Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-17 / 286. szám

1980. október 17., péntek Dunántúli napló 5 Új forma: a szerződéses éttermek Őrzik a magyar kultúrát Székely táncosok sikere Pécsett A vendéglátás jövője Rövid időn belül két székely- földi néptáncegyüttest köszönt­hettünk Baranyában. A sepsi­szentgyörgyi diákcsoport után kedden a Csíkszeredái városi művelődési ház „Ballada" Folklóregyüttese mutatta be műsorát két előadásban a pé­csi József Attila Művelődési Házban. Az együttes a kapos­vári Mezőgazdasági Főiskola vendégeként tartózkodik Ma­gyarországon, és Budapesten kívül nyolc dunántúli városban lép színpadra. Tagjai munká­sok, tisztviselők és diákok. Számos romániai folklórverse­nyen arattak sikert, vendégsze­repeitek Görögországban is. Hogyan javíthatunk a ven­déglátás minőségén? Milyen lesz ennek a belkereskedelmi ágnak a jövője? Mindezekről a kérdésekről tartott tegnap dél­után tájékoztatót Pécsett dr. Cellái Imre, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. Az eseménynek, melynek szer­vezője a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szer­vezetének kereskedelmi munka- bizottsága és az SZVT idegen- forgalmi és kereskedelmi szak­osztálya volt, a Széchenyi Klub adott otthont. Az elkövetkezendő öt évben nem az üzlethálózat alapterü­letét kell növelni; a sikeres, mindenki megelégedését kiváltó vendéglátás nem ettől függ. Sokkal inkább az igényességtől, az emberi rátermettségtől — és döntő mértékben az üzletveze­tők megnövekedett önállóságá­tól. S a tegnapi tájékoztatónak ez az egyik leqfontosobb, legiz­galmasabb témája. Az éttermek vezetőinek önállósága, jogköre 1981-től a korábbiakhoz képest jóval nagyobb lesz, s ezt segíti egy új forma bevezetése, az úgynevezett szerződéses ven­déglátó üzleté. Itt a vezetők és alkalmazottak anyagilag erősen érdekeltek lesznek, s így a jö­vőben a vendéglátás három kulcsfogalma, a jó minőség, a szolgáltatási színvonal javítása és a differenciáltság remélhe- tőleq nem csupán papíron lé­tezik majd, hanem a valóság­ban is. Mi a szerződéses üzlet lénye­ge? Vezetője az állam eszközeit — helyiséget, állóeszközöket — használja, de saját kockázatá­ra gazdálkodik. Az üzletvezető — vagy akár több személy is — szerződést köt az állami válla­lattal, s az itt kikötött forgalma beleszámít majd a vállalat for­galmába, Az árut onnan szerzi be, ahonnan tudja, csupán a tőkehús és a sör esetében lesz némi megkötés. Az a lényeg, hogy • az országban jneglevő árualapok ott jelenjenek meg, ahol valóban szükség van rá­juk. Árkalkulációnál ugyanazok érvényesek a szerződéses üzle­tekre, mint a magánkézben le­vőkre, ez alól csupán a hús a kivétel. A kalkuláció alapja pe­dig a tényleges beszerzési ár lesz. A nyereség és a jövede­lem a forgalomtól függ, így minden szerződést kötő félnek érdeke lesz, hogy olyat és olyan áron nyújtson vendégeinek, ami növeli forgalmát. E forma - a hagyományosak mellett — változatosságot, fel­lendülést ígér a vendéglátás­ban. Ennek a legfőbb biztosíté­ka, hogy most nem az álla-m kockáztat, hanem a szerződő üzletvezető. S ki szeret a saját kárára dolgozni? A jövő év elején kísérletképpen Budapest és Szolnok néhány éttermében már bevezetik ezt a rendszert. Ami bennünket közelebbről érint: Baranyában 1981 első fél­évében négy-öt vendéglátó egy­ség lép be ebbe a kategóriába. Dücső Cs. Ülésezett a komiéi Városi Tanács végrehajté bizottsága Meghonosodott a gépipar Komlón Új festőműhelyt üzemeltetnek két hónap múlva a MOM kom­lói gyárában. A négy dolgozó­nak munkát adó berendezése­ket már beállították, szerelik a villamos szerelvényeket és o belső nagytakarítás, festés-má­zolás után indítják a korszerű műhelyrészben a termelést. A Komló városi Tanács végrehajtó bizottságának tagjai tegnap megtekintették az új műhelyt és megismerkedtek az üzem csar­nokaival, munkahelyeivel, va­lamint .kilencéves fejlődésével, mert a testület tegnapi ülését a MOM komlói gyárának klub- helyiségében tartotta. Kilenc évvel ezelőtt a komlói Városi Tanács és a városi párt­bizottság kezdeményezte a MOM letelepedését Komlón. A tuda­tos, tervszerű ipartelepítés eredményeképpen kedvezően fejlődött a város addig egyol­dalú iparszerkezete. Jelentős fordulat következett be a gyár életében 1976 után: a személyi és műszaki feltéte­lek lehetővé tették a termék- szerkezet korszerűsítését, na­gyobb kvalifikáltságot igénylő gyártmányok bevezetését. (A gyárban négyszázharminchatan dolgoznak, 88 százalékuk a ter­melésben. A dolgozói létszám harminc százaléka szakmunkás. A jól felszerelt tanműhelyben évente harminc tanulót képez­nek, a szakmunkástanulók fele a gyáregységben vállal mun­kát.) A légfékkel ellátott közúti járművekhez automatikus fék. karokat és tőkés exportra mechanikus fékkarokat gyárta­nak. Ez maga után vonta az önálló segédüzemek létesítését, a tavaly átadott 960 négyzet- méteres csarnok pedig lehetővé tette, hogy zártabbá váljon a termelési ciklus, lerövidítsék a felesleges anyagmozgatási uta­kat. Az elmúlt években egy sor új technológiát vezettek be, idén. megkezdték oz alumínium- öntést, Ez évre száznegyvenkilenc­millió forintos termelési értéket terveztek, de augusztusban a tervet 16 százalékkal növelték. A gyár technikai felszereitsége és az összeforrott fiatal mun­kásgárda a biztosíték arra, hogy év végéig teljesítik vállalásukat. G. M. Nyertes a fogyasztó Festékbemutató a vásárcsarnokban A vásárcsarnok belső falá­nak egy kis darabját tegnap szép narancssárga színűre fes­tették. Itt tartotta ugyanis a BUDALAKK Festék- és Mű­gyantagyár az új szintetikus homlokzatfestékének a bemu­tatóját. Nyugaton már 25-30 év óta ismeretesek a műanyag alapú belső- és külső falfestékek. Magyarországon e festékcso­port iránt viszonylag későn éb­redt fel az érdeklődés, ám az utóbbi években egyre intenzí­vebben fordul a figyelem az új színező felé. Az érdeklődés oka a vizes diszpenziós festé­kek lényegesen könnyebb al­kalmazhatósága a hagyomá­nyos enyves falfestékekkel szemben. Számos piszokkal és kényelmetlenséggel járó mű­veletet — porfesték kimérése és bekeverése, enyvfőzés stb. - elhagyhatóvá vált. Diszpenziós festékek vízzel hígítva egysze­rűen ecsettel vagy hengere- zéssel gyorsan felhordhatok. Mosható és ami még előny, hogy a hagyományos falfesté­kek csekély és jellegtelen — mondhatnám unalmas — szín- választékával szemben élénk színekben állítható elő, ami­nek variálásával rendkívül han­gulatos városkép hozható lét­re, akár hagyományos, akár la­kótelepi, akár családi házakról van szó. A BUDALAKK által készített festékek gyártási eljárását az NSZK-beli Hering cégtől vásá­rolták. A tegnapi bemutatón elsősorban a magánfogyasztók részére készített kis-csomagolá- sú homlokzatfestékeket igye­keztek népszerűsíteni, mert mint mondották, a gyár szá­mára Baranya megye eddig úgynevezett fehér folt volt. Nos a bemutató eredménye: a Fűszert Vállalattal megálla­podtak, hogy a jövőben for­galmazza a BUDALAKK ter­mékeit, és a Szalai András út sarkán levő új festék- és ve- gyiárubolt mától a BUDA­LAKK mintaboltja lett, ahol (ígéretük szerint) ezek a ter­mékek állandóan kaphatók, illetve a kívánt színekben meg­rendelhetők lesznek. Hogy eddig Baranyában nem­igen használták ennek a gyár­nak a termékét, annak az a kézzelfogható oka, hogy itt a megyében Sellyén, ugyancsak nyugati (osztrák) licenc alap­ján gyártanak műanyag alapú homlokzatfestéket, a Stollogént. így a BUDALAKK tulajdonkép­pen konkurenciát jelent. Mi csak üdvözölhetjük ezt, hiszen az ilyen vetélkedés nyertese a fogyasztó. Nagyobb lesz a vá­laszték, az eladók talán nem mondják oly gyakran - „Saj­nos, nincs” — és az építő és tatarozó vállalatok is többféle gyártmányú festéket- alkalmaz­nak, a színes városkép is,ben­nünket gyönyörködtet. S. Zs. A műsorukat látván a néző Kissé „tudathasadásos" álla­potba kerül. Ha a produkciót, mint előadást, mint látványt ítéljük meg: maradandó él­ményt kaptunk. Jól pergő, szakértelemmel szerkesztett, ki­váló táncosokkal színre vitt müsorszámokat láttunk, talán a népdaléneklésből lehetett vol­na kevesebb a táncok javára. A Hajdú Gabriella által irá­nyított zenekar néhány kisebb megingástól eltekintve hiba nélkül teljesítette feladatát. A táncosok ruhái is erőteljesen a színpadi hatást szolgálták, s ez a törekvés összhangban áll az együttes egész előadói stí­lusával. Hogy mi okozza a „tudatha- sodást1’? Az az ismeret, amely- nek a közönség számos tagja — elsősorban a több tucat néptáncos — birtokában vq^ a tudat, hogy erről a vidékről, Csík megyéből, mi mindent le­hetett volna még bemutatni. Érdekes kettősséget lehet most tapasztalni: Magyaror­szágról a magyar néptánc ré­gebbi rétegeit fölfedezni in­dulnak Erdélybe a kutatók, ott viszont a magyarországi nép­tánc legújabb, a sok lerontó hatás miatt korántsem a leg­értékesebb vonulatait tekintik értékmérőnek. Tehát, ahol még az öregek táncaiból régebbi stíluselemeket is át lehetne venni, ott a legmodorosabb, „kávéházi" elhajlásokat en­gedik érvényesülni. Ezért nevet tehát az egyik szemünk, és sír a másik, amikor egy ilyen ki­váló felkészültségi), remek szó­listákból és táncosokból álló együttest látunk megelégedni a néptánc „legfelső" rétegei­nek eltáncolásával. A nyárád- menti forgatás mutatta meg, micsoda kTncs lehet még a táncosok lábában. Ezek a fia­talok Csíknak különböző ré­szeiből jöttek össze Szeredára dolgozni és táncolni. Ha Jó- zsa László, ez a kiváló együt­tesvezető — aki mint konfe­ranszié nyújtotta a legtöbbet — koreográfiáiban nemcsak az építményt, ráadásul egy dí­szes, túldíszített építményt akarná megmutatni, hanem az építőkockákat is — talán még többet tenne az egyetemes magyar néptánc ügyének. Természetesen nem ismerjük az együttes lehetőségeit, s enélkü! tanácsot adni is nehéz — nem is feladatom. Nagy öröm volt őket látni, mert úgy éreztük, az erő megvan a Bcllaea Folklóregyüttesben, s reméljük, csak rajtuk áll, mennyire tudják elhárítani a modorosságra csábító, a vélt vagy valós közönségigény mi­att kialakuló színpadi maga- tartás-modelleket. Végsősoron pedig csak a legnagyobb tisz­telettel említhetjük meg azokat a nemes erőfeszítéseiket, ame­lyekkel hazájukban a magyar kultúrát életben tartják. Havasi János Lapszemle Játék a számokkal A NEMZETKÖZI SZEMLE ok­tóberi száma többek között két olyan írást közöl, mely arra irányítja a figyelmet, milyen veszélyes játékot folytatnak a háborús politika hívei napja­inkban. „VigyázatI Háborús veszély!" című írásában — mely a New Perspectives című folyóiratban jelent meg - Romesh Csandra kifejti, hogy az USA új nukleá­ris stratégiája, amelynek alap­ján egy korlátozott nukleáris háború lehetőségéről szólja nyílt propagandahadjárat kez­dődött, fokozta a béke-vilóg- mozgalom jelentőségét és nö­velte feladatait. Visszatekintve c hetvenes évekre, azoknak nemzetközi eseményeire, arra mutat rá, hogy ez volt az eny­hülés évtizede, a béke és nemzeti függetlenség győzel­meinek kora. Ma a béke és a nemzeti függetlenség ellensé­gei, az imperializmus és a há­ború erői arra törekszenek, hogy q nyolcvanas éveket az összetűzések, a fegyverek fel­halmozása, a háborúk évtize­dévé változtassák. „Napjaink­ban — írja - némelyek na­gyon is könnyedén beszélnek annak lehetőségéről, amit kor­látozott nukleáris háborúnak” neveznek. Csupán a lakosság 10 százaléka hal meg — mond­ják —, esetleg húsz vagy hu­szonöt százalék, s vitatkoznak egymással, „statisztikai" ada­tokkal dobálózva. „Mi ennek a célja? Elfogad­tatni a világ népeivel, hogy 10 vagy 25 százalék halott va­lamilyen másfajta, távol élő embereket érint, hozzászoktat­ni ahhoz a gondolathoz, hogy korlátozott módon is felhasz­nálhatók a nukleáris fegyverek. Feltétlenül harcolni kell e ve­szedelmes koncepció ellen!" — jelenti ki a szerző. Hogy mennyire veszélyes propagandahadjáratról van szó, s hogy a korlátozott nuk­leáris háború veszélye nem kontinensünkön túli országokat fenyeget, arra Michael Pénzt „Csak 25 millió halott" című írása mutat rá, mely a La­bour Monthly-ban jelent meg. „Védelem és túlélés" a címe annak a könyvnek, melyet Angliában cdtak közre, azzal a céllal, hogy abból a lakos­ság ismereteket szerezzen ar­ról, hogyan lehet egy nukleáris csapást túlélni. Csalárdnak és cinikusnak ítéli meq a szerző ezt a könyvet, mely tudafjan embereket akar arra rászedni, hogy lehet egy ilyen katasztró­fát túlélni. Az angol kormány azt feltételezi, hogy a javasolt polgári védelmi rendszabályok betartása esetén „csak” 25 millió ember pusztulna el, ha az országot atomcsapás érné. Ez természetesen csak becslés, szó sincs a további pusztító utóhatásokról. A könyv megje­lentetése cinikus támogatás Carter hadijátékához, mely, mint a szerző írja: „ . nem annyira az emberi életek meg­mentését, sokkal inkább a há­ború előkészítését célozza”. M. E. Fejlődik a jugoszláv határ menti árucsere-forgalom A KONSUMEX tájé kozta tója rlr»llrir «ártólfu fr»ri\/r»C7trici Knfór monfi toriilotoi/ro nhrtn Az ellátás javítását, a vá­laszték bővítését szolgáló határ menti árucsere-forga­lom kiterjesztését, az ipari és a kereskedelmi vállala­tok, valamint a szövetkeze­tek összefogásával igyekszik elősegíteni a Konsumex. Mint Tóth László, a vállalat vezérigazgatója csütörtökön megtartott sajtótájékoztató­ján elmondotta, elsőként — 43 vállalat közreműködésé­vel — Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében alakí­tottak ilyen célú társulást, a napokban pedig a Baranya és a Somogy megyei válla­latok összefogásával hoztak létre hasonlót. A vezérigazgató beszámolt a határ menti árucsere hely­zetéről, kilátásairól is. El­mondta, hogy a Konsumex közreműködésével magyar és jugoszláv vállalatok az idén a tavalyinál négymillióval több, összesen húszmillió dollár értékű fogyasztási cik­ket és egyéb árut szállíta­nak egymásnak. Ebből ed­dig kölcsönösen 12 milliós forgalmat bonyolítottak le, a hátralevő mennyiség az év végi kínálatot javítja majd. A határ menti cserében vá­sárolunk például zoknit, ha­risnyanadrágot, bébi-kötött­árut, selyemszövetet, férfiin­get, női cipőt és csizmát, háztartási vegyicikkeket, kozmetikumokat, s ezekért egyebek közöit mezőgazda- sági terményeket, szárított zöldséget, tojásport, kerá­miaárut és az útépítésekhez szükséges követ szállítunk. Rövidesen megkezdik a friss tej exportját is á jugoszláv határ menti területekre, ahon. nan kötöttárut, bőrcipőt és csizmát, autógumit kapunk cserébe. Sok termelési együttműkö­dést is szerveztek már a szomszédos országgal. A lenfonó és az eszéki Lió cég öt évre szóló kooperációja a len. és a pamutszövetek választékának kölcsönös bő­vítését segíti elő. Előkészü­letben van egy olyan több üzemet érintő együttműkö­dés, amely szerint magyar és jugoszláv bútorgyárak elemeket, alkatrészeket szál­lítanának egymásnak, s mindegyik „otthon" szereli, állítja össze belőlük a komp­lett szobaberendezéseket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents