Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)
1980-09-15 / 254. szám
// mm Öröm volt bemutatni a nézőknek..." A Pannon Krónika stábja az érsebészeti műtőben Fotó: Bárány Györgyné Hogyan készül a Pannon Krónika? Javaslatokat kérnek a nézőktől Fénycsapda az erdőben Halálfejes vándor Éjszaka több a lepke mint nappal Előrejelzők a védekezésre „A lepkék szellemi képességei nem különösebben fejlettek ...” — olvasom o mondatot az 1960-as kiadású Brehm (Az állatok világa) I. kötetében. Valami lehet ebben — végül is okos pillangóról eddig nem sokan hallhattak —, de mégis csak teljesítménynek kell Kezdetben vala a megbeszélés: ki szerkeszti, ki rendezi, melyek legyenek az általános szempontok. Többnyire másfél hónappal az adás előtt lát munkához a stáb. Megszemlélik a terepet, előkészítik a forgatást, majd fölveszik az anyagot. A következő állomás a filmeknél a laboratórium, piajd a vógószoba. A rögzítés során állítják össze műsorvezetővel a kész anyagot, majd a montíro- zás, a mágneses szalagra vett műsor végleges rendezése következik. Az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának havonta jelentkező Pannon Krónika mintegy huszonöt ember összehangolt munkáját kívánja. A műsor „gazdája”, Hídvégi József. — Társadalmi-politikai töltésű^ figyelmet fölkeltő magazin, műsort igyekszünk a képernyőre vinni. Bár a témát általában a dél-dunántúli régióban választjuk ki, arra törekszünk, hogy a tanulság általános legyen. 7 M/ az, ami közös minden krónikában? — Havonta jelentkezünk, tehát hírszolgálati szerepet alig- ho tölthetünk be. Elsősorban háttéranyagokat, általánosabb érvényű jelenségeket próbálunk megragadni. Alapelvünk, hogy még a gazdasági jellegű műso, rainkban is mindent az emberen keresztül mutassunk be; tehát ha valahol fölszereltek egy új berendezést, azt ne a technikán keresztül közelítsük meg, hanem azt nézzük meg, menynyivel könnyíti meg az emberek dolgát, hogyan változott meg a kezelőjének a munkája.- Melyik Pannon Krónikára emlékszik vissza a legszívesebben?- Tavaly készítettünk egy műsort a csökkent munkaképességű emberek lehetőségeiről. A legszívesebben talán a szekszárdi alkoholelvonó intézetről készült részre emlékszem vissza, hiszen itt az alkoholisták terápiájának olyan újszerű módszerét alkalmazzák, amelyet öröm volt bemutatni a nézőknek.- Az,újságolvasó egyben né. ző is: mit kérjünk tőle?- Észrevételeket, még több javosalatot. Szeretnénk együtt szerkeszteni a Pannon Krónikát a nézőkkel. — havaci — A Pécsi Ingatlankezelő Vállalat felvesz autóvillamossági szerelőt, gépjármű alkatrész ismerettel rendelkező anyagkiadót. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán a délelőtti órákban (Pécs, Rákóczi út 55. sz.) * A BARANYA MEGYEI BAROMFIFELDOLGOZÓ ÉS -FORGALMAZÓ KÖZÖS VÁLLALAT felvételre keres: mezőgazdasági szakközépiskolai végzettségű áruterítőt és villanyszerelő szakmunkásokat Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi csoportjánál, Pécs, Edison u. I. 385 1980. A Pécsi Nemzeti Színház új művésze Pintér Gyula A tanár elismerte, hogy tévedett Kerülőkkel érkezett, főiskolai diploma nélkül oda, ahová mindig is vágyott, s ahova főiskolai osztálytársainak jó része diplomával a kezében nem követte: „,a világot jelentő deszkára”, azaz a színpadra. Pintér Gyuláról van szó, aki a nyáron szerződött Békéscsabáról a Pécsi Nemzeti Színházhoz. Negyvenéves, s több könyv- ritkaságot őriz a híres nevezetes Kner nyomda termékei közül. Édesapja és nagyapja a gyomai nyomda könyvkötészetét vezette, így rég megalapozódott a gyűjtemény. De a mesterség már nem öröklődött, Pintér Gyula borászati technikumban érettségizett. Másodszori nekirugaszkodásra felvették a színművészeti főiskolára, Drahota Andrea, Kozák András, Almási Éva volt az évfolyamtársa. Öt a második év végi rostavizsgán kitessékelték. „Ügy látszik, tévedtem" — mondta évekkel később eltanácsoló tanára. Az az osztály tizenhét színészjelölttel indult, ebből hatan vannak azóta is a színészi pályán, ketten diploma nélkül: Pintér Gyula és Hollósi Frigyes, továbbá Meszlényi Judit, Bősze György, Györffy László és Kertész Péter. A főiskolai epizód után Szolnokra szerződött, segédszínésznek, a karba, énekelni. Azután kisebb, majd nagyobb szerepeket kapott, s lett volt Benvolió a Rómeóban. Tájolások alkalmával már főszerepeket is osztottak rá. öt év telt így el, amikor újabb öt évre — főképp anyagi okok miatt - a szabadúszó pályát választotta. Haknibrigádokban énekelt magyarnótát, verseket szavalt szólóban, s készült önálló műsorokra is. Ezek az évek arra mindenesetre jók voltak, hogy az árnyoldalait is meglátta a mestérségnek, s hogy eldöntse, válasszon-e inkább valami „normális" polgári foglalkozást. — Sokszor tépelődtem azon, miért is ragaszkodom a színházhoz, miért akarok mindenáron színész lenni, s rájöttem. csak ebben a létezési formában érzem jól magam, a színház ad értelmet életemnek. Ilyesformán még díszítőmun- kósnak is elmennék, csakhogy színházban lehessek — mondja. Az öt év utón megkereste a szolnoki Rómeó és Júlia-elő- adás rendezőjét, Lovas Editet, aki közben a békéscsabai színház igazgatója lett, s aki szer ződtette őt. Rögtön főszerepet bízott rá, a Viharos alkonyat Misáját, ezt mások is követtek, egy-egy szezonban hat-hét bemutatóban is részt vett. — Az előző évek küzdelmei konszolidálódtak, helyemre kerültem, oda, ahová diplomával könnyebben, hamarabb kerültem volna.- Békéscsabán sok feladatot kaptam, nem kerülhetett sor arra, hogy beskatulyázódjak. Kipróbálhattam magam az operettben épp úgy, mint a tragédiában. Nagyon szeretek gyerekeknek játszani - a leg- hólásabb közönségnek. A prózai színház közelebb áll hozzám, mert ugyan énekhangom van, de a zenei műveltségem kevesebb annál, semmint, hogy nyugodtan álljak ki a színpadra énekelni. A Pécsi Nemzeti Színházhoz Sík Ferenc invitálására szerződött, akivel dolgozott már együtt korábban. Bemutatkozó szerepe epizódszerep, Lengyel Menyhért Tájfun című darabjában dr. Omayi Seikwa japán ügyvéd alakját kelti majd életre. A próbák már megkezdődtek. B. L. A halálfejes lepke tartani, hogy a természet szörnyen kemény csatát követelő ringjében napjainkban — szerte a világon — több mint 100 000 fajuk bizonyítja élet- képességét. Amit pedig Uherkovich Ákostól, a pécsi Janus Pannonius Múzeum természettudományi osztálya tudományos munkatársától hallottam, egyenesen tiszteletre késztet: a halólfejes lepkéről van szó. Az éjszakai lepkék e termetes példánya szárnyainak fesztávolsága meghaladja a 10—11 centimétert, a jeles vándorok közé tartozik: ha elindul a Földközi-tenger medencéjétől, meg sem áll Észak-Finnországig. Ami pedig 2000 kilométer... Tartogat tehát a hozzá nem értőknek bőven meglepetéseket a beszélgetés, ha a lepkék jönnek szóba. Itt van például az Antherea yamamai, a tölgy- selyemlepke „sztorija”. A pávaszemes lepkék közé tartozik, ezekben a hetekben van a repülési ideje (mutat is Uherkovich Ákos vagy 50 darabot), de meglehetősen ismeretlen. Ez a nagy, éjszakai lepke Délkelet-Ázsióból származik. Osztrákok próbálták laboratóriumi körülmények között szaporítani, vizsgálni: jó lesz-e gubája selyemszál nyeréséhez. Nem vált be, ám a lepke egyszer kiszabadult, elszaporodott, s ma már Dél-Dunántúlon sem ritka. Kárt nem okoz, szárnyal csendesen a sötét éjszakákon, talán egyszer egész Európában otthon lesz... A Pécsi Természettudományi Múzeumnak tekintélyes lepkegyűjteménye van. Szekrények üvegtetejű fiókjaiban sorakoznak a preparált példányok: 1100 faj mintegy 80 000 egye- de, közöttük 4—5000 balkáni gyűjtőútról. A „kollekció" alapja a híres kaposvári lepkész, Nattán Miklós • harmincezres, illetve Uherkovich Ákos mintegy tizenötezres magángyűjteménye. Nem kis munkába kerül a beszerzés. Magyarországon az éjszakai lepkéknek nyolcszor annyi faja él, mint a nappaliaknak. Gazdag hát a világuk, csábítja a gyűjtőket, tudományos kutatókat. Az éjszakák pedig gyakran hidegek, mesz- sze kell menni a megfelelő helyig, fel kell állítani a csapdát, egyszóval: munkával, ve- sződséggel jár. (A csapda egyébként egy erős lámpával megvilágított, kifeszitett lepedő. Szegény lepke, amelyik a tájékozódásában elsősorban a Holdra támaszkodik, tulajdonképpen be van csapva: égitestnek hiszi a vászondarabot ... A gyűjtőmunkának azonban —. túl a lepkékhez szorosan kötődő tudományos érdeklődésen — egyéb haszna is van. Egy-egy éjszaka zsákmánya pontos áttekintést adhat egyes fajok elszaporodásáról, ezen keresztül — ha károkozókról, vagy erre hajlamosakról van szó _ mód nyríük az időbeni véde kezésre. Arra is jó egy ilyen gyűjtőút, hogy meghatározott terület lepkefaunáját felmérve eldöntsék: azon a környéken milyen erdőt érdemes telepíteni. Mészáros Attila Törökkori leletek Simontornyän A török hódoltság korából való leletek kerültek elő Simon- tornyán, az új postaépület közelében folytatott építkezés árkainak ásása közben. Bejelentésre a szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum régésze a helyszínen végzett leletmentést. Ezek érdekessége, hogy eddig csak a vár belső területéről kerültek elő régészeti emlékek, így török tárgyak is, amelyek a hajdani várőrséghez fűződtek, s nem a külső környezethez. A mostani tárgyakból pedig félté- tetézhető, hogy polgári török lakosság is volt a váron kívül. A legérdekesebb új lelet kilenc tetőcserép. Ezekre a korunkban jól ismert malomjáték vonalait karcolták egykori készítői. Ügy tűnik, hogy mintegy négyszáz esztendővel ezelőtt már igen kedvelt volt a „mal- mozás”. Mintha egy malomjáték klub maradványait tárták volna fel. Napvilágra kerültek , kerámiakoncsók, fazéktöredékek, pipadarabok is. Dr.' Gaál Attila régész szerint már korábban is sejtettek ezen a részen is törökkori maradványokat. Simontornya ugyanis fontos szandzsák székhely volt, akárcsak Szekszárd. (b. I.) Tárlat nyílt Bonyhádon Mözsi Szabó István festőművész tárlata nyílt meg az elmúlt hét végén a bonyhádi Vörösmarty Mihály Művelődési Központban. A Szekszárdon élő és a megyei művelődési központ kísérleti szövőműhelyét is Vezető festőművésznek mintegy huszonöt nagyobb alkotását mutatják be a „Völgység fővárosában" október 5-éig, köztük o népi élet, a sárközi és a dunai táj hagyományairól és valóságáról aíkotott festményeit. y
