Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)

1980-09-08 / 247. szám

Nagydíjas lett a Szentlőrinci Állami Gazdaság Lesz egy év múlva magyar burgonyapehely? Mikor a spanyolok a XVI. szá­zadban, őshazájából, Közép- és Dél-Amerikából behozták a bur­gonyát Európába, senki sem hit­te volna, hogy egykor alapvető népélelmezési cikk lesz. Ma­gyarországon csak a XVIII. szá­zadtól ismerik, és bár termesz­tése igen nehezen terjedt el, később szédületes karriert futott be, és napjainkban soha nem képzelt terméseredmények szü­lettek. Alig húsz évvel ezelőtt, 1959- ben kiadott statisztikai jelentés szerint 6 tonna volt a burgonya országos termésátlaga — és ez jó eredménynek számított —, tíz évvel később pedig már 18—22 tonnát termesztettek hektáron­ként. És akkor jött az új ter­mesztési technológia, az öntö­zéses termelés, amelyet a Szent- lőrinci Állami Gazdaság dolgo­zott ki a MÉM megbízása alap­ján. Az új módszer és a nem­csak lelkes, de hozzáértő em­berek munkájának eredménye: hektáronként 35—36 tonna bur­gonyatermés, amely 30 száza­lékkal több, mint a következő legjobb nagyüzemi eredmény. Nem véletlen a megérdemelt elismerés tehát, az OMÉK nagy­díja, amelyet ezért az eredmé­nyért az elmúlt héten vettek át a gazdaság vezetői. A nagydí­jon kívül egy első díjat is ha­zahoztak, amit a gazdaság há­rom dolgozója —, dr. Joó Jó­zsef termelési igazgató-helyet­tes, Horváth Attila, a burgo­nyatermesztési rendszer vezető­je és Wolf István, a burgonya­termesztési rendszer növényvé­delmi szakembere —, közösen elkészített pályamunkájáért kap­tak. Ebben a dolgozatban fel­dolgozták és összefoglalták a gazdaságban folyó legutóbbi kutatásokat és a kísérleti ered­ményeket. A bíráló bizottság valamennyi díjazott pályamun­ka közül külön kiemelte, hogy nem elvont, csak elméleti fel­dolgozásról van szó ebben a pályaműben, hanem gyakorlat­ban elvégzett kísérletek ered­ményei. Az igazi nagy gazdaságoknál egyre inkább találhatók olyan törekvések, hogy ne csak meg­termeljék, hanem fel is dolgoz­zák a termékeket. Szentlőrincen a burgonya ipari feldolgozását határozták el. A sütőipar a ke­nyérhez, a hűtőipar a különbö­ző tésztakészítményekhez, az élelmiszeripar a gyerekételekhez jelentős mennyiségű burgonya- pelyhet használ fel. Mivel Ma­gyarországon sehol nem foglal­koznak ennek készítésével, im­portból biztosítják az igényelt mennyiséget. Nos, a Szentlőrinci Állami Gazdaság vállalkozik arra, hogy az országban elsőként burgo- nyapelyhet gyártson. Tervüket és igényüket még 1978-ban be­nyújtották az illetékes felső szer­vekhez, és bár mindenütt he­lyesléssel találkoztak, az oly gyakran tapasztalható hossza­Nemcsak az ipar, a háztartások is jól járnak dalmas ügyintézés miatt azon­ban csak most jutottak el odá­ig, hogy reményeik szerint a VI. ötéves terv első évének vé­gén megindulhat a termelés. A legkedvezőbb árajánlattal jelentkező nyugati cégtől vásá­rolják majd a gépsort, amely- lyel nemcsak az élelmiszeripar számára, hanem kis tételekben a háztartások részére is készíte­nek tetszetős fóliacsomagokban olyan burgonyapelyhet, amely forró víz hozzáadásával, vajjal kikeverve, másodpercek alatt elkészíthető finom húsköret. Reméljük, a mostani tervről egy év múlva már mint létező valóságról beszélhetünk. S. Zs. Cián Hidrogén a bögrecsardoban Gyűrűben a városközpont Pezseg az élet Barcson Érzi már a parti növényzet az ősz közeledtét. A Dráva is mintha lelassult volna, akár­csak a turistaforgalom a bar­csi határátkelőhelyen. A város viszont egyre szépül, megállít­hatatlanul fejlődik. Dr. Németh Jenő tanácselnökkel járjuk az utcákat. Aligha túlzók, amikor azt mondom, az új város fiatal ta­nácselnökével megtett város­néző utam során az volt az ér­zésem, valósággal pezseg itt az élet. A tervek most kezde­nek valóra válni, utcák, házso­rok nőnek ki a földből. Ezek a tervek azonban nem máról holnapra születtek. — A tervszerű fejlődés tulaj­donképpen 1965-ben kezdődött meg-— mondja dr. Németh Je­nő. - 1970-ben aztán olyan döntések születtek, amelyek Milyen legyen a kényelmes város? A BVM Dunaújvárosi Gyára hirdi gyártelepére felvesz: — VILLANYSZERELŐKET, — LAKATOSOKAT, — BETONELEMGYÁRTÓKAT ÉS — VASVAZKÖTÖZÖKET. Jelentkezés: Pécs-Hird, vasútállomás mellett, a gyártelepen. Telefon: 12-744 Megközelíthető a 13-as helyi járattal. I. 352/1980. meghatározóak voltak Barcs további sorsát illetően. A régi elképzelések 1990-ig 7500 la­kossal számoltak, az új terv 15 ezerrel. Jelenleg 12 ezer az itt élők száma. Kezdettől fogva a PTV-re támaszkodtunk. Ők ké­szítették e| műszaki terveinket, a település általános rendezési és beépítési tervét. Ezekkel összefüggésben elkészültek az akkori állapotot teljes mérték­ben figyelembe vevő fejlesztési tervek, amelyeknek az a lénye­gük, hogy Barcson az ipart kell fejleszteni. így került ide a Chemical, a Fővárosi Kéz­műipari Vállalat üzeme és a Szilikát Téglagyár. Ezzel pár­huzamosan az egész infra­struktúrát meg kellett teremte­ni. Gyönyörű kis parkok, kétszin­tes társasházak gyűrűjében épül az új városközpont. A haj­dani Barcs egy közvetlenül a Drávára települt gócból és egy falusias részből állt. Az új vá­rosközpont a kettő között he­lyezkedik el, ötszintes lakó­épületekből álló gyűrű veszi körül. Itt alakítják ki a város intézményi és kereskedelmi központját. Többek között mű­velődési ház, könyvtár, buszpá­lyaudvar, étterem, áruház kap­nak helyet. Az ipar teljes egé­szében a Dráva mellé kerül. Az úgynevezett ipari park egy teljesen újonnan igénybe vett terület. Ez biztosítja Barcs és az iparterület, valamint a vas­út, a közút és a majdani ha­józás kapcsolatát. Ennek a ter­veit a PTV összefogásával az IPARTERV készítette el. A táv­lati iparfejlesztés itt maradék­talanul biztosítható. Itt lesz egyébként az új kikötő is, amit a Dráva-hajózás egyik majda­ni centrumának lehet tekinteni. A lakásépítés tempóját jól jellemzi, hogy a IV. ötéves terv­ben 900 lakás épült fel, az ötö­dikben pedig körülbelül 850-et építenek. Barcson 1970-ben a vízfelhasználás naponta 300 köbméter volt, ma 4000 köb­méter, ugyanekkor nem volt semmi szennyvízelvezetés. Ma 60 százalékos a csatornázott­ság. Az útkiépítettség 40 szá­zalékos volt, ma 83 százalékos. Ehhez a szédületes fejlődéshez természetesen központi támo­gatóst is kaptak, de a lakos­sági segítség, a saját erők megmozgatása nélkül mindez édeskevés lett volna. A városközpont véglegesen 1982-re készül el. A barcsi ve­zetők szeretnék megőrizni a kisvárosi jelleget, olyan várost álmodtak meg, amelyben az emberek kényelmesen élhetnek és dolgozhatnak. Bebesi Károly Cefreszagot visz a szél... Egyszóval jön a polgár, tud­ja már, hol főznek pálinkát! S azt is, hogy a bögrecsárdák­ban rendszerint olcsóbb, mi több: még hitelbe is ihot! Kap­ja a bütyköst (poharat, csöb­röt, kupicát), egy mozdulattal ledönti a torkán a korcos szeszt. Jöhet a második . .. Azt persze nem tudja, hogy mi lesz, ha vissza kell fizetnie a hitelt, s azt sem, hogy a zugfőzőkben készült pálinkákban számos mérgező anyag van: metilalko- hol, ciánhidrogén, kéndioxid, rézszulfát. Tegyük hozzá: néha még az állami, szövetkezeti szeszfőz­dékben párolt italban is akad mérgező anyag, legalábbis er­ről tájékoztatott bennünket Szurcsik Jánosné és Mánfai György, a megyei Élelmiszer- ellenőrző és Vegyvizsgáló Inté­zet szeszosztályának főelőadói. Ennek sok oka lehet, például az is, hogy nem kellően tisz­títják a lepárlókészüléket, s emiatt magas lesz a réztarta­lom. Márpedig van úgynevezett réztelenítő berendezés, óm meglehetősen drága. Ennek el­lenére a MÉVI-nél olyanról is tudnok, hogy egy szeszfőzdének megvásárolták — de nem hasz­nálják ... Pedig ha munkába fognák, a megengedett réz­tartalom (literenként 5 milli­gramm) tizedére csökkenne. A szeszfőzdék természetesen bérfőzést is vállalnak. Ennek is megvan a hátránya: a meg­rendelő kívánsága alapján sok „rézeleje" kerülhet a palackok­ba. (Régebben ezt az úgyneve­zett előpárlatot összegyűjtötték és ' megsemmisítették.) Hogy o „grünspann" — így nevezi a szakmai zsargon a rézcsövek­ben keletkező eloxidálódott ré­teget — főzés közbeni lemaró- dása milyen veszélyeket hordoz magában, bővebben ne foglal­kozzunk vele. Elég annyibon megegyezni: ez is méreg, nem ritkán halált okoz! Csak 10 gramm, s a vörösvérsejtek szá­ma végzetesen megcsappan. A sok ivás miatt májbetegségre panaszkodó emberek, a vesé­jüket fájlolók a pálinkával „ösz- szegyűjtött” réznek köszönhetik o bajukat... A kereskedelemben csak olyan pálinkát szabad forgalmazni. amit a MÉVI megvizsgált. Elvi­leg a bérfőzés során készülő nedűt is ellenőrizni kell, de ez oz, ami a legritkábban valósul meg. Szakértelem és felszerelt­ség hiánya miatt. A zugfőzdék. ben párolt szesz vegyvizsgá­lata pedig még elvileg sem mondható megoldottnak. Pedig micsoda szedett-vedett edé­nyekben készül a pálinka! Pél­dául szennyvízvezeték darab­jából, vogy teherautó fékcsövé­ből, bodzafa kifúrt ágából, la­vórból, csirkekeltetőből. És így tovább. Sokat tudna erről beszélni a Vám- és Pénzügyőrségnél Szalai Kornél alezredes. Tőle hallottuk azt is, hogy a múlt évben a pécsi szakaszhoz tartozó terü­leten közel 150 házilag barká­csolt lepárolókészüléket foglal­tak le. A rekord azonban nem tavolyi: kicsit korábban „csíp­tek fülön" egy olyan készülé­ket, amelynek az üstje 380 li­teres volt. . . A pénzügyőrök által lefoglalt pálinka döntő többsége túl­szennyezett volt, meg kellett semmisíteni. Ha nem lépnek időben közbe, most néhánnyal többen fájlalnák a májukat, ve­séjüket. Egyébként o legfertő­zöttebb területnek a pécsi ke­rület számít, s ez Baranya 2/3-át foglalja magába. Vagyis itt a legelterjedtebb a tiltott szesz­főzés, errefelé a leggyakoribb, hogy csendes éjszakákban cef. reszagot hurcol a szél ... A Villány-Mecsekaljai Bor- gazdasági Kombinát a „profik" közé tartozik. Hét szeszfőzdé­jében a múlt évben., összesen 190 000 liter 50 fokos pálinka készült, éspedig mind bérfőzés, ben. A veszélyes elő- és utó- párlatot nem adják ki a főzők- nek. Tehát a borgazdasági kom­binát lényegében szolgáltatást végez, amelv szolgáltatás iránt — Abosl Tiborné szeszelőadó szerint — évről évre nő az igény. Ugyanokkor a szeszfőzdék kor­szerűtlenek, réztelenítő beren­dezést — anyagi okok miatt — nem működtetnek. A korszerűt­lenség már nyomasztó, s - véli Abosi Tiborné — valamit csinál, ni kellene. Nyílván. A pálinkán kívül is... Mészáros Attila Elhagyott és megkínzott állatok . . . Élve felakasztják a macskákat és tüzet gyújtanak alájuk . . . kérem segítsenek . . . - hívott fel egy síró női hang telefonon. Halkszavú, középko­rú, kedves hölgy Ádor Károly- né, a Magyar Madártani Egye­sület és az Országos Állatvédő Egyesület tagja. A MÉH VÁLLALAT OLCSÓ ÁRU BOLTJÁBAN NAGY VÁLASZTÉKBAN ÉS jutányos áron vásárolhatók jersey- és kartonanyagok, krepp ágyneműanyagok, függöny- és müszőrmeáruk, kishibás gyermekpulóverek, osztályos zománcedények, báránybőr, ágyneműtoll, habszivacshulladék stb. Keresse fel Olcsó Áru Boltunkat, PÉCS, FÜLEP LAJOS U. 2. SZ. ALATT. (Kertváros, 16-os, 19-es autóbuszok végállomásánál.) A Pécsi Nemzeti Színház, Pécs, Perczel u. 17., felvételre keres — asztalos, — díszítő, — világositó, — bútoros és — takaritónő munkaerőket. Jelentkezés a színház műszaki vezetőjénél és gondnokánál. — Uránvárosban lakom, hét éve találtam az első kóbor macskát. Azóta már nem is tu­dom, hogy hány macskát és kutyát helyeztem el. Ne higy- gye, hogy ezek értéktelen ál­latok, hisz fajtiszta puli, boxer és erdélyi kopó is volt köztük, elvadulva kóborolnak a kör­nyéken. Hogy éhen ne marad­janak, esténként az uránvárosi buszmegállótól a Komarov Gimnáziumig legalább 40 hely­re megyek etetni az elhagyott állatokat. — Tudna rá példát is mon­dani? — Sajnos rengeteget. A nagypiacnál élve dobtak a ku­kába egy kiskutyát, a Pollack Mihály utcában egy lakó hy­pos vizet adott a gyerekeknek, hogy azzal itassák meg a kó­bor kutyát, rengeteg háznál U-szöggel lövöldözik a macs­kákat a gyerekek, a Kürt ut­cában felakasztják és tüzet gyújtanak alájuk Az állatkínzás szabálysértés, csak ezt nem mindenki tudja. Néni az a megoldás, ha félre­fordítjuk a fejünket . . . Á. E. tietföi Q

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents