Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-27 / 296. szám

A siklósi reumakongresszus nyomán.. Ultrahangos kezelés a harkányi reumakórházban Profcsza László felvétele Új gyógyszerek a láthatáron A reuma ma már népbe- betegség. Egy bizonyos ko­ron felül szinte alig akad ember, aki ne panaszkod­na izületi fájdalmakról, okinek ne sajogna a de­reka, akinek ne okozna kellemetlen perceket és órákat ez az alattomos kár. Megyénkben főleg a bányásztársadalmat érintő foglalkozási ártalommá vált. Éppen ezért az újságíró úgy véli: a hét végén Siklóson és Harkányban tartott reu­makongresszus több mint a szakma találkozója, mint szakmán belüli tapaszta­latcsere. Sokakat — min­ket — érintő és érdeklő kérdésekről is szó esett a várfalak között. Dr. Keszthelyi Béla címzetes egyetemi docens, a harkányi rejumakórház igazgatója erről a következőket mondotta: — A reuma népbetegség jel­legéből fakadóan az egészség­ügyben mára általánosan elfő. gadott álláspont, hogy a gyó­gyításban a komplexitásra kell törekednünk. A balneotherápia és a mechanotherápia mellett a gyógyszeres kezelés is szük­séges. Hosszú időn át azon­ban nélkülöztük a megfelelő gyógyszereket, illetve aki tud­ta, kapcsolatai révén külföld­ről juthatott e speciális készít­ményekhez. — Ma viszont a reumakong­resszus lő témája a gyógysze­res kezelések hatékonysága ... — örömmel állapíthatjuk meg, hogy túljutottunk a holt­II Voltaren próbája Harkányban volt B Ciba-Geigy leányvállalata magyar partnerre talált Nappali kórház a bányászoknak ponton. A magyar gyógyszer- ipar nagyot lépve, több olyan — főleg svájci - gyógyszergyár­ral vett fej kapcsolatot, melyek a reuma gyógyszereit világ- színvonalon készítik. E gyógy­szerek egy részét már mi is megkaptuk — intézeten belül próbáljuk ki azokat —, s ja­vaslataink alapján megkez­dődhet a nagyüzemi gyártás is. A magyar intézményekben — köztük itt a Harkányi Reuma­kórházban — is kipróbáltuk például a Voltaren nevű fáj­dalomcsillapító és gyulladás- csökkentő gyógyszert, amely tudtommal 1981 első negyed­évében a debreceni Biogal jó­voltából forgalomba kerül. Eh­hez tegyük hozzá: Harkányban jelenleg 3 készítmény próbája folyik, s az elmúlt években ösz- szesen 8-féle gyógyszert pró­bált ki az intézet, — mind reu­más panaszok ellenit. A tanácskozás szünetében sikerült szót váltani dr. Szent- györgyi Istvánnal, aki a világ­hírű Ciba-Geigy — svájci cég - képviseletét látja el Budapes­ten. Arról az új közös vállalat­ról érdeklődtünk, melyet a jö­vő év elején kezdenek építeni Hajdú-Bihar központjában. — A Ciba-Geigy egyik leány- vállalatával, a Zymával alakí­tott közös vállalatot a magyar partner amelyben a svájciak 49 százalékkal, a magyarok 51 százalékkal részvényesek. E program során 250 millió fo­rintos beruházással gyógyszer­üzem létesül Debrecenben, s 1983 januárjától a- Catergen nevű gyógyszer hatóanyagát, koncentrátumát fogják előállí­tani itt. A varható termelés évi tízmilliós nagyságrendű svájci frankban kifejezve ... Az emberben önkéntelenül is felmerül o kérdés: mi jó van ebben? A válasz: a gyógyszer- koncentrátumból a Biogal tab­lettákat gyárthat majd - fo­rint alapon. S az egyébként májbetegségek ellen javallt Catergen könnyen hozzáférhe­tővé válik a magyar orvosok számára is. S mindehhez te­gyük hozzá: ilyen megállapo­dást a magyar gyógyszeripar még nem kötött. Végezetül egy hír a harká­nyi kórházból: az intézet fel­újítása az idén befejeződik, s a tervek szerint november 4-e körül megnyílik a 20 ágyas, úgynevezett „nappali kórház”, ahova főleg a bányászok jut­nak el. Mint azt Keszthelyi Bé­la elmondotta: a kezelések ha­tékonysága hívta életre ezt a kórházi formát. A betegeket reggel hozzák és délután vi­szik lakástól lakásig, s az in­tézetben töltött idő alatt min­den szükséges kezelést megad­nak. Kozma Ferenc Anyuka helyett színésznő mesél Hívja a 171-888-at! Művészházaspór ismerő­söm 10 éves kislányának es­ténként - anyuka helyett — egy színésznő mesél. Pesti lakosok lévén ez naponta egy-két forintba kerül, attól függően, milyen hosszú a mese. Elfoglalt emberek, a gyerek sokat van egyedül, olyankor aztán megengedik neki, hogy telefonon keresz­tül mesét hallgasson. A mese csak egy a Ma­gyar Posta számos, a fővá­rosban igen népszerű, vidé­ken kevésbé ismert telefon- szogáltatása közül. A kiterjedt szolgáltatási rendszer gazdája a főváros­ban a Belvárosi Távbeszélő üzem műszaki vezetője, Nick József. Szerinte a legkedvel­tebb a telefonmese, havonta átlagban negyvenezren hív­ják. Naponta változik a mű­sor. neves színésznők mond­ják el a 3—6 perc időtartamú mesét. A telefonmese dél­után 5-től este 10-ig üzemel, vagyis amikor a szülők a leg- elfoglaltabbak. A telefondok­tor 16-tól 21 óráig ad egész­ségügyi jótanácsokat, a na­pozástól a fagyártalomig, a fogyókúrától a hizlaló étren­dig bezárólag. A műsort he­tenként a Fővárosi Egészség- nevelési Központ szakembe­rei állítják össze. Az elmúlt két évben havonta átlag 25 ezer hívó volt kíváncsi a telefondoktor tanácsaira. Úttörő próbálkozásnak szá­mított a „sportadások" beve­zetése. A hívások magas szá­mát tekintve állíthatjuk, hogy bevált sok ezres tábora van ennek a szolgáltatásnak. A hét három napján aktuális sporfriportok hallhatók a hí­vott számon, a többi napo­kon pedig sporttal kapcsola­tos tanácsok, távúszás­oktatás, a teniszezés szabá­lyai stb. A futballrajongók, szenvedélyes lottózók több­nyire fejből tudják azt a te­lefonszámot, amelyen vasár­nap estétől hétfőn éjfélig megtudhatók a totónyeremé­nyek. A lottónyereményeket pénteken délutántól szombat éjjelig mondják be a hívók­nak. Külön telefonszómot tar­tanak fenn a fővárosi és a vidéki meteorológiai előrejel­zésre. Ezt a szolgáltatást többnyire utazás előtt veszik igénybe az érdeklődők. Ha­vonta négyezren hallgatják meg a normál Á zenei han­got, énektanárok, muzsikusok, hegedű stb. hangolásához. A tudakozót kivéve, vala­mennyi postai szolgáltatás­nál szórakoztató zenét hall a kedves hívó, ha a szám fog­lalt, ezzel is hangsúlyozva a szolgáltatás jellegét. Most hadd álljanak itt a telefon­számok. Telefondoktor: 172-111, mese: 171-888, me­teorológiai előrejelzés Buda­pesten: 171-811, az ország te­rületére: 171-833, lottónye­rőszámok és totónyeremé­nyek: 171-819, sportriportok, testnevelési tanács: 176-166, normál Á zenei hang: 171-822. (A megadott szá­mok Pécsről crossbarral hív­hatók, tehát elsőként a 06- ot, majd az 1-es kell tár­csázni.) W. M. Modern vegyi gyár a Dráva-parton A barcsi KEMIKÁL újdonságai Külső és belső burkolóanyagok, fürdőkádak, fürdőszobák Amikor Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke 1978 augusz­tusában átvágta c • 'avató sza­lagot, a KEMIKÁL tpítőanyag- ipari Vállalat barcsi építési mű­anyagfeldolgozó gyára gyakor­latilag már üzemelt. A barcsi munkaerő foglalkoztatására és helybentartására létesített üzemben 300-an dolgoznak, többségükben fiatalok. A gyár dolgozóinak átlagéletkora 27 év, ez 1980-as termelési tervük 350 millió forint, amiből szep­tember 30-ig 305 milliót teljesí­tettek. Szabolcs Páltól, a gyár fiatal vezetőjétől kértünk tájékoztatást munkájukról, termékeikről. A gyár három nagy egységé­ben három termékcsoport mint­egy 50 termékét gyártják. A gyártmányaik iránti keresletre A kád és a gyártó automata jellemző, hogy erre az évre már nem tudnak visszaigazolni sem­miféle szállítást. A három termékcsoport nagy általánosságban az üvegszálas poliésztertermékeket, a plexiter­mékeket és az álmennyezeti, il­letve egyéb belsőépítészeti, épí­tészeti elemek egész sorát fog­lalja magába. Hazai fogyasztói keresleti szempontból a legérdekesebb­nek új és éppen most piacra kerülő termékük, a műanyag fürdőkád, illetve komplett für­dőszoba ígérkezik. A prototí­pust a Finomkerámiai Ipari Mű­vekkel közösen készítették el, most fogják az első szériát át­adni a kereskedelemnek. A ha­zai forgalmazásra kerülő kádak szólóban vásárolhatók meg, körülbelül 6000 forintért. A kád Az utolsó pécsi kovácsmester Pécs utolsó kovácsa, az 56 éves Bujdosó Imre elhagyta a 150 éves műhelyét, amelyet az Ady és Márton utcában a töb­bi épülettel együtt szanáltak. Apja, nagyapja csaknem száz éven át ehelyütt volt kovács, őelőttük pedig a Müller kovács serénykedett itt. Ezzel az Ágos­ton tér környékének évszázados kovácsvilága végleg letűnt: Mil. kovics, Nagy és Szőke patkóre­mekeire legfeljebb az idősek emlékeznek. A Mecsek-alji város környékén azért -akadni kovácsra, például Bogádon, Árpádon, Patacson, de népszerűségben alig vete­kednek Bujdosó Imrével, aki ezen az őszön a Felsővámház utca 52-ben alakította ki műhe­lyét több mint húszezer forin­tért egy istállóból. A forgalma nem csappant meg, hiszen Mániáról, Pellérdről is bejár­nak hozzá. Tudja, hogy 5—6 év múlva ezt o házat is lebontják, de akkor Pécs határába települ majd, követi a 25 fuvaros vándorlását, akik fokozatosan kiszorulnak a megyeszékhelyről, ahogy egyre több utcába tilos behajtaniok. Szerinte legfeljebb tíz évig pó- roszkálnak lovaskocsik a város­ban és az energiaválság ellené­re a rövid távú fuvarozásban sem nő a népszerűségük. A bel­városban csak a Pipacs utcá­ban laknak fogatos gazdák, ők is néhány éven belül a peremre költöznek. Szakmájának fénykora a kö- bös, könnyű kocsik korszakához fűződik, amikor egy vaspatkót hárman formáztak az üllőn és az áztatóban tucatjával „híz­tak” a keréksínek. Ma is a he­lyén a vízzel telt áztató, mert a Pipacs utcában jár egy köbös kocsi. De az egyetlen pécsi kis- paraszt is gumis kocsit vett. Végleg a gumihoz szokott és egy nap nyolc patkóra is ráfe­jeli a gumi rátéteket, de szeren­cséjére a falusiak a sima patkót kérik. Egyre kevesebb a lovasgazda, de nincs megállás, ugyanis a rotációs kapát, a szántóvasat, kalapácsot, vésőt, baltát rend­szeresen élesíttetik az emberek; vagy az ásóra taposót kérnek és villakapát rendelnek. Újabban a présházak ajtópántját művé­szien megcifrázvo kell kovácsol­ni. Műhelye már most múzeum a matuzsálemkorú szerszámokkal, de a gazda terveket sző. A ko­hóra szélesebb füstfogót és ké- zifújtatót szerel, hogy a gyakori áramszünet ne késleltesse. A régi helyén 45 éven át a jobb kezére állt minden művelet, most viszont fordítva van, amit nehéz megtanulni. Meg-megre. meg a keze, de azért esténként a tangóharmonikán szépen bil­lentyűzik. Családjában és a vá­rosban nem lesz mesterségének folytatója: tíz évvel ezelőtt je­lentkezett egy tanuló, de kö­szönés nélkül gyorsan odébb állt. Csuti J. magas árú, tőkés importból származó alapanyagokból ké­szült, nem kell külön beépíte­ni, mert komplett burkolatú lá­bakon áll. Beszereléséhez mind­össze o vízvezetékcsőre és a le­folyócsőre van szükség. A tet­szetős, csillogó felületű kádak a legkülönfélébb divatszínek­ben kerülnek forgalomba. Ugyancsak FIM-kooperáció­ban készült e| az a komplett fürdőszoba is, amihez megfele­lő színben gyártott csempét, mosdókagylót és WC-csészét is terveztek. A kádakat gyártó üzemrész termékei közé tartoznak a tőkés exportra kerülő, nagyüzemi ál­lattenyésztésben használatos eszközök is, például az etetővá­lyúk. Ezek szilárdsága, hőálló­képessége kifogástalan, élet­tartamuk gyakorlatilag szinte végtelen. A különböző porkeve­rékek, önterülő padlósimító­masszák, vízzáró habarcsok, ja­vítóhabarcsok, glettanyagok, külső és belső használhatóságú diszperziós, vagyis vízzel oldha­tó, száradás után mosható fes­tékek iránt is óriási a hazai és a külföldi érdeklődés. Az AKROPOL elnevezésű, bel­ső és külső változatban készü­lő, fehér alapú festékanyag széles körű felhasználhatóságát kiváló tulajdonságainak köszön­heti. Várhatóan ezt a festék­anyagot használják majd a pé­csi Bem utca és a Sallai utca rekonstrukciójánál. Ugyanilyen , keresett cikk a 36-féle színben készülő VLIESIN festék. A BAR- LIT márványzúzalékos homlok­zatképző anyag minden már­ványszínben kapható, mínusz 30 Celsius fok fölött bármilyen igénybevételt kibír. Ezt ugyan­csak felhasználják majd a pé­csi Sallai utcában. B. K. tiétfoi □

Next

/
Thumbnails
Contents