Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)

1980-09-01 / 240. szám

Po I itikai k a bare Pécsett? A Mikroszkóp Színpad jövője ■ Új erővel a régi úton ■ Vendégszereplés csak színházban! ■ Beszélgetés Marton Frigyessel A kisemberek néha nem te­hetnek mást, mint jót nevetnek saját magukon. Ezt a régi bölcsességet igazolja a ma­gyar kabaré története, s ezen belül a ma­gyar kabaréművészet egyik sa­játos intézményének, a buda­pesti Mikroszkóp Színpadnak a sikere. Ennek a társulatnak az igazgatójává nevezték ki Mar­ton Frigyest, a magyar rádióka. báré nagy alkotó egyéniségét, aki máskülönben o Mikroszkóp Színpadnak is alapítása óta rendezője, arculatának formáló­ja. Tőle kértük most, igazgatói kinevezése alkalmából ezt a nyilatkozatot. — Az évad elejére érvényes jegyeket már májusban, június­ban megvették, ezért konokul arra törekszünk, hogy — ha kell éjjel-nappali munkával — szep­tember 16-án, vagyis az eredeti terv szerint megnyissuk a szin- hózat. Komlós János váratlan, tragikus halála utáni dermedt­ségből nem könnyű kilépni. So­kan kérdik: ki pótolja Komlós lánost? Senki sem, mivel ő any. nyira egyedi volt. Most azt kell végiggondolnunk, hogy mi foly­tatható ebben a színházban. Elsősorban folytatható a politi­kai-gondolati vonulata, amit ti. zenhárom éves szívós munkával olakított ki elsősorban Komlós, de az egész társulattal közösen olokítottuk. Vagyis: azt o poli­tikai alapállást, ami ezt a szín­házat fémjelezte. A másik foly. tatható: a formavilágunk. Ez tette tartalmi elemeinket a műfajon belül érdekessé, újjá. A harmadik: ereje teljében van, s a jelenlegi műsorban olyan színvonalú o száma, amihez foghatót — túlzás nélkül állí­tom — művész ebben a műfaj­ban még nem produkált. Tartal­milag, kifejezési eszközeiben egyaránt. Még artista is, szóval mindet tud, ami elképzelhető. Remek kondícióban van, a szín. házat magáénak érzi, hatalmas erővel és koncentrációval dol­gozik. Ö, vagyis: Hofi Géza. De a sor folyamatos, mindazok benne vannak, akik a színházat alakították éveken át. így első­ként hadd említsem Sas Józsefet, valamint a szer­zői gárdát, akik régóta is, meg a rádióban felnőtt fiotalok közül újként is, írják nekünk a kabarét. □Héttői- Milyennek érzi a Mikrosz­kóp Színpad új tagjait?- Olyanoknak, okik segítik oz említett folyamatot. Kabos Lász­lót még Komlós Jánossal együtt szerződtettük ide. Első gesztu­sával már nagy tiszteletet vál­tott ki. Érezve mostani nehéz helyzetünket, beáll a régi mű­sorba. Egy ilyen sikeres élet­pálya tetején, ilyen stílusváltás, amire Kabos László elhatározta magát, nem kis dolog. Ráadá­sul ilyen sikerű műsorban, mint a „Minek néz engem?'1, mely a félezredik előadás felé közelít. Mindez nagyon imponáló, Ko- bos hallatlan ambícióval dolgo­zik, s az igen rövid, nem egé­szen háromhetes idő alatt nagy erővel, szorgalommal lép be a műsorba. Új tag: Angyal János, továbbá a rádiókabaré konfe- ransziéjaként ismert Verebes István, valamint — Bodrogi Gyu­la. Hofival, Sas Józseffel, s négy új tagunkkal nagyon megerő­södve vágunk neki a feladatok, nak.- A magyar kabaré az or szág kabaréja. Nemcsak a fő városban igénylik tehát az élő műsorokat. Ezen kívül arról be szélnek Pécsett, hogy a Mikrosz köp Színpad tervez valamit, kő zösen a Pécsi Nemzeti Színház zal. — A nem budapesti előadá­sokról általában azt szeretném mondani, hogy sem a közön­séget, sem társulatunkat nem vihetjük méltatlan, a művészi hatást gátló körülmények közé. Ezért a jövőben csak színház­ban, vagy színházi jellegű he­lyen engedélyezem a vendég- szerepléseket. Például Pécsett, Kaposvárott csak o színházban, vagy Nagykanizsán o Hevesi Sándor, Szekszárdon a Babits Mihály nevű nagy művelődési központok korszerű színházépü­letében. A másik: Nógrádi Ró. berttel beszéltünk a pécsi ka­baréról. Tudomásom szerint a város, a megye kultúrpolitikai vezetése örült az elképzelés­nek. A Mikroszkóp Színpad tra­gikus körülmények között történt vezetésváltozóso azonban nem teszi lehetővé, hogy szeptem­berben, amikor ezt akartuk, nekilássunk a munkának. De később lehet róla szó. Nógrádi Róberttel egy sajátos pécsi-ba­ranyai politikai kabaréra gon­doltunk, a színház művészeivel, o színház adottságainak megfe. lelően. A lényeg azonban en­nek a kabarénak a sajátos pé. csisége. De nem vettük le a napirendről, csak csúszik. Földessy Dénes Egy pécsi filozófus élő hagyatéka Kétszáz éves tölgyek alatt A vízvári parkerdő mély csendjében I tt-ott korhadozik már a magasles följárója, óvato­san másszuk meg az öreg faalkotmányt. Dr. Kiss István Férfifodrászt azonnal felveszünk mázaszászvári üzletünkbe; gebinesnek is. JELENTKEZNI LEHET: Baranya megyei Fodrászipari Szövetkezet személyzeti osztályán, Pécs, Högyes Endre u. 26. Oszi-téli divat a boltokban Puszta-kabát, loncsos gallér Ami ma divat Párizsban, azt húzhatják fel ősszel-télen Dél- Dunántúl lányai, asszonyai is. Legalábbis 30—40 százalékban, hiszen a TRITEX ennek az aránynak megfelelő tételben rendelte az ipartól a divathol­mikat. De távolról sem azért, hogy csak ez a kisebbség öl­tözködhessen a legújabb módi szerint! Egyszerűen arról van szó, hogy a szűkített nadrágok, egyenes szoknyák, válltöméses ruhák elsősorban a magas, vé­kony nőknek előnyösek, s ök jelentik ezt a 30—40 százalékot. A textil nagykereskedelmi vál­lalat is azt az álláspontot kép­viselte a megrendeléseknél, amit a nők többsége a vásár­lásnál: az a divat, ami szá­momra a legelőnyösebb. Épp ezért a karcsúsított, lefelé bő­vülő, lábszár középig érő, tér­det épphogy takaró fazonú, hosszúságú ruhákból, szoknyák­ból is széles-skálájú lesz a kí­nálat. Az alapanyagokat tekint, ve azonban a kimondott divat­anyagokból készül o termékek többsége. A könnyű, hurkolt magyar, illetve import, vala­mint a vállalat által Jugoszlá­viából importált anyagok sorá­ban első a selvemjersey. A flanell anyagokkal csaknem azonos árszinten mozgó jersey- félék ősszel valószínűleg hát­térbe szorítják az elmúlt ősz és az idei tavasz slágeranya­gát. Ha már a slágereknél tartunk, hadd mondjuk el, hogy az őszi- téli női kabát-divat legnagyobb sikerét bizonyára a Puszta-ka­bátok aratják. A könnyű, meleg, válltöméses, vízpergető tulaj­donságú, divatszinekben kap­ható orkánszerű kabát ára is kedvező. Hosszúságtól függően 700-tól 1000 forintig terjedő áron, fazononként 5-6 féle szín­ben kerül forgalomba. Az ipar­tól rendelt mennyiség jelentős része már a bányásznapra a boltokban lesz. A kabátoknál maradva még egy újdonságról is beszámolhatunk. Nők és fér­fiak részére egyaránt kínálják a sertésvelúrra ragasztott műszőr­mét, vagyis az irhapótlót. Ez a termék nyugat-európai piaco­kon is nagy sikert aratott, ami­ben valószínűleg az árának is szerepe van. Szemben o 15 000 forintért kapható irhabundávol ez 5 000 forintba kerül. Külön­legessége a loncsos gallér. A férfi és a nagykamasz kabátok, öltönyök, zakók és nadrágok kö. zül változatlanul a könnyű anyagból készült sportos, le­zser szabásúnk a divatosak. A gyermekholmikról annyit, hogy ezeknél nem a divat, ha­nem a célszerűség a megha­tározó. Ez évben főként a mű­szőrmével kombinált, élénk, vi­dám színű kötött együtteseket, kabátokat ajánlják. Az őszi—téli viselet bemuta­tóját már megrendezte a nagy­kereskedelmi vállalat Baranya, Tolna és Somogy megye áru­házainak, üzleteinek áruforgal­mistái részére. Kétszázhatvan modellt mutattak be nekik, s a kereskedők valamennyit kérték, jelentős részükre előrendelést adtak le. S hogy a konfekció- termékek ma már nem a régi, rossz értelemben vett „tömeg- cuccok" azt az is igazolja, hogy a nagyker a ruhagyárak által készített konfekció mellett az ál­tala forgalmazott méteráruból kis szériában is készíttet ruhá­kat, szoknyákat, öltönyöket! T. É. pécsi filozófus, a PTE néhány évvel ezelőtt elhunyt tanszékve­zető tanára egyik kedvenc he­lye ez. Itt töltött szabadideje jó részét, innen figyelte és kapta puskavégre a mélycsendü so­mogyi tölgyesek nemes vadjait. A vártán azonban mást is ész­revett. Irtják az erdőt, vágják a húsz-harminc méteres tölgy­matuzsálemeket. Mikor aztán már csak a borostaszerű alj­növényzet maradt meg a ma­gasles előtti kilométeres la­pályon, fölemelte a szavát.. . Innen a vízvári parkerdő megszületésének a gondolata, innen az ötlet: mentsék meg a falu környékének nemes nö­vény- és állatvilágát. A vízvá­riak pedig nagyon szerették és tisztelték Pista bácsit. És mi­után nem kevésbé szerették a falujukat körülölelő erdősége­ket sem. kapát, kaszát, szerszá­mokat ragadtak, hogy a park­erdő létesítésének kitűnő gon­dolatából életre keltsék mind­azt, ami itt most körülvesz ben­nünket. Duics Imre, a vízvári HNF el. nöke büszkén mutatja nyolc- hektáros birodalmát. Most ő kezeli a parkot.- Természetszerető ember volt a Pista bácsi - mondja, ötletét a kaposvári Természet- védelmi Felügyelőség is helye­selte. Pénzt is adtak. Így aztán nem kellett nagyon biztogatni az embereket, o népfront alig győzte szervezni, nyilvántartani a rengeteg társadalmi munkát, amit a Kossuth Tsz munkásai, a pedagógusok és a falu szin­te valamennyi lakosa végzett ebben az erdőben, minden kü­lönösebb rábeszélés nélkül. Nézzük a park közepében szunyókáló kétszintes, csinos, fából épült házikót, és a mel­lette lévő kisebb méretű út- törőhózat. Néhány dobás ere­jéig kipróbáljuk a kuglipályát is. Aztán szalonna, töpörtyű, szalámi kerül az egyik tölgy­faóriás alatti kerek kőasztalra. No meg némi bor. Szánló Gábor A, szép tájú So­mogy című 1978-ban megjelent monográfiájában már megem­lékezik a hatalmas cserfákkal, üreg-tölgyekkel, fehér nyírekkel, vadkörtefákkal, szil. és gyer­tyánfákkal benőtt vízvári park­erdőről. A fák között a maguk idejében felbukkannak az itt élő állatok: nyulak, fácánok, őzek, szarvasok, vaddisznók is. Valami elhúz a fejünk fö­lött. - Alighanem rétisas — mondja ifjabb Plecskó Mihály, aki apjával együtt suttyomban szerelmes a parkerdőbe. - Ta­lán megnézte mit eszünk, iszunk. i — Amit ide eddig beépítet­tünk, már jócskán eléri az egymillió forintot — jegyzi meg Duics Imre. Szeretik is parkju­kat a vízváriak. Itt a szőlőjük a szomszédban, gyakran kiug­rónak ide ebédelni, hűsölni, pihenni egy kicsit. Itt tartják a névnapokat, családi rendezvé­nyeket, brigádrendezvényeket. Kulcsár Árpád, a vízvári ta­nácselnök azt mondja, nem akarják, hogy a parkerdő ide­genforgalmi centrum legyen, de szívesen látnak a vén Fák alott minden csöndet és ter­mészetet kedvelő kirándulót, ér­kezzen oz ország bármelyik ré­széből. Von még valami, de ezt ne írja meg - hunyorít egy hun­cutot Plecskó Misi bácsi. Arra a kis tóra gondolok ott a tisz­tás szélén, ni. Idén már saját ivású pontyokat is láttam ben­ne ... , Bemegyünk még a sűrűbe, hogy megcsodáljuk a somogyi tölgyesek minden bizonnyal egyik legöregebb tölgyfaóriá­sát. A másfél méter átmérőjű fát hárman ts alig érik körül. Korát 220-240 évre becsülik. Jó volna maradni, de már csaknem vaksötét van. A sűrű erdő sötétje azonban csalóka. A tisztás szélén a nyírek leve­lén ott játszadoznak még a nyugvó nap sugarai. Bebesi Károly Pályakezdés előtt Füsti Molnár Éva Új évad, új színművészekkel - régi hagyomány ez a magyar színházakban. A pályakezdőket különös figyelem övezi. Vizsga­előadásuk utáni első igazi fel­lépésükre készülnek. „Debü­tálnak." Az idei évadban hat friss diplomás fiatal művész Pécsett lép először a közönség elé, közülük az egyik Füsti Molnár Éva. Törékeny, karcsú, szőke ifjú hölgy, kislányos mo­sollyal és - beszélgetésünkből legalábbis úgy éreztem - tele bizakodással, jóllehet a szak, amelyen végzett, ma még nem túl sok lehetőséget ígér a ma­gyar színpadokon. Éva musical szakon diplomázott a főiskola nappali tagozatán. Prózai szí­nészként szerződtették, de ta­lán az idei évad Csikágó című musicaljében is kap szerepet. Osztályukban, ahol 15-en vé­geztek, ketten egyáltalán nem jutottak szerződéshez. A mi színházaink ritkán játszanak sajátos stílusú, musicalnek ne­vezett zenés játékokat.- Igen, a Broadway-ről, fő­leg rádióból hallott igaki musi­calek csupán a közönség egy bizonyos rétegét, főleg a fia­talokat izgatják. A nagyközön­ség szívesebben veszi a ha­gyományos operettet. Hogy ez változzék, persze ahhoz első­sorban is megfelelő színvona­lon kellene nálunk is musical­eket játszani —, mondja na­gyon tárgyilagosan, miközben arról is beszélgetünk, hogy a főiskolai oktatásban is — ők úgy érzik — többet kellene kapniok. Igaz, tanultak köny- nyűzenei elméletet, gyakorla­tot egyaránt; balettet, dzsessz- balettet és színpadi mozgást is, de úgy látták, semmivel sem többet, mint a nappali tagoza­tos prózai osztályok növendé­kei. Ettől függetlenül nagyon szeret énekelni, táncolni, s vég­ső fokon a könnyűzenében is oz igazi iskolá a színpad és a próbaterem. Persze, ha kap rá lehetőséget. Egyelőre Éva a Tíz kicsi néger c. Agatha Christie- adaptációban készül a közön­ség elé. Ö lesz a lány, aki életben marad a végén, de - annyit elárult — egészen más formában, mint a népszerű re­gényből vagy a filmből megis­merhettük ... Egyébként prózai színész sze­retett volna lenni. Nenj vették fel, Kazán István néhány éve musicalstúdiót hirdetett a Bar­tók Gyermekszinhózban, arra jelentkezett. Egy év után innen került ötödmagával a főiskolá ra. Anyai ágon valaha rokon ságukhoz tartozott a nagy ne vű Pálmay Ilka és Petráss Sári Ö pedig most kezdi a pályát Szurkolunk érte és sok szé pet és jót kívánunk neki. (w. e.)

Next

/
Thumbnails
Contents