Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-16 / 285. szám

1980. október 16., csütörtök Dunántúli napló 5 Ülés! tartott az SZMT elnöksége Időskorúak - és a foglalkoztatottság A nyugdíjkorhatár után is szükség van dolgozni tudókra Wfcabb kux&égek a Grassbar»r&ndisxerbBn Az automatikus rendszer bekapcsolását követően Ságodi Istvánná, Szalánta község tanácsának elnöke elsőként telefonált az új ké­szüléken Szalánta a Az idős korúak — a nyugdí­jas társadalom — mindennapi gondjai, mindannyiunk gondjai. Ma, amikor több az eltartott, mint az eltartó, s a demográfia- további ilyen eltolódást jósol, e gondokra fokozottabban kell fi­gyelni. Kezdjük a statisztikával. Ha­zánkban ma kétmillió felett van a nyugdíjasok száma. Egy tava­lyi felmérés szerint a nyugdíja­sok 70 százalékának 1900 forint alatt volt a nyugdíja — idén bizonyos kompenzálásokkal ja­vult a helyzet — s ezen belül is közel 820 000 nyugdíjas 1400 forint alatt kapta Havi járandó­ságát. Érthetően nehéz a hely­zet tehát, ha a jövedelmek szemüvegén át közelítünk az öregekhez. Szociális helyzetüket egészségi állapotuk felől is megközelíthetjük: sok a családi, társadalmi gondoskodásra szo­ruló, sok az egyedül élő, ön­magát fenntartani nem tudó ember. Az SZMT elnökségi ülésen az előterjesztés és a vita egységet alkotva fogalmazta meg teen­dőinket, s ezen belül is azokat, melyek Baranyára-hárulnak, me­lyekért tehetünk — nem várva központi intézedéseket. Lukács János, az MSZMP Baranya me. gyei Bizottságának első titkára a nyugdíjas életre való felkészí­tésben, a célszerű továbbfog­lalkoztatásban látta többek kö­zött a megoldás kulcsát. Intéz­ményeinkben, gyárainkban, üze. meinkben e téren vannak még kiaknázatlan lehetőségeink, hi­szen tény: szükség van minden nemzeti értéket gyarapító kézre és ebben a szakszervezetek megtalálhatják sajátos tenniva­lóikat. Nem feltétlenül szüksé­(Munkatársunk teleionjelen- tésc) Színházi szakemberek egy­kori és mai pályatársak, neves művészek, színigazgatók, ren­dezők és a városból, illetve szomszéd megyéből jött vendé­gek gyülekeztek tegnap dé- után a kaposvári színház né­zőterén. A színház ünnepi tár­sulati üléssel emlékezett meg arról, hogy 25 évvel ezelőtt, 1955. október 15-én nyitotta meg kapuit első alkalommal Kaposvár állandó színháza és színtársulata, a Csiky Gergely Színház. A jubiláló színház együttesét és közönségét dr. Balosa Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Klenovics Imre, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának titkára és dr. Tóth Dezső miniszterhelyettes köszöntötte. Csaknem fél évszázadon ké­részül vándortársulatok láto­gatták Kaposvár kőszínházát, így az új állandó színház elő­adásait meglehetősen vegyes ízlésvilágé közönség fogadta. Ez volt a hőskorszak, amit nem lenne helyes sem hamis nosztalgiákkal, sem lekicsiny­léssel emlegetni, hiszen a so­mogyi közönség ezt az idősza­kot is hálásan őrzi szívében. A negyedszázad nem múlt el gondok nélkül. Meg kellett küzdeni hibákkal, ellentmon­dásokkal, műsorpolitikai követ­kezetlenségekkel is. Mégis adózzunk tisztelettel ennek a 25 évnek, amelynek eredmé­nyeképpen, most évente mint­egy 150—160 ezren tekintik meg a drámairodalom fontos ges bizonyos életkor betöltése­kor ,,nyugdíjba küldeni" a szak­májukat értő, munkájukat jól végző dolgozókat. Piti Zoltán, a Baranya megyei Tanács el­nökhelyettese hasonló következ­tetéseket vont le, utalva arra, hogy a VI. ötéves terv előkészí­tésének, főbb vonalainak meg­fogalmazásakor számolni kell a munkáskezek számának csőkké, nésével. Ugyanis arányaiban többen érik el a nyugdíjas kor­határt, s a demográfia görbéje az utánpótlást „nem említi”. Szólt továbbá — és ez az öregek más körét érinti — a szociális gondozás egyik legjárhatóbb útjáról, a társadalmi gondozói hálózatról. Ismerve erőinket, a szociális otthoni helyek gyors növekedésével nem számolha­tunk, ezért a gondozói hálózat megerősítése elsőrendű feladat. Kalocsai Tiborné, a SZOT Tár­sadalmi Főigazgatóságának ősz. tályvezetője a nyugdíjak vásár­lóerejének megtartásáról szólt többek között. Az SZMT elnökségi ülésen szó volt arról is, hogy a válla­lati, intézményi szakszervezetek a nyugdíjügyek előkészítésében részt vesznek, s az alapigényt teljesítő határozatok 70 száza­lékát az elmúlt évben már a szakszervezeti bizottságok és a társadalombiztosítási tanácsok mellett működő nyugdíjügyi al­bizottságok a vállalati munka­ügyi szervekkel közösen készítet­ték elő. Ezt tovább kell szorgal­mazni, hiszen munkájuk ered­ményessége az ellátatlansági idő csökkenésével is mérhető. Kevesebb a nyugdíjvitákból ere­dő huzavona, amely alatt az érintett fél jövedelem nélkül marad. K. F. alkotásait a kaposvári színház­ban — hangsúlyozta köszöntő­jében Klenovics Imre. Dr. Tóth Dezső, a művelő­dési miniszter helyettese, az or­szágosan ismert és elismert színháznak tolmácsolta a mi­nisztérium és a magyar szín­házi közélet üdvözletét. Az or­szágban többfelé létrejöttek szellemi műhelyek. Ezek vissza­hatnak a szellemi élet orszá­gos vérkeringésére. 'Kaposvár kiválóan jelzi ezt a lokális és egyetemes kölcsönhatást. Első­sorban azzal a korszerű mű­vészettel, amely itt kialakult. Ezt a korszerűséget olyan szel­lemiség, látásmód jellemzi, amely mindent a szocialista Magyarországon élő ember ér­zései, problémavilága jegyében él át, fogalmaz színre, és esz­közeit is mindig ez a mában gyökerezettsége alakítja — mondotta egyebek közt a mi­niszterhelyettes méltatva mind­azt, amit a kaposvári színház nyújtott az egyetemes magyar művészet fejlődése sodrában. Végezetül további sikereket kí­vánt a jubiláló együttesnek. Az ünnepségen kitüntetése­ket és jutalmakat adtak át. Dánffy Sándor színművész, a Munkaérdemrend ezüst foko­zatában részesült. Hárman a művelődési miniszter Szocialis­ta kultúráért, hárman pedig Kiváló Munkáért kitüntetésben részesültek. Este ünnepi díszelőadáson mutatták be Shakespeare: Szentivánéji álom című alko­tását. W. E. A baranyai állomások hatvan százaléka alkalmas távhívásra „Átálltunk automatára, ne kapcsoljanak több hívást erre a számra" — ez a mondat teg­nap délután hangzott el o sza- lántai postahivatalban és ez volt az utolsó telefonbeszélgetés a régi, manuális berendezés se. gítségével. S ezzel Szalántán, s hozzákapcsolva Pogányban, va­lamint Hosszúhetényben is mű­ködésbe lépett a crossbar-rend­szerű, távhívásra is alkalmas hírközlő berendezés. A Magyar Posta a hetvenes évek elejétől kezdte kiépíteni az automatikus távhívású telefon- hálózatot, s az első ilyen köz­pontok között szerepelt a pécsi is. Ma már a négy megyét ki­szolgáló Pécsi Postaigazgató­ság területén az 55 240 állo­másból 35 512 távhívású. Ha csak Baranyát nézzük, akkor az arányok hasonlóak: a 22 350 ál­lomásból 17 400 kapcsolódott bele a crossbar-rendszerbe. Te­hát körülbelül a telefontulajdo­nosok hatvan százaléka hívhat éjjel-nappal közvetlenül lakó­helyén kívül eső állomást. A tegnapi nappal egyébként nem csupán a már említett köz­ségek kapcsolódtak be a távhí­vású rendszerbe, de már meg­levő központokat is bővítettek, így Komlót 80 áramkör fogadá­si lehetőséggel, Magyarszéket harminc állomással. Az új hosz- szúhetényi központ kapacitása most 60, a szalántai Pogánnyal együtt ugyancsak 60, de a ké­sőbbiekben tovább bővíthető. Mindez együtt 14 millió forint­ba került. „Dunántúli kisvárosok fejlesz­tése" címmel rendezték tegnap Barcson azt az ankétot, amely valójában egyetlen — a Dráva- parti — város fejlesztéséről — eredményeiről és módszereiről szólt. Számos dunántúli város képviseltette magát tanácsi ve­zetői szinten, Baranyából Mo­hács és Szigetvár volt jelen és természetesen a Dél-dunántúli Tervező Vállalat, amely a he­lyi tanács egyedüli tervező­partnereként érdekelt Barcs di­namikus és látványos fejlődésé­ben. Dr. Németh Jenő városi ta­nácselnök ismertette a fejlődés eddigi útját — a markáns ipar­szerkezet kialakulását, a város­üzemeltetési szolgáltató szer­vezetek létrehozását, az új vá­roskép formálásának első, fi­gyelemreméltó lépéseit — és vázlatosan ismertette azt a kí­sérleti közigazgatási modellt, aminek felállítására a barcsi Városi Tanács vállalkozott. Dr. Stadler József, a DTV műterem- vezetője a városfejlesztés ter­vezési folyamatát ismertette. Henger János, a tanács mű­szaki osztályának a vezetője pedig a barcsiak egyedülálló kezdeményezését ismertette. A város — általános rendezési terv híján — ún. településesz­tétikai tervet dolgozott ki, s ma Azzal, hogy új községek lép­tek be az automatikus rend­szerbe, természetesen nem zá­rult le a további fejlesztés; Szalánta, Pogány és Hosszúhe- tény bekapcsolása csupán egy lépése egy hosszú folyamatnak. Következőnek, még ebben az évben Pellérdet, Aboligetet és Orfűt, harmadik lépcsőként Bok­sát és Tésenyt, negyedikként Görcsönyt automatizálják. S végül, utolsóként 1980-ban el­kezdik a crossbar-rendszer ki­építését Szabadszentkirály, Bi- csérd és Boda községekben is. Magyarországon 230 helység­ben működött crossbar, tegnap 231 .-ként kapcsolódott be Sza­lánta A községbeliek elmond­hatják, hogy az utóbbi években ezen a téren igazán nemi ha­nyagolták el őket: 1975 novem­berében avatták föl az új pos­tahivatalt, s öt év múlva meg­szüntethették a kézi kapcsolá- scs telefonközpontot. Az auto­matikus távhívó berendezései egy külön épületben kaptak he­lyet, melynek kivitelezője a he­lyi termelőszövetkezet volt. Az automatikus hálózat ki­építése első pillantásra a posta számára nem látszik gazdasá­gosnak. Munkaerőt ugyan meg­takarítanak, hiszen a berende­zést nem kell kezelni, de maga a szolgáltatás létrehozása rend­kívül költséges. A gazdaságos­erre alapul mindenfajta fejlesz­tési tevékenység a lakosság, a vállalatok és intézmények leg­teljesebb egyetértésével. A terv alapgondolata, hogy korszerű, harmonikus karaktert, sajátosan barcsi arculatot nyerjen a vá­ros. Ebben még olyasmire is gondoltak, hogy pl. a város zöldterületein meg kell jelení­teni a környékre jellemző boró­kát, emlékeztetve az ősboró­kásra, az országos hírű termé­szetvédelmi területre. A terv je­gyében próbálják korlátozni az építési időtartamokat azért, hogy egy-egy településrész mi­nél hamarabb jusson a teljes rendezettség állapotába. Bemutatták az ankét résztve­vőinek a várost — az egykori malomból átalakított múzeum­tól a frissen elkészült városi tájékoztató irodáig, ahol a la­kosság közvetlenül megismer­heti a városfejlesztési terveket és ezzel összhangban lévő ta­nácsokat kaphat építési szán­dékaihoz. Mindenki számára egyébként ez volt a szenzáció — a településesztétikai tervvel együtt, s többen — mint pl. a marcali tanácselnök is a dél­utáni vitában — a barcsi kez­deményezés átvételét fontolgat­ság egészen más téren jelent­kezik: bármi történik is, éjjel- nappal lehet telefonon segítsé­get hívni, nem kell megvárni, míg reggel ismét kinyit a pos­tahivatal. De nem csupán a bajoknál előnyös, hanem a munkakapcsoltakban is. Példa­ként említhetjük a szalántai Hu­nyadi Termelőszövetkezetet, amely 6 ezer hektáron, évi 140 —150 milliós termelési értékkel dolgozik. Most bármikor kap­csolatba léphet a tsz-központ- tól távolabb eső három telep­helyével, s az ország bármely területével, ami, nem szükséges részletezni, mennyire gyorsab­bá teszi az intézkedést, így se­gítve elő a gazdaságos terme­lést. Tegnap délutántól Szalántát, Pogányt és Hosszúhetényt Pécs­ről és mindazon baranyai hely­ségekből, melynek körzetszáma 72, közvetlenül lehet hívni, csu­pán az ötjegyű telefonszámot kell tárcsázni. Egyébként pedig a 06 és a 72-es körzetszám tár­csázása után hívható. Az új telefonszámokat a posta 09-es számú tudakozóján mondják meg mindenkinek, ezek ugyanis nem szerepelnek a telefonkönyv­ben. Dücső Csilla Kémiai előadót avattaka Komarov Gimnáziumban Régi hagyomány már a Ko­marov Gimnázium és Szakkö­zépiskolában, hogy a diákok az őszi munkákért kapott jö­vedelmük 50 százalékát fel­ajánlják az iskola bővítésére, korszerűsítésére. Két évig az új kémiai előadóteremre gyűlt a pénz: 85 ezer forintért a gim­nazisták megvették a vezeté­keket, vízszerelvényeket, aszta­lokat. A Postaigazgatóság ter­vezőcsoportja társadalmi mun­kában megtervezte a labora­tóriumot, a MÉV ércdúsító üzemegységének négy szocia­lista brigádja pedig megépí­tette a kémiaoktatást könnyí­tő új előadót, ahol a diákok maguk is elvégezhetik azokat a kísérleteket, melyeket eddig csak a tanártól láttak. Az új labor-előadót tulaj­donképpen már a tanév kezde­tén birtokba vették a diákok, „beüzemelték”, s így került sor tegnap délután a tervezők, a kivitelezők és a szülők rész­vételével az avató ünnepségre. Homolai Viktória, az iskola KISZ-szervezetének titkára mondta: „Igaz, én már nem örülhetek a kémiai labornak, mert negyedévben már nem tanulunk kémiát. De a fizika­előadó az elődök felajánlásá­ból készülhetett el, s mi hasz­náltuk, a mi segítségünkkel pedig a fiatalabbak tanulhat­nak jobb körülmények között, így van ez rendjén.” B. L. Pontok... A Magyarán szólva rádió­műsorban gyakran nyelvi ve­télkedéssel mérik össze a diá­kok helyesírási tudásukat. A vetélkedések vezetője nemré­giben j-s és ly-os szavakat adott fel két középiskolás cso­port diákjainak. Ki kellett ta­lálnia a szók helyesírását. Ha j végűnek ítélték a versenyzők a kimondott szót, a pontok osztója minden esetben hozzá­tette: — Tehát pontos j-vel gondolják a szó írását? Megütötte a fülemet a „pon­tos j” betű. Hát van pontat­lan, pont nélküli j betű is? Aligha. A vetélkedés vezetője nyilván csak az ly és a j kö­zötti különbség érzékeltetésére emelte ki a kis j betű tartozé­kaként annak pontos voltát. Persze, a kérdést ekként is fel lehetett volna tenni: — Ly- nal vagy j-vel írjuk-e az emlí­tett szavakat? Véleményünk ugyanis az, hogy sokszor fölösleges a j fö­lötti pont hangsúlyozása, hisz akkor az i, az ö és az ü be­tűk fölötti pontokat is említe­nünk kellene. Igaz viszont, hogy nyelvünk egyik helyesírási nehézsége az ly-s és a j-s szavak írásából faked. Nyelvünkben sok száza­don át megvolt és jelenleg is megvan a palóc nyelvjárás­ban az I j-félének ejtett ly heng. Ma már azonban a ly betűvel jelölt szavakat j-nek ejtjük: talaj — tavaly, íj, és ily. Úgy tudjuk, hogy az Akadé­mia Helyesírási Bizottsága nem tervezi az ly betű kiküszöbölé­sét. Ez a sok millió példány­ban megjelenő iskolai tan­könyvek újranyomását jelente­né, nem szólva a sok évszáza­dos hagyomány eltörléséről. Éppen ezért meg kell tanulni a kétféle írásmódot. Különb­ség van ugyanis a lakályos (— kényelmes, barátságos) és az olyan lakájos szoba között, cmelyhez lakáj is tartozik. Néha a helyesírási bizottsá­gok változtatják meg egy-egy szó írását. Nemrég még zsem­lyét, zsömlyét reggeliztünk, ma már a zsemle, a zsömle a jó. A jászol szó végét jésíteni is szokták (jászoly, jászoj), de ez modorosán népies. Másutt is hiba van a pont­tal. A nem szövegben előfor­duló címek, cikkek, fejezetek, feliratok stb. után sokan kite­szik a pontot akkor is, ha az említett szöveg egyedül áll, ha közvetlenül nem következik utána más mondat. Sajtóter­mékekben ezt nem tapasztal­tuk. Annál inkább: a pont el­hagyásának hatására elmarad­nak a kérdőjelek vagy a fel­kiáltójelek, ha a címet tartal­ma szerint az említett jelek valamelyike illeti meg. A Du­nántúli Napló vasárnapi szá­mát átnéztük: hibátlan, bár nem is egy kérdő-, illetőleg felszólítómondatos címre akad­tunk (Miért kevés a Sopia­nae? Jaj, a hátam, a dere­kam! Stb.). Ugyanakkor a Ma­gyar Nemzetben az egyik cikk címéből hiányzik a kérdőjel: Hol múlik gyorsabban az idő(?) Micsoda különbség! Ezt azonban nem mi mondjuk, ha­nem a Magyar Nemzet egyik helyesen írt cikk címe. Hivatalokban az ügyiratok, a levelek keltezésénél vagy szöveg közben nem kell kiten. ni a pontot ebben az esetben: 1980. október 15-én; de jó így is: 1980. okt. 15., vagy: 1980. X. 15. Újabb szokás a hónap nevét is arab szómmal írni: 1980. 10. 15. A pont még sok mindenféle lehet. A költők versrímekben, sorokban három ponttal egy- egy megkezdett gondolat foly­tatására utalnak, elmélkedésre sarkallnak. De lehet a térnek legkisebb eleme vagy valamely vidéknek, helységnek meghatá­rozott része, illetőleg mérték, fok. Lehet a betű nagyságá­nak mértékegysége is, a petit például nyolc pontot jelent. Használjuk a sportban, kártyá­ban, dominón és kockán. De néha nincstovábbot, vitazárást is jelent. Ezért mi is föltesszük a pontot az i-re! Tóth István Huszonöt év a magyar színházművészetben Jubileumi ünnepség a kaposvári Csiky Gergely Színházban Ankét a város fejlesztéséről A sajátosan barcsi arculatért Településesztétikai terv- és tájékoztatási iroda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents