Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-21 / 290. szám

1980. október 21., kedd Dunántúli napló 3 A képzés feltételei európai színvonalon Kutatómunka a termelés szolgálatában Egy különleges, hazánkban mégi ismeretlen állatszállítmány érkezését várják Kaposvárra. A lipcsei Humboldt Egyetem 13 törpesertést - 10 kocát és 3 ikant - küld a Mezőgazdasági Főiskola európai szinten is egyedülálló új modell-állattele. pére. A dolog előzményeként: a Kaposvári Megyei Kórház és a főiskola ai Somogy megyei Ta­nács anyagi támogatásával egy korszerűen felszerelt állat­műtőt épített, ahol kaposvári orvosok az emberi gyomorfe­kély műtéti eljárásainak tö­kéletesítésére kísérleteket és műtéteket végeznek majd a kifejlett korban is alig 30—40 kilóra meqnövő törpesertése­ken. Az állatorvosok ugyanis az utóbbi időben felfigyeltek rá, hogy az intenzív, ipari körül­mények között tartott hibridser­téseknél milyen gyakori a gyo­morfekély, aminek okát még nem tudják. Egyelőre csak fel- tételezések vannak, például az, hogy a sertések gyomorfekélyét az iparszerű tartási mód okozta különféle ártalmak, stresszha­tások is kiválthatják. Bármily furcsán hangzik, a sertés — emésztőrendszerének, érrend­szerének hasonlósága miatt — az ember egyik legtökéletesebb kísérleti modellállata. A kapos­vári orvosok örülnek az új lehe. tőségnek, amelyet a főiskola teremtett számukra. Az agrár­kutatási eredményeiről mór is­mert, sőt elismert főiskola pe­dig ezzel új területre lépett, be­kapcsolódott a humán kutatá­sokba. Kaposvár-Toponóron, ahol ma Európa egyik legmoder­nebb agrárfelsőoktatási bázisa áll, 20 évvel ezelőtt még — ahogy mondani szokták - ku­koricaleveleket zörgetett az őszi szél. Kezdetben Pécs is szóba került, mégis húsz évvel ezelőtt Tátompusztán, a Ka­posvári Állami Gazdasági ma­jorjában alakult meg a Felső­fokú Mezőgazdasági Techni­kum. öt oktatóval, hét meghí­vott előadóval, 54 hallgatóval a kastély nyolc szobájában rendezkedtek be, itt volt min­den: tantermek, könyvtár, diákotthon. Az első 10 évben 573 szaktechnikus kapott okle­velet. Főiskolává 1971 szeptem­berében avatták az intézményt. Ekkor indult meg az a nagy­arányú, 10 évre szóló beruhá­zási program, amelynek meg­valósulásáról számolhatott be ár. Guba Sándor főigazgató az idei tanévnyitón. A program keretében a nem egészen tíz év alatt oktatási­kutatási épületek egész sora épült fel a kijelölt telken és a főiskola részeként működő 343 hektáros kísérleti telepen. El­készült a központi tanügyi épü­let, a komfortos fiúkollégium, amelyben 140 hallgatót helyez­tek el. Felépült az ország ma legkorszerűbb előadóterem­együttese. A zsibongóból nyíló négy, egyenként 130 főt befo­gadó ultramodern előadóban ettől a tanévtől már tv-készü- lékek tucatjaival, dia- és moz­gófii m vetítő vei, írá svetítő k ke I és polarizátorokkal szemléltetik az oktatást. Működik itt kép­magnó is. A tv-monitorokban nemcsak ún. konzervműsorok, de élő adások is láthatók, ugyanis van saját tv-stúdiójuk. így, ha a technikai teremben a tanár mondjuk épp egy állatot boncol fel, azt a hallgatók az egyik előadóteremben, de ha kell, mind a négyben egyide­jűleg élőben láthatják a tu­catnyi televízió képernyőjén. Az előadótermek leginkább extra modern mozitermekhez hasonlítanak. A négyes számú előadóterem székei párnázot­tak — itt tarthatók meg a nem­zetközi tudományos konferen­ciák. Ezt a termet szinkron tol­mácsberendezéssel szerelték fel, a terem hátsó sorában kap­tak helyet a tolmácsfülkék. A világítása egészen egyedi. A fényerősség szabályozásával el­érték, hogy írás- vagy filmvetí­tések alatt is jegyzetelhessenek a hallgatók. Az előadótermek­ben folyó tv-adást az udvar másik részén álló kiscsoportos foglalkozókben is sugározhat­ják. Az oktatástechnikai szemlél­tetés komplex rendszer. A főis­kolán külön oktatástechnikai és módszertani csoport (ahogy ők mondják, OTMCS) működik nyolc fővel, akik fotósok, gra­fikusok, kameramanok. A cso­port vezetője Walter József vil­lamosmérnök, egyébként mate­matikatanár, aki számítástech­nikát ad elő a leendő állat- tenyésztési üzemmérnököknek. A csoport teendője gondoskod­ni az oktatástechnikai anyagok, fotók, grafikák, ún. műsorkon- zervek, élő műsorok stb. előké­szítéséről. A tanárnak óra köz­ben már csak egy-egy gombot kell megnyomnia, hogy műkö­désbe hozza az elektromos szemléltető eszközökét. Értenie kell minden tanárnak, beleért­ve a főigazgatót is, aki maga is tanít, a diavetítő, a mozgó­filmvetítő kezeléséhez és a tv- képek szelektálásához. Talán a huszonegyedik században ha­zánk minden iskolájában meg­valósul ez a csoda, ma azon­ban az országban egyedül a Kaposvári Állattenyésztési Fő­iskolán látható. A Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Miniszté­rium Kaposvárt afféle modell- iskolának tekinti. Huszonnyolc létesítmény épült fel a már említett idő­szakban. Felsorolni is sok vala­mennyit. Rövidesen megnyílik az ezer adagos konyha és ét­terem. Felépítették az igazga­tási és továbbképzési közpon­tot, a költségvetési üzemet, a 2000 négyzeméter alapterületű központi laboratóriumot, amely pillanatnyilag az ország leg­nagyobb állattenyésztési labo­ratóriuma. A központi laborhoz takarmányvizsgáló, anyagcse­re-élettani, tejvizsgáló, húsvizs­gáló és mikotoxikológiai szak­laboratóriumok tartoznak. Itt vizsgálják egyebek közt a nyu­gati exportra termelő új kapos­vári sonkakonzervgyár készít­ményeit, végzik a KA-HYB ser­tések laborvizsgálatait. Felépí­tettek emellett egy önálló hal­biológiai laboratóriumot, egy onyagcsere-vizsgáló istállót, létrehoztak egy szarvasmarha­tenyésztési kutatóállomást, amely egy modelltelepből és egy kísérleti vágóhídból áll. Ezen, a kiképzésében hatágú csillagra emlékeztető modell- telepen — a hallgatók egysze­rűen csak csillagistállónak ne­vezik - 100 kísérleti tehén, 50 borjú és 110 növendékmarha helyezhető el. Tavaly adták át a szarvasmarha-, sertés- és ba­romfivágásra egyaránt alkat, más kísérleti vágóhidat, ahol részben a saját kísérleti álla­taikat vágják le, részben a Ka­posvári Húskombinátnak végez­nek kísérleti vágásokot. Ide hozzák levágni az ország csak­nem valamennyi ivadékvizsgáló állomásáról a kísérleti állato­kat, s ezek húsát a főiskola la­boratóriumában vizsgálják meg. A telepen egy egész sor kí­sérleti istállót építettek fel, így a ketreces broilernevelőt, puly­kát és gyöngyösök kísérleti ne­velőházát, kísérleti juhistállót és nyúlistállót, ketreces gai- lambistállót és prémesállat-is- tállót, ketreces tojóházat okta­tás és tesztvizsgálatok céljára. Itt jegyezzük meg, hogy a főis­kola a nemzetközi kisállat­tenyésztési tesztvizsgálatok módszerének kidolgozásáért OMÉK-díjat kapott. Évek óta itt végzik el — országosain - a baromfi tesztvizsgálatokat. Ezek a tesztek európai rangot vívtak ki Kaposvárnak. S hogy a felsorolás teljes le­gyen, meg kell említenünk a szépen kiépített lovasiskolát, a lovaspályát a lovardaépülettel, ahol nemcsak a hallgatók, de a kívülállók is megtanulhatják a lovaglást, s gyakorolhatják ezt o szép sportot. Gépjavító műhely, raktár, géptani gyakor­lóműhelyek, lakások, szociális épületek egész sora jelzi az el­múlt tíz év fejlődését. Ma már csak a terepet ren­dezik, parkosítanak. A mű el­készült, bár dr. Guba Sándor főigazgató búcsúzáskor még megjegyzi: „Egy nagy tornate­rem és egy aula kellene még, amiben mindnyájan elférünk." Ez egyelőre óhaj. De a Kapos­vári Mezőgazdasági Főiskola nem, az ai hely, ahol óhajok előb-utóbb ne realizálódnának. Ez a fiatal, alig 20 évre visz- szatekintő intézmény máris nagy betűkkel írta be nevét a hazai agrároktatás történetébe. Nemcsak jól képzett gyakorlati szakembereket bocsát ki, de állattenyésztési rendszerei ré­vén szoros kapcsolatot tort fenn az ország több mint 500 termelőüzemével. Szellemi ki­sugárzása pedig ennél is tá- gabb. Genetikai és egyéb ku­tatási eredményeikkel messze túllépték az országhatárokat. Bekapcsolódtak az agrárkula- tások nemzetközi áramkörébe. — Rné — A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola új oktatási központjában korszerű audiovizuális rendszer segiti -az oktatást Ürdossxie (7.) Hz áj ármechanizmus működés közben Az 1980. évi árrendezés az árpolitika lényeges, minőségi változásait juttatja kifejezésre. Érthető módon változik az ár­politika, az árrendszer töme­gekre gyakorolt hatása is. A dolgozókat, mint munkaválla­lókat a vállalati jövedelmek ha­tározott differenciálása közvet­lenül érinti. (Igen sok helyen jelentősen csökken az új ter­melői árral átmenetileg elér­hető nyereség.) A lakosságra, mint fogyasztókra pedig az ár- mechanizmus két új eleme hat leginkább: a szabadáras cik­kek körének bővülése, illetve ez, hogy a hatósági árak sem lesznek egyszer s mindenkorra rögzítettek, hanem általában követik majd a termelői árak változását. Az árrendszer ru­galmasabbá, az ármozgások folyamatossá, a gazdaságban történő változásokat követve gyakoribbakká válnak. Az ismeretek gyarapítása A lakosságot érintő áreme­léseket nem egyidejűleg je­lentik be és hajtják végre, ha­nem folyamatosan és döntően vállalati kezdeményezésre ér­vényesítik. Következésképpen a felvilágosító munka sem le­het alkalmi jellegű, kampány- szerű, vagyis nem az egyes áremelések és a konkrét intéz­kedések magyarázata, elfog- tatása, hanem a lakosság ár­politikai ismereteinek gyara­pítása a feladat. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az árintézkedések je­lentős jövedelemelvonó, -újra­elosztó hatását. A cserearány­romlásból, a kiéleződött világ­piaci versenyből származó vesz­teségek további jelentős há­nyadának áthárítása a válla­latokra érthető tiltakozásba, el­lenállásba ütközik, s ennek hul­lámai nem csillapodnak le gyor­san. A gazdasági vezetők szá­mottevő részét egy ideig még inkább foglalkoztatják a rövid távon ható „ársérelmelc", mint a hosszabb távon eredményt hozó megoldások. A megcsappant nyereség esetenként még a versenyképes üzemekben sem teszi lehetővé a bővített újratermelést, a fej­lesztési alapok, a személyi jö­vedelmek szükséges mérvű nö­vekedését. Az indulásnál a vál­lalatok közötti különbségek nö­vekedésének lehetősége erősen korlátozott. Ám az új mérce, a nemzetközi szinthez való viszo­nyítás folyamatos érvényesülése azoknak a gazdasági egysé­geknek kedvez, amelyek legin­kább megközelítik, utolérik és követik a külföldi versenytársa­kat műszaki színvonalban, költ­ségekben, beszerzési és eladá­si árakban. Vagyis az árrend­szer működés közben fejti ki hatását, s a hatékonyságtól függően növeli a vállalatok kö­zött meglévő különbségeket a jövedelmezőségben, a fejlesz­tési és a részesedési alapok arányaiban. Az új módszer bevezetéséhez olykor illúziók fűződnek. Amit feltételezünk, vagy szeretnénk elérni, azt némelykor valós ha­tásoknak, létező tulajdonsá­goknak tekintjük. Pedig jól tud­juk: az élet meghaladja az el­képzeléseket és nem igazolhat­ja mindenben a feltételezése­ket. A valóság sokszínű, a kö­rülmények mindig konkrétak, s előre nem látható helyzeteket teremtenek. Ezért nincs ideális, minden helyzetben előnyös megoldás. Az új módszer lehet bármilyen következetesen fel­épített és érvényesített, a gya­korlat kompromisszumokat kö­vetel. Mit hoz a jövő? Az 197£­1980- as árnövekedés egyszeri rendkívüli intézkedéssorozat kö­vetkezménye. Ilyen mértékű emelkedés a tervek szerint a jövőben nem ismétlődik meg, s 1981- től visszatérünk az ármoz­gások régebbi pályájára, ahol az évi 5 százalékos növekedés a csúcs. Ez a maximum azon­ban nem tartható mindenáron, csupán lehetőség, amelyet a munka, a hatékonyság ugyan­csak tervszerű javulása ala­pozhat meg. Az áralakulást, s vele együtt az évi átlagos ár­emelkedés ütemét végered­ményben a termékek, a szol­gáltatások gazdaságossága, versenyképessége szabályozza. Ha a hazai munka hatékony­sága nem javul kellő mérték­ben, s ez egyebek közt a kül­kereskedelmi cserearányok , romlásában is kifejeződik, ak­kor a népgazdaságra nehezedő nyomás óhatatlanul felerősödik, az áremelkedés üteme pedig szándékaink ellenére felgyor­sulhat. Az ármechanizmus tartalmaz bizonyos garanciákat a válla­latok, a szövetkezetek automa­tikus költségáthárító, áremelő törekvéseivel szemben. De az árrendszer nem csodaszer, sze­repét nem szabad eltúlozni. Hatása döntően függ a gaz­daságirányítási rendszer egé­szének működésétől, a gazdál­kodás feltételeitől, a vállalati magatartást, kezdeményező- és kockázatvállaló készséget ala­kító gazdasági környezettől. Végezetül hangsúlyozni szük­séges, hogy az árrendszer csak a vállalati és a személyi jöve­delemszabályozással szoros összhangban fejtheti ki ösztön­ző hatását. Ahogyan az ár az igényes nemzetközi mércéhez, úgy az elosztás - a jövedelem­szabályozás, a bérezés — a vég­zett munka teljesítményéhez, minőségéhez, korszerűségé­hez, hatékonyságához igazod­va lehet ösztönző és igazságos. Minél hatásosabb az anyagi ösztönzés, minél határozottabb a kollektívák és a dolgozók kö­zötti jövedélmi—kereseti különb­ség, annál korszerűbb és jobb minőségű áru és szolgáltatás, annál hatékonyabb munka se­gíti a piaci, a gazdasági egyensúly javítását, a társadal­mi szükségletek mind teljesebb kielégítését. Vizsga a gyakorlatban Az anyagi ösztönzés fejlesz­tése tehát közvetlenül segíti az árpolitikai célok elérését, az árpolitika pedig — az ésszerű, orientáló árarányok révén, o keresetek, a jövedelmek ked­vező elköltési lehetőségével — visszahat az anyagi ösztönzés­re. Végeredményben az egyen- lősdi elleni harc és az árrend­szer fejlesztése összetartozó feladatok, közös célt szolgál­nak. Segítik a munka hatékony­ságának fokozását, az egyen­súly, az áruellátás javítását, hozzájárulnak az életszínvonal elért szintjének megszilárdítá­sához, a fejlődés megalapozá­sához. Az 1980 januárjában beveze­tett ármechanizmus most a gya­korlatban, a napi munkában vizsgázik. Nem várhatjuk, hogy egy csapásra kizár minden pa­zarlást, elejét veszi az áreme­lési törekvéseknek és automa­tikusan hatékony gazdálkodás­ra, megalapozott döntésekre, ésszerűbb fogyasztásra késztet. A pozitív hatások érvényesülése attól is függ, hogy mennyire is­merik, vállalják a gazdasági élet szereplői a szigorúbb kö­vetelményeket közvetítő árpo­litikát, illetve segítik megvaló­sulását. Kovács József Főiskolai oklatási­kutatási kázis Kaposváron A tudományos oktatási bázison csillagrendszerű istállóban nevetik a marhákat Fotó: Kopjár Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents