Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-01 / 270. szám
~R Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXVII. évfolyam, 270. szám 1980. október 1., szerda Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Lassítani - nem lazítani! Nemrég hasonlítottuk össze az első félév termelési eredményeit a múlt év első félévének eredményeivel. Kiderült, hogy igazi fejlődés csak a vil- lamosenergia-termelésben és az építőanyag-iparban volt. Az élelmiszeripar nagyjából ugyanannyit állított elő, mint egy évvel korábban, az ipar többi területén a termelés csökkent. Mivel pedig kevesebb termeléshez kevesebb importanyag kell, adósságállományunk növekedési üteme is jócskán lelassult, s ez jó dolog. Azon jár az eszem napok óta, nincs-e itt a lassítás körül valami félreértés. Hiszen a növekedést kellett volna lassítani, nem pedig csökkenésbe átmenni. A lassítást én úgy értelmezem, hogy annak főleg a belső átrendeződés az oka és indítéka. A vállalatok nagy része kénytelen átállni új termékekre, át kell csoportosítania gépeit, embereit, át kell rendeznie készleteit, partneri kapcsolatait, kisebb beruházásokat kell végeznie. így átmenetileg nem jut annyi ereje a termelésnövelésre, mint korábban. Az árutermelés, a végső kibocsátás növekedési üteme csökken, mert most kicsit az utánpótlási vonalakkal, a háttérrel kell foglalkozni. Ügy tűnik, sokan a „lassítani” követelményt úgy értelmezték: hát ha nincs sokkal többre szüksége a népgazdaságnak, akkor nem kell sokkal többet termelni. Különben is: az abszolút létszámcsökkenéssel az ipar nagy részében akár háromszázalékos adómentes bérfejlesztési keretet is el lehet érni. Minek akkor a bérfejlesztési mutatót mindenáron növelni? Tudom: most is sok a bizonytalanság az új árképzési módok miatt. A világpiac sem nyújt kellő támpontot, hiszen alig van olyan irányzat, amihez igazodni lehetne. De azért — lássuk be — van hazai felvevő piac is. Vannak hosszútávú megállapodásaink, biztos külső piacaink. Megvan a begyakorolt munkásgárda, a hatalmas gépi kapacitás. Úgy lassítani, hogy ezek kihasználtsága lényegesen csökkenjen, nem célszerű. Ha egy vállalat úgy lassít, hogy nemcsak a termelése csökken, hanem a jövőt előkészítő szervező, átrendező tevékenysége is, az nem lassít, hanem lázit. Most kell a gyártmányfejlesztéseket elvégezni, új piacokat felkutatni, okos ármunkát végezni, szerződéseket előkészíteni, gépeket újra felszer- számozni, munkásokat átképezni, átcsoportosítani, elavult termékek helyére újakat keresni, egyszóval sorainkat rendezni. Ez azzal jár, hogy a vállalat — kifelé — az eddiginél kisebb mértékben képes teljesítményét növelni, hiszen a bevetett erőtöbblet nagy része az átrendezésre megy. Az képtelenség, hogy a teljesítménynövekedés is lelassul és az átrendeződés is elmarad. Népgazdaságunkat korábban évente mintegy 5—6 százalékos növekedés jellemezte. Az elkövetkező néhány évben valószínűleg csak 3-4 százalékot mutathatnak ki a statisztikák. De ehhez társulnia kell a gyorsabb fejlődés előkészítésének is! Dr. Pirityi Ottó Új programokat indít az IKR (Munkatársunk telefontudósítása) Új expanziót hirdet, nagy horderejű programokkal indítja 6. ötéves tervét az IKR. ICC; tonnával növeli a kukoricahozamot 15 vállalkozó gazdaság a legkorszerűbb magyar technikával és technológiával 36 000 hektáron jövőre, s ehhez csatlakozik további 96 000 öt év alatt. Folytatják az intenzív gyepgazdálkodást, a program megvalósulásaként 13 000 hektár szántót szabadítanak fel árunövény termelésre. A gazdaságosabb talajerőgazdálkodás érdekében talajkondicionáló szerek hazai gyártására fermentációs üzemet építenek. Januárban indul a kukorica- csírátlanitó s ehhez csatlakozik a tervidőszak alatt még kilenc, meg egy olajgyár. A megtermelt kukorica helybeli felhasználása érdekében 100 000 tonna hús termeléséhez 40 baromfitelepet építenek az országban. Az intenzív bárányhús-ter- melési program keretében pedig évi 120 000 tonna pecsenyebárányt állítanak elő 1982- től. A programokat 239 taggazdaság vezetői — a magyar mezőgazdasági üzemek egyhar- mada - tegnap szavazták meg. Új lehetőségek és célok — Egy sereg területen új lehetőségeket teremtenek ezek a programok — mondotta Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az IKR igazgatótanácsának tegnapi ülésén Bábolnán. — Nagyon fontos, hogy ezek valamelyikével minden taggazdaság éljen. Az IKR céljai maradéktalanul megfelelnek a népgazdaság igényeinek. A gazdaságos gabona- és hústermelést tűzték ki célul, ami agrártermelésünk legfontosabb feladata. Az igazgatótanács Baksai Antal, az IKR elnökhelyettesének elnökletével 1981. évi és VI. ötéves tervét vitatta meg. Jelenleg 229 000 hektáron termelnek kukoricát, 200 000 hektáron búzát IKR-rendszer- ben. Kukoricából jövőre 67,7, búzából 47,8 mázsát céloznak meg, ez 3 százalékkal több az ez évi várhatónál. — Alapvető feladatunk — mondotta dr. Tóth János, az IKR igazgatója — a műszaki fejlesztés, a termelésszervezés, a termelést meghatározó feltételrendszer megteremtése, valamint új beruházások üzembe helyezésével a vertikális termelés megalapozása. A szenzáció — a gabonaprogram. Tizenöt gazdaság 2400 hektáros termelési egy ségekben meg fogja mutatni mire képes a magyar föld szaktudás és ipari háttér Húszmázsás termelésnöveke dés öt év alatt — meghökkenKukoricacsírátlanítők — ferment■ üzem - olaj gyár Energiatakarékos technológiák tőén nagy vállalkozás. Sajnos baranyai egy sincs közöttük. A technikát Győr szállítja, a Rába vállalkozik a technikai újdonságok importjára, az alkalmas gépsoroknak az eredetivel azonos gyártására, és a gépeket közvetlenül szállítják a gazdaságoknak. A jelenlegieknél is magasabb értékű vetőmagvakat hoznak termelésbe, bár búzából már az idén is 100 mázsánál nagyobb potenciális termőképességű fajtákat használtak és a kukoricák átlagos potenciális termőképessége meghaladja a 11 tonnát. A folyékony szuszpenziós műtrágyázást növényvédelmi technológiával kombinálják. Általánossá teszik a biológiai hatású komplex anyagok alkalmazását, amitől 8 százalékos termésnövekedést várnak. Bevezetik a forgatás nélküli energiatakarékos, a szántásnál jobb biológiai feltételeket teremtő talajművelési eljárásokat és az energiatakarékos betakarítási és tárolási rendszert. A termelési költségek megugrása ugyanis új eljárásokat követel. Mig 1979-ben egy hektár kukoricát 49,7 mázsa kukorica árán állítottak elő, idén az árváltozások miatt 35 kilogrammal magasabb ennek a költsége, s jövőre 50,8 mázsa lesz. A baromfiprogram tíz évre szól. Az első ütemben 25 000 tonna készáru termeléséhez szükséges szülőpár és brojler telepeket kívánják megépíteni. Tíz hatistállós szülőpár tojótelepen kívül, amelyet közös beruházásban valósítanak meg, a taggazdaságoknál 24 hizlalótelepet építenek. A teljes költség 1200 millió forint. Az igazgatótanács 7 új gazdaság felvételét fogadta el, majd közösen megtekintették a ma nyíló farmer show-t, a bábolnai napok bemutatóit. Báling József A beruházás biztosított A beruházási program érték 297 millió forint. A felsőbb szervek a szükséges támogatást devizában megadták, s a Magyar Nemzeti Bank a hitelfedezetet. Budapestre érkezett az USA Kommunista Pártjának küldöttsége Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására kedden Budapestre érkezett az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjának küldöttsége: dr. James Jackson és Helen Winter, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. 5500 fő a tudományos társadalmi munkában Számvetés és tisztijítás az MTESZ-ben aaammammm Eredményes három és lél év a megye szolgálatában Harmincegy tudományos egyesületi csoport ötezerötszáz aktivistájának az elmúlt három és fél évben végzett tudományos társadalmi munkájáról adtak számot tegnap a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Baranya megyei Szervezetének tisztújító küldöttértekezletén, melynek időpontja egybeesett a megyei szervezet megalakulásának 30. évfordulójával. A pécsi Ifjúsági Házban dr. Kotta János, az MTESZ örökös tiszteletbeli megyei elnöke köszöntötte a megjelent küldötteket és az elnökség soraiban helyet foglaló dr. Horgos Gyulát, az MTESZ országos ügyvezető elnökét, dr. Dányi Pált, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárát, az MSZMP Pécs városi Bizottsága képviseletében Fűzi Árpádot; dr. Földvári Jánost, Baranya megye Tanácsa általános elnökhelyettesét és dr. Németh Lajost, Pécs város tanácselnök-helyettesét. A küldöttek az elnökséq beszámolóját előzetesen írásban megkapták, ehhez Török László, az MTESZ megyei titkára fűzött szóbeli kiegészítést. — Egyesületeink tevékenységét általában az MTESZ küldöttközgyűlésének határozatai irányították, de természetesen szem előtt tartottuk Baranya és Pécs speciális igényeit. A célok megvalósitása érdekében egyesületeink és aktivistáink szervezetünk alapvető célkitűzéseinek megfelelően munkálkodtak a tudományos és technikai haladas előmozdításán, a szakemberek képzettségének állandó emelésén, a megyei és a városi feladatok megvalósításán — állapította meg egyebek mellett Török László, s ez utóbbival kapcsolatban rámutatott: a konkrét tudományos problémák megoldására a legeredményesebb formának változatlanul a munkabizottsági tévé- J kenység bizonyult. A munkabizottságok az elmúlt időszakban is számos értékes zárójelentést, javaslatokat készítettek konkrét helyi feladatokra, melyek megoldását a helyi párt- és állam- igazgatási szervek az MTESZ- től várták. Török László ezután az elmúlt három és fél évben végzett munka főbb eredményeivel foglalkozott, nem hallgatva el a gondokat, a még megoldásra váró feladatokat sem. összegezésül a következőket mondotta: — Az elmúlt három és fél évben nőtt a taglétszám, több a fiatal és a nő az egyesületekben. A sok-sok tudományos társadalmi munka egyértelműen bizonyítja, hogy szervezetünk eredményes ciklust zárhat le, egy olyan időszakot, mely miatt senkinek sem kell szégyenkeznie, mely továbbfejlesztette a megelőző küldöttértekezlet határozatai által megszabott cél- * kitűzéseket. Egyesületeink a maguk szakterületén tovább szolgálták tudományos társadalmi munkájukkal a köz ügyét, a népgazdaság fejlődését és azon belül is e térségnek, Baranyának és Pécsnek műszaki és tudományos fejlődését. A titkár kiegészítése után Mátyás László, az ellenőrző bizottság elnöke tett jelentést a megyei szervezet és az egyesületek pénzgazdálkodásáról, majd megnyitották a vitát az elnökség beszámolója és a határozati javaslatok felett. A vitában felszólalt Gerber György, Koch László, Gross Miklós, Papp Ferenc, Gonda László. A megyei és a városi párt- és állami vezetés képviseletében felszólalt dr. Dányi Pál, aki elismeréssel szólt az eddig végzett munkáról. A feladatokat illetően többek között azt fejtegette, még inkább össze kell fogni a megyében levő szellemi erőket, célirányo(Folytatás az 5. oldalon) I MMWMHPÉrt|lÉjÉ|J||M|ÉjÉMj|<jÉÉÍmpW Ma koxdödnpk a bábolnai napok
