Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)

1980-09-14 / 253. szám

1980. szeptember 14., vasárnap Dunántúli napló 13 Heti külpolitikai összefoglaló Hogyan ment végbe a madridi nyitány? A világsajtó, amely jellegénél fogva rákényszerül a fogalmak tömörítésére, változatlanul mad­ridi Európa-találkozóról, illetve annak előkészítő szakaszáról ír. A diplomaták azonban megál­lapodtak a hivatalos elnevezés­ben. Ez ugyan nem éppen rö­vid és egyszerű, de írjuk le egy alkalommal: „Az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezleten részt vett államok képviselőinek 1980. évi madridi találkozója, amelyet a záróok­mánynak az értekezletet követő intézkedésekről szóló rendelke­zéseinek megfelelően tartanak." A megfogalmazás különböző konzultációk nyomán került el­fogadásra s a „névadásban” igen tevékeny részt vállalt ha­zánk küldöttsége is. Az eredeti javaslat ugyanis nem tartalma.. zott utalást Helsinkire és a zá­róokmányra — így viszont a ta­lálkozó neve is tükrözheti, hogy a helsinki folytatásról van szó. Nem titok, hogy a nemzetközi légkör ma lényegesen kedvezőt­lenebb, mint öt esztendővel ez­előtt, Helsinki idején volt. Nőtt a feszültség a belgrádi találko­zó óta eltelt időszak során is, pedig már akkor történtek kí­sérletek a záróokmány önké­nyes magyarázására, egyoldalú „továbbírására”, a konferencia megterhelésére oda nem tarto­zó ' ügyekkel. Természetesen a mostani madridi megbeszélés­sorozaton is számolni kell a nemzetközi helyzet adott álla­potával, ám mindezzel együtt nem a szembenállásra, hanem a lehetséges együttműködésre kell törekedni. A harmincöt ország képvise­lői csaknem két hónapon ke­resztül a november 11-re ter­vezett érdemi szakasz elkészíté­sével foglalkoznak majd: olyan kérdésekről vitatkoznak, hogy milyen napirenddel ás milyen szinten tartsák meg a találko­zót. A szocialista országok, együttműködve minden realista erővel, védelmezik az enyhülés vívmányait. Helsinki eredmé­nyeit s maguk részéről mindent megtesznek a találkozó konst­ruktív kimeneteléért. Remélhető­leg a választási kampányok utáni letisztultabb légkörben eh. hez a vezető nyugati hatalmak­ban is partnereket találnak. A régi latin közmondás sze­rint a név egyúttal a jel is, vagyis nőmén est ómen. A mad­ridi hosszútávú diplomáciai erő­feszítések során a nyitány biz­tató jele lehetett a név, nőmén, de nem kevés van még hátra azért, hogy biztató omen is le­gyen. Miben áll a pekingi személyi változások jelentősége? A lemondások és kinevezések nem hatottak az újdonság vagy meglepetés erejével. A kínai or­szágos népi gyűlés, a parlament azokat a személyi változásokat hagyta jóvá, amelyek már he­tek óta köztudottak voltak és a kínai vezetők számos nyilat­kozatában is elhangzottak. A legfontosabb mozzanat Hua Kuo-feng visszavonulása a kor­mányfői posztról és Csao Ce- jang miniszterelnöki kinevezése, illetve a veterán, hetvenöt— nyolcvan esztendős politikusok­nak leköszönése tisztségeik egy részéről. Nem könnyű a szövevényes kínai politika kulisszái mögé látni, de a világsajtó Kína-szak- értői mégis levontak három kö­vetkeztetést a pekingi hírekből. Az első, hogy a személyi vál­tozások nem oldották meg, in­kább csak jelezték a hatalmi harcot. Ügy tűnik, hogy a há­rom nagy érdekcsoport közül az egyik (Hua és követői) a párt­ban igyekeznek nagyobb befo­lyásra szert tenni, Teng az ál­lamapparátusban épít ki állá­sokat (Csao-t követőjének mond­ják) s külön vonalnak tartják a gazdaságpolitika felsőszintű mű­velőit. Az óvatos fogalmazás nem véletlen, hiszen sok az el­lentmondás, bizonytalanság — valóban biztosnak csak a ha­talmi harc folytatódása látszik. A másik tényező, hogy továbbra sem bontakozott ki egységes gazdasági elképzelés, egymást követik a kiigazítások, felülvizs. gálják a legújabb, már felül­vizsgált terveket, sok a rögtön­zés. Ebben a pillanatban ez a terület áll a belső összeütközé­sek gyújtópontjában. Nem így > a külpolitika — s ez a harma­dik mozzanat. A parlamenti ülés nyilatkozataiból az derülhetett ki, hogy Kína folytatja eddigi politikáját és magatartását a nemzetközi porondon: a béke­bontást, a szovjetellenességet. Több nyugati szakértő azon a véleményen van, hogy ez az „egység-lepel", amely mögött a belső torzsalkodások végbemen­nek. S a nyugati szakértők aligha­nem jól értesültek, hiszen gyak­ran adódik alkalmuk, hogy megjelenjenek Pekingben. Ezen a héten Perry amerikai hadügy­miniszterhelyettes vezetett dele­gációt a kínai fővárosba. Be­osztásánál fogva a haditechni­ka fejlesztéséért felelős a Pen­tagonban, s pekingi útja a kí­nai—amerikai katonai együtt­működés továbbvitelére irá­nyult . .. Mit jelentett a chilei „népszavazás’ ■? Pinochet, a chilei diktátor gondol a jövőre, mindenekelőtt a saját jövőjére. Véres puccsá- nak hetedik évfordulóját, szep­tember 11-ét választotta egy olyan „népszavazás” dátumául, amellyel teljhatalmat adatott magának 1997-ig. A hatvanöt esztendős tábornok akkor tölte­né be nyolcvanadik életévét... A diktatúra szorításában Pi­nochet többséget kapott, de a jóelóre elkészített forgatókönyv néhány előírása még így sem valósult meg maradéktalanul. A népszavazás előestéjén tüntet­tek a chilei városokban, röpcé­dulák hullottak a santiagói ma- gasépületek tetőiről s olyanok ítélték el a komédiát, mint Frei volt kereszténydemokrata elnök és Leigh tábornok, a junta haj­dani tagja. Mindezek nyomán viszonylag nagy volt a szava­zástól távolmaradók aránya sa résztvevők 30 száza léka_ nem­mel voksolt. Valójában meny­nyien voltak, nehéz lenne meg­állapítani. De az előzmények nyomán úgy látszik, a Pinochet- csoport sem állíthatta, hogy sen­ki nem szavaz elutasítóan. Le­het, hogy a szükségből megpró. bálnak majd erényt kovácsolni: lám, voltak ellenszavazatok, de a kétharmadosnál nagyobb többség mellettük nyilvánult meg. Ez a játék; Washington­nak is szól, ahol szívesen vesz­nek minden ürügyet a chilei junta elfogadtatására. Annál inkább, mert hasonlóképpen igyekeznek legalizálni a bolíviai puccsistákat, valamint a salva- dori véres katonai rezsimet. Igaz, ezek a szövetségesek nem olyanok, mint az amerikai kívá­nalmakban, de hót szövetsége­sek. Chile egy semmit meg nem nem változtató, de mégis sok mindent jelző népszavazás után van. Vajon Pinochet valóban gondol jövőjére? Réti Ervin ÓRA A NAGYVILÁGBAN Az államcsíny után nyugalom Törökországban Fegyveres katonák ellenőrzik a civil gépkocsikat Isztambul utcáin Nyugalomban telt el Török­ország katonai kormányzásá­nak első napja. A hadsereg az utcákon maradt ugyan, de kommentátorok szerint a tá­bornokok óvakodnak szembe­szegülni a közvéleménnyel és az ország életét mielőbb a normális mederbe akarják te­relni. Az államcsínnyel szembeni ellenállásnak az országban semmi jele. A katonák vezette nemzetbiztonsági tanács nem vesztegette az időt és két fon­tos lépést is tett: órákkal a hatalomátvétel után a junta két tanácskozást is tartott a „biztonsági őrizetben” lévő De- mirel megbuktatott kormányfő gazdasági tanácsadójával és a központi bank kormányzójával, jelezvén, hogy a gazdasági kérdések megoldását rendkívül fontos kérdésnek tekinti. Má­sodszor jelképes gesztusként annak a szándékának az il­lusztrálására, hogy mielőbb vissza akarják állítani á polgá­ri kormányzást az országban, a junta időt szakított Kemal Ata- türk, a Török Köztársaság meg­alapítója sírjának megkoszorú­zására. Athénban Konsztantin Mico- takisz görög külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy országa szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket Törökországban. Mint a görög külügyminiszté­rium szóvivője bejelentette, tö­rök kérésre elhalasztják a két ország külügyminisztériumi tiszt­ségviselőinek hétfőre tervezett találkozóját. Törökország ezzel szemben javasolta, hogy a tár­gyalásokat New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés idején folytas­sák. Görög értékelés szerint ez a kívánság azt jelzi, hogy Tö­rökország fenn kívánja tarta­ni a párbeszédet Görögország­gal. A nyugati sajtó továbbra is óvatos derűlátással szemléli az eseményeket. Londonban a The Times azt írja, hogy a puccs elkerülhetetlen volt. A konzer­vatív lapok minősítése így hangzik: „Egy kedves tábornok békés államcsínye". Vélemé­nyük szerint az új rezsim hosz- szabb távon „a török demok­rácia jobb válfaját teszi lehe­tővé".-f MOSZKVA: Szombaton el­utazott Moszkvából Feleke Gedle Giorgisz etiópiai külügy­miniszter, aki a szovjet kor­mány meghívására szerda óta tartózkodott baráti látogatáson a szovjet fővárosban. A vendé­get a repülőtéren Andrej Gro- miko és más hivatalos szemé­lyiségek búcsúztatták. A kül­ügyminiszter Moszkvából útjá­nak következő állomására, Szó­fiába utazott. + VÁRNA: Szombaton közös, közlemény aláírásával befeje­ződtek a tárgyalások Jodor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, az állam­tanács elnöke és Samora Ma- chel, a Frelimo elnöke, mozam­biki államfő között. A megbe­szélések során a két ország gazdasági együttműködését, valamint a Bolgár Kommunista Párt és a Frelimo közötti együttműködést érintő doku­mentumokat írtak alá. Samora Machel szombaton tovább uta­zott Romániába. A bukaresti repülőtéren Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, államfő fo­gadta. Országgyűlési küldöttségünk Mongóliában Mongóliában tartózkodik az országgyűlés küldöttsége. A delegációt, amelyet Péter Já­nos, az országgyűlés alelnöke vezet, az ulánbátori repülőté­ren pénteken ünnepélyesen fo­gadták. A küldöttség még az­nap fölkereste N. Luvszancsül- temet, a Mongol Népköztársa­ság nagy népi huráljának el­nökét. Este Luvszancsültem vacso­rát adott a küldöttség tiszte­letére. A vacsorán részt vett a mongol politikai élet számos vezetője. Jelen volt Szerencsés János, hazánk nagykövete is. N. Luvszancsültem és Péter János pohárköszöntőt mondott. ♦ BUKAREST: Kisebb föld­mozgást észleltek Romániában. Pénteken 2 óra 24 perckor Ga­lati körzetében a Richter skála szerint 4,7 erősségű földrengés volt. Galati, Braila, Tulcea, Fo- csani, Rimnicu Sarat, Tecuci, Bacau és Birlad térségében érezték a földmozgást, de ká­rokról nem érkezett jelentés. Londoni szín A londoni színen mozgásba jöttek az események: az ellen­zéki munkáspártiak és liberáli­sok sürgős vitát követelnek az ország gazdasági állapotáról. Az ígéretek ellenére ugyanis to­vább romlott a helyzet: tart a visszaesés, fokozódott az infláció s a munkanélküliek kétmilliós serege a leqmagasabb fél év­század óta. (Pedig akkor a nagy válság esztendeit írták I) A köz­véleménykutatások a konzervatív kabinet népszerűségének és hite­lének gyors visszaesését mutat­ják. A tory-kormány azonban eluta­sít minden javaslatot és egy ko­rábbi helyzetben, más jelszavak­kal kapott többségre próbál tá­maszkodni az új körülmények kö­zött. Magyarán mondva: nem tö­rődve a következményekkel, ma­radni akar. Elvégre még mindig kedvezőbb számára, ha kétmillió munkanélküli van az országban, mint ha a kabinet miniszterei vesztenék el állásukat. R. E. ♦ WASHINGTON: Az ameri­kai külügyminisztérium pénte­ken azt közölte a Chilében ren­dezett ,,népszavazásról", hogy az „nem elégítette ki egy de­mokratikus szavazás alapvető teltételeit". John Trattner kül­ügyi szóvivő tovább is ment: „Nem hisszük, hogy lényegé­ben véve a népszavazás, vagy maga az eljárás, tényleges vá­lasztási lehetőségeket kínált lel a szavazóknak" — mondotta, és afölött is sajnálkozott, hogy az ellenzék képviselőit nem en­gedték oda a tömegtájékozta­tási eszközökhöz, „őket a kor­mány sorozatosan megfélemlí­tette". + TALLINN: Szombaton befe­jeződött Tallinnban a luteránu- sok világszövetségének konfe­renciája. A kiadott záróközle­mény hangsúlyozza, hogy az egyházaknak — a keleti és nyugatiaknak egyaránt — a béke harcosaiként kell fellép­niük. A dokumentum emlékez­tet arra, hogy az egyházak fontos feladatuknak tekintik a népek közötti jobb megértésért vívott harcot, s a jelenlegi idő­szakban, amikor egyre több té­nyező veszélyezteti a békét, to­vábbi erőfeszítéseket tesznek a biztonság megóvásáért és az együttműködés szélesítéséért. A világszövetség elnökéül Méta Vannast, az Észt Legfelsőbb Tanács elnökségének helyettes elnökét választották. + HELSINKI: A finn főváros­ban plenáris ülést tartott a Finn Kommunista Párt Központi Bi­zottsága. Időszerű belpolitikai kérdéseket tárgyalt meg és ha­tározatban foglalkozott a nem­zetközi helyzettel. A határozat megállapítja, hogy a békés egymás mellett élés és a le­szerelés a népek együttműkö­désének biztosítéka. A hatá­rozat egyben kiemeli annak szükségességét, hogy a madridi értekezletre Helsinki szellemé­ben kerüljön sor, és konkrét intézkedésekkel segítse elő a helsinki záróokmányban foglalt elvek gyakorlati megvalósítá­sát. + SZÖUL: Csütörtökön ugyan a dél-koreai hadbíróság ügyé­szei halálbüntetés kiszabását kérték Kim De Dzsung ellen­zéki vezetőre, de összes bizo­nyítékuk a polgári ellenzék ve­zetőjével együtt letartóztatott vádlottaktól kínzásokkal kicsi­kart „vallomásokon" alapszik — erősítették meg pénteken Szöulban a bírósági tárgyalá­son jelen levő diplomáciai kö­rök. E nyugati megfigyelők azt is megerősítették, hogy a vád képtelen volt bármilyen komo­lyabb bizonyítékot előterjeszte­ni, amely indokolhatná a halál- büntetést. + BELGRAD: Jugoszláviában a kiskereskedelmi árak ez év augusztusában 21,9 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly decemberben és 33,8 százalék­kal múlták felül a múlt évi át­lagot — közölte a szövetségi statisztikai intézet legújabb je­lentése. A megélhetési költsé­gek 1980 augusztusában 28,3 százalékkal kerültek többe, mint 1979 azonos hónapjában. Idén augusztusban egyébként Jugoszláviában 1,1 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árak. Ezt alapvetően az élelmi­szer és a kozmetikai cikkek drá­gulása okozta. + WASHINGTON: Tíz ame­rikai szenátor, — többek között McGovern, Hatfield és Proxmi- re — levelet intézett Muskie amerikai külügyminiszterhez, amelyben követeli: az Egyesült Államok hagyjon fel a bukott kambodzsai Pol Pót rezsim tá­mogatásával. A törvényhozók levele hangsúlyozza, amennyi­ben az Egyeiült Államok az ENSZ közgyűlés jövő héten kez­dődő XXXV. ülésszakán ismét a pol potista klikk küldöttségé­nek támogatására szavaz, azzal azt nyilvánítja ki, hogy támo­gatja az emberiség történelmé­nek egyik legvéreskezűbb rend­szerét. Tüntetők tiltakozása Több száz tüntető vonult pén­teken az ENSZ New York-i székháza elé és tiltakozott a kubai ENSZ-misszió egyik dip­lomatájának meggyilkolása mi­att. Az ENSZ ázsiai és afrikai tagországai követelték az ENSZ-diplomaták személyi biz­tonságának megerősítését és az ENSZ-missziók védelmének erő­sítését. Donald. McHenry, az Egyesült Államok ENSZ-képviselője saj­tóértekezletén kitűnt, hogy a kubai ENSZ-képviselet őrzésén szigorítottak ugyan, de az Egyesült Államok nem tesz semmit a többi képviselet vé­delmének erősítésére. McHenry elítélte a gyilkosságot. Kurt Waldheim' ENSZ-főtit- kár ugyancsak elítélte a bű­nös akciót, és kijelentette, hogy az ENSZ közgyűlésére készített éves jelentésében fog­lalkozik a diplomaták személvi biztonsága kérdéseivel is. Ki­fejezte reményét, hoay az ENSZ taqállamai a közgyűlésen fog­lalkozni fognak ezzel a jelen­leg időszerű kérdéssel.-f- COLUMBIA: Pénteken a börtönben ünnepelte 104. szü­letésnapját John Davis, az amerikai fegyencek korelnöke. Pályafutását még 1922-ben kezdte öt dollár és egy óra el­lopásával. ötvennyolc évet töl­tött (eddig) börtönben, és a fegyintézet nyilvántartásából már ki sem derül, hogy tulaj­donképpen miért van ott. A doyen mindenesetre jól érzi magát és nem is akar távozni. Iliiilii Erich Honecker szombaton Berlinben megbeszélést folyta­tott Andrzej Zabinskival, a LEMP Politikai Bizottságának tagjával. Zdzislaw Kurowski, a LEMP KB titkára - az RKP KB meghívására látogatást tett Bukarestben. Mint a Scinteia szombati számában közölte, Kurowskit fogadta Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára is. * Szombati sajtójelentések sze­rint Demirel megbuktatott kor­mányfőt, az Igazságpórt elnö­két, Ecevjt ellenzéki vázért és Erbacant, a Nemzeti Jólét Párt­jának elnökét a pénteki puccs után katonai repülőgépen Iz­mirbe vitték. Demirelt és Ece- vitet jelenleg a Dardanellák nál fekvő Gelibolu közelében egy katonai támaszponton tart­ják, Erbacant pedig egy szige­ten őrzik Izmit közelében. A hatalomra jutott nemzetbizton­sági tanács szombaton beje­lentette, hogy a török export­tal és importtal kapcsolatos ko­rábbi intézkedések változatla­nul érvényben maradnak. * Szombaton a teheráni repü­lőtéren letartóztatták Amir Bahman Bageri tábornokot, az iráni légierő volt parancsno­kát. A tábornok, aki júniusban nyújtotta be lemondását, ép­pen egy Párizsba induló gép­re akart felszállni. A letartóz­tatás konkrét okát nem közöl­ték, azonban egy teheráni lap­jelentés szerint Bageri neve szerepel azoknak a személyek­nek a listáján, akik nem hagy­hatják el az országot. A DPA nyugatnémet hírügynökség saj­tó- illetve rádiójelentésekre hi­vatkozva arról számolt be, hogy szombaton Irán különböző vá­rosaiban ellenforradalmi bűn- cselekmények, valamint kábító­szerkereskedelem miatt 23 sze­mélyt végeztek ki. * Amszterdamban befejeződött a Tudományos Szövetségek Nemzetközi Tanácsa (ICSU) XVIII. közgyűlése. A 70 ország tudományos intézményeit tömö­rítő szervezet idei közgyűlésé­nek napirendjén kiemelt helyen szerepelt a világ tudósainak a fegyverkezési hajsza megféke­zéséért folytatott harca.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents