Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-12 / 281. szám
H«armescflílc fordulat Pécs felkészül a földgáz fogadására „Terveink szerint itt lesz a földgáz 1982-re! Az ÁTB egyedül a pécsi tervet fogadta el, erre célcsoportos beruházási összeget is biztosit. Szükségszerűen szorító követelmény, hogy a benzinbontásos gázszolgáltatást Pécsett kiváltsuk az olcsóbb földgázzal." (Részlet dr. Juhász Ádám nehézipari államtitkárnak a Dunántúli Napló részére adott nyilatkozatából.) Eszerint elérhető közelségbe került Pécs o földgázhoz - a szó fizikai értelmében is, hiszen a minap zajlott le Baján a városi gázhálózat átállítása1, a baranyai megyeszékhely pedig az üIlés-bajai vezeték továbbépítése révén jut az új gázenergiához. A két év múlva esedékes váltás cr közel 110 éves pécsi gázszolgáltatás harmadik nagy fordulata lesz. Az első - a szénalapú gázgyártás — csaknem egy évszázadig tartott, a benzinbontásos gázgyártás rövidéletűnek bizonyult, a jövő pedig a földgázé. S ha ez itt lesz, a gázgyártás meg is szűnik Pécsett, a Felszabadulás úti üzem pedig fogadja1 és elosztja majd a földgázt. Minderre egy évtizeddel azután kerül sor, hogy Pécsett megkezdődött a felkészülés a földgáz fogadására, azaz megkezdték a teljes gázvezeték-hálózat felújítását. A vezetékcsere szükségessége az ezt megelőző években még elsősorban az élő hálózat nagyfokú avult- sága — és ennek következtében veszélyessége — miatt merült fel, s csak utána jött az, hogy ha már cserélik a vezetéket, akkor olyanra kell cserélni, ami később a földgáz szállítására is alkalmas. Ugyanis másmilyen ez a gáz... A napjainkban is használt gáz nedves, az egész rendszer is erre épült. A földgáz viszont száraz, a hagyományos tömítéseiket hihetetlenül rövid idő alatt „tömörtelenné” tenné. Hegesztéssel egymáshoz kapcsolt csövekből álló vezetékre volt tehát szükség. (Azért e helyen adózzunk annyi tisztelettel a régi gázvezetéknek, hogy kimondjuk: az egyre sűrűsödő meghibásodások ellenére is jól szolgálták a várost és lakosságát; a felújítások során megszüntettek olyan, a múlt száJól vizsgáztak a műanyag csövek zadban épült vezetékeket is, amelyek még pár évtizedig kibírták volna, s jól szolgált az újmecsekaljai eternitcső-hálózat is.) Hol tart ma a pécsi gázvezeték-hálózat rekonstrukciója? Hazenauer Andrástól, a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat beruházási osztályvezetőjétől tudtuk meg, hogy a hetvenes évek elejétől mostanáig 167 millió forintot költöttek az elosztóhálózat felújítására és a rekonstrukció befejezéséig még mintegy 120 millió forintra lesz szükség. Hátra von még mintegy 35 km- nyi vezeték, amiből 8 km-re tehető az öntöttvasból készült csövek hossza, a többi eternit. Az évtizedes felújítási program a hegesztett acélcsövekkel kezdődött. Ez nehéz iskolát jelentett a Gázműnek, hiszen 'különlegesevi képzett 'hegesztőkre volt szükség. S minthogy ilyenek a kezdet kezdetén még nem voltak, képezni kellett. Gázvezetéket csak kiváló minőségben szabad hegeszteni, a minőséget pedig az acélon is áthatoló röntgensugár ellenőrÜ. Később — 1974-ben — egy újdonság jelentkezett: o kemény polietilénből készült műanyag cső, anriből - 200 milliméteres átmérőig — kis- és középnyomású vezetékeket építenek elsősorban olyan helyeken, ahol a felszíni forgalmi terhelés ezt megengedi. Az eddig épült vezetékek jól vizsgáztak mindenféle szempontból. A csövek könnyen mozgathatók, nincs szükség a korrózió elleni védelmükre, o hegesztés nem igényel különleges képzettséget, mindössze a hegesztési hőmérsékletre kell kényesen ügyelni, hiszen néhány fokos eltérés az élettartamot évekkel csökkent- heti. A rekonstrukció a legtöbb gondot a belvárosban jelenti, ahol a szűk utcákban összezsúfolódnak a különféle vezetékek, s emiatt meg kell alkudni az előírásokkal: sok helyen nem lehet betartani a védőtávolságokat. S még ilyen megalkuvás mellett is számolni kell azzal, hogy néhány utcában, ahol a minimális védőtávolság sem tartható, s ahol csak nagyon kevés fogyasztó van, megszüntetik a gázszolgáltatást. Az elosztóhálózattal egyidejűleg kezdték meg Pécsett a belső — fogyasztói — hálózat szükséges rekonstrukcióját is, amire eddig 64 millió forintot költöttek, s ami Újmecsekolját kivéve a város más területein idén be is fejeződik. A régebben falba ágyazott vezetéke- ketfalon kívülre hozták, megszüntették a menetes kötéseket és végrehajtották mindazon készülékek cseréjét is, amelyek nem állíthatók át a földgáz használatára. Ebbe o folyamatba tartozott a régi gáztűzhelyek felcserélése az égésbiztosítóval ellátott Komfort típusú tűzhelyekre. A földgázra várakozás közben felmerül a kérdés: vórható- e a hálózat bővítése, új területek bekötése? A város szándéka, hogy gázzal lássák el Má- lomot, Nagyárpádot, Patacsot, Postavölgyet és a Bálicsi úttól nyugatra lévő lakóterületet. H. I. Gázvezeték-építés PécSett a János utcában Már óvodáskorban el kell kezdeni Gyermekfogászat Mohácson A fogszuvasodás, a fogak állapota még kevéssé izgatja az embereket, kivéve, amikor elkezd fájni. Egy gyermekfogászati szűrés alkalmával találkozott az orvos olyan ötödikes osztállyal, ahol mindössze két ép fogazató gyermeket találtak! Akadt olyan tizenhat éves lány, akinek már műfogsorra volt szüksége. A szomorú ebben a két példában az, hogy nem szélsőséges esetek. A megoldást a hatásos felvilágosítás, a gyermekifogászati ellenőrzés, ellátás rendszeressé tétele jelenti. Mindezek figyelembevételével kiemelkedő eredményként üdvözölhetjük a mohácsiak kezdeményezését. Amire Baranyában csak Pécsett, s az országban is igen kevés helyen akad példa: sikerült megszervezniük egy főállású fogszakorvos alkalmazásával, külön erre a cél. ra fenntartott rendelő kialakításával a gyermekfogászatot. Dr. Marosi Irén, járási-városi főorvos: — Nemrégiben két új fogorvost sikerült a városba csábítani úgy, hogy a tanács lakást biztosított részükre. Ezzel azonban csak a felnőttellátás oldódott meg, a gyermekek réndszeres szűrése, megelőző, ellátása még mindig csak az igény szintjén maradt. De szerencsénk volt. Találtunk megfelelő orvost, jelentős segítséget kaptunk a megyei egészség- ügyi vezetéstől, a városi tanácstól és a kórház-rendelőintézet vezetőitől. A Park utcai iskola megfelelő helyiséget bocsátott rendelkezésünkre, így idén, még a tanév elején — pontosan szeptember közepén —• megkezdhetjük a rendszeres munkát. Bauhoffer József, az iskola igazgatója: — Faludi doktort úgy mutattam be a tantestületnek, mint új kollegát, s nincs ebben semmi túlzás. Közös munkánk eredménye lehet az, hogy a fogorvosi rendelő ne a rettegést váltsa ki a gyerekekből. Dr. Faludi Ferenc fiatal ember. Élethivatásául választotta a gyermekek fogainak megmentését.- Már óvodáskortól el kell kezdeni az ilyen irányú egészségnevelést — mondta. — Eleinte szinte meseszerűen, idősebb korban egyre inkább az értelemre hatva. Meg> kell, és meg lehet találni minden gyerekhez a kulcsot, hogy elűzzük a félelmet, felébresszük a maguk iránti felelősségérzetet is. Meggyőződésem, hogy az őszinteség az egyik leghatásosabb eszköz. Meg kell mondani, hogy mi fog történni, azt is, hogy most egy kicsit fáj, de azt is közölni, hogy ez miért elkerülhetetlen, s a későbbiek során hogyan elkerülhető. Mohácson és a városkörnyéki községben — mintegy 1000 óvodással együtt— csaknem négyezer gyermek ellátását, szűrését, felvilágosítását kell elvégezni. Ha egy gyerekre — még mindig szűkén számolva —• csak öt rossz fogat számítunk, az is húszezer tömést jelent. Megfeszített munkatempót véve alapul, három év, amíg arra a pontra juthat, hogy csak a jelenlegi problémákat felszámolja. Addigra viszont sikerül feltérképezni, s a már meglévő, kitöltésre váró kartonokról leolvasni valamennyi kis páciens állapotát. De csak akkor, ha ennek fontosságát a szülők is felismerik. Az alapvető műszerek már megérkeztek. Igaz, hogy egyelőre egy hagyományos fúrógépet sikerült beállítani, de a ME- ] DICOR októberre ígérte a leg- I korszerűbb turbinás fúró szállt'- J tását. Kurucz Gyula j Belvárosi kérdőjelek Mi lesz a magántulajdonú házakkal? Sikerül-e fehér foltok nélkül megoldani a rekonstrukciót? A pécsi belváros rekonstrukciójának a sorsa sűrűsödik a Sallai utca 52-es számú ház tanulságos történetében. A küllemmel kezdjük. Ki tudja már, hány éve nyílt meg e házban átalakítás után a Kolumbia- presszó? ... Ennek tiszteletére a sarokház keleti frontját átfestették, a déli pedig maradt. Időközben egy látványos pincetömedékelési kísérlet színhelye is lett e ház, aminek köszönhetően megszűnt az alulról jövő veszélyforrás, az állami beavatkozás növelte a ház értékét. A város ezután lépéseket tett, hogy a felemás helyzetet megszüntesse. A Sallai utcai kapu előtt legjobb ugyanis_el- fordított fejjel elmenni, oly elszomorító látványt nyújt az aládúcolt, rendetlen kapualj. Belül az egész ház ilyen. Végletekig lestrapált, nagyméretű lakásokból sok kis társbérletre osztott rossz lakások. A város szándéka szerint szép lakásokat akart csinálni, s ehhez a felújítás terveit is elkészítette. Egy kis bibi volt csupán: vegyes tulajdonú a ház. Néhány lakás erejéig a PIK a tüfajdo- nos, a többség a lakók tulajdonában van. Úgy gondolták, hogy e tulajdonosokat új lakással kártalanítják, s a kiürített házat felújítják. Az egyik nem itt lakó tulajdonos kezdte duruzsolni: ne fogadják el az ajánlatot, mert „rosszul járnak". Jött a „meggondolás" és ugrott a felújítás. Illetve ... a résztulajdonosoknak a saját költségükre kellene elvégezni az elodázhatatlan felújítást, de ez sehogysem akar indulni. Az egyik résztulajdonos, Krajczár Sándor nyugdíjas panaszolja, hogy egyszobás lakásának felújításához minimum 120 ezer forintos OTP-kölcsönre lenne szüksége, de hát egy nyugdíjas hogyan törlesszen ekkora kölcsönt... „Én bizony a tanács melett fogok szólni, ha ismét napirendre tűzik ezt az ügyet." Akár kezdheti is, hiszen a tanács ismét kezdeményező lépésre készül. Lakógyűlésen szándékoznak tisztázni a dolgokat, mert tűrhetetlen már, hogy a hajdani Szigeti-kapu helyén ilyen ház csúfoskodjon. * A belvárosi házak tekintélyes hányada magán- vagy vegyestulajdonban van, ez pedig. a régóta tervezett _ és, most talán a megvalósulás szakaszába jutó — rekonstrukció egyik sarkalatos problémája. Mint a fenti példából is látjuk, oz egyéni és a közérdek nehezen hozható közös nevezőre, különösen akkor, .ha ennek a feltétele tíz-, netán százezrekben mérhető. A tervszerű felújítások zömét a belváros azon részein végzik, ahol a tulajdonos az állam, illetve a PIK, s ennek a pénzügyi fedezete többé-kevésbé biztosított is. De mi lehet a PIK-házak közé beékelődő magán- vagy vegyestulajdonú házak sorsa, és mi lehet éppenséggel egy egész szektor sorsa, mint pl. a belváros észak-keleti szektoráé, bhol túlnyomó többségben magánkézben vannak a házak, s e magánkezek többnyire nem degeszre tömött pénztárcába nyúlkálnak. Amikor erről beszélgettünk Szilágyi Domokossal, a Városi Tanács építési osztálya belvárosi rekonstrukciós csoportjának a vezetőjével, figyelemre méltó gondolatok merülnek fel. Mindaddig nincs semmi gond, amikor csak a kötelező állagmegóvásról — ide sorolhatjuk a városképileg fontos homlokzatfelújítást is — van szó. Bár... a belvárosi házak jó részénél figyelemmel kell lenni arra, hogy az egyszerű meszelésnél itt többre van szükség és hogy nem lehet tetszés szerint megváltoztatni a homlokzatot, amint ez évekkel ezelőtt a Leonardo da Vinci utca 8—10. számú háznál történt (az _,új" háromszárnyú ablakokkal hosszú távra elcsúfították az egyébként arányos megjelenésű belvárosi házat). Az 50-es évek elején végbement nagy besűrítési folyamatnak köszönhetően hallatlanul megnőtt a belvárosi lakások száma (olyan helyiségek léptek elő lakássá, amik soha nem voltak azok, s jó szívvel ma sem tekinthetjük annak), ami nem kerülte el a mgántulajdo- nú házakat sem. Hogyan lehet itt rendet teremteni? Újabb állami pénzzel - a pincék u.tán lakásmegváltással — növelni a magánkézben levő ház értékét? Vagy megvásárolni, kisajátítani? Ez is visszaüthet a tulajdonosokra, akik _ tisztelet a kivételnek — nem sokat tettek a házukért, hiszen évek óta „lóg valami a levegőben", ha pedig az ilyen lerobbant házat napi áron veszik meg, vagy sajátítják ki (mert elkerülhetetlenül meg kell tenni), ez nyilván áron alul történik. A felújítás minőségi változást is jelent a mai fogalmak szerint, hiszen ezt csak akkor szabad csinálni, ha a komfortnélküli lakásból komfortosat, de inkább összkomfortosat tudunk csinálni. A PIK egy födémcserés lakásfelújítást — ki garantálhatja, hogy egy magántulajdonú háznál ilyesmire nem kerülhet sor? — 700—750 ezer forintos költséggel tud elvégezni. A város és az OTP megyei igazgatósága közti megállapodás szerint 100 ezer forint hitel felvételére van lehetőség Pécsett. És a hiányzó százezrek?... A kérdőjeleket csak sűríteni lehet, ha jobban belemélyedünk a dologba, ritkítani aligha. Feltétlenül meg kell találni a módját, hogy a belvárosi rekonstrukció elveit egységesen, fehér foltok nélkül — és köz- megelégedésre, azaz (bármilyen nehéz is) az egyéni és a közösségi érdek közös nevezőre hozásával lehessen valóra váltani. Hársfai István HÉTVÉGE 5.
