Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-23 / 292. szám
e Dunántúli Tlaplo 1980. október 23., csütörtök Este és éjszaka is fogadnak szállítmányt a nagyobb üzletek Baranyában kísérletezik ki a korszerű áruszállítást Bár a kísérlet két esztendeig tart, a Belkereskedelmi Szállító Vállalat 1. számú telepének pécsi üzeme részvételével már most jelentős eredmények születtek. Ez az üzem, valamint a Baranya-Tolna megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat és a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat megbízták a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának Vállalatgazdasági Tanszékét, hogy alapos tanulmányban elemezze ezt a munkát. A tanulmányt dr. Kom jóti József docens, dr. Do- bay Péter és dr. Poór József adjunktusok, valamint dr. Herman Sándor tanársegéd elkészítették, s azt a Pécsett rendezett országos tanácskozás a legnagyobb elismeréssel fogadta. Dudás József, a Baranya- Tolna megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat áruforgalmi igazgatóhelyettese : — Még fél évvel ezelőtt is sok kereskedő félt ettől a módszertől, vagyis a konténeres és programozott szállítástól. Hát még az éjszakaitól. Ma azonban egyre gyorsabban felismerik az előnyeit, s egyre többen igénylik ezt a megoldást. A két- esztendős kísérletről ezúttal három vonatkozásban lehet beszélni. — Elsőül is arról, hogy a kísérletbe bevont üzletekbe lehetőleg minden árut konténerben, illetve rollykocsiban szólítsunk. Aztán, hogy a szállítási időt mindig az üzletek nyugalmi időszakára programozzuk. Például most már megértették a boltokban, hogy a kenyeret, tejet, tejterméket reggel kell vinni, az áru természeténél fogva sürgős a szállítás, de az egyéb élelmiszert, a vegyiárut ráérnek délután is. Ezt a délutáni időpontot több üzlet megszokta, jónak tartja, azóta nincs torlódás az áruszállító cégek között. Sőt már arról is beszélnek, hogy a zárás előtti lanyha forgalmú időben vigyük ki hozzájuk az árut, sőt éjszaka. Végezetül az egységcsomagok: vagyis a standartizálás. Azt hi-, szem, erről viszonylag korai még beszélni. Bár sok üzletben a jó kereskedő már tudja, hogy alapvető élelmiszerből mekkora csomag kell, de az áruforgalom sokkal árnyaltabb természetű, mintsem elsiessük az egység- csomagok kialakítását. — Aztán a konténerek ára sem közömbös: közel 5000 forintba kerül egy. Minél gyakrabban, minél többet használunk belőlük, annál nagyobb feladat a karbantartás, javítás. Ilyen ipar pedig Magyarországon szinte nincsen. Egy-két magánkisiparos segít néha nekünk, de a jövőben ez sem le.het megoldás. Végezetül: a konténeres szállítás a vártnál nagyobb lendülettel és jobb fogadtatással indult meg. Szentiványi Zoltán, a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezető-helyettese : — Ma már 34 nagy forgalmú élelmiszerboltba és ABC-áru- házba konténerben, illetve rollykocsiban érkezik az áru egy része. A vállalat többi boltftonteneiben érkezik az áru az uránvárosi Szupermarketba jónál a technikai adottságok nem teszik lehetővé a konténerek fogadását. Az eddigi tapasztalatok rendkívül kedvezőek. Az áruátvétel ideje teljes gépkocsi rakománynál 15—20 percre csökkent, szemben a hagyományos mintegy 2 órás idővel. Egyszerűbbé vált a belső árumozgatás, hiszen a 300 kg-ot tartalmazó konténerek raktári elhelyezése vagy bolti eladótérbe állítása csak 1—2 percet vesz igénybe. Ez jelentős élőmunkát takarít meg, mivel az áruátvétel, a bolti áru- feltöltés csak rövid időre köti le a munkaerőt. így több idő jut a vásárlókra. Nem közömbös az sem, hogy a konténerek az alapvető élelmiszereknél betöltik az állványok szerepét is, hiszen lisztet, cukrot, sót stb. közvetlenül a konténerekből árusítanak. A konténer jelentősen hozzájárult a szállítás-rakodás közbeni áruselejt csökkenéséhez. A zsákos nehézáru szállításánál 5—15 százalék szakadt csomagolású áru érkezett a boltokba, mely igen magas többletköltséget eredményezett. Ez a konténerek alkalmazásával 1 százalékra csökkent. — Még ebben az évben tovább korszerűsítjük a szállítást. Kísérletképpen — egyelőre négy ABC-áruháznál kizárólag konténerben szállítjuk. Ez azt jelenti, hogy az Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalattól érkező teljes áru- mennyiség konténerben vagy /ollykocsiban kerül a kijelölt ABC-áruházakban. Ha beválik a szállítási forma, jövő évben bővítjük a körét. Tervezzük néhány ABC-áruháznál — ahol az adottságok lehetővé teszik — az éjszakai szállítás bevezetését. Ez további élőmunka megtakarítást eredményez, mivel az érkező árutömeget értékesítési, illetve a szállítási csúcsidőkön kívül átveszik. Ugyanezt a célt szolgálja a már bevezetett programozott áruszállítás, amikor a nagykereskedelem előre meghatározott időben szállít. Ez lehetővé teszi, hogy a boltvezetők a munkaerőt megfelelően átcsoportosítsák, gyorsabbá válik az áruátvétel, árufeltöltés, jobb a munkaerő kihasználtsága. — Feltétlenül meg kell valósítani, hogy a programozott szállítást végző gépkocsik elsőbbséget élvezzenek a többi szállítóval szemben. Ehhez a nagyobb szállító vállalatok tevékenységének összehangolása szükséges, ahol a vállalati vagy egyéni érdekeket esetenként alá kell rendelni a nép- gazdasági érdekeknek. Továbbá: a konténeres áruszállítás sajátossága a nagyobb helyigény. A jövőben építendő áruházak, élelmiszerboltok tervezésénél ezt feltétlenül figyelembe kell venni. Nagyobb ABC-áru- házakat az éjszakai áruszállítás fogadására alkalmassá kell tenni, megfelelő nagyságú zsilipek, konténerudvar tervezésével és építésével. Ez a jövő útja, csak így biztosítható az egyre csökkenő munkaerővel korlátlanul a megnövekedett áruforgalom. » F. D. Hagyomány Középiskolai történelemórák a levéltárban A Leöwey Gimnázium példája A levéltár nagy segítséget nyújthat a középiskolai történelemoktatásnak is. Ez a tevékenysége közművelődési feladataiból következik, és sok középiskolás diáknak nyújthat segítséget nemcsak a tananyag elsajátításában, jobb megértésében, hanem megtanít a régi idők írásos emlékeinek, ezen keresztül a régi koroknak a tiszteletére, megbecsülésére is. A Baranya megyei Levéltár és a Leöwey Gimnázium ez irányú kapcsolata 1977 decemberétől vált szorossá, amikor a tanintézet harmadikos és negyedikes osztályai megtekintették a levéltár „Háborún és forradalmon át, 1914—1921" c. kiállítását, sok segítséget kaptak nemcsak a történelmi események megértéséhez, hanem szűkebb megyei pátriájuk akkori viszonyainak figyelemmel kíséréséhez, az akkori idők egyszerű emberei életvitelének tanulmányozásához is. Barangolás a régi J ó félszáz év telt el a török kiűzése után míg végleges otthonra lelt a rettenetesen elnéptelenedett megye maradék lakossága s az idegenből érkezett sokféle nép, mig a birtokaikat szervező birtokosok irányításával kialakult Baranya mai településszerkeze, te. Épített utat vagy szervezett közlekedést azonban hiába keresünk ebben a régi időben. Az önellátásra berendezkedő rusztikus Baranya lakói ritkán hagyták el szülőföldjüket, s egész életre szóló élménnyel tért vissza az is, aki eljuthatott a legközelebbi mezőváros vagy éppen a megyeszékhely vásárára, vagy esetleg egy egy búcsújáró helyre. (A külvilágról való ismeretek hiányát hasz. nálták azután ki a messzi földről hazatért obsitosok . . .) A megye hegyes, északi részén a nehéz terepviszonyok, a gyakori kőomlások s a váratlan vízmosások okoztak közlekedési nehézséget, a Dráva és a Duna síkján pedig áradások bénították a közlekedést. Tavasszal— ősszel sok faluból ki sem lehetett jönni s csak a kemény fagyok idején, vagy a poros nyárban lehetett nekivágni az útnak a biztos elakadás veszélye nélkül.- Magános ember a házaló zsidón és a kolduson, prédára leső futóbetyáron kívül ritkán járt az utakon. Néha feltűnt egy-egy lőcsös, vasalt szekér hi. vatalos útra igyekvő megyei, urakkal, vagy az anyaegyházak filiáit látogató papokkal és még ritkábban egy-egy úri hintó pisztollyal felszerelt kocsissal, hajdúval. Konvojban jártak a hosszú fuvarba küldött jobbá, gyök is. E terhes utak gyakori célja a mohácsi kikötő, hol .......sok száz hajók rakodnak m eg esztendőnként.. . megter- heltetvén Baranyának mindennemű gabonájával, Boraival, Tüzelő-fájával, Gubacsával és más egyéb termesztményeivel.” A hajók azután a ,, .. . Dunán fel Pestre, Győrbe, Mosonyba és onnan tovább evedzenek”. Gyakran érintik a szekerek a drávapalkonyai határban létesített Páli révet is, mert ott „ . .. a Steyer országi Talpok (tutajok) és Csajkák . . . leereszkedvén a' Murán és a’ Dráván számosán kikötnek” és a pécsi kereskedőket, valamint a megye egész lakosságát ellátják „Épület és Vas-szerekkel.” Tengelyen (ami rendszerint még fából készült, gyakran igényelte a hájazást és törés esetén a helyszíni pótlást) jutott el Baranya gabonája felső Szlavóniába, több ezer akó fehér és vörös bora Somogyba és Bácsba, a Mecsek sokféle fája Tolnába. Ugyancsak a szekerek juttatták rendeltetési helyükre .......a’ meszet, fa-abrincs okat, szerszám-fákat, kocsikat, gyékényeket, hordókat és Baranya útjain UTAK ÉS UTASOK egyéb kézi míveket, s’ apróbb termesztményeket, mellyekkel a baranyai köznép, nem csekély haszonnal a szomszédságot ellátni iparkodik.” (Strázsay: Baranya megyének topographiai leírása. Tud. Gyűjtemény 1823. III. p 56.) Nagy vállalkozásnak számított a megyei sótiszti hivatal által szervezett sószál litásban való részvétel is. Ennek során, napszám ellenében, önként vállalkozói, megfelelő vonóerővel rendelkező telkes jobbágyok hordták a mohácsi kikötőből az egész lakosság részére szükséges sót. A legnagyobb mozgást azonban a nagyobb katonai alakulatok jó előre bejelentett akciói okozták. Ilyenkor a megye a stationális helyeken és a környező községekben gondoskodott szállásról, élelemről a személyi állomány és megfelelő takarmányról az állatok számá. ra. í A XVIII. század végéig állandó baj van a személyek és küldemények továbbításával foglalkozó posták működésével is. Az első, latin nyelvű menetrend 1810-ből maradt ránk. Eb. bői megtudhatjuk, hogy a menetrendszerű járatok megyénk székhelyére Bécsből, Varasdról, Kanizsáról és Horvátországból kedden és szombaton délelőtt, Budáról és a Duna túlsó oldaláról szerdán és vasárnap délelőtt, Belgrádról, Eszékről és Alsó Szlavóniából vasárnap és csütörtöki napokon délig érkeztek. A postalovakon utazók dija 1824-től kezdve sokáig 40 krajcár volt, a fedeles kocsi bére 20, a fedetlené pedig 10 krajcár stationként. (Hetey-Her- man O.: Adatok a baranyai posták történetéhez p 25—26.) — Sok helyi vitának vették elejét akkor, amikor Koczián József tiszti földmérő a Helytartótanács utasítása nyomán elkészítette „A Tekéntetes Nemes Baranya Vármegyében fekvő Posta helyek egymástúl való távolsága folyó ölekben” c. táblázatát. (Bm, L. Közgy. ir. 1834. 2064. sz.) Meg kell azonban -jegyeznünk, hogy a korabeli források továbbra is órában adják meg az egyes helységek egymástól való távolságát, a distanciát. Baranya útjairól 1836-ban készült részletes leírás összesen 13 utat sorol fel, ezek közül 5 posta út, (Buda-Mohács- Eszék, Eszék—Zombor, Pécs- Mohács, Pécs—Siklós—Eszék, Pécs—Szigetvár—Bécs) és 8 kereskedelmi út. (Bm. L. Közgy. ir. 1836. 2076. sz.) A kereskedelmi utak részint a megyén belül, részint pedig a1 szomszéd megyékkel biztosítják a kapcsolatot. A postautakról már 1823. ban azt írja Strázsay, hogy „Mindezen utak, mellyek öszve- sen mintegy 39 mérföldeket tesznek ki, kövekkel ki vannak rakva, és a' Külföldnek legjelesebb Országútjaival minden te. kintetben méltán vetekedhetnek." A kereskedelmi utakról viszont csak ennyit mond: „ . . . mindeddig kövekkel ki nem téríttethettek." (Tud. Gyűjtemény 1823. III. köt. p 58-59.) Ezeken tehát még a XVIII. századra jellemző gyakorlat volt érvényben, vagyis „sárt hánytak sárra, és ezt hívták töltésnek." Tizenkét évvel később Hölb- ling Miksa már arról tudósít, hogy a Magyarországon legjobbak közé tartozó baranyai utak hossza: 136 728 öl. Ebből „Mac Ádám rendszere szerint von jól elkészítve" 26 354 öl, a siklósi járásban viszont 13 347 öl hosz. szú út ,, . . . köveccsel olly jól van megrakva és tatarozva, hogy a’ macadamizált vonalakkal vetekedik.” A fejlődést re- gistrálja Hölblinggel egy időben Haas Mihály is, amikor megállapítja, hogy .......tavai ó ta (1844) a pesti posta naponta jár Pécsre” és .......az óta nem csak a Mohácsi úton, (Buda és Eszék között) jár deligen. ce (gyorskocsi), hanem még a Pécsin is.” Azt is tőle tudjuk, hogy a helyi gyorsjárat is csak a negyvenes évek elejétől van Mohács és Pécs között. A kortársak közül ennek ellenére sokan bírálják a baranyai utakat és nem alaptalanul, mert a mellékutakon még a szabadságharc idején is por és sártenger fogadta az utast, a síkvidéki helységek többségében pedig az év nagy részén alig lehetett közlekedni, mert ,, . . . rettentő a’ sár". Hölbling doktor azonban az egyetlen, aki az útviszonyokat bírálva a feudális rendszert okolja, „ ... hol az utak csak ingyen közmunka által csináltatnak, hol vámok nem fizettetnek, hol csaknem számíthatatlan napszám használtatik fel a’ Duna és Dráva mellett, és az utolsó medrének tisztítására”. Az utolsó fél évszázad fejlődését ismertetve azután felhívja a figyelmet arra is, hogy „...jó utóink nem lesznek, míg csak c’ tatarozás rendszeresítve nem leend”. (Baranya vármegyének orvosi helyirata, Pécs 1845. p 116.) Ez annyit jelent, hogy a közlekedési viszonyok javításának is a feudalizmus felszámolása a feltétele. Dr. Kiss Géza Az addigi esetleges kapcsolatok ezután már tervszerűen fejlődtek. Nagy szerepe volt ebben az intézmény igazgatójának, dr. Bernáth Józsefnének. A koordinációs feladatokat Re- göly Zsolt tanár vállalta, ő szervezte és szervezi az egyes foglalkozásokat, ő mozgósítja a diákokat az oktatási intézménynél, mig a levéltári órákat a levéltár munkatársai tartják. A középiskolai tananyaghoz kapcsolódva, a tantárgyi tematika szerint folynak az előadások, a témákat és az időpontokat előre rögzítjük. Először természetesen a tudományos intézménnyel velő ismerkedés a döntő. Bevezetésként az osztályoknak levéltárlátogatásokat tartunk, ahol a gyerekek megismerkednek intézményünk jellegével, az itt folyó munkával. A levéltárban őrzött iratok jellegéből következik, hogy inkább a harmadikos és negyedikes tananyaghoz kapcsolódva tudunk segítséget nyújtani a gimnáziumoknak és szakközépiskoláknak. Török defter, Bethlen Gábor- oklevél,. Horváth Márk- és Zrínyi-levelek, korabeli képek, metszetek idézik fel eredetiben, illetve fénymásolatban a török uralom korát. A Habs- burg-uralom restaurációjának korára már jóval bővebb forrásanyaggal rendelkezünk, erre a korra esik Pécs városának harca földesura és egyben egyházi vezetője, a mindenkori pécsi püspök hatalmával, a szabad királyi rang elnyeréséért. A szabadalomlevél a legbecsesebb kincsünk, de fontos kútfő a kor megismeréséhez a Mária Terézia-kori urbáriumok gyűjteménye, a megyei és uradalmi összeírások, térképek, egyházlátogatási jegyzőkönyvek, a II. József-kori ösz- szeírások, céhievelek, egyéb korabeli dokumentumok sorozata is. Nagy segítségünkre van a megyei és városi törzsanyag, valamint az uradalmak és ipari létesítmények kapcsolódó dokumentumsorozata. Jegyzőkönyvi bejegyzések, iratok tükrözik legjobban városunk és megyénk életét a reformkorban, a forradalom és szabadságharc idején, az osztrák elnyomás és a kiegyezés, a századforduló, a világháborúk, a Horthy-korszak éveiben. A tanulók képzeletét a forradalom és a szabadságharc nagyjainak díszpolgárrá avatását igazoló okirat, Kölcsey koporsójának egy szilánkja, Kossuth, Perczel, Klapka, Liszt levelei, Deák gyászjelentése, a Tanácsköztársaság-korának helyi dokumentumai ugyanúgy megragadják, mint a különböző korok hercegi, grófi, bárói, nemesi levelei, az uralkodók aláírásával Mária Teréziától, I. Ferencen át Ferenc Józsefig, amely szemlélteti a kor helyi eseményeiről szóló előadást. A levéltár kapcsolatban áll a középiskola KlSZ-szervezeté- vel is. A fiatalok társadalmi munkaakcióiban intézményünk felkeresése szintén szerepel, munkájukkal segítséget nyújtanak a raktárainkban levő iratanyagok átrendezésében, szállításában. Ezt a gyümölcsöző, mindkét intézménynek hasznos kapcsolatot például ajánlhatjuk a többi középiskolának. Vargha Dezső Szállítás konténerben és rolly- kocsiban
