Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-14 / 283. szám

1980. október 14., kedd Dunántúli napló 5 Ülést tartott a Baranya megyei Tanács (Folytatás az 1. oldalról) Kelendők a műszaki könyuek Nyolc kiadó 50 újdonsága Vita a kereskedelmi koncepcióról Ezt követően tárgyalt a ta­nácsülés a megye hosszú távú kereskedelmi koncepciójáról, amelynek részletes ismertetésé­re lapunkban visszatérünk. A koncepciót előterjesztő Balaskó Istvánné elmondta: az előző hosszú távú, 1965-ben kialakí­tott koncepció ebben az évben fejeződik be, s ennek jegyé­ben dinamikus hálózatfejlesz­tés ment végbe megyénkben, legfőképpen a kiskereskede­lemben. A következő években elsősorban a minőségi igénye­ket kell kielégíteni, a jövede­lem felhasználásában tudatos céiok végrehajtására törekszik a lakosság, s a kereskedelem­nek ebben kell a segítségére lenni. A koncepcióban a fej­lesztési lehetőségek figyelem- bevételével tűzték ki a célo­kat; a soron következő öt esz­tendőben szerény, 6-8 száza­lékos forgalomnövekedéssel számolnak, az arány 1985 után várhatóan növekszik, s a nyol­cadik ötéves tervidőszakban érjük el a közvetlenül mögöt­tünk levő öt esztendő fejlődési ütemét. A következő másfél év­tizedben mintegy 100 ezer négyzetméterrel kell növelni a kiskereskedelmi hálózat alap­területét ahhoz, hogy a fo­gyasztói igényeket a kellő szín­vonalon lehessen kielégíteni; a fejlesztéseket vállalati és taná­csi eszközök együttes felhasz­nálásával kell végrehajtani. A vitában elsőként dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Pártbi­zottság titkára szólalt fel. Rá­mutatott arra, hogy a fogyasz­tási struktúra változásában je­lentős szerepe lesz az iparban végbemenő termékszerkezet­váltásnak, aminek eredménye hamarosan az üzletekben is jelentkezhet. A fejlesztésnél fi­gyelemmel kell lenni a változó vásárlói szokásokra, a kereske­delmi szervek kapcsolataira, az üzletek milyenségére, legin­kább a kulturáltságára, a cso­magolásra, a kiszolgálásra és természetesen arra is, hogy nem mindegy a minta szerinti árusítást népszerűsíteni egy­felől és a pult alóli árusításról tudni másfelől. Dr. Kisvári And­rás az elmúlt évek fejlesztési eredményeit úgy méltatta, mint amikről az utókor is elismerés­sel emlékezhet meg: a megye kereskedelmében alapvető változások mentek végbe. Elis­merve a kereskedelem munka­erőgondjait arra figyelmezte­tett: több árura és kevesebb alkalmazottra volna szükség. Gallusz József, a komlói Váro­si Pártbizottság első titkára a Zengő Áruház létrejöttében se­gítőknek mondott köszönetét és azt kérte: oldják meg a keres­kedelmi szervek a komlói kis­kerttulajdonosok termelvényei- nek átvételét, hiszen a mosta­ninál jóval többet tudnának közfogyasztásra termelni. Czen- te Gyula, Pécs megyei város Tanácsának elnöke elmond­ta, hogy a pécsi belvárosi re­konstrukció keretében a keres­kedelmi hálózat 60 százalékos funkcióváltozására lehet szá­mítani, ami alaposan igénybe veszi a vállalatok fejlesztési alapját, amihez valamilyen tá­mogatásra volna szükség, hi­szen a városnak a saját erőit elsősorban az új lakóterületek kereskedelmi hálózatának ki­alakítására kell bevetnie. Büszkék vagyunk ellátási színvonalunkra Felszólalt a tanácsülés vitá­jában dr. Juhár Zoltán belke­reskedelmi minisztériumi állam­titkár, aki elismerő szavakkal méltatta a tárgyalt koncep­ciót. Kereskedelempolitikai kér­désekről szólva elmondta, hogy az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a kormányzat rendkívüli fontosságot tulajdonít az áru­ellátásnak, az elért színvonal olyan vívmányunk, amire jog­gal lehetünk büszkék és amit megtartani fontos feladat. Ki­tért a kereskedelmi egységek bérbe adásával kapcsolatos kormányhatározatra. Ha a le­hetőséggel bátran élünk, a bér­be adás olyan területeken jár­hat nagy haszonnal, ahol ma viszonylag gyenge az ellátás. Elmondta, hogy a vendéglátás nehéz időszakot élt át, kezd kilábalni a bajból, amit a túl­zott mértékű és differenciálat­lanul végrehajtott áremelés je­lentett. A helyzet mindazonál­tal alkalmas volt arra, hogy ráébressze a vendéglátóipart arra, hogy köszönjön a ven­dégnek. A közvetlen feladat most, hogy 1—2 éven belül döntő változást érjenek el a gyermekétkeztetésben. Foglal­kozott az államtitkár az árkér­déssel is. A kiskereskedelmi áraknak tükrözniök kell a ter­melési és a világpiaci ármoz­gásokat, de azt tűrhetetlennek mondotta, hogy a filléres ár­változásokat is továbbítják a fogyasztóhoz: ez sem a vevő, sem a kereskedelem szempont­jából nem jó, s mindenképpen csillapítani is akarják. Rámu­tatott arra is, hogy sok a ke­reskedelemben foglalkoztatott munkaerő, több, mint kellene; a kereskedelmi vállalatoknak vizsgálat tárgyává kell tenni, hogyan lehet kevesebb, de jobban megfizetett emberrel el­látni a feladatokat. A fejlesz­tések támogatásával kapcso­latban nem táplált reménye­ket: a tárcának a jövő évben összesen 100 millió forint ösz- szegű támogatásra futja. Fog­lalkozott idegenforgalmunkkal is; nem nyilatkozott borúlátóan arról, hcgv az előző évekhez képest csökkent az ideutazók száma, hiszen az a cél, hogy aki idejön, a devizáért magas színvonalú ellátásban részesül­jön. De . . . semmiképpen sem szabad a lakosság kárára in­tézni az idegenforgalmat. A vitát dr. Földvári János tanácselnök-helyettes foglalta össze, majd a tanácsülés ha­tározatban fogadta el a me­gye hosszú távú kereskedelmi koncepcióját. Parciális differenciálegyenle­tek és Női szabó szakrajz — csupán a távlatokat idézi két könyv címe a Műszaki Könyv­kiadótól. Mert ha könyvre gondo­lunk, általában irodalmi művek jutnak eszünkbe, pedig a mű­szaki-tudományos kötetek elvá­laszthatatlanul hozzánőttek éle­tünkhöz. Könyvből kertészked­nek, barkácsolnak, szerelnek, javítanak mind többen, s van­nak sokan, kiknek főhivatású munkájától választhatódon el a tudományos-műszaki-mezőgaz- dasági kötet. Október évek óta a műszaki könyvek hónapja, az idei sor­rendben a tizenkilencedik. Ez egyben jubileumi éve a Műsza­ki Könyvkiadónak, hiszen 25 évvel ezelőtt jött létre a gaz­dasági fejlődéssel összhang­ban. A 25. évforduló alkalmá­ból a kiadó 28 újdonságot je­lentetett meg a könyvhetekre, további hét könyvkiadó — az Akadémiai, a Kossuth, a Mező­Megemlékezés Pécsváradon Takarékossági hónap Takarékosság — gondtalanabb élet! Ez a jelszava az idei ta­karékossági hónapnak, melynek Baranya megyei megemlékezé­sét hétfőn este rendezte az OTP Baranya megyei Igazgató­sága, a Mecsekvidéki Takarék- szövetkezettel. A pécsváradi ün­nepségen jelen voltak a megye, a komlói járás, Pécsvárad nagy­község párt-, állami és társa­dalmi szerveinek vezetői, vala­mint a Pécsi Postaigazgatóság, a Magyar Nemzeti Bank me­gyei igazgatóságának és a MÉ­SZÖV vezetői. Baranya megye lakossága 5,3 milliárd forintot tart takarék- betétben az OTP, valamint a takarékszövetkezetek és a posta kezelésében. 235 ezer a takarék- betétkönyvek száma, a megye minden második lakosának van takarékkönyve. Sánta László, a Hazafias Népfront nagyközsé­gi bizottságának elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: idő­szerűvé vált napjainkban a ta­karékosság gondolata, amely a jelenlegi gazdasági helyzetben közüggyé emelkedett. Az ünnepség alkalmából Ba- latonyi Dezső, az OTP Baranya megyei igazgatóságának veze­tőre pénzjutalmat adott át a takarékosságban példamutató községi területi KlSZ-alapszer- vezet és a cserkúti MEZŐGÉP pécsváradi gyáregysége Zalka Máté szocialista brigádiának. Az ünnepség a *zengővárkonyi táncegyüttes és a pécsvc^adi kamarakórus műsorával ért vé­get. gazdasági, a Közgazdasági és Jogi, a Statisztikai, a Zrínyi és az Építőipari Tájékoztatási Köz­ponté — emellé tette le a könyvesboltokba 22 újdonságát, összesen 650 ezer példány- bcfh. A műszaki könyvnapok a szakemberek és a „laikus” ol­vasók kedvében is jár. Megle­pően sok autós könyv jelent meg, nagy érdeklődésre tart számot például a Lada gép­kocsicsalád szerelési könyve. Dr. Mészáros Árpád Vizsgára készítjük az autót című könyve is hasznos tanácsokkal szolgál a gépkocsitulajdonosoknak. A szerző egyébként tegnap dél­A Magyar Földrajztársaság dél-dunántúli osztálya az 1980 -82-es évekre elkészített mun­katerve célul tűzte ki, hogy tagjai számára a legújabb ku­tatási eredményeket bemutas­sa és a kutatással foglalkozó vagy a témához legjobban ér­tő tudósokat kérje fel ezek is­mertetésére. E kezdeményezés első jelen­tős eséményére került sor teg­nap a Pécsi Tanárképző Főis­kola földrajz tanszékén, ahol Jakucs László, a Szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyetem professzora, a Béke-barlang felfedezője és világszerte ismert barlang- és karsztkutató tar­tott igen érdeke^ előadást a karsztjelenségek keletkezésének legújabb, általa feltárt és bi­zonyított elméletéről. után a Helyőrségi Művelődési Otthonban előadást is tartott azután, hogy a művelődési ott­honban kiállítás nyílt a műsza­ki könyvnapokra megjelent könyvekből. A kiállítás tíz napig tekinthető meg, s ez idő alatt a műszaki könyvek itt is meg­vásárolhatók. Az idei műszaki könyvnapok egyik kellemes meglepetése, hogy a könyvterjesztő vállalat a korábban megjelent műszaki könyvek jó részét 50 százalé­kos kedvezménnyel árusítja. A pécsi könyvesboltok máris több tízezer műszaki könyvet adtak el a régebbiekből s az újdon­ságokból. Előadásának lényege: az ed­digi sok-sok éves elmélet sze­rint a mészkőhegyekben a víz­nyelők, dolinák, tufa- és csepp­kőbarlangok keletkezése a víz­nek a levegőből és a felszínről felvett szervetlensav-tartalmá- nak köszönhető. Jakucs László elmélete ezzel szemben az, hogy minden cseppkőbarlang és cn legtöbb karsztjelenség biológiai produktum. Nem szer­vetlen anyagok, hanem a fel­színen élő növények által, és a talajban levő mikroorganizmu­sok által termelt és vízben fel­oldott szerves savak korrodál­ják a mészkövet. A karszthegyekben elvégzett sok ezer vegyvizsgálattal és an­nak a kézenfekvő ténynek a meafigyelésével, hogy a dú- sabb vegetációjú helyeken in­tenzívebb a barlangokban a cseppkő képződése, mint a ko­pár felszínű hegyeken, bebizo­nyította, hogy a karsztbarlan- gok és karsztjelenségek növé­nyi produktumok. Minden természettudományi kutatás. amely segít a természet erőinek törvényszerű­ségét meaismerni, egyúttal az ember céljait is szolgálja. Az új elmélet társadalmi, qazda- sáqi jelentősége, hogy bebizo­nyítja, csak körültekintően le­het a mészkőhegyek erdeivel gazdálkodni, hiszen a karsztfor- rások vízhozamát, víztisztasá­gát befolyásolják. A mélyben levő karsztvíz-jelenségek isme­rete pedig fontos a bányászat­ban. Bár az új elméletnek vannak még ellenzői, a világban egyre többen elfogadják. Ennek bizo­nyítéka, hogy Jakucs László 1970-ben megjelent könyvét, melynek címe: „Karsztok morfo- genetikája" New Yorkban is megrendelték. H. I. KISZ-akció kicsinyekért - idősebbekért Diszkó a gyermekekért Tiszta tekintetű kisgyermek néz ránk a plakátról. A felirat: Diszkó a gyermekekért. A rendező szervezetek: a KISZ Baranya me­gyei Bizottsága, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója, a Dunántúli Napló szerkesztősége, a Pécsi Szikra Nyomda, a Baranya me­gyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Pannónia Sörgyár, a Baranya megyei Sütőipari Vál­lalat és a Pannónia Szálloda KISZ alapszervezetei. Újszerű, hosszú távra szóló kezdeményezés indul, útjára szombaton este a dr. Dok­tor Sándor Művelődési Köz­pontból. Az est bevételét tel­jes egészében a pécsváradi Gyógypedagógiai Nevelőott­honnak ajánlották fel a ren­dezők. A fellépők — a Pé­csi Balett, az eszéki Rock együttes, valamint Keresztes Tibor és Király László lemez­lovasok — tiszteletdijukat szintén e célra ajánlották fel. A belépődíj: 100 forint. E szokatlanul magas összeg magyarázata egyértelmű: a vendégek nem a műsorért fi­zetnek, hanem azért, hogy forintjaikkal ők is segítsenek. Mert ezek a forintok átvált­hatok: játékra, lemezjátszóra — gyermekmosolyra. A Bara­nya megyei KISZ Bizottság KISZ-alapszervezete máris igen sok jegyet adott el, s természetesen nemcsak fiata­loknak. Sokan csatlakoztak a kezdeményezéshez idősebbek is — munkások, gazdasági és politikai vezetők —, akik ha nem is ropják majd szom­baton a táncot, mégis hozzá­járulnak a rendezvény sike­réhez. A kezdeményezés célja: a KISZ felelősséget érez nem­csak saját nemzedéke tag­jaiért, hanem gyermekekért és idősebbekért egyaránt. A fiatalság jó kapocs, hogy a társadalom különböző korú nemzedékeit összekösse és a maga eszközeivel szebbé te­gye a hétköznapokat. Ezért a jövőben folytatása lesz e kezdeményezésnek. Nem csu- - pán egyszeri „jótékonykodás­ról" van szó, hanem arról, hogy a KISZ szeretné a jövő­ben is koordinálni mindazo­kat a társadalmi erőket, szo­cialista brigádokat, melyek va­lamilyen módon segíteni tud­ják a rászorultakat. A már évtizedek óta jól működő patronálási akció elosztásá­ba is bele kívánnak szólni, hogy oda érkezzen a segít­ség, ahol ez a legjobban elkél. Szombaton este tehát a dr. Doktor Sándor Művelődési Központban Pécsett: Diszkó a gyermekekért. Jó szórakozást minden vendégnek, aki ezen a napon nemcsak egy kelle­mes estét tölthet a táncte­remben, hanem részvételével segítséget is nyújt. Jegyek még igényelhetők a KISZ Baranya megyei Bizottságá- 4 nál (Rét u. 4. Telefon: 15-221). Kutatasismertetes A karsztjelenség új elmélete Jakucs László professzor előadása Pécsett Fiatalok órája Már hosszabb ideje rokon- szenvvel figyelem a Fiatalok órájának törekvését, hogy lé­nyegi kérdésekről próbáljon okosan és felelősséggel, ugyan­akkor oldottan, a fiatalok nyel­vén szólani. Ennek a törekvés­nek voltak már jól sikerült eredményei, de voltak kisebb- nagyobb kudarcai is, beleértve azokat az eseteket is, amikor az egyórás műsor egyetlen ri­porttá, mégpedig zömmel köz­lő, informáló riporttá vált, le­mondva ezzel a Fiatalok órája egyik fontos eleméről, hogy ti. értelmez is, különféle nézeteket mutat fel, sőt ütköztet is egy- egy probléma kapcsán. Ez az utolsó műsor típuso­sán jónak ígérkezett. Az ország még jól emlékszik az augusz­tus elején történt súlyos közle­kedési balesetre, amelynek ál­dozatai között két ismeretlen fiú is volt. Azonosításuk érde­kében a rendőrség több ízben is fölhívást tett közzé a lapokban, de a hozzátartozók csak 17 nap múlva jelentkez­tek. Olyan téma ez, amelyben — úgy tűnik — együtt van a mai fiatalság életmódbeli problémáinak zöme, mint cseppben a tenger. Nyár, Ba- laton-part, autóstopp, rock­koncertek, csavargás, túlzott szabadság, szülői nemtörődöm­ség - így gondolhatták a film készítői is. Megmutatható ezen keresztül, hogy élnek, hogy gondolkodnak a mai fiatalok, milyen kapcsolatban vannak szüleikkel, mi ellen lázadoz­nak, milyen életformára vágy­nak, milyen veszélyek lesnek rájuk, milyen csapdákba esnek bele. A téma természetéből kö­vetkezik, hogy ehhez hozzá­szólhatnak az idősebbek, az egészen idősek is, az érintet­tek szülei, nagyszülei, tanárai, és persze az öntudatlan növé­nyi létben „lötyögő" fiatalok épp úgy, mint a gondolkodó, határozott elveket valló mai fiatalok. A műsor valószínűleg ennek köszönheti csődjét, ennek az „össznépi” véleménymondás, nak. A filmben mindenki mond­ta a magáét, és ezeket a vé­leményeket semmi vezérfonal nem kötötte össze. Másfelől mérhetetlen mennyiségű álta­lánosság és közhely hangzott el, ahogy az már az általános kérdések esetében lenni szo­kott. A fésületlen megnyilatko­zás-tömeg mellett még egy szervi hibája volt a műsornak, az, hogy az eset, amiből kiin­dult, nem volt jellemző. Leg­alábbis nem úgy volt jellemző, ahogyan a prekoncepció el­képzelte. S a készítőknek nem volt erejük felülemelkedni az előzetes elgondoláson, így az­után a műsor egészen elemi hibákat is elkövetett: nem de­rült ki például belőle, hogy tu­lajdonképpen miért nem keres­ték a szerencsétlen fiúkat a szülők korábban, illetőleg ho­gyan történhetett meg, hogy hiányuk sehol sem tűnt föl. Megtudtuk viszont, hogy jó ta­nulók voltak, s ezért a tragédia még jobban fájt a pedagógu­soknak ... Ez utóbbi például, úgy vélem, a legteljesebb mér­tékig magánügy, illetve nem olyan erkölcsi ítélet, amit nor­maként kellene terjeszteni. De akadt ilyen több is. A nagy­papa azon vallomása például, hogy ök több évtizedes jó há­zasságban élnek, pedig ő na­gyon kikapós ember volt, de a nagymama bírta türelemmel . . . Ezek a sok helyütt felvillanó furcsaságok egybemosódtak a bölcselkedésekkel, amit ta­lán az általánosabb érvény igényével hagytak a nyilatko­zatok között. A tanulság mindenképpen az, hogy egy nem tipikus-, ese­mény nem bírja el az ilyen fo­kú általánosítás súlyát. Válasz­tani kellett volna: vitatkozni egy — akár a megtörtént ese­ménnyel illusztrált — problé­mán, vagy sokkal jobban konk­retizálni a mondanivalót, sok­oldalúan és valósághíven be­mutatni egy esetet, hogy aztán gondolkodjon tovább a néző maga. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents