Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-03 / 272. szám

a Dunántúlt napló 1980. október 3., péntek Végső búcsú Csendes Lajostól Csütörtökön a Farkasréti te­metőben munkatársai, elvtár­sai, barátai, hozzátartozói, a párt-, állami, a társadalmi élet vezető személyiségei mély részvéttel kísérték utolsó útjá­ra dr. Csendes Lajost, az MSZMP KB tudományos, köz­oktatási és kulturális osztályá­nak 50 esztendős korában el­hunyt helyettes vezetőjét. A ravatalnál Kornidesz Mi­hály, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályve­zetője az MSZMP KB, az ap­parátus pártbizottsága, a munkatársak, a barátok nevé­ben emlékezett az elhunyt gazdag életútjára. — Csendes Lajos annak a forradalmi nemzedéknek a sodrásában nőtt fel, amely a felszabadulás után nagy len­dülettel, áldozatkészséggel vál­lalta magára az országépítés, az új társadalomért vívott küzdelem felelősségét — mon­dotta, majd így folytatta: - Nagyon sokat tett közös ügyünkért, szocialista rendsze­rünkért; olyan elveket hirde­tett, amelyek közösségivé, em­beribbé, szebbé formálták a jelent. mindannyiunk életét. Munkájában, emberi, közéleti magatartásában kifejezésre ju­tott annak a nemzedéknek a sorsa és minden értéke, amely a „fényes szellők" évei óta együtt formálódott a párttal, a szocialista Magyarországgal, Ez a történelmi lendület fel­adatokat, küldetést, szép koc­kázatvállalást kínált 'volna számára még évtizedekig. — A felszabadulás után a NÉKOSZ mozgalomban talált közösségre, és elvégezvén a pedagógiai főiskolát, azonnal a párt apparátusába került. Minden feladatát megbízható­an és kitartóan teljesítette. A párt felhívására önként jelent­kezett falusi munkára: a mo­hácsi járásban a pártbizottság titkáraként nagy ügyszeretettel foglalkozott gazdasági kérdé­sekkel is. Az ellenforradalom leverése után, a konszolidáció éveiben a Baranya megyei Pártbizottságon tevékenyke­dett, majd éppen egy évtizede került Budapestre, ahol a Központi Bizottság apparátu­sában helyettes osztályvezető­ként előbb az agitáció és propaganda, majd a művelő­déspolitika munkásaként dol­gozott felelős beosztásban — hangsúlyozta Kornidesz Mihály. Rajnai József, a Baranya megyei Pártbizottság titkára a megye kommunistái, dolgozói nevében vett végső búcsút Csendes Lajostól, aki — mint mondotta — két évtizedes ba­ranyai tevékenysége során kü­lönösen sokat tett a kultúra, a marxista-leninista elmélet ter­jesztésében, s a pártmunka más területein is. Ezután a koporsót a sírhely­re kísérte a gyászmenet. Ko­szorúnak a megemlékezés vi­rágainak sokasága borította el a nyughelyét — az Internacio- nálé hangjaival ért véget a gyászszertartás. Csaknem egy évtizede, hogy elkerült Baranyából - mégis emlékezünk rá. Nemcsak a Magyar Szocialista Munkás­párt Baranya megyei Bizottsá­gának apparátusa, régi munka­társai, nagyon sokan mások is. A pártmunkában nehéz lát­ványos és időtálló, különösen nehéz egy személyhez kötődő művet alkotni, a mi hivatá­sunkban csak szerényen és hangyaszorgalommal lehet építeni! Dr. Csendes Lajos, a Központi Bizottság osztályveze­tő-helyettese két évtizeden ke­resztül féltucatnyi pártmegbí­zatást teljesített Baranyában, most a végső számvetésnél is azt mondhatjuk: Ő megfelelt a kommunisták akadályokkal teli, nehéz, rögös útjah járó ember követelményeinek. Bizonyára sokak emlékezeté­ben kisdiákos megjelenéséhez idegen, sokszor érthetetlen ke­ménysége hagyott maradandó nyomot. Talán apjától örököl­te, aki mezőgazdasági bér­munkával kereste meg család­ja számára a megélhetést, s akiben volt annyi előrelátás, hogy a szűkös körülmények el­lenére is gimnáziumba adja tehetséges fiát. A felszabadu­lás után ugyan földhöz jutot­tak ők is, az öt hold azon­ban akkoriban is éppen csak a mindennapi megélhetést biz­tosította. A gimnáziumban kiválóan tanuló fiatalember a pedagó­gusi pályát választotta, a pé­csi főiskolán már az első ke­mény tanulásban töltött na­pok után is volt ereje az ifjú­sági mozgalom szervezésére. Nem volt hát véletlen, hogy a friss diplomával azonnal a Ba­ranya megyei Pártbizottság munkatársaként kezdett dol­gozni, s az sem, hogy 1954- ben, amikor a párt a kisebb városokban, községekben erő­síteni kívánta a párt szerepét, az akkor alig 24 éves fiatal­ember Mohácsra ment, ahol a járási pártbizottság titkára­ként az állami gazdaságok­kal, az agitációs és propa­gandamunkával foglalkozott. Az 1956-os események Bu­dapesten a pártfőiskolán ta­lálták, ahol nem tétovázott fegyvert ragadni, amikor a párttól ezt a megbízatást kap­ta. Az októberi események előtt szenvedélyes, éjszakába nyúló viták zajlottak a bara­nyai hallgatók között. Sokuk­ban kétségek ébredtek az egy­re nyilvánvalóbb hibák láttán. Amikor azonban október vé­gén ellenforradalmárok fog­ságába kerültek, amikor min­den percben agyonlőhették volna őket, Csendes Lajos nem könyörgött életéért, a fogvatartók előtt minden pil­lanatban kinyilvánította, hogy kommunista, pedig nagyon sok vesztenivalója volt: négy­esztendős gyermeke, fiatal fe­lesége várta a dél-bardnyai kisvárosban, Mohácson. Ugyancsak keménységéről tett tanúságot, amikor levele­ző hallgatóként a jogtudomá­nyi egyetemen diplomát szer­zett, pedig közben újból visz- szakerülve a Baranya megyei Pártbizottságra, egyre nehe­zebb feladatokat kapott. Elő­ször 1957-ben az agitációs és propaganda osztályra került munkatársként, egyben a Du­nántúli Napló politikai irányí­tója is volt, majd 1960-ban osztályvezető, 1964-ben pedig a pártbizottság ideológiai tit­kára lett. Sokak emlékezetében ke­mény volt dr. Csendes Lajos, talán vannak, akik nyersen keménynek hitték. Aligha hihe­tő, hogy bárki lenne is, aki ne érezte volna: mindenkor igaz­ságos volt, napokig, hetekig tépelődött a jelentősebb dön­tései előtt. Gondolkodó, kor­rekt, szókimondó ember volt — és nagyon szerény. Csendes Lajos képes volt legrejtettebb gondokat, problémákat is fel­fedezni, nem elégedett meg azonban ennyivel, a megol­dás módjait is kutatta, az ese­tek többségében meq is ta­lálta. Dr. Csendes Lajos két évti­zedig dolgozott Baranyában, néhány évig Mohácson is. Ter­mészetesen képes volt szűkebb pátriájának egészében is gon­dolkodni, sosem ragadt meg azonban a megyei szemlélet­nél, egész hazánk ügye az övé is volt. Barátunktól, elvtársunktól bú­csúzunk. A hosszú betegség alatt bizonyára felmerült ben­ne: megtett-e mindent, szelle­méhez, terveihez képest rövid élete alatt elvégezte-e mun­káját? Mi Baranyában úgy érezzük, igen! A mi hivatá­sunkban nehéz látványos, egy névhez kötődő dolgot vég­hezvinni, mégis azt mondjuk most: Baranya szellemi életé­ben nem maradtak nyom nél­kül törekvései. A rohanó élet­ben lehetséges, hogy halvá­nyul emlékezetünk, talán majd ködbe vész a diákos külső, de bizton állíthatjuk: a munka nem maradt nyomtalanul, em­berségét nem felejtjük. Kommentar Labour-kongresszus, ellenzékben Úgy tűnik, Angliában hosz- szú ideig fogják emlegetni a Brit Munkáspárt idei kongresszusát. A, tanácsko­záson ugyanis nem keve­sebb történt, mint hogy a 7,2 milliós tagság nevében a küldöttek többsége állást foglalt a szigetország Közös Piacból való kilépése, vala­mint a párt 80 éves vezér­választási rendszerének meg­változtatása mellett. Megfi­gyelők ezt olyan baloldali áttörésként értékelik, amely már tavaly május óta érle­lődött, miután a James Cal­laghan vezette munkáspárt vereséget szenvedett a vá­lasztásokon. A ma véget érő kongresszus fő feladata az volt, hogy meghatározza a párt programját a következő választásokra, új gazdasági stratégiát dolgozzon ki és megerősítse az egységet a labouristák körében. Ami az első célkitűzést, a választási program meghatá­rozását illeti, a Blackpool- ban tartott kongresszus két­ségkívül meglepetéssel szol­gált. A küldöttek kétharma­da szavazott a közös piaci tagság ellen: Anglia kilé­pésének követelése ezzel hi­vatalos pártprogram lett. Pe­ter Shore, a párt egyik ve­zérjelöltje emlékeztetett ar­ra, hogy a konzervatív Ed­ward Heath kormánya 1971- ben a nép és a parlament megkérdezése nélkül vitte be Angliát a Közös Piacba. A munkáspárt új gazda­sági stratégiájának megte­remtése lényegében a „szá­zad legrosszabb kormánya elleni harc” jegyében zaj­lott a kongresszuson. A konzervatív Thatcher-kabinet politikájával — a munkáspár­ti küldöttek véleménye sze­rint — az utóbbi 50 év leg­mélyebb gazdasági válságá­ba taszította Angliát. A megfigyelők egyetérte­nek abban, hogy a Brit Munkáspárt kongresszusát húsz év óta a legélesebb belső összecsapás jellemez­te. Vitriolos szócsaták, dü­hödt vádaskodások hangzot­tak el a tanácskozáson. A harmadik cél, a párt egysé­gének elérése tehát nem si­került, az egyetlen figye­lemre méltó fejlemény a baloldal előretörése volt. Hogy ez mennyire bizonyul tartósnak, nem tudni. Kocsi Margit 4 STOCKHOLM: Tizenegy autót, közöttük egy rendőrségi, járőrkocsit taposott az úttest­be 15 tonnás lopott földmun­kagépével egy stockholmi ti­zenéves ifjú, aki az eddigi hí­rek szerint alaposan bekábí- tószerezve ült az óriási, sárga színű bulldózer volánja mögé. A járőrkocsiban ülő rendőr csak hajszállal kerülte el, hogy a jármű kétméteres kerekei halálra gázolják. Súlyos zúzó- dásokkal szállították kórházba. 4- ÚJ-DELHI: A monszun kö­vetkeztében kiáradt folyók Ut­tar Pradesh indiai államban összesen 1600 ember halálát okozták. Az állam lakosságá­ból közel 29 millió embert érintett valamilyen formában az árvíz, amely elpusztította a termést és a lakóházakat. Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a KB titkára csütörtökön fo­gadta az Egyesült Államok Kommunista Pártjának küldöttségét---------------------------------------¥----------------------------------------­♦ JOHANNESBURG: Lesza­kadt az aranybányászokat szál- .lító lift a Johannesburgtól 25 kilométerre fekvő Balmoral aranybányában. A reggeli mű­szakra tartó 14 fekete bá­nyász a liftet tartó kábel el- pattanása után a 700 méter mély aknába zuhant és ször­nyethalt. Két órával ezután egy másik aranybányában is szerencsétlenség történt: om­lás következtében négy fekete és egy fehér bányász halt meg. 4- BECS: Bruno Kreisky oszt­rák szövetségi kancellár csü­törtökön négynapos hivatalos látogatásra Jordániába uta­zott. Vendéglátójával, Husszein királlyal folytatandó megbe­szélésein elsősorban a közel­és közép-keleti fejleményekről kíván eszmecserét folytatni, de mint Bécsben rámutattak, nagy figyelmet szentelnek a két or­szág gazdasági kapcsolatai bövitésének is. Erre utal egye­bek között, hogy az osztrák kormányfőt több vezető üzlet­ember is elkísérte a látogatás­ra. 4- MOSZKVA: Új, Kraz-260 elnevezésű, nagy teljesítményű terepjáró teherautó mintapél­dánya készült el a Szovjetunió­ban. A nagy teljesítményű és elődeinél gazdaságosabb fo­gyasztású motorral ellátott Kraz 30 tonna teher elvonta- tására is képes. 4- BEJRÚT: Három rakéta robbant szerdán röviddel éjfél előtt Irak bejrúti nagykövetség gén. Egy követségi szóvivő szerint súlyos anyagi károk ke­letkeztek, de személyi sérülés nem történt. Néhány órával később egy eddig ismeretlen nevű szervezet vállalta magá­ra az akciót, követelve „az iszlám harcosok szabadon en­gedését Irakban, és az iráni iszlám forradalom elleni ag­ressziók beszüntetését". 4- KAIRÓ: Elhalasztották az „Egyiptomi Kommunista Párt" illegális szervezésével vádolt harminc személy ügyének tár­gyalását. Az egyiptomi legfel­ső állambiztonsógi bíróság a védelem kérésére szerdán dön­tött a per elnapolásáról; az új tárgyalási nap január 3. 4- VARSÓ: Az Edward de­reket kezelő hattagú orvoscso­port szerda esti kórházi közle­ménye szerint a gondos keze­lés eredményeként a beteg ál­lapota fokozatosan javul, s ez lehetővé teszi a kardiológiai rehabilitáció megkezdését. Ed­ward derek szeptember 5-én került kórházba, miután zava­rok mutatkoztak szívműködé­sében. 4- DELHI: Napenergiával működő hűtőberendezést ké­szítettek a delhi műszaki egye­tem tudósai. A berendezés fa­gyasztótere mínusz 15 Celsius fok hőmérsékletet képes fenn­tartani. Indiában egyre széle­sebb körben hasznosítják a napenergiát. Ilyen berendezés szárítja a gabonát, készíti a tejport és tisztítja a vizet. p4 PÁRIZS: Átszervezik a francia kormányt. Az intézke­dés — fél évvel az elnökvá­lasztások előtt — azért vált szükségessé, mert beválasztot­ták a szenátusba Yvon Bourges hadügyminisztert és Robert Galley együttműködési minisz­tert, akik így kiválnak a kor­mányból. Raymond Barre kor­mányfő keringő hirek szerint még más „meglepetésekre" is készül a kormánylistát illetően. 4- TUNISZ: Tuniszba érkezett szerdán este a Biztonsági Ta­nács küldöttsége, hogy a tu­néziai kormánytól és az Arab Ligától tájékozódjék a meg­szállt arab területeken folyta­tott izraeli településpolitika problémájáról. A küldöttség előzőleg Ammanban, Damasz- kuszban és Kairóban járt, s Robotban fejezi be körútját, ahol II. Hasszán marokkói ki­rály, a Jeruzsálem-bizottság el­nöke fogadja. 4- TOKIÓ: Kambodzsai ta­pasztalatairól számolt be Ivai Kosiró a Japán-Kambodzsai Kereskedelmi Társaság elnöke a TASZSZ munkatársának adott interjújában. A mintegy 20 kereskedelmi és hajózási céget egyesítő társaság veze­tője az idén már másodszor járt Phnom Penhben. Vasárnap tartják a nyugatnémet parlamenti választásokat Az éles kampányküzdelmet jelzi, hogy Münchenben a plakátok szinte ki­zárólag az ellenzéki uniópártok kancellárjelöltjét, Franz Josef Strausst népszerűsítik. 4 TEHERÁN: Az iráni par­lament csütörtöki ülésén ha­tározat született a túszok ügyét kivizsgáló bizottság felhatal­mazásairól. Eszerint a bizott­ság nem tárgyalhat sem az amerikai hatóságokkal, sem közvetítőkkel. Feladata tehát abban áll majd, hogy a par­lament megbízása alapján összeállítsa a túszok ügyének elbírálását elősegítő doku­mentumokat. Ülést tartott a KISZ Központ! Bizottsága Csütörtökön ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, amelyen Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára tájékoz­tatást adott időszerű nemzet­közi, belpolitikai és ifjúságpo­litikai kérdésekről. Részletesen szólt az Intéző Bizottságnak a VI. ötéves tervről és a hosszú távú lakásellátási elképzelé­sekről kialakított véleményé­ről, javaslatairól. A KISZ-szel kapcsolatban ki­emelten foglalkozott a nyári építő- és vezetőképző táborok munkájával, a fiataloknak az árvízvédelemben "és az azt kö­vető helyreállításban, valamint az őszi mezőgazdasági beta­karításban végzett munkájá­val. A testület ezután személyi kérdésekben döntött. Deák Gábort, akit az MSZMP XIII. kerületi bizottsága első titká­rául választott, érdemeinek el­ismerése mellett felmentette a KISZ KB titkári tisztségéből. Ezt követően Nyitrai Istvánt megválasztotta a KISZ KB tit­kárává, az Intéző Bizottság és a titkárság tagjává. Nyitrai István 1950-ben szü­letett, a debreceni Agrártudo­mányi Egyetem mezőgazdasági gépész szakán üzemmérnök­ként végzett. 1973-ban meg­választották a KISZ Mezőtúr városi Bizottságának titkárává. 1976-ban az ifjúsági szövetség IX. kongresszusán a KISZ KB tagja, egy évvel később a KISZ Szolnok megyei Bizottsá­gának első titkára lett. LAPZÁRTA Trautmann Rezső, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúlátogatáson fo­gadta Árun Kanti Dast, az Indiai Köztársaság rendkivüli és meghatalmazott nagyköve­tét, aki végleg elutazott Bu­dapestről. * Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Ahmed Sekou Tourét, a Guineái Népi és Forradalmi Köztársaság elnökét országa nemzeti ünnepe,, a független­ség kikiáltásának 22. évfordu­lója alkalmából. * Moszkvai idő szerint csütör­tökön hajnali 4 óra 12 perc­kor földrengés volt a burját ASZSZK területén. A rengés epicentruma 50 kilométerre esett a köztársaság fővárosá­tól, Ulan-Udetól, ahol a föld­mozgás erőssége elérte a Richter-skála szerinti ötös fo­kozatot. Áldozatokat a földren­gés nem követelt. * Ismeretlen okból leszaladt a kifutópályáról és a homokba fúródott az Egyptair Légitársa­ság egy Boeing 737 típusú re­pülőgépe, közvetlenül a kairói repülőtéren történt leszállása után. A gép személyzetének tagjai és 85 utasa közül senki sem sérült meg. * Csütörtökön reggel két férfi behatolt az enzersdorfi (Alsó- Ausztria) takarékpénztárba, pisztolyt szegezett a pénztáros­ra és 200 000 schilling átadá­sára kényszeritette. A tettesek egy mopeden elmenekültek. A nyomozás eddig nem járt eredménnyel. * Jean-Philippe Lecat francia kulturális és tájékoztatási mi­niszter és Pozsgay Imre műve­lődési miniszter csütörtökön Párizsban közös sajtóértekezle­ten számolt be a két ország közötti kulturális együttműkö­dési tervekről és a Párizsban folytatott francia—magyar tár­gyalásokról.

Next

/
Thumbnails
Contents