Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-22 / 291. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nanlö XXXVII. évfolyam, 291. szám Í980. október 22., szerda Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az első tanácsválasztás Magyarországon L. Brezsnyev beszéde az SZKP KB plénumán n népjólét emelésé, a népgazdaság intenzív fejlesztése a eél mm jövő évi népgazdasági és szociális tervet, a költségvetést, valamint az 1979. évi költségvetés teljesítéséről szóló jelentést vitatta meg keddi ülésén a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A két beszámolóról a KB határozajot is hozott. Húszezer tonna tő b bletszenet várnak a mecseki bányákból Több kokszszénkoncentrátumot kér a Dunai Vasmű E mlékezetes nap 1950. október 22-e a szocialista államépítés történetében : ekkor választották meg először hazánkban a helyi és a területi tanácsokat. Gyökeresen új közigazgatási szervezetek jöttek létre az ország minden részén. Történelmünk, ben első ízben a város és a falu dolgozói által közvetlenül választott, visszahívható, a népnek felelős küldöttekből álló tanácsok alakultak, amelyek az államhatalom és az államigaz. gatás egységes rendszerét alkották. Az idősebb generáció jól emlékszik még a hajdan volt közhivatalokra, ahová lúdbőrös háttal mentek a település polgárai. Az emberekbe évtizedeken át beivódott, hogy a hatóságtól félni kell. Ezt a beidegzést igyekeztek mindörökre száműzni a tanácsok első tisztviselői, alkalmazottai, akik maguk is a dolgozók' közül kerültek az íróasztalok mögé. És a népből választották azokat is, akik a lakosság érdekképviseletével felruházott testületek- * ben kaptak megtisztelő megbízatást. A néphatalom új szervei, a tanácsházak mindenki előtt nyitva állnak. Kezdetben jó ideig szokás maradt, hogy reggeltől estig bárki felkereshette a község, a város hivatalát. Az élet, a társadalmi, gazdasági fejlődés azonban újabb változásokat követéit. Sürgette például azt, hogy az állampolgároknak még több szavuk, még közvetlenebb beleszólási lehetőségük legyen a közügyek intézésébe, lakóterületük alakításába. Ezért az első tanács- törvényt (1950) módosító második törvényerejű szabályozás (1954) a többi között előírta, hogy a tanács tagjait ezentúl választókerületenként kell megválasztani. Korábban ugyanis a lakosság küldötteit csoportosan, lajstromokkal hagyták jóvá, adott területen az összes választók az összes tanácstaggal voltak kapcsolatban, s így nehezebben alakult ki közvetlen kapcsolat, közvetlen érdek- képviselet. Kezdetben a tanácsokat a kisebb falvakban is megszervezték, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy az állam közel került az emberekhez. Ám ezek gyakran csak 2—3 fős hivatalok voltak, a hatósági munka többségét a járási székhelyeken intézték. Az önálló gazdálkodás is az elaprózott erők egyesítését sürgette. Községegyesítések, közös tanácsok létrehozása jelezte a fejlődést. Igaz ugyan, hogy egyes aprófalvakból „kiköltözött” a hivatal. De így vált lehetővé nagyobb létszámú, szakképzett apparátusok foglalkoztatása, s kerülhetett jó néhány hatósági ügy intézése a járásoktól a helyiekhez. S ahogy múltak az évek, úgy növekedtek a tanácsokkal szemben támasztott követelmények. Az 1971-ben jogerőre emelt harmadik tanácstörvény már nemcsak államigazgatási, népképviseleti szerepüket hangsúlyozta, hanem önkormányzati jellegüket Is. Az önkormányzat nyilvánvaló következménye a helyiek nagyobb önállósága, felelőssége, elsőként is a gondjaikra bízott pénzzel való szabadabb, önállóbb gazdálkodás. önkormányzat persze az is, hogy a tanácsok maguk dönthetnek a településük, a területük fejlesztéséről. Például arról, hogy hol, milyen ellátó intézményeket hozzanak létre, s mindehhez mozgósíthatják az üzemeket is. Az önkormányzati szerep fejeződik ki a máig is érvényes törvény sarkalatos tételében: a község, a város, a megye fejlesztésének, a lakosság ellátásának minden fontos ügyében kizárólag á választók küldötteit tömörítő testület, azaz a tanács döntsön. Kétségtelen, hogy egyre több csatornán jut el a tanácsokhoz az állampolgárok véleménye, javaslata. Ezek többségét a tanácsülések döntései tükrözik. Törvény írja elő azt is, hogy a falvakban minden egyes tanács székhelyén gyűlést kell tartani a lakosság véleményének a megismerésére, hogy a szakemberek „első kézből” értesüljenek a gondokról. így kaphat a tanács sokoldalú képet a tervező munkához, így bontakozik 'ki a lakosság tenniakarása is. Az emberek jól tudják: nem teljesülhet minden kívánság máról holnapra, minden egyes forintnak előre megszabott helye van. De ha nyíltan és alaposan tájékoztatják őket, akkor egyetértés lesz a tanácsok és a választók között. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt hét évben 20 milliárd forint értékű társadalmi munkát vállaltak és teljesítettek országszerte a lakóhelyi és az üzemi kollektívák. H arminc esztendő alatt nagyot változott, fejlődött a tanácsok belső élete is. Ezt azoknak is el kell ismerniük, akik — olykor joggal — berzenkednek a még fellelhető bürokratikus magatartás, a nehézkes ügyintézés miatt. A városokban és a nagyobb falvakban ügyfélszolgálati irodák segítik az ügyfeleket felvilágosítással, az egyszerűbb ügyek azonnali elintézésével. Aztán — az ügyfelek ezt nemigen látják, de egyre inkább érzékelik —, mind több modern gép gyorsítja az adminisztrációt. Sok tanácsházán például a páter- noszter elvén működő szerkezet tárolja az iratokat, amely gombnyomásra előteremti a ki* vánt polcot. Mikrofilmek, elektromos író-, sokszorosítógépek, üzenetrögzítő készülékek könnyítik a napi munkát. A fejlődés nem áll meg: az államigazgatásba is betört a számítástechnika, „adatbank” gyűjti a lakossággal, az üzemekkel, a vállalatokkal kapcsolatos, az ügyek intézéséhez szükséges információkat. — Hogy gyorsabbá, zökkenőmentesebbé váljon ügyeink intézése ... P. S. A jövő évi tervről Bajbakov miniszterelnökhelyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, a költségvetésről Garbuzov pénzügyminiszter tartott ismertetést. Az 1981. évi terv és költségvetés szerdán kerül a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka elé. A KB ülésén beszédet mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. A Központi Bizottság főtitkára1 beszédében a szovjet gazdaság helyzetét elemezte, rámutatott a gazdaság egyes ágazatainak problémáira, bírálta a hibákat és intézkedéseket jelentett be egyes problémák megoldásának elősegítésére. Brezsnyev rámutatott, hogy a jövő évi terv több szempontból is nagy fontosságú. Egyrészt 1981 lesz az SZKP XXVI. kongresszusának éve, másrészt ez lesz az új ötéves terv első esztendeje. A kiinduló pont az új tervhez a befejezéséhez közeledő, X. ötéves terv — hangoztatta. — Az elmúlt évek igazolták a párt XXIV. és XXV. kongresz- szusán kidolgozott gazdasági stratégia helyességét — mondotta Leonyid Brezsnyev. — Jelentősen megnövekedett országunk gazdasági és védelmi potenciálja, nagy lépést tettünk az egész népgazdaság fejlesztésében, a nagy és fontos társadalmi feladatok megoldásában. A jelenlegi ötéves terv tehát méltó helyre kerül a kommunizmus útján magabiztosan haladó szovjet nép hőstetteinek történetében. Brezsnyev hangoztatta: a gazdasági munka központjába a párt o nép életszínvonalának emelését állította. A jelenlegi ötéves tervben ezekre a célokra 329 milliárd rubellel többet fordítottak, mint a megelőző tervidőszakban. Emelkedett a munkások, az alkalmazottak és a kolhozparasztok reáljövedelme. A társadalmi alapokból történt kifizetések 134 milliárddal nőttek, s ebből tovább fejlesztették az ingyenes oktatást, az egészségügyi ellátást, az üdülést, valamint a nyugdíjak kifizetésének az alkotmányban is rögzített bővítését. Lakásépítésre a tervelőirányzatnál is másfél milliárd rubellel többet fordítottak, körülbelül félmilliárd négyzetméternyi új lakóterületet építettek. Az ilyen eredmények alapja — mutatott rá Leonyid Brezsnyev — a gazdaság fejlődése, az ország termelőerőinek minden irányú és állandó növekedése volt. Az SZKP KB főtitkára megemlítette, hogy öt év alatt az ipari termelés értéke 717 milliárddal növekszik, a mezőgazdasági termelésé 50 milliárddal. A nemzeti jövedelem növekedése öt év alatt 397 milliárd rubel lesz. A népgazdaság fejlesztésére 635 mii. iiárd rubelt fordítottak, több, mint 1200 üzemet építettek fel, helyeztek működésbe. Nyugat- Szibériában például különösen kimagasló eredmények születtek: a nyersolajtermelés öt és fél év alatt több mint kétszeresére, a földgáztermelés 4,5 szeresére nőtt. A - mezőgazdaság eredményeiről szólva Brezsnyev elmondotta: első ízben sikerült' azt elérni, hogy a gabonatermelés éves átlagban meghaladja a 200 millió tonnát. Az SZKP KB főtitkára a Központi Bizottság nevében köszönetét fejezte ki mindazoknak a kiváló kollektíváknak és dolgozóknak amelyek, illetve akik az öt év során oly sokat tettek az ország felvirágzása érdekében. A Mecseki Szénbányák október 21-ig 34 670 tonnával több szenet adott a népgazdaságnak, mint amit éves tervfeladatai tartalmaznak: ennek ellenére ez a többletszén sem fedezi a ha_zai fogyasztói igényeket. A mecseki szénmedence ; fontossága ismét előtérbe került és ennek tudható be, hogy a kormányzati szervek, valamint a Nehézipari Minisztérium, az év hátralévő több mint két hónapjában további húszezer tonna többlettermelést vár a mecseki bányászoktól. Tegnap délután többek között erről beszélt Gátli István, a Mecseki Szénbányák vezérigazgató-helyettese azon a szocialista brigádvezetői tanácskozáson, amelyet Pécsett, a Puskin Művelődési Házban tartottak. A vezérigazgató-helyettes részletesen elemezte az idei esztendő eddigi eredményeit, külön kiemelve a nagyfogyasztókat. A Pécsi Hőerőmű részére a többletszállítás meghaladja a hatvannyolcezer tonnát, a MÁV esetében megközelítőleg kilencszázötven tonnás elmaradás tapasztalható. Ennél lényegesen több — nyolcezer tonna — a belkereskedelmi szállítási elmaradás annak ellenére, hogy brikettből ötezer-hétszáz tonnával adtak többet a tervezettnél a TÜZÉP-ek részére. De legalább ekkora gondot jelent, hogy a Dunaújvárosi Vasműbe a tervezettnél megközelítőleg kilencezer-kilencszáz tonna kokszszénkoncentrátummal szállítottak kevesebbet. Ez azért is lényeges, mert az utóbbi időben akadozik a vasmű kokszolóblokkjaiba érkező importszállítás. Ennek következtében a tartalékkészletek szinte teljesen elfogytak, mindössze néhány napi feldolgozásra elegendő kokszénkoncentrátum áll az üzem rendelkezésére. A Mecseki Szénbányák év elején megfogalmazott terveiben nyolcszázhúszezer tonna koncentrátum szállítása szerepelt. Az importgondok miatt viszont ez év végéig több mint nyolcszázhatvanezer tonna kokszolásra alkalmas szenet kell továbbítaniok a Dunai Vasműbe. Mindez azt jelenti, hogy — az év közben már megemelt mennyiségen kívül — további húszezer tonna többletszenet kell a Mecseknek biztosítani ahhoz, hogy a gondok enyhüljenek. Ennek a feladatnak a teljesítése igen nagy terheket ró az üzemekre, ami a szabadnapi termeléssel, továbbá a belkereskedelemnek és a vasútnak történő szállítások mérséklésével érhető el. Mindez azt jelenti, hogy a negyedik negyedévben csak úgy teljesíthető a már amúgy is feszített terv, ha azon fölül huszonhétezer tonna többletszén hagyja el az aknákat. Gálfi István, a vállalatvezetés nevében arra kérte a vállalatnál dolgozó szocialista brigádokat, hogy átérezve a népgazdaság iránti felelősséget, vállalják a többletmunkát! Annak megfelelő elismerésére a Magyar Szénbányászati Tröszt 8,8 millió forint többletbért biztosít a vállalat számára. A tájékoztatót követően több mint tizen kértek szót. Bischolf Antal Kossuth-bányai brigádvezető azzal kezdte hozzászólását, hogy az elhangzottak nem érték váratlanul. Halla Imre Zo- bák-bányai brigádvezető is vállalta társai nevében a többletmunkát, ami azt jelenti, hogy az üzemnek december végéig tízezer tonna többletszenet kell biztosítania. A pécsbányai Reinhardt Sándor is azt fejtegette, hogy bónyásztársaival együtt megértik és tudomásul veszik a népgazdaság kérését és ennek megfelelően vállalják a pluszmunkát. A továbbiakban többek között még szót kértek Szűcs Jenő — villamosüzem —, Batári Árpád — Bétabánya —, Egyed János — pécsi szénelőkészítő —, Nagy Sándor — Vasasbánya —, vala- mipt Pusztalalvi Gábor, a gépkocsiüzem vezetője. Valameny- nyien támogatásukról és a többletfeladatok elvégzéséről biztosították a vállalatot. S. GY. (Folytatás a 2. oldalon) Nagy forgalmat bonyolít le a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat pécsi telepe. A telep, ha választékban nem is — hiánycikk a pécsi mogyoró és dió de mennyiségben fedezni tudja az igényeket.
