Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-17 / 286. szám
1980. október 17., péntek Dunántillt napló 3 Háztáji - a falusi ember másodállása Az MTI jelenti... S záz évvel ezelőtt, 1880-ban két országgyű- híres Reuter hírügynökséggel és ilyen módon ha- lési gyorsíró magánvállakozásban alapítót- marosan világszerte ismertté vált. Azóta naponta a Magyar Távirati Iroda ősét, és ezzel ta jelentkezik a magyar és külföldi sajtó hosáb- megteremtette az osztrák hírszolgálati iroda — jain, a tv-képernyőjén, az éter hullámhosszán, ha- a Korrespondenz Büro — magyar vetélytársát. zai hírszolgálatunk legrégibb intézménye: a Ma- Két évvel később az MTI megállapodást kötött a gyár Távirati Iroda. Baloldali képünkön Szilágyi Imréné, jobbra a Drecher család. Mint mondták: a háztáji nélkül nehéz a jövőt építeni.., Közművelődési munkabizottság alakult Komlón Ka rácsony kor KISZ-kaszinó Bolgár verséi prózamondó verseny K özművelődési munkabizottság alakult Komlón. A városi KISZ- bizottság, a Művelődési Központ, a városi-járási TIT és a városi tanács fiataljai hozták létre a testületet. Első nagyszabású programjuk a szeptemberi karate-bemutató volt. A kétkedők bizonyára megkérdezik, hogyan segítheti ez a sportrendezvény a KISZ-szervezetek közművelődési feladatait. Egyet mindenképpen bizonyítottak, érdekes programmal, amilyen a városban még nem volt, felkelthetik a fiatalok érdeklődését. Sok aktíva jelentkezett, szívesen részt venne színvonalas műsorok szervezésében, s a sikeres bemutató után az ifjúsági ház vezetői is úgy döntöttek, vállalják a házigazda szerepét a jó ötletek megvalósításában. A munkabizottság elsősorban a KISZ közművelődési akcióihoz nyújt városi szinten programokat. Propagálják az iskolák, üzemek alapszervezeteinek rendezvényeit. Módszertani központtá fejlesztik a városi kultúrosok klubját, ami az ötletek és tapasztalatcserék bázisa lesz. Novemberben ke- rekasztal-beszélgetést hívnak össze, és a szervezetek képviselői elhozhatják igényeiket, ajánlataikat. Támogatják a filmakció eseménysorozatát, amelynek keretében filmesztétikai előadásokat szervez a bizottság. Valószínűleg sokakat megmozgató rendezvényük lesz a karácsonyi KISZ-kaszinó, Játékos politikai, kulturális vetélkedő, csere-bere értékes jutalmakkal — az iskolák a vizsgamunkákat ajánlották fel e célra. A bizottság éppen azt tekinti feladatának, hogy felkutassa mindazt, amivel eredményesen szolgálhatja a komlói fiatalok közművelődési lehetőségeit. A bolgár állam megalapításának közelgő 1300. évfordulója tiszteletére a Művelődési Minisztérium, a Népművelési Intézet, a Veszprém megyei Tanács, a veszprémi Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ, a Bolgár Népköztársaság nagykövetsége, a Bolgár Kulturális és Tájékoztatási Központ, a KISZ Központi Bizottsága és a Magyar Rádió országos bolgár nyelvű vers- és prózamondó-versenyt hirde- dett. Jelentkezhet minden 14. életévét betöltött amatőr vers- és prózamondó, azzal a feltétellel, hogy öt verset vagy prózát tud elmondani a bolgár irodalomból, és öt Nagy László alkotást a költő életművéből. Nevezni egyénileg lehet 1980. november 1-ig a megyei Népművelési Tanácsadónál (Pécs, Széchenyi tér 9.) az ott kapható nevezési lapon. A verseny megyei bemutatóval kezdődik, ahonnan négyen kerülnek tovább a veszprémi középdöntőbe. A megyei elődöntőt 1981 márciusában rendezi meg a megyei művelődési központ, a középdöntő és döntő jövő év májusában lesz Veszprémben. A döntőt egyenes adásban közvetíti a rádió és a televízió. van idehaza, meg az ötéves kis- unokája. Beteg — nem lehet óvodába vinni. — A tehenek kinn vannak a legelőn — mondja —, s addig nincs velük gond. A legkorszerűbb telexgépek veszik a világ híreit A bel- és külpolitikai hírközpont nagyterme Video-display képernyőkön jelenik meg a híranyag Az MTI-fotó külföldi képszerkesztőségének operátorasztala, ahonnan a távoli országok képügynökségeivel tartják a kapcsolatot. képet forgalmaz, a cikkszolgálat évente 500 írást juttat el hazánk életéről a külföldi sajtónak. Köszöntjük a centenáriumát ünneplő Magyar Távirati Iroda valamennyi munkatársát, kollégáinkat. ünnepük túlnő a magyar sajtó keretein, mert olvasótáboruk az egész világ. M ozsgó községet átszelő főútvonal rosszabb állapot, ban von, mint bármelyik falusi mellékutca. Kula Józsefné, megbízott tanácselnöknőtől kérdezem, mitől van ez? — A mel- lékutakra a tanács és a helybeli lakók ügyelnek. A főút nem o mienk — válaszolja. Szigetvártól kilenc kilométerre vagyunk. Az elnöknő szobájában o közismerten tanácsi virág, a szanszavéro, meg egy szép szál rózsa karcsúnyakú vázában. Egy korábban megvitatott témának o jegyzőkönyvét lapozgatjuk, amely a községben élő nők helyzetét vizsgálta. Mozsgón az 1200 lakóból 542 a gyengébb nemhez tartozik. A munkaképes korúak mindegyike dolgozik. Többségük a termelő- szövetkezetben, az áfész ládaüzemében, a szociális otthonban, van aki eljár Szigetvárro. Ezek az elsődleges munkahelyek, a hellyel-közzel fix fizetést hozók. A másik fél nap munkáját a háztáji adja. Utol erre is a tanácsi felmérés egy mondata: „Általában a nők elaprózzák a szabad idejüket a háztáji miatt. Nagyon kevés család tölti együtt, nyaralással a szabadságát." Feltételezem: nemcsak a nők, de a mozsgói férfiak is igy vannak vele. A háztáji családi vállalkozás, a megélhetés plusz alapjait adja. Lehetőséget arra, hogy házra, kocsira, valami többre gondoljanak. Ma a falusi életforma nélkülözhetetlen eleme. S a mellékutcákban felépült házak, o házmenti garázsok jó utat is követelnek. Mozsgón 90 személygépkocsi-tulajdonos és 20 üdülőtelek-tulajdonos szerepel az adónyilvántartásban. Gróti Józsefné a szőlőből igyekszik hazafelé: a kerékpárt maga mellett tolja. A vázon átalvetve egy nyakáig megrakott zsák, azt egyensúlyozza, A pótülésre kosár szíjazvo, az is tele. — Egy kis babot, krumplit, meg ezt, azt viszek hoza — mondja —, de sietnem kell. Szeretnék méq ebédet főzni, aztán kettőre kell a faüzembe menni. Most éppen karnisokat gyártunk. — Ott mennyit keres? — Háromezer körül megvan az átlag. Mondja, ő nem helybeli. Zsi- bótról költöztek át 26 éve. Miért? Szebb a község, s már akkor látszott, biztosabb a jövője. Itt minden megvan, ami kell. Jó a bolti ellátás, van orvos, kultúrház, a GELKA és a Patyolat helybe jön ... — Nem vágyom én a városba, minden olyan szűk ott. Megvan □ kertünk, szőlőnk, jószágot is tartunk — a napokban is leadtunk néhány hízót —, az ételünket megtermeljük magunk. Talán az utca legnagyobb háza Drecher Jánosé, amikor '2-ben elkezdték építeni, csak A kerítésdúcon a 25 literes alumíniumkanna: kimosva várja a fejés idejét. — Főleq a tejpénz a jó — mondja Szilágyiné —, de a hízók is hoznak valamit. Ök is mindennel foglalkoznak, ami a baromfiudvar fogalmába tartozhat. A nyúlketrecek is tele. — A férjemmel cselédek voltunk, aztán kezdtünk magunkhoz térni, ötvenhatban vettunk egy házat, most meg ezt az újat építettük. Velünk laknak a vejemék is: szép a ház, tágas. A lányom itthon volt, de aztán úgy döntött, hogy ő is elmegy dolgozni. Kollégám megjegyzi: gyönyörű a tornác. Persze, nem is tornác ez, hanem inkább a nyári konyha előtere. S ami széppé teszi: hatalmas ruháskosár dió, az ereszen paprikafüzérek lógnak, eqy szakaitóban friss tojás, a kosárban paradicsom . . . — Látják, mi nem a boltban vesszük az ilyesmiket.. . Ha a paprika leszárad, meg- őrlik, s a finom házi paprika adja majd a kolbász zamatát. Valaki azt mondta: az ország egyik fele maszekol, a másik meg irigyli. Persze, nem a munkát, inkább c munka gyümölcseit. A falu, akár Mozsgó, akár más, megadja hozzá a talajt. Bár a háztáji időt rabló, nappaltól estig élő embert kíván. Van aki megjegyzi: hol van akkor a szabad idő? A kultu- rálódás? Pihenés? De hát a fiatal lakást szeretne, kocsit. Az öregek meg így mentik éveiket, sajátos filozófiájuk — amíq hasznos lehetek — így töltődik meg tartalommal. Kozma Ferenc Az elmúlt száz év viharos történelmét nyomon követték az MTI híradásai. írásos anyagokban, tudósításokban, később képekben számol be a hazai és a külföldi politikai élet minden mozzanatáról, sportról, kultúráról és a változó világ minden eseményéről. A felszabadulás után a világon elsőként kötött cserealapon szerződést az MTI a Szovjetunió hírszolgálati irodájával, a TASZSZ Hírügynökséggel. Ezzel az eseménnyel rakták le az új szocialista magyar hírügynökség ala pjait. Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb tért hódított az MTI munkájában "a modern technika: a hírtovóbbitás eszköztárába a hagyományos géptávírókon kívül bevonult az elektronika. Ma már percek alatt érkezik meg az MTI Naphegyi székházába a földgolyó bármelyik részén történt esemény fényképe és jut onnan a szerkesztőségek asztalára. Megkezdődött a számítógépes-képernyős úgynevezett video-display feldolgozás és hírtovábbítás. A külföldre irányuló napi adásokat készítő szerkesztőség a szövegeket a másodperc tört része alatt továbbítja. A szerkesztői munka hagyományos eszközeit, a tollat és kéziratpapírt kiszorítják a njű- szerek A külpolitikai szerkesztőség után hamarosan a belpolitikai szerkesztés is hasonló módszerre tér át. Az MTI 19 megyei szerkesztősége 200 központi újságíró és fotós munkatársa 21 országban működő tudósítója, valamint az együttműködő 70 külföldi hír- szolgálati iroda ontja naponta az információt: 700—800 ezer szót tartalmazó 3500 gépelt oldalnyi anyagot fogad és dolgoz fel ez a szervezet. Ezenfelül mintegy 400 külföldi napilapot, folyóiratot szemléz kiadványaiban, amelyek magyarul és öt világnyelven jelennek meg. Az MTI-fotó naponta mintegy 300 60 ezer forint kölcsönt kaptak rá, mondván, luxuslakás. Pedig csak annyi szoba van benne, amennyi kell, nekik fiataloknak, az öregeknek, meg a gyereknek. Az udvarban hosszú szál vízvezetékcsövek halomban. — A fűtést szeretnénk télre központi fűtéssé átalakítani — mondja Drecher János. — Úgy hogy lesz munka bőven. Felesége is, ő is dolgoznak. Szép a háztáji is: a héten kilenc hízót adtak le, baromfit, kacsát, nyulat tartanak. Jövőre a fóliázásba szeretnének belevágni: a fóliatartók már megvonnak. % — Miért? — Ha hiszi, ha nem, 20 ezer forinttal kezdtük a házépítést. Évről évre tudtunk valamit hozzátenni, de mind a kezünk munkájából. A sárga, ZX-es Moszkvics sarka kikandikál a pajtából. — A Balaton mellett lakik egy rokonunk, főleg oda járunk, aztán néhanapján Harkányba, Pécsre. Hároméves a kocsi, évente tízezer kilométert beleteszek. Szilágyi Imréné már nyugdíjas. Éppen ebédet főz, amikor bezörgetünk a házba. Csak ő Arcok a mozsgói
