Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)
1980-09-11 / 250. szám
12 Dunflntüli napló 1980. szeptember 11., csütörtök Értékelés a munkaversenyről Ülést tartott az SZMT elnöksége ülést tartott tegnap délelőtt Pécsett, az SZMT székházéban a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának elnöksége. A testület személyi ügyekben döntött, majd meghallgatta Neubauer Józsefnek, az SZMT vezető titkárának szóbeli beszámolóját a küldöttértekezletről. Az elnökség megtárgyalta a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny 1980, I. félévi eredményeit. Az erről szóló értékelő jelentést Szili József, az SZMT titkára terjesztette a testület elé. * — Alapjában véve azt vizsgáltuk — mondotta az ülést követően Szili József —, hogyan lehet a munkaverseny múlt évi lendületét megőrizni, mennyiben támaszkodott az egyes gaz. dasági egységek vezetése a dolgozók tenniakarására. Értékelésünket széles körijj felmérés előzte meg: csak az SZMT apparátusa 33 vállalatnál végzett vizsgálatot, de ez mellett a különböző megyebizottságok is be. folytak ebbe a munkába. Az volt az egyik legfontosabb megállapításunk, hogy ha a vállalatok az év kezdetétől fogva tisztában vannak várható feladataikkal, akkor ez nemcsak a gazdasági munka ritmusára, eredményeire van kedvező hatással, hanem a munkaversenyre is. — Voltak olyan tapasztalataik, amelyeket követésre érdemesnek minősítenek? — A termelési eredmények és a munkaverseny közötti kapcsolatot elemezve elterjesztésre ja. vasolható tapasztalatokat is szereztünk. Például a Mechlabor pécsi gyárában normakarban, tartás eredményeként 30 000 normaóra megtakarítást értek el, ezzel párhuzamosan a garanciális javítási költségek jelentősen csökkentek. Az EIVRT Sopiana gyárában munkahelyi átcsoportosítással, az alkalmazotti állomány fizikai munkaterületen való átmeneti foglalkoztatásával jobb gazdálkodást végeztek. A MÉV IV. üzemében a munkaverseny folyamatosságát a gazdasági vezetés konkrét vállalások megtételének elősegítésével, havonként értékeléssel biztosítja. — A munkaverseny nagyon változatos, számos területen sokféle vállalás lehetséges. Általában mi jelenthet ezen a területen előbbre lépést? — Mindenekelőtt a konkrét területekre szóló feltételrendszer kidolgozása és biztosítása. Ennek azonban még csak a kezdetén vagyunk. Másrészt felelni kell a kérdésre: hogyan tud o munkaverseny-mozgalom a megváltozott körülményeknek, követelményeknek megfelelni. A válasz érdekében számos feladatot kell megoldanunk. Biztosítani kell például a folyamatos értékelést; nagyobb figyelmet kell fordítani az egyéni vállalásokra, ezek teljesítésére; legalább ilyen fontos a vállalatoknál a középvezetők tartalmasabb felkészítése a munkaver- senymozgalom szervezésére, irányítására. M. A. Utazni kényszerű/a tanuló A diákok iskolák közötti átirányítása Az Anikó utcai iskola előtt Hová járjon a gyerek? Megszüntetni a létszámaránytalanságokat Elismerést érdemlő helytállás Felhőszakadás után a siklósi határőröknél Intézkedtek az árkok rendbehozatalára Veszélyhelyzetben mutatkozik meg igazán, hogy ki a legény a talpán. A Siklósra hétfőn éjszaka mintegy másfél órán át tartó felhőszakadás nyomán lezúduló 80-110 centiméter magas vízözön elöntött mindent, elsőként a határőr laktanyát. Szerda délelőtt. Zuhog az eső, a tocsogó sárban HŐR- emblémás, szürke dózer és esőköpenyes, gumicsizmás határA tanévkezdés első napjaiban az idén sem maradtak el az iskolásgyerekek szüleinek telefonjai. Hiszen egy családnak sem mindegy, kap-e napközis ellátást a gyereke, s abbo az iskolába kerül-e, ahová járatni szeretnék. Az igények nem mindig reálisak. A demográfiai hullám ezekben az években tetőzik, főként az alsó tagozatok. ban, s így szükségessé válik a tanulók iskolák közötti átirányítása. Természetesen az ésszerűség, az egyéni körülmények figyelembe vétele is fontos szempont. A Városi Tanács művelődésügyi osztályán az általános iskolák felügyelője, Walz Jánosné számolt be arról, mi is történt az eltelt két hét alatt, hogyan sikerült megoldani a gondokat. Az iskolák közötti létszám, aránytalanság elsősorban az új lakótelepéken, így o Kertvárosban és a Jurisics úti iskola körzetében probléma. A két éve épült Jurisics úti iskolo nyolc tanterme zsúfolt, az első osztályokban a neayvenes létszámot is elérik. Ezért irányítottak át tanulókat, a szülőkkel egyeztet. ve, a Belvárosi és az Ágoston téri Általános Iskolába. A pécsi és a város környéki iskolákba tizenkilencezernél több gyerek jár, s közülük a Kertvárosban négyezren. Különösen az Anikó és a Berek utcai iskola küzd a telítettséggel, a Berek utcában a gyerekek létszáma az ezret is meghaladja. A Nevelési Központ két iskolájában bizonyos százalékot fenn kell tartani, számítva az év közben odaköltözők gyermekeire is. így jelentős számú gyereket a város más iskoláiba írattak be a szülők. A művelődésügyi osztály és a város iskoláinak igazgatói ezt nem gátolják, hiszen ilyen módon is lehet csökkenteni valamennyire Kertváros túlzsúfoltságán. Nem engedélyezik azonban a máshol lakók indokolatlan átíratási kérelmét. A jól felszerelt peremkerületi iskolákból — Pécsbánya, Pécs- szabolcs - ugyanis egyre többen a város központ iskoláiba járatnák a gyerekeket, holott a telítettség miatt rosszabb körülmények közé kerülnének. Szervezetten utaztatni két első osztályt kell az Anikó utcai iskolából a Tiborc utcaiba. A Volán autóbusza iskolakaputól iskolakapuig viszi a gyerekeket, akik az első napi rövid késéstől eltekintve, mindennap nevelői felügyelettel, pontosan érkeznek az órákra és haza. Na- gyob gond, hogy nyolc iskolában délután is tanítanak, s hogy csak nyolcvan százalékban tudják kielégíteni a napközis igényeket. Ezen a téren is Kertváros a kritikus pont. A már említett Anikó utcában 180 gyereket utasítottak el. Az iskolai elhelyezés tekintetében jövőre kedvezőbbé válik a helyzet, mivel átadják a Nevelési Központ harmadik huszonnégy tantermes iskoláját. B. A. Lomtalanítás Asezlonoknak és foteloknak lába kelt... Mielőtt a Köztisztasági Vállalat lomelszállító kocsija megérkezett volna, már csak a kiszórt lomok csonkjai maradtak a ház előtt: négy sezlonnak és néhány fotelnak lába kelt... A még használható holmikat tulajdonosaik többnyire hiába próbálják eladni. Nincs mit tenni, mint kidobni. A legközelebbi lomtalanítási akciónál fölíratkoznak a címlistára, s a megjelölt nap reggelén, vagy előző este a fölösleges holmit kiteszik a ház elé. S ami eddig senkinek nem kellett, annak egyből akad gazdája. Főleg a bútorok népszerűek ilyenkor, sőt arra is volt példa, hogy lomtalanításkor talált aozdára egy viszonylag tűrhető állapotban levő zongora. A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat negyedévenként tart lomtalanítási napokat. A mostani szeptember 8-án kezdődött, s három nap alatt, 8-án, 9-én és 10-én végezték el a munkát a volt második kerületben. Mától újabb három nap, és a volt harmadik kerületet is lomtalanítják, s végül a jövő hét elején kerül sor az első kerületre. Tegnap volt a legtöbb dolguk: a két kocsinak, egy 3 tonnás Aviának és egy 5 tonnás IFÁ-nak 39 helyen kellett ösz- szeszednie a kiselejtezett lomokat. A kisebb kupacok eltakart, tásába pedig még három, szokásos szemétszállító járat is besegített. A lomtalanítást igénylők tegnap kétszer annyian voltak, mint a hét első két napján. A Rákóczi ú 13/B előtt találtuk meg: az egyik kocsit, éppen rakodták föl a sok elszállítandó holmit, a faágaktól a régi hű- tőszékrényjg, — Már háromszor fordultunk ma reggel - mondja Bors István, a kocsi vezetője. — Kertvárosban kezdtük a lomgyűjtést, utána jöttünk erre a részre, s nem is tudom fejből, hány címünk van még hátra. A lakóházak előtt elszállításra váró romhalmaz: gyerekjáték, régi kaptár, Trabant-mo- torhóztető, motorkerékpárgumi, talicska, bőröndök, matracok, kályhák, bojlerek, lavór, szita, ablakszárnyak, elformátlanodott söprű, gyümölcsösláda, hordóabroncs — és még ki tudja, micsoda. Ennyivel tisztábbak lettek a lakások Dücső Használhatatlan kocsiállások Tengelyig süllyednek a buszok a Bacsó Béla úti autóbuszpólya- udvaron Fotó: Proksza L. Viz a távolsági bnszpálvauilvaron Sürgős intézkedés szükséges Ha egy-egy nagy jármű végighajt a Bacsó Béla utcán, a Volán 12. számú Vállalata távolsági buszpályaudvarán, jó 20 centiméteres vízréteget nyom fel a járdára. A pályaudvar egy része nagyobb esők után eddig is megtelt vízzel, de azután ismét visszaállt „az eredeti állapot”. Kiss Elemér, a vállalat személyforgalmi üzemigazgatója mondja: — Három hete egy nagy esőt követően megtelt a pályaudvar hátsó része vízzel. Sokaktól kértünk segítséget. Megnézte a területet a városi tanács útfelügyelője, ígérte: keresi a megoldást. Azóta nem láttuk ... A vasárnapról hétfőre virradó éjszakai esőzés után 40—50 centiméteres víz lepte el a pályaudvarnak ezt a részét, nemcsak az úttestet, hanem a járdát is. A Pécsre érkező és innen induló távolsági buszok végállomásán naponta 40 000 ember és 1200 járat jelenti a forgalmat. A zsúfoltság „normális körülmények” között is nagy. A jelenlegi állapot azonban tovább nehezíti a volánosok és az utasok helyzetét. Sebők László állomásfőnök mondta: — A pályaudvaron felgyülemlő víz miatt a 9—13. kocsiállások használhatatlanná váltak. Csak 5—15 perces késéssel tudjuk a járatokat indítani, a hangosbeszélőn tájékoztatjuk az utasokat: az eredetivel szemben most honnan mennek a buszok. Beszéltünk gépkocsivezetőkkel is. Simon Ferenc, Kis Nagy Sándor, Dalman Ferenc és Bändel József egyöntetűen állítja: a „minitenger” á közlekedésre is veszélyes. — A fékek vizet kapnak, „vasalni” kell, azaz kigőzölni. Csakhogy a pályaudvari szakasz rövid ahhoz, hogy a fékek kiszáradjanak. így az induláskor a fékhatás gyakorlatilag nulla. A szerencsének köszönhető, hogy eddig nem volt még koccanás sem. A hideg-meleg hatására a fékdobok megrepedhetnek. A víz befolyik a buszok lépcsőjén, természetesen a poggyásztartóba is. A farmotoros Ikarusok motorvédő lemezét lenyomja a víz, ha átmennek az elöntött részen. Legalább 10—15 lemez van most is a víz alatt... Sűrű itt a taxiforgalom is. A pályaudvarra csak a behajtást tiltó tábla felől tudnak bemenni, mert a személygépkocsi képtelen átvergődni a mély vizen.- Mivel 'próbálkoztak a víz elvezetése érdekében? — kérdeztük Kiss Elemértől. — Amit mi tehetünk, mindennel. Kértük a tűzoltóság segítségét, de ők csak közvetlen életveszély esetén jönnének ki. Ráadásul - s ezt el kell fogadni - nem is tudnák hova szivattyúzni ezt a rengeteg vizet. Szóltunk a Víz- és Csatornamű Vállalatnak is, de nekik nincs megfelelő nagyságú szivattyújuk. Vagyis eddig semmire sem jutottunk ... Sebők László szerint a kis- állomásnál, ahol időnként súlyos tárgyakat rakodnak ki a vagonokból, megnyomódhatott a csatornavezeték, s ez eldugulást okozott. Tény, hogy a víz mennyisége nem csökken. Tény az is, hogy jön az esős ősz. Az is tény, hogy a végállomás még két évig itt lesz. A megoldás nem tűr halasztást. Mészáros A. őrök lapáttal emelnek védősáncot a laktanya Ten.kes-hegy felé néző kerítése mellett. A parancsnok, Muhi András alezredes irányítja katonáit. — Váratlanul ért az „árvíz", de szerencsére sok kárt nem tett nálunk, mert kitett magáért a személyi állomány. Derékig vízben állva dolgoztak, a gumicsizma csak arra volt jó, hogy meg ne sértse valami a lábukat. Tették a magukét a laktanyában, tisztították a laktanya előtt az út menti árkot, az önként jelentkezők a sportpálya környékén, családi házaknál mentettek. Éjszaka megérkezett a kerületparancsnokunk, Gerencsér ezredes elvtárs és átvette a mentés irányítását. Emberre és anyagra egyformán kellett vigyázni. A határőrökkel beszélgetve összeáll az emlékezetes éjszaka megannyi perce és órája. Volt, akit az ágyból riadóztatták, volt, aki éjszakai kiképzésből érkezett vissza fáradtan. A soha nem gyakorolt „harci feladatban" is feltalálták magukat: homokzsákkal, homokkal, osztallal és mindennel, ami a kezük ügyébe akadt, igyekeztek megfogni és elterelni a vizet, menteni a raktárak milliós értékeit. Mindenhonnan jött a víz, az alagsorban mór-mór elérte a villanykapcsolókat.. . Hajnali háromkor önkénteseket toboroztak, hogy segítsenek a lakosságnak, fé| száz helyett többszöröse jelentkezett. A sportpálya mögött kiürítették egy öreg néni összedőléssel fenyegető házát, a pályagondnok lakásából merték a vizet, másutt bútorokat, élelmiszert mentettek. Tegnap már csak — a falakon és az udvaron lévő — sárfoltok, hordalékkupacok, a folyosón száradó szőnyegek, és a sáncépítés emlékeztetett a kedd hojnali „árvízve”. A Gyűdi útról a márványbányához vivő út torkolatában dolgozik sárga markológépével Spitzer Tibor, a Siklósi Költséggazdálkodási üzem gépkezelője. — Kedd reggel vezényeltek a Gyűdi útra, hogy a sportpálya előtt végig csináljam meg az árkot. Volt munkám bőven, tele volt gazzal, bokrokkal, iszappal. Bosszankodik, mert eltörte a gyűdi főnyomóvezetéket, amit semmi sem jelzett. (Délután fél kettő tájban ismét kapott vizet Gyűd.) Kalmár József, a már- ványlapüzem építkezésén dolgozó brigád vezetője embereivel a markoló előtt irtja a bokrokat, hogy lehessen látni, hol futott hajdanán az árok ... Mehring István, a Költségvetési üzem vezetője felvilágosít, hogy kedden árokszemlét tartottak a tanácsi vezetőkkel és a Városi Tanács műszaki osztálya szerdán délelőtt megrendelte a nyugati csapadékelvezető övcsatorna tisztítását. A Gyűdi út sportpálya felőli oldalán az ideiglenesen épített árkokba szivattyúk nyomják a családi házak pincéit elöntő vizet. * A parancsnok több beosztottját terjesztette fel elismerésre hősies helytállásukért. Szíve szerint kivétel nélkül mindenkit felírt volna a javaslatra ... Murányi