Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-13 / 282. szám

A múlt heti Hétfői Dunántúli Naplóban közölt rejtvény meg­fejtése : 1. Jávor antilop. Előfordulási helye: Kelet- és Dél-Afrika. 2. Bölény. Szivárványos guppi. A helyes megfejtők közül Ambrus Szilárd pécsi olvasónk nyerte el az öserdei dingókutyát, o Mecseki Kulturpark ajándé­kát. Átveheti: bármelyik nap az állatkertben. Kora avarkori temető Zamárdiban Korai avarkorból származó, gyaníthatóan kirabolt, mégis számtalan kincset tartalmazó terület feltárást kezdte meg nemrég Bárdos Edit régész, a kaposvári Rippl Rónai Múzeum munkatársa Zamárdiban. A mint­egy ezerháromszáz éves avar­kori temető ötszáz sirt tartal­maz. Az eddigi ásatások során bronzcsontokat, láncokat, vala­mint egy bronzból öntött, szá­jában gömböt tartó delfint ta­láltak a kutatók. Mai rejtvényünk témája a ba­ranyai népi kerámia. Három jellegzetes típust mutatunk be olvasóinknak, ezek alapján kell ráismerniük a negyedik képen látható kerámia alkotójára. Megfejtésül azt a helységnevet (Kishajmás, Mohács vagy Öbá- nya) kell beküldeni, ahonnan a negyedik kerámia származik. Ezúttal valóságos nyeremény- dömping vár a megfejtőkre, hi­szen a kishajmási tsz, Mohács­ról, Lakatos László népi ipar­művész, Óbányáról pedig id. Teimel István ajánlott fel kerá­miákat. Tűzálló mázas sütő­edény éppen úgy nyerhető, mint pálinkás butália. 1. kép: A siklósi fazekasok készítményeinek, a bokályoknak, tálaknak, tányéroknak, korsók­nak hagyományos színe a sö­tétbarna, ezt díszítették sárga, zöld, barna, fehér csíkozással, virágmintákkal és állatmotívu­mokkal. Az utolsó mesterük — Gerencsér Sebestyén — halálá­val a siklósi fazekasipar köz­pontja előbb Máriagyűdre, majd Kishajmásra tevődött át — azaz a siklósi fazekasok örökségét ma a kishajmásiak őrzik. Képün­kön egy kishajmási tál látható. 2. kép: A mohácsi korsós és fazekasmesterek az ott élő et­nikai csoportok sokasága mel­lett, formában és díszítésben is sajátos központot hoztak létre. Különösen ismertek a nagy gonddal készített fekete edé­nyek. A korsók formája ősi, to- jásdad, a fenék egyenes, a test­hez viszonyítva kicsiny. Ennél sokkalta díszesebbek a tálak, tányérok: szélüket fonást után­zó díszek vagy újbenyomások jellemzik. Jellemző a falazat át­törése levélmintával. Ezeket vo­A PÉCS-REMÉNYPUSZTAI „ÚJ ÉLET" MGTSZ (elvételre keres tmk­villanyszerelőt Jelentkezés: Reménypuszta I. 429/1980. □tiétföi Igenis.42 adag bécsiszeteL kéremalássan, 92 pohár világos... és a velencei I tükör szétlőve. ^ VELENCEI ?JÓZSI NE CSALJ. EGY FRÁSZT!... EZEK A DÖG SAVOYAK!\ BEZZEG ÁRPI MOST IS 1 FUTARGÉPEN ÜL.HIABA ® KILINCSEL NYALIZIK PES-/ TEN. AKAR MÉG EGY /r** márjateréziát-’ / J Lehet. Ax éjjel Őrnagyunk 15üveg^ pezsgőbe fogadott,hogy 6 órán belül géptávirón fogják a VKG-rehívni.És 5 óra után tényleg megjött o hughes. /Á DÉLI HADSZÍNTÉR NEM ^ Ez o véleroé^ f IS ALKALMAS EJTŐERNYŐS! nyuk uraim? JELLEGŰ HARC FEL ADAT / A politikáik* VÉGREHA JTÁSÁRA. A TE - A .?“* REPVISZONYOK .,. figyelnünk ki HONVÉD LÉGIERŐK PARANCSNOKSÁGA «.(HADMŰVELET I) OSZTÁLY, 1941.ÄPR.9 Népművészek vására, gesztenyesütés, tánc Ismeretlen mester alkotása Az 1526-os mohácsi csata ábrázolása egy boton A sokszor és sokféleképpen megörökített mohácsi vész — az 1526. augusztus 29-i csata- vesztés — ábrázolása látható egy faragott boton. A maga ne­mében páratlan alkotást a pé­csi Janus Pannonius Múzeum gyűjteményében őrzik. Különle­gessége abban rejlik, hogy míg az ismert néprajzi tárgyak dí­szítőelemei többnyire a készítő saját környezetéből valók, en­nek a botnak a faragója tör­ténelmi eseményt választott mű­ve témájául. Alkotója ismeret­len, «a határozott művészi ér­zékről tanúskodó faragványva- lószínűleg Mohácson készült 1926-ban, a csata 400. évfordu­lója alkalmából. Évtizedeken át dr. Reuter Camillo orvos, pé­csi egyetemi tanár magángyűj­teményének dísze volt, halála után fia a múzeumnak adomá­nyozta. A keményfából faragott esz­tergált bot szárán körben he­lyezkedik el a kompozíció, amely csatajelenetet ábrázol naiv felfogásban. A muzeoló­gusok elkészítették a 66 centi- méteres hosszúságú képsor mé­retarányos kiterített rajzát és akkor bontakozott ki teljes moz­galmasságában a jelenet. A ké­pen mintegy százhúsz figura és tárgy látható: gyalogos- és lo­vaskatonák, tüzérek, ágyúk, lo­vak, tevék, kutyák, szekerek, sát­rak, házak, fák. Akár egy fo­lyam, úgy hullámzik, hömpölyög végig a finom vonalú rajz a bot szárán. Az ütközet ábrázolása nem a történelmi ténynek megfelelő, hanem az alkotó érzelmi állás- foglalását tükrözi. Ennek meg­felelően a hatalmas török ha­dat mindössze 33 alak jelzi, a valóságban sokkal kisebb lét­számú magyar sereget viszont 51 harcos reprezentálja, s a csapat dinamikus mozgásával a magyarok hősiességét, bátorsá­gát, önfeláldozását fejezi ki. A boton felirat is olvasható Kisfaludy Károly Mohács című költeményének egyi'k sora: „Nemzeti nagylétünk nagy te­metője: Mohács”. A botra te- kerődző, domború faragásé kí­gyó feje három sorban elhe­lyezett szövegre mutat, mintegy felhívó a szemlélő figyelmét a csatavesztés következményeire. Érdekes a rajz technikája is. A mester megtűzesített pengé­vel égette bele az alakokat a bükkfába és az apró szaggatott vonalak együttese alakítja ki a csatajelenetet ábrázoló díszít­ményt. Ilyen vagy ehhez hason­ló technikájú néprajzi tárggyal eddig még nem találkoztak a szakemberek Baranyában, emi­att nem is tudják azonosítani a fél évszázados bot alkotóját. nalak, és cifrarovátkák tarkítják. Egy ilyen tányér látható képün­kön. 3. kép: Éppen egy hete ünne­pelte 70. születésnapját id. Teimel István, az óbányai faze­kasdinasztia legidősebb tagja. Elmondása szerint a maihoz ha­sonló kerámiákat készítettek őseik, a Fekete-erdő környékén. Az óbányai fazekasok készítmé­nyeiket csipkézett széllel, vésett díszítéssel, (rókázással ékítették. A mázas készítmények alapszíne a világosbarna. Készítenek tűz­álló edényeket is, ezek a mázat- lan részek csillogásából ismer­hetők fel. Az írókázott díszítmé­nyek közül a legjellemzőbb a fenyőgallyminta. Id, Teimel Ist­ván munkája az itt látható kor­só. 4. kép: Kérjük írja meg leve­lezőlapon, melyre ráragasztotta a lapból kivágott szelvényt (HDN-rejtvény), hogy ez a tá­nyér melyik faluban készülhe­tett. A megfejtéseket szerkesz­tőségünkbe küldjék be, Pécs, Hunyadi út 11. 7601. A lapokat október 15., szerda éjfélig kér­jük postára adni. A nyeremények sorsolása pénteken délelőtt 10 órakor lesz, a kishajmási tsz pécsi Petőfi Sándor utcai aján­dékboltjában. Leányvásár előtti felkészülés Pécsváradon Erb János felvétele Leányvásári csalogató Sportpályaavató mérkőzés a Fradival Majd minden nagyobb vásár kivívta annak idején a „leány- vásár" elnevezést, a sok közül mégis a zengővárkonyiak, pécs- váradiak híres „kálomista bú­csúja" élte meg új formában a mai időket, és várja október 18—19-én idén is a vendége­ket. A Leányvásár rendezvényei a hagyományoknak megfelelően Zengővárkonyban kezdődnek október 18-án 14 órakor a hosz- szúhetényi, szalántai, mórágyi, egyházaskozári, mohácsi és zengővárkonyi népi együttesek felvonulásával. Műsorukat 16 órától mutatják be a pécsvára- di művelődési központban. Ere­deti várkonyi szőttesekből nyit meg kiállítást 14.30 órakor a zengővárkonyi iskolában dr. Andrásfa^y Bertalan. A vásár napja mondanunk sem kell, a vasárnap, s a helye Pécsvárad központja. Már ko­rán reggel felverik sátraikat a főutcában a fazekasok, szövők, kékfestők, gyékényesek, bőrdísz­művesek, kosárfonók, fafaragók, no és persze az elmaradhatat­lan bazárosok. A frissen sült gesztenye és a hozzávaló bor sem hiányzik majd a kínálatból. Vasárnap reggel a helyi ze­nekarok adnak ébresztőt, majd csalogatják a helybelieket és a vendégeket a főutcára, ahol 9 órakor kezdődik meg a ha­gyományőrző együttesek látvá­nyos felvonulása, menettánca. Műsorukat a vásári komédiások­kal, bábosokkal folytatják a művelődési ház szabadtéri szín­padain, 10—44 óráig pedig fel­lépnek a néptánc országos mi­nősítő versenyén a művelődési központ nagytermében. 10 or­szágos hírű együttes kérte mi­nősítését a rangos zsűri előtt, így a magyar folklór olyan köz­pontjaiból láthatunk itt csopor­tokat, mint Buzsák, Szeremle, Érsekcsanád, Tápé, Magyareg- regy és a házigazda Zengővár- kony. A díjazottak 16—18 óráig gálaműsoron adnak ízelítőt programjukból. A kisebbek 10—14 óráig a gyermékjátszó és a táncház programján vehetnek részt a művelődési ház parkjában. E nap eseménye a pécsváradi sportpályaavató is, melyen a Ferencváros csapata lép pályá­ra a helyi Spartacussal. A nap természetesen a 20 órakor kez­dődő bállal ér véget. G. O. BARCZYJANOS VÁDINDlTVÁNY Képregény 19 héten át írta és rajzolta Sarlós Endre M1KLÓSSY VK.ÖRNAGY ÉS ENDREY VEZÉRKARI FŐNÖK ÁLLÁS­PONTJA KÜLÖNBÖZÖTT IPPV VEZÉRŐRNAGY, LÉGIERŐ PARANCS NŐK ELGONDOLÁSAITÓL -------—MMH -TÜ K éklő Adria, Kamatok vermi szentelt ormai... folytassam? A lényegről hallgat. Mit gondolsz r SZEDJÜK KI BELŐLE. ITT VALAMI NAGY DISZNŐSÁG KÉSZÜL... Bombast le xe!1 Inteni, Alig félesztendos az ej böemycfe cső pattest... Nem vállalhatjuk a fe­lelősséget: A Uraim! Az aranykalásszal ringó Bácska rövidesen visszatér az anyaország keblére. Jogos és.,. A német nyoma : rt nenrt nyomásra beirsduló légi harimü-^TRENDBEN vefetekböí szándékosan kihagytuk a2 ejtő-; VAN ŐR iernyös csapat bevetését egyrészt a Savoyaí NAGY ÚR, jSM -75 -ös csapatszállítók nem megfeleld^ “*'*'**“J " “ i volta miatt, másrészt ..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents