúságú vágatot hajtanak ki. A tervezett határidőt a körzet főmérnökétől kapott információ szerint tartani fogják. A MÉV-nél egyébként még két helyen dolgoznak: a 4/13-as és a 13/21-es vakaknákat mélyítik. A Mecseki Szénbányák Pécs- Bányaüzemében az István 11.- akna továbbmélyítésén dolgoznak, emellett a VI. szinti rakodó kiképzése is folyik. Komlón megkezdték a zobáki diagonáU akna továbbmélyítését október elején, amely már a liászprogrammal összefüggő munkaként is felfogható, hiszen az említett akna a későbbiek során átépíthető lesz szállítóaknává. Ugyancsak itt hajtják a III. szinti feküvágatot, amit majd a diagonálaknára lyukasztanak. Ezen a munkahelyen új technológiát alkalmaznak: ugyanis 29 négyzetméternél nagyobb kitörésű vágatban még nem végeztek „lőttbetonos" biztosítást. A Kossuth IV. aknához kapcsolódóan a Vili. szinti rakodót építik, a tárószinten pedig vasutat fektetnek. Béta-aknán nemrég kezdték meg a Vili. szinti nyugati feküvágat kihajtását: a tervek szerint ebben az évben legalább háromszáz métert kívánnak előrehaladni. Az idei esztendő átmenetinek is felfogható, mert az év elején sok befejező munkát végeztek, illetve újat kezdtek el. Átmenetinek tekinthető az 1930-as esztendő, már csak azért is, mert nemrég kezdték el felmérni a következő tervciklus feladatait. A Mecseki Ércbányászati Vállalat már megadta, hogy milyen munkák elvégzését várja az aknamélyítőktől. Tanulmányozzák azt az előzetes tervet, ami az elkövetkezendő évek legnagyobb volumenű munkáját kívánja tőlük, a liászprogramot. Úgy számítják, hogy legalább tíz évig tartanak a munkálatok. Fejlesztés szükséges Ehhez viszont megfelelő műszaki, technológiai fejlesztés, továbbá létszámbővítés szükséges. Vasason és Pécs-Bánya- üzemben például nagyátmérőjű aknák mélyítése várható: több mint háromezer méter aknát, illetve vakaknát kell mélyíteniük. Béta-bányán, Zo- bákon, Vasason, Pécs-Bánya- üzemben és Kossuth-bányán a kihajtandó vágatok hossza pedig meghaladja a huszonegy- ezer métert. Ennek a programnak az előzetes megvalósításához becslések alapján legalább száznegyvenmillió forint értékű gépi beruházás szükséges. S. Gy. Jő iiiS0Olilä» ai utánpAilős biitosítősára : Cipőipari szakmunkásképzés Szentlőrincen Jövőre újabb osztály indulhat T ón a Minőségi Cipőgyár szigetvári gyáregységének személyzeti és munkaügyi vezetői maguk se hitték, hogy 1980 szeptemberében, megkezdődhet a szentlőrinci üzemegységben a szakmunkásképzés. S hogy mégis sikerült, nem véletlen; erőfeszítéseiket mindenütt jóindulatú segítőszándék támogattál. Amióta Szentlőrincen. is megi- indult a termelés, fokozottan jelentkezett a gond: a szakmunkásgárda kialakítása, majd utánpótlásának biztosítása. Megpróbáltak az új körzetből gyerekeket toborozni Szigetvárra cipőipari szakmunkás- tanulónak, részt vettek pályaválasztási napokon. Ennek ellenére Szentlőrincről és környékéről mindössze 3 tanuló jelentkezett. Ekkor támadt az ötlet, mi lenne, ha „helybe vinnék" az iskolát. Csakhogy addigra lezajlottak a pályaválasztások. — Hogyan sikerült mégis létrehozni a szentlőrinci kihelyezett tagozatot? — Igyekezetünket a Megyei Tanács művelődési és munkaügyi osztálya messzemenően támogatta — mondja Antal Sán- aorné, a cipőgyár személyzeti osztályának vezetője. — Rendel, kezésünkre bocsátották azoknak a tanulóknak az anyagát, akiket a választott iskola elutasított, vagy egyéb ok miatt nem sikerült a pályaválasztásuk. Megdöbbentő, hogy augusztus közepén még közel 200 jelentkezési lap állt rendelkezésünkre. Voltak gyerekek, akiknek beteg, ség, testi hiba, vagy alapvető magatartásbeli rendellenességek miatt vajúdott a felvételük, de olyan is akadt nem egy, akit a szülők nem engedtek továbbtanulni, mert akkor még néhány évig nem keres, vagy mert segítenie kell otthon a kisebb testvérek gondozásában. — Először azokat a fiatalokat kerestük fel, akiket, úgy láttuk, érdekel a szakma, csak közlekedési nehézségek folytán nem vállalták a Szigetvárra járást. Kiderült, ha helyben tanulhat, nak, boldogan jönnek. Toborzó útunk során eljutottunk az Ifjúságvédő Intézetbe is. Innen 5 kislány jelentkezett. Velük együtt 21-re emelkedett a szentlőrinci osztály létszáma. Szentlőrincen kívül Királyegyházáról, Szabadszentkirályról, Sumony- ból, Gerdéről és Bükkösdről jöttek tanulók. Szervezőmunkánk azt az eredményt is meghozta, hogy kiépítettük a jövőre vonatkozó kapcsolatainkat. A közeljövőben ugyanis 2 osztályra szeretnénk fejleszteni a szentlőrinci tagozatot. Az oktatók Szigetvárról, az anyaiskolából járnak ki, s a gyakorlati képzés a szentlőrinci üzemegység újonnan létesített tanműhelyében folyik. Beszélgetésünkkor Antal Sán. dorné még elmondotta, hogy a szervezés során pályaválasztási szempontból már több szűrőn átesett gyerekekkel találkoztak. Tudják, hogy az ő oktatásuk- nevelésük nagyobb gondot, fokozottabb odafigyelést igényel, de bíznak benne, hogy „megéri”, s örülnek, hogy gyors intézkedésükkel néhány kallódó gyereknek még segíthettek. Különösen vonatkozik ez az 5 állami gondozott kislányra, akiket — az illetékesek megértő támogatásával — sikerült elhelyezni a Szentlőrinci Mezőgazdasági Szakközépiskola leánykollégiumában, amely — külön is köszönet érte — a szabadnapokra, szünetekre is otthont biztosít számukra. A későbbiek során jó lenne, ha időnként szocialista brigádtagok otthonaiban egy kis családi légkört is magukba szívhatnának ezek a kis. lányok, olyankor, amikor kollégista társaik hazautaznak a szüleikhez. Hegedűs Magdolna Díjnyertes bikái i pályamű Lengyel Gabriella és Csizmadia Pál kaposvári szakemberek munkája bizonyult a legjobbnak a KISZ Központi Bizottsága által „Fiatalok a jobb takarmánygazdálkodásért és a melléktermékek fokozottabb hasznosításáért" témakörben meghirdetett pályázatán. A második díjat Mihálffy Ferenc és Szabó Erzsébet bikali fiatalok munkája nyerte el, a harmadik díjra pedig Gyöngyösi Lászlóné, Ferku Já- nosné és Juhász Gézáné kisvárdai szakemberek műve bizonyult érdemesnek. A mezőgzadasági és élelmezésügyi miniszter kü- löndíját három szolnoki fiatal - Szép Jánosné, Bartháné Bárdos Katalin és Orbán Krisztina közös munkája nyerte el. A díjakat, valamint a takarmánygazdálkodásban és a melléktermék-hasznosításban kifejtett kimagasló munkáért járó kitüntetéseket, okleveleket vasárnap adták át ünnepélyesen Velencén.
