Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-04 / 273. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Peter Hacks Goethe nyomán irt, A plundersweilerni vásár cimü színmüvét adta elő vendégjátékként a berlini Deutsches Theater pénteken este a Pécsi Nemzeti Színházban. A darabot Klaus Piontek rendezte, a három szerepet Cox Habbema, Dieter Franko és Eberhard Esche játszotta. Az előadást ma este 7 órakor megismétlik. Cseri László felvétele Fejlesztők, két szék között T avaly volt az első olyan esztendeje az élelmiszeriparnak, a felszabadulás utáni egész történelmét tekintve, amikor a termelés növekedését — 3,2 százalék — kizárólag a termelékenység emelkedése fedezte. Ez értékes kamata az egyébként lassú, egyenetlen, a legkorszerűbbet olykor a kevésbé modernnel ötvöző fejlesztésnek. Hazai és nemzetközi tapasztalatok egyaránt azt bizonyítják. hogy a gyártási hibáknak 5-20 százaléka írható csupán a munkások rovására, ugyanakkor 15—80 százaléka a fejlesztők, a gyártmányszerkesztők, a gyártóselőkészítők számláját terheli. Képletesen kell értenünk e számla megterhelését, mert valójában az említettek ösztönzése, érdekeltsége, felelőssége alakult ki a legkevésbé a vállalati szervezetben, holott befolyásuk a termelés eredményességére, azon belül a termelékenységre döntő. Fejlesztői és fejlesztői felelősség, vagy érdekeltség között nagy a különbség. A gyógyszeriparban tíz év távlata már olyannyira ködbe vész, bogy a futurológiái, s nem a fejlesztési szakemberek feladatkörét alkotja, ugyanakkor az erdőgazdálkodásban még az 50—60 esztendő is a fejlesztés természetes időhorizontja. Jelentős differenciáltságnak kellene érvényesülnie tehát a fejlesztésen dolgozók kezelésében, társadalmi, anyagi elismerésében, szervezeti elhelyezkedésük megállapításában. A gyakorlat viszont ennek az ellenkezőjét mutatja. Ma egyharmad annyi tüzelőanyagot használnak fel a hazai gyárakban egy tonna üveg olvasztásához, mint két évtizeddel ezelőtt. A számítástechnikai központi fejlesztési program eredményeként e területen tavaly az 1970. évinek a két és félszerese volt a termelés. Ami nem egyszerűen mennyiségi többlet, hanem a korábbiakkal minőségükben össze nem hasonlítható tevékenységek és termékek megjelenése. Még egy példa arra, hogy mennyire sokrétű tevékenységről szólunk: egyszerű fejlesztési lépésnek látszott az új munkásbetanítási módszer, amit például a cipőiparban alkalmaznak, s eredményeként a dolgozó számára az átlagteljesítmény eléréséhez a korábbi 8-12 hónap helyett 6—8 hét elegendő lett, ám a gyakorlatban kiderült: szinte ráfordítás nélkül 10—15 százalékkal növelte a termelékenységet. Olykor azonnali eredményt várnak a gyári fejlesztőktől, amikor megnehezedik valamilyen okból a termelés, az értékesítés, hol pedig a mai haszon feledteti a holnap feladatait — hosszú időre árnyékba szorulnak, senki sem törődik velük. Gyakori az intézeti és a helyi fejlesztési szakemberek indokolatlan megkülönböztetése, fölértékelésük, lesajnálásuk, a kellő megbecsülésük helyett, s az sem ritka, hogy a koncentráció sokszor emlegetett követelménye a fejlesztési tevékenységben a valóságban a visszájára fordul, szétaprózottság lesz belőle. S ilyenkor ki firtatja, valóban azzal foglalkoznak-e a fejlesztők, amire szükség van, s hogy ez a szükség tényleges piaci lehetőségekre támaszkodik-e, avagy csupán ködös elképzelésekre? Magyarán: csupán elméleti kérdésként merül fel, mire irányul a fejlesztők munkája, mire kapják-várhatják az elismerést, a termelés mindennapjaiban ennek sajnálatosan szinte nincs is jelentősége. Az iparban 195 kutató-fejlesztő hely volt tavaly, s ott 37,5 ezer ember dolgozott 16 279 kutatási, fejlesztési témán. Ehhez még adjuk hozzá a gyári „egyszerű" technológiai, gyártmányfejlesztő,i osztályok, csoportok dolgozóinak seregét, a kisüzemek egy-két fős, nem jelentéktelen feladatú fejlesztőgárdáját, s akkor tisztán előttünk áll a kép: foglalkoztatottak nagy csoportjáról van szó, s egyben az ipar lehetséges holnapjáról is, amit ők lényegesen befolyásolhatnak. Befolyásolhatnak akkor, ha érdekeltségük, ösztönzésük és felelősségük mai ellentmondásai megoldódnak, szervezeti, irányítási hovatartozásuk rendeződik, ha munkafeltételeik, eszközrendszereik egyszerre igazodnak a követelményekhez és a teljesítményekhez, ha maguk a fejlesztők nem csupán azzal törődnek, hogy valami papírra kerüljön, hanem kialakítják képességeiket az új, a jobb elfogadtatására, a frissel szembeni szinte ösztönös ellenállás legyőzésére. I könnyűiparban egy évtized alatt 60 milliárd forint értékű beruházás valósult meg — jelentősen javítva a műszaki színvonalat, ám kevésbé sikeresen szorgalmazva az új technika megkívánta szervezést, az új gépek, berendezések technológiailag teljes összehangoltságát —, s az állóeszközök értéke megkétszereződött. Nem a legjelentősebb részterepe az iparnak, s mégis: hatalmas összeg kamatait reméli, várja a társadalom. Természetesen a fejlesztők munkája nyomán. Ami a többi iparterületre is épp így igaz. Rendezetlen viszonyok között azonban nehéz eredményesen dolgozni. Két szék között a földre huppanni annál könnyebb. Az ismétlődő föltá- pászkodás pedig sokkal több energiába kerül, mint annak értő kijelölése, ki melyik székre üljön, s ott mit csináljon! Mészáros Ottó Döntő jelentőségű állásfoglalások Baloldali győzelem a Brit Munkáspárt kongresszusán Alapvető fordulatot követelnek a katonapolitikában, és radikális változást gazdasági téren A Brit Munkáspárt pénteken néhány szabályzati módosítással és a konzervatív kormány elleni általános kampányra buzdító nyilatkozattal befejezte az utóbbi évtizedekben legviharosabb kongresszusát, amely a baloldal jelentős térnyerésével végződött. A black- pooli tanácskozás zárónapján Eric Heffer, az országos végrehajtó bizottság nevében megállapította, hogy a VB minden tagja ugyanazt a hangulatot tapasztalta a párt híveinél szerte az országban: demokratizálni kell a munkáspártot, minél hamarább megbuktatni a reakciós tory kormányt és helyébe szocialista politikát folytató munkáspárti kormányt választani. A Brit Munkáspárt 80 éves történetének korszakos jelentőségű kongresszusa zárult le Blackpoolban és vele a brit politika eddigi arculata is megváltozik. A baloldali erőknek sikerült megtörniük a párt 80 éve érintetlen tekintélyelvű vezetési struktúráit. A brit munkástömegek hétmilliós tömegpártja, amelyben a baloldali, szocialista elemek növekvő befolyást élveznek, először jut ahhoz a lehetőséghez, hogy hatékony ellenőrzés alá vonja eddig szinte függetlenül politizálgató elitjét, - parlamenti képviselőit és vezérét, akik évtizedeken át annyiszor megtagadták tömegeik kívánságait. Ennek eredményeként teljes a bizonytalanság a párt élén: Callaghan pártvezér ingadozik, hogy máris lemondjon-e, de annyi bizonyos, hogy utódját már az egész párt fogja megválasztani. A kongresszus egész sor kérdésben követelt döntő fordulatot jobboldali vezetősége politikájában. Először foglalt állást — méghozzá hatalmas többséggel — a Közös Piacból való kilépés, 20 év óta először Nagy-Britannia atomhatalmi szerepének feladása, minden hazai brit vagy amerikai atomtámaszpont bezárása mellett. A munkáspárt régóta nem tapasztalt nyomatékkai követelt alapvető fordulatot a kormány és saját pártvezetése katonapolitikájában. Minden középhatótávolságú rakéta megsemmisítésére, a szárnyasrakéta telepítésének és a brit Trident- programnak az elutasítására szólította fel a párt következő kormányát, atomfegyvermentes övezetté javasolja változtatni egész Európát. A gazdasági fronton a pártkongresszus radikális követelések sorát: államosításokat, erőteljes állami beruházást, a népjóléti rendszer helyreállítását, importkorlátozást, a tőkekivitel ellenőrzését, vagyonadót, rövidebb munkaidőt követelt leendő kormányától. A jobboldal kisebbsége olyan nyilvánvaló volt a kongresszuson, hogy a programvitákban szinte fel sem vette a harcot. Beérte a baloldal többnyire kongresszuson kívüli gyalázá- sával, a párt választási esélyeinek eljátszásával vádolta, személyükben támadta a baloldal vezetőit. Az egyre szépülő mohácsi Duna-part egyik ékessége lesz o kétszer 24 lakásos épülettömb. A hónap végén megkezdik a szerelési munkákat Fotó: Erb János KGST-tanácskozások Korrózióvédelem és gazdaságosság Az újabb öt évre szóló kutatási program meghatározásával pénteken befejezte munkáját Pécsett, a beton- és vasbeton épületek és építmények korróziójával, korrózió elleni védelmével foglalkozó KGST-szak- értői tanácskozás, amelyen bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, NDK-beli, román és szovjet szakemberek vettek részt. A négynapos megbeszélésen megállapították, hogy a jövőben a korrózióvédelemben is nagyobb szerepet kell juttatni a gazdaságosságnak. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlati megoldásokat mindig előzze meg gazdasági elemzés. Az ehhez szükséges gazdasági számítási módszereket közgazdászok bevonásával 1982-ig kidolgozzák. Megállapodtak abban is, hogy milyen kutatási feladatok kapnak elsőbbséget. Egyik ilyen program: magyar—szovjet együttműködés a panelcsatlakozások korrózióvédelmének megoldására egy olyan eljárással, amely biztosítja, hogy az össze- hegesztett acélkampók utólagos beavatkozás nélkül az épület élettartamával azonos ideig tartó korrózióvédelmet kapjanak. Vízügyi vezetők értekezlete Jegyzőkönyv aláírásával pénteken Budapesten befejeződött a KGST vízügyi vezetők értekezlete. A négynapos ülésszakon Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK. Románia, a Szovjetunió és Vietnam delegációján kívül részt vett Jugoszlávia küldöttsége és több nemzetközi szervezet képviselője is. A tanácskozáson különösen nagy figyelmet szenteltek a KGST komplex programjában előirányzott vízgazdálkodási feladatok teljesítése során kibontakozott együttműködés fejlesztésének. Újabb javaslatokat dolgoztak ki a szennyvíztisztítás hatékonyságának növelésére, hogy minél kevesebb károsodás érje a környezetet. Nagy figyelmet fordítottak o sokoldalú együttműködés fejlesztésére, s ennek érdekében tárgyaltak azoknak a kollektív intézkedéseknek a kidolgozásáról, amellyel a Tisza völgyi országok egyebek között jelentősen hozzájárulhatnak a víz minőségének megőrzéséhez. Foglalkoztak az Intervodoocsisztka nemzetközi gazdálkodó társulás munkájának hatékonyságát növelő tennivalókkal, elsősorban a szennyvíztisztítás és a vízelőkészítés fejlesztését segítő kooperációval és gyártmányszakosítással. Megtárgyalták azokat a javaslatokat, amelyek szerint az érdekelt KGST-országok közreműködésével segíthetik a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Kubai Köztársaság vízgazdálkodásának gyorsított fejlesztését. A tanácskozáson nagy érdeklődést keltett a magyar víz- gazdálkodás fejlesztéséről készített tartalmas beszámoló. Az ülésen jóváhagyták a testület 1981—82. évi munkatervét és az 1985-ig előirányzott műszaki-tudományos együttműködési tervet. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken fogadta a KGST-országok vízügyi vezetőit, s az eszmecserén tájékozódott a vízgazdálkodás fejlesztésének feladatairól és a tagországok vízügyi együttműködéséről. Dunántúli flaplo XXXVII. évfolyam, 273. szám 1980. október 4., szombat Ára: 1,20 Ft
