Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-02 / 271. szám

1980. október 2., csütörtök Dunántúlt napló 3 Film plusz képzőművészet Richard Wagner Barna könyve magyarul A napokban került a könyvesboltokba a zene- irodalom óriása, Richard Wagner „Barna könyve”. A zeneköltö 1865-ben bar­na bőrbe kötött ékes köny­vét kapott későbbi élet­társától, Liszt Cosimától, Liszt Ferenc lányától. A zeneköltő ebbe írta leg­személyesebb vallomásait, feljegyzéseit. A napló — nagy szenzációt keltve — 1975-ben jelent meg egé­szében először német nyel­ven, a Wagner-múzeum volt őrének, Joachim Bergfeldnek jegyzeteivel s most — a világon az elsők között — Magyarországon. Rajzfilmesek Pécsett Az évi termés 60-65 perc „Nagyon jó feltételek között dolgozhatunk..,” Peter Roller munka közben Ketten a szobor- parkalkotói közül Másfél évvel ezelőtt 'megje­lent o professzionista filmmű­vészet múzsája Pécsett. Az el­ső lépéseket egy kicsit tétován tette meg, s bár nagy remények kísérték érkezését, sokakban a kétség is fölmerült: vajon itt marad-e, meg tud-e erősödni? A múzsának most a Kulich Gyula utcában van a munka­helye, a Pannónia Film-, Rajz­és Animációs Stúdió pécsi mű­termében. Legalábbis addig, amíg el nem készül a Marx u. 49. szám alatti új műterem, amelyet a pécsi rajzfilmesek va. lamennyien nagyon várnak. 1979. január 1-én nevezték ki a pécsi műterem vezetőjét, Schenk Jánost. Majdnem az egész év ráment arra, hogy ösz- szeválogassák azokat a tehet­séges filmeseket, rajzolókat, akikre a városban újdonságnak számító munkát hivatásos szin­ten rá lehet bízni. Kézenfekvő megoldásnak kínálkozott, hogy a csoport magját az igen szín­vonalasan dolgozó Ixilon Film­stúdió tagjai alkossák. A szak­kör vezetőjének, Varga Csabá­nak a szakmai tekintélye a pro­fesszionisták körében is nagy volt, Végül is innen négyen ke­rültek át a Pannónia műtermé­be. A rajzfilmes gárda másik ré­szét a Pécsi Műhely nevű képző- művészeti csoport tagjai alkot­ják. Rajtuk kívül természetesen mások is kerültek a műterem­be, akik nem tartoztak korábban valamilyen alkotó közösséghez. Most tizennyolcán vannak. Schenk János éppen ezekben a napokban készített jelentést a Pannónia Filmstúdió vezető­ségének a pécsi műterem műn- kájáról. A tanulmányba mi is bepillanthattunk.- Úgy látom, az alapkérdés most, 1980 végén az: sikerült-e a két csoportból egységes egé­szet létrehozni, és mikor láthat a közönség Pécsett készült önál­ló rajzfilmprodukciókat? — A vitákat, a súrlódásokat az elején természetesnek tekin­tettem — mondja Schenk János. — A leggyakrabban elhangzó kérdés az volt: „ő, vagy ők mi­ért, és én miért nem?” Két meg. oldás kínálkozott: vagy az Ixi­lon stúdió volt tagjaira építjük a filmkészítést, és a többiek vár­nak addig, amíg kellő tapaszta­latot nem szereznek, vagy már a kezdet kezdetén lehetőséget kapnak ők is a rendezésre, filmtervezésre. Én a „mélyvíz” híve vagyok, tehát azt mondtam, adjuk meg a lehetőséget an­nak, aki jó ötlettel áll elő. Ez akkor többeknek nem tetszett. Most már annyi a munkánk, hogy egy-egy ember egyszerre több filmen is dolgozhat. — Olvastam a tanulmányban, hogy gondok vannak a gyártás­vezetéssel. — Igen, ez így van. Az a mun. katárs, akit gyártásvezetőként alkalmaztam megbetegedett és kivált a csoportból. Jelenleg én vagyok a gyártásvezető is, de ez hosszú távon nem mehet. — Milyen filmek készültek már el? — Az év végén egy 60—65 perces vetítést tudunk majd ren­dezni a pécsi műteremben ké­szült filmekből. Nálunk készült el, illetve készülnek a Kommu­nikáció című 20—25 perces film, A nő egyedül, Az időben elmo­sódva, A doboz, az XX Story és a BIP című 3-5 perces mozifil­mek: három egyperces tv-film a foglalkozási ártalmakról, és egy tizenöt perces önálló film, az Operettparódia, amelyet a Bóbita Bábegyüttessel közösen készítettünk. Ezekre a produk­ciókra nagy technikai változa­tosság jellemző: van közöttük tárgy- és vonalanimáció, fotó­montázs, szitatechnika, hagyo­mányos rajzfilmtechnika, „na- túr"-betétekkel stb. Úgy látom, sikerül megvaló­sítani az eredeti képletet: film + képzőművészet = (pécsi) animációs film. 1981-re már 100 percet terveztünk, ez alaposan le fogja kötni az erőnket. Fő megrendelőink a Televízió szó­rakoztató főosztálya, az Iskola­televízió, a MOKÉP, és nem utolsó sorban a Pécsi Körzeti Tv Stúdió, amellyel szeretnénk bővíteni az együttműködés kö­rét. Alapvetően a szórakoztató filmek készítését tartom fela­datunknak a jövőben. H. J. A Siklósi Alkotótelepek villá­nyi szoborparkjában idén több külföldi művész is dolgozott, il­letve dolgozik. Nemrég fejezte be szobrát, s utazott haza a lengyel Jerzy Crygorczuk, aki éppen tíz éve a gdanski kép­zőművészeti főiskolán kapott diplomát. Professzorai közül Franciszek Duszenkót és Adam Smolanát említi, mint olyano­kat, akik máiq ható módon éreztetik hatásukat. Jerzy Gry- gorczuk Bialystokba való, rend­szeresen kap állami megbízáso­kat, eddig két nagyobb mére­tű köztéri alkotásai született, egyik lakóhelyén lett felállítva, a másik Lomzában, s több ki­sebb művét őrzik közgyűjtemé­nyekben. A nagyharsányi kőfejtőben „figurális” művet alkotott, egy férfiportrét. A naturális ábrá­zolást kedvelőket zavarhatja, hogy e portré a fej szimmetria- síkja mentén megosztott, s a két fél egymástól elforgatott. — Ikrek a címe szobromnak — mondja —, de nem elsősor­ban a csillagkép Ikreire gon­doltam, amikor kifaragtam. Nem, nem az ember tudatha­sadását akartam ábrázolni, in­kább az ember megosztottsá­gát, gondoljon csak a husza­dik század történelmére, pél­dákat bőven talál erre. Ahogy szobromban a két félfej, sok ponton érintkeznek egymássol emberek, társadalmak, de sok ponton elváltak egymástól — de ez az elválás csonkulásokkal, hiányokkal is jár. A lengyel szobrász abban az időszakban dolgozott a szo­borparkban, amikor hazája ne­héz heteket élt át. A feszült időszakot a szobrászbarátokkal való beszélgetések, s főképp a munka segített oldani. — Rendkívül ragaszkodóak, szorgalmasak ők — mondja Papi Lajos szobrászművész Jerzy Grygorczukról és Peter Rollerről, oki saját munkája mellett figyelemmel kísérhette az ő tevékenységüket is. — Csak nyert velük a szimpozion. Más és más módszerekkel dol­goznak, de egységes és baráti szellemben, nagyon megszeret­tem őket. Peter Roller nem ismeretlen a villányi szoborpark látogatói előtt, tavaly már dolgozott itt, s nagy sikert aratott „Csomag" című alkotásával. Az idén is a kötél játssza a fő szerepet ké­szülő művében, a Teher című­ben. Értékes javaslattal fordult az alkotótelepek vezetőségéhez és a művésztársakhoz: a szob­rász szimpozion résztvevői a nagyobb munkák mellett ké­szítsenek kisebb, múzeumban is elhelyezhető szobrokat, meg­alapozva így egy újabb szobor- kiállítást. — Több szimpozion munkájá. ban vettem már részt, Jerzy ba­rátomhoz hasonlóan. Nem az udvariasság mondatja velem, nagyon jó feltételek között dol­gozhatunk itt. A táj szépsége, az emberek kedvessége, a tár­sak baráti közössége miatt na­gyon szeretem az itteni atmoszférát, remélem az a szobraimról is leolvasható. Mindkét szobrász dolgozott már fával, fémmel, sőt mű­anyaggal is, de a követ tartják o legfontosabb kifejezési esz­közüknek. S ha, mint Peter Rol­lernek, nincs saját műterme otthon, Pozsonyban, akkor kü­lönösen izgatja a nagyméretű kőben rejlő lehetőség — erre meggyőző példák szobrai. B. L. Nagyot lépett elére az ipar A Pécsi Faipari Szövetkezet díjazott ötrészes, rusztikus tölgyfa szekrénysora Fotó: Erb János Bútorok a BNV-n Az idei BNV bú­torkiállítását nézve örömmel állapíthatjuk meg: a bútor­ipar nagyot lé­pett előre. Egy­re több olyan szekrénysorokat és kárpitozott garnitúrákat lát­hatunk, amelyek megvalósítják a kettős igényt, esztétikusak is, és praktikusak is. Olyanok, hogy a kisméretű házgyári la­kásokban sem foglalnak el nagy teret, mégis kellő rako­dó és kényelmes pihenőhelyet biztosítanak. Szép fejlődés örvendetes, egyre több üzem gyártja már, s egyre több ké­szül az elemes szekrényfalak­ból és kárpitos garnitúrákból. Ezek nagyfokú variálhatósága, az elemek tetszés szerinti megvásárlása lehetővé teszi, hogy a lakás méretének meg­felelően az egyéni ízlés, fan­tázia messzemenően érvénye­sülhet, s így megszűnik a la­kótelepi lakások uniformizált- sága is. Az egyik legnagyobb kiállító a Kanizsa Bútorgyár, amely az idei kiállításon kétszer akkora területen mutatja be bútorait, mint a tavalyi vásáron, össze­sen 94 szekrénysort és 19 ülőgarnitúrát hoztak, ami ter­mészetesen több mint ameny- nyit majd gyártani tudnak, így a későbbiekben csak azok kerülnek a gyártószalagra, amelyek itt a bemutatón a leg­nagyobb tetszést aratják. Nagy érdeklődést váltott ki a variálható Viktória és Kasz- tilia szekrényfal, amely az új európai rusztikus bútordivat­irányzat jegyeit képviseli ma­gán. Már az elmúlt évben is sikert aratott a Nelli ülőgar­nitúra, amelynek most új vál­tozatát láthatjuk. Elemenként vásárolható, társalgósarokká és alkalomadtán kétszer két fekhellyé alakítható. Meghökkentő különlegessé­get is hoztak a kanizsaiak. Az elmúlt évben újdonságként mu­tatták be a Puffancsnak elke­resztelt puha, laza párnás ülőbútorokat, most ugyanezt fényes, piros-fekete huzattal vonták be. ízlés dolga, de a tavalyi nyersfehér durvavászon bevonat jobban tetszett. A másik újdonság viszont rend­kívül tetszetős: apró virág­mintás vászonhuzatú kanapé, amelynek vonalvezetése olyan, hogy antik és modern bútorok­hoz egyaránt jól illik, és ami a fő, egy mozdulattal kétsze­mélyes fekhellyé alakítható. A másik nagy kiállító, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat székfronton semmi újat nem hozott, a választék szinte meg­egyezik a tavalyi, sőt tavaly­előtti vásáron látottakkal. Vi­szont sok érdeklődő kérdezte, mikor és hol vásárolhatja meg a Glória elemes ülő- és fekvő- bútort. Az arányaiban jól fel­épített, apró steppeléssel dí­szített garnitúra valóban rend­kívül dekoratív dísze lehet a lakásnak. Nagyon esztétikus sötét meggyvörösre pácolt, modern vonalú és rusztikus szekrény­falakat lehet látni a BUBIV ki­állítóterületén. Közöttük is a legszebb a Bodrog elnevezésű, melynek ajtajait faragott ro- zetta díszíti. A hozzá ajánlott étkezőasztal és a különleges fotelszerű, de étkezőszék ma­gasságú ülőalkalmatosság méltán váltott ki a nézők kö­rében elismerést. A BUBIV másik telitalálata a kislakásokba ajánlott ülő- garnitúra, amely nyersfehér vászonhuzatával és ébenfeke­tére pácolt karfájával elegáns, a kétüléses kis kanapé pedig kétszemélyes fekhellyé nyitha­tó. A Székesfehérvári Bútoripari Vállalat termékeinek sokasága között szerepel a Tini garni­túra és variálható elemei. A garnitúra hiányt pótol, mert a tizenéves korosztályok számára nem volt eddig forgalomban bútor. Saját elképzelés szerint állítható össze, színes mű­anyagfelülete víz- és vegyszer­álló. Ugyanezt az igényt kí­vánja kielégíteni a Szatmár Bútorgyár is a Jumbó-Junior családdal. Érdekes módon az asztal lapját színes drótüveg­ből készítették. A klasszikus stílus kedvelői­nek a Kecskeméti Bútorgyár a közismert Kolóniái különbö­ző változatát mutatja be, az Agria pedig szintén a tőle megszokott rusztikus szépségű bútorait. Baranyai kiállítók És végül szóljunk szűkebb hazánk, Pécs és Baranya ki­állítóiról. A Szék- és Kárpitos­ipari Vállalat kiállítóterületén lehet látni a mohácsi székgyár jellegzetes székeit és a siklósi székgyár Herkules nevű, máris nagysikerű sarok étkezőgarnh túráját. Megújhodva mutatkozik be a Pécsi Bútorgyár is. Az ed­digi sima és magasfényű bú­torok helyett most tetszetős, mattfelülefű szekrénysorokat láthatunk, amelyeket díszlécek­kel tettek széppé, divatossá. A „nagymenő” Pécsi Faipa­ri Szövetkezet sikere már szin­te megszokott: a sima felüle­tű, mégis rusztikus és régies hatású bútorai iránt változat­lanul nagy a kereslet nyuga­ton és belföldön egyaránt. Sarok Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents