Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-02 / 211. szám

Dunántúli napló 1980. augusztus 2., szombat Kékfrankos és Blau zweigel Befejeződött a villányi kékszőlő-program első szakasza A legtüzesebb magyar vörös- boiok termőhelyén, a villányi dombokon befejeződött a kék­szőlő-program első szakasza. 1976 és 1980 között háromszáz hektáron telepítettek szőlőt a társult gazdaságok. Az új ültet­vények a nagyüzemi művelési módnak megfelelően széles sorközűek és teljesen gépesít­hetek. A telepített oltványok na­gyobb része Kékfrankos. A szak­emberek véleménye szerint a holnap vörös bora az úgyneve­zett „telt fürtű Kékfrankos" lesz, amelyet az Országos Sző­lészeti és Borászati Kutatóinté­zet munkatársai Villányban ne­mesítettek ki. Meghonosítottak egy kitűnő színminőségű oszt­rák szőlőfajtát is: a „Blau zwei- gel”-t — magyar neve még nin­csen. Villány hazánk szubmediter- rán jellegű borvidéke, ahol az országos átlagnál több a nap­fényes órák száma. A védett fekvésű hegyoldalakon mennyi­ségileg és minőségileg egyaránt kitűnő termést adnak a szőlő- ültetvények. A program nagyobb részét a Villány-Mecsekaljai Borgazda­sági Kombinát valósította meg: kétszáz hektáros telepítésén be­lül ötven hektáron anyatelepet is létesített, ahol az oltványké­szítéshez szükséges szőlővesszőt termelik. A Mezőgazdasági és Élelmezésüqyi Minisztérium ha­tározata alapján ugyanis Vil­lány lesz az ország legnagyobb kékszőlő-szaporító helye, és ennek megfelelően a kombinát a nyolcvanas években megkét­szerezi oltványtermelését. Az anyatelep most fordult termőre és az idén már hektáronként százezer, oltásra alkalmas vesz- szőt ad. Hét szabadalom az olajpala hasznosítására Eredményes kutatások a Magyar Ásványolaj és Földgázkfsérleti Intézetnél A magyarországi olajpala hasznosításával kapcsolatos kí­sérletek eredményeképpen már hét eljárást, illetve terméket fogadott el szabadalomnak a Magyar Állami Földtani Inté­zet. Ezek közül három teljes egészében a Magyar Ásvány- o'aj és Földgázkísérleti Intézet szakembereinek munkája, to­vábbi négyet pedig közösen dolgoztok ki az említett kuta­tóintézet, valamint a Veszpré­mi Vegyipari Egyetem, a Ne­hézvegyipari Kutató Intézet és a nyugat-dunántúli állami gaz­daságok szakszolgálati állomá­sának munkatársai. Ezek a sza­badalmak megfelelő alapot ad­nak ahhoz, hogy megkezdődjön a hazai gazdag olajpalakész­letek feldolgozása. A magyar olajpala előfordu­lások földtani kutatásai 1972- ben kezdődtek a Központi Föld­tani Intézet irányításával. Elő­ször Gércen és Pulán mérték fel a készleteket, legújabban pedig a várpalotai medencé­ben. A hazai olajpalák egy­mástól eltérő tulajdonságúak, s így felhasználhatóságuk is el­térő. A legnagyobb készletek - mennyiségük milliárd tonnák­ban mérhető — a várpalotai medencében találhatók. A hasznosításra vonatkozó kísérle­teket 1975-ben kezdték meg. A széles körű tudományos munkát a Magyar Ásványolaj és Föld­gázkísérleti Intézet irányítja. A kutatás során eddiq előállitot- tek már az olajpalából derítő anyaqot, nagy szervesanyag tar­talmú koncentrátumot, portland cementet, hő- és hangszigetelő anyagot és növényi növekedést serkentő anyagot. A tudomá­nyos eredményeket már szaba­dalom védi és gyakorlati alkal­mazásukat megkezdték a szili- kátioarban és a mezőgazda­ságban, Bukta Imre és ef. Zámbó István kiállítása A Fiatal Képzőművészek Stú­diójának tavalyi kiállításán fo­galmazódott meg a gondolat, hogy a stúdió tagjai önálló ki­állításokon is mutatkozzanak be a pécsi közönségnek. így jött létre az a kiállítás, amely pén­teken délután nyílt meg a Pé­csi Galéria Színház téri kiállí­tótermében. A kiállításon szereplő művek nagyobb része ef. Zámbó Ist­vántól való: a festmények, „land-art"-ok, objektek nagy fantáziájáról, képzőművészeti tájékozottságáról és játékossá­gáról vallanak. Mellettük sze­rényen húzódik meg Bukta Imre néhány grafikája: szerencsé­sebb lett volna a rendezés, ha nem ilyen nagy a különbség a két kiállító között. Fotó: Cseri László Ellátás a peremvidéken Kisboltok a pult két oldaláról Gondok az utánpótlás képzésével A fiatal eladó nem tud összeadni és szorozni Néhány éve egy délelőtt ta­lálomra végignéztem néhány kisboltot-üzletet a peremvidé­ken: az ellátás helyzetét szem­léltem. Akkor elég sötét kép fogadott. Ezt az összehasonlí­tás miatt írom, mert némileg változott a kép: javult az el­látás, de hozzáteszem, vele együtt nőttek az igények is. Első kerület, Kasszián. A 147- es kis ABC - némi jóindulat­tal — szép kínálattal várja a vevőket. Ám a nyitvatartás, amit ki tudja hányszor változ­tattak épp a lakók kérésére, nem megfelelő. Kedd szün­nap. A déli időben az üzlet zárva van. Tóth Józsefné boltvezetőt kér­dezem. — ló az ellátás? Határozott nemmel válaszol. Valami mindig akadozik. — Jelenleg a mosóporokkal, öblítőkkel van baj, alig kapok. Hiányzik a lisztes áru, csoko­ládé, édesség .. . Mondja, hogy az ABC-k, fő­leg a belvárosiak előnyben vannak a rendeléskor. Meg is érti a dolgot, de a vásár­lóknak nehéz megmagyarázni. — Itt idegenforgalom nincs - summázza. Szabolcsfaluban egy bevá­sárlószatyorral sétáló asszonyt szólítok meg. — Jó, jó ez a bolt, de le­hetne jobb is. Kicsi - így a nyilatkozás. Kóczián Sándorné több éve lakik itt, de főleg a belváros­ban vásárol. Itt csak tejet, ke­nyeret vesz, s esetleg még amit talál. — Az eladók modora nem a legelfogadhatóbb - említi, s érzem, hogy finoman fogal­maz. Közben egy asszony érke­zik. — Ha jót akar írni — mond­ja —, menjen Meszesre, a Sko- da-boltba. Ott mindent meg­kapni. Előbb benézünk a szabolcs- falusi 141-es élelmiszer- és háztartási boltba, öt éve - más kép fogadott. Most rend és tisztaság, a polcok tömve áruval. — Havonta félmillió körül van a forgalmunk — mondja Csótai Márta, üzletvezető-he­lyettes —, most legutóbb majd­nem hatszázezer volt. — Milyenek a vásárlók? — Elég furcsa vidék ez. Na­gyon agresszívek. A beszélgetésre sokan össze­jönnek. Elkéne már ide egy kis ABC — mondják. (Csak zárójelben: hasonló véleményen vannak az isten­kúti 184-es fűszerboltban is. Ez a kicsi, egyszemélyes bolt, helyettesítés alatt is 270 ezres forgalmat ért el.) A Skoda-boltban, a Szep­tember 6. téren a kereskedők és szállítók kapcsolata is szó­ba kerül. Sok múlik ezen. Az üzletvezető most éppen nem dolgozik, két helyettese, Vá­mos Antalné és Gálosi János- né készségesen tájékoztat. Rengeteg szállítójuk van, ren­geteg árujuk. A gárda régóta együtt van: szakértelmük bizo­nyítéka ez a szép önkiszolgáló bolt. — A vevővel tudni kell fog­lalkozni — mondja Vámosné, amikor a szabolcsfalui véle­ményeket ismertetem. - Saj­nos, a fiatalok egyre mesz- szebb kerülnek a szakmától. Három év tanulás után még összeadni, szorozni sem tud­nak. Heti egy napot vannak itt gyakorlaton, s az mit sem ér. . . Továbbmegyünk. Meghallgattuk vásárlók vé­leményeit: elég vegyes a kép. Ugyanazt a boltot egyikük di cséri, a másikuk szidja. Né hány egyszemélyes bolt most a szabadságolások alatt be­zár, vagy más nyitvatartási időkkel üzemel. Nehéz meg­szokni. Néhány kereskedő úgy véli: ha valami hiánycikk, a vevők úgy érzik, hogy csak a kisboltban hiánycikk . . . Végű is: egyre nehezebben, de áll­ják a sarat a kisboltok. A tej, kenyér, zsemle és egyebek kaphatók, a választék ingado zó. Ezt a peremkerületen meg­szokták már. K. F. Vasúton 33 százalékos kedvezmény Csoportos utazás a mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításra Megkezdődött a csoportos utazások szervezése ez országos mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kiállítás és vásárra, amely augusztus 19-én nyitja kapuit. A kiállításra több mint egymil­lió vendéget várnak, a rendező szerv, a HUNGEXPO, már he­tekkel korábban meghívóleve­let küldött a mezőgazdasági nagyüzemekbe, és az élelmi- szeripari vállalatokhoz a cso­portos utazás biztosítására. A jelentkező brigádok, szakmai csoportok száma máris több ezer: — jegyeiket már megküld­ték. Ugyanakkor o hazai uta­zási irodák is szervezik a cso­portokat; a vidéki városokból, nagyközségekből autóbuszok­kal, illetve vasúton, idegenve­zető kíséretében utaznak majd fel Budapestre a látogatók, akik egész napos program ke­retében ismerkednek meg a nagyszabású kiállítás látnivalói­val és egyes esetekben a fő­város nevezetességeivel. A bemutatóra 30 ezer szak­embert is várnak, ők a különbö­ző rendezvények előadásait és bemutatóit keresik majd fel. A Könyv ritkaságok A vigasz szája Hétfőn, augusztus 4-én rendezi meg a Pécsi Dok­tor Sándor Művelődési Központ és a Nevelők Há­za Hervay Gizella: Zuhaná­sok (Oratórium három hangra) című könyvsikeré­nek pódium-bemutatóját, Kaszfa Gabriella színmű­vész előadásában. A Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vállalat pedig összegyűj­tötte az erdélyi költők, írók Déldunántúlon kapha­tó köteteit. A Magyar írók Boltja könyvkereskedői pe­dig az est előtt és utón társadalmi munkában áru­sítják azokat. Igaz, a Zuha- nások-ból már egyetlen példányt sem sikerült elő­keríteni. akkora siker volt két éve. De Hervay Gizel­la: Kobak könyve című gyermekkötetét, aztán Szemlér Ferenc, Kalocsay Zsiqmond, Kiss Jenő ver­seskönyveit - különösen Kalocsay Zsigmondi: A vi­gasz szája című kötetét ke­resik mostanában sokan! — valamint Sőni Pál. Szem­lér Ferenc prózai köteteit árusítják. Emellett A Heli­kon és az Erdélyi Szépmi - vés Céh levelesládája cí­mű, nemrég megjelent igen szép gyűjteményt, s Ortu- tai Gyula Magyar Néprajz című munkáját is megta­lálják majd az irodalom- kedvelők. programot úgy állították össze, hogy a szakmai rendezvények nem zavarják a vásári látoga­tókat. A kiállítás reggel 9-től délután 7 óráig mindennap nyitva lesz majd, a délelőtti órákban is megtekinthető a vá­sárváros valamennyi pavilonja és a szabadtéri bemutatók. Az OMÉK-ra 33 százalékos vasúti kedvezménnyel utazhat­nak fel az érdeklődők. A jegyek máris megvásárolhatók a kiá lítás főpénztáránál, a BNV 2-es számú kapujánál. Augusztus 4 tői a metró-pénztárak, valamin* az utazási irodák is árusítják a belépőket, amelyek egységesen 15 forintba kerülnek. A belépő­jegyeken térkép is van, ez alap jón tájékozódhatnak a látogc tok. A jogászok pályázati elhelyezkedéséről Az Igazságügyi Minisztérium tapasztalatai Július végéig 350 pályázat ki­írását kérték a minisztériumok és főhatóságok a jövőre végző jogászok számára. Az ELTE jo­gi karáról, a Szegedi József At­tila Tudományegyetemről és a Pécsi Tudományegyetemről ki­kerülő fiataloknak a pályázati rendszer vezetése óta most hir­dették meg a legkevesebb ál­lást. Az Igazságügyi Miniszté­riumban a pályázatok alakulá­sával kapcsolatos tapasztalatok­ról dr. Szigeti Ágnes, a minisz­térium oktatási osztályának ve­zetője elmondotta: — 1977 óta több mint a fe­lére csökkent az évente fölkí­nált állások száma, ez azon­ban korántsem jelenti azt, hogy telítettség lenne a pályán. Igaz, a korábbi jogászhiány meg­szűnt, sőt elmondhatjuk, hogy az igazságszolgáltatás káder- utánpótlása megoldódott. A bí­rói területen például egészsé­ges összhang alakult ki a nyug­díjba távozók és az érkező friss diplomások között. Az elmúlt években sikerült a megyék kö­zötti feszültségeken is enyhíte­ni: korábban Borsod, illetve Szabolcs-Szatmár megye jo­gászhiánnyal küzködött, a ta­valyi adatok szerint viszont már ezeken a vidékeken is kevés az üres státusz, — Ahogy az utóbbi időben csökkent a pályázati kiírások száma, úgy nőtt a társadalmi ösztöndíjasoké. A bíróságoknál — nem állítjuk, hogy vállalati vagy egyéb munkakörökben is hasonlóan történik — így is igyekszünk jóelőre biztosítani az utánpótlást. A társadalmi ösz­töndíj intézményének népszerű­sége éppen a kevésbé „felka­pott" területeken járult hozzá a pályakezdők megnyeréséhez, a fiatalok pedig már tanulmá­nyaik idején megbarátkoznak munkahelyükkel, a reájuk háru­ló feladatokkal. — Az 1976—1977-es tanév­ben — a pályázati rendszer in­dulásakor — a végzősök mind­össze 25 százaléka, az elmúlt tanévben pedig 37 százaléka volt társadalmi ösztöndíjas. A többiek a legutóbb végzett 500 hallgató közül 312 friss diplo­más volt pályázatra jogosult és kötelezett. Ök 536 állás között választhattak volna, mivel ere­detileg ennyi kérés futott be a minisztériumba. Később a munkáltatók e jóváhagyott ke­retszámból különböző okok miatt 260-at nem hirdettek meg, vagy pedig nem szabályosan tették. Ebben elsősorban a vál­lalatok és a termelőszövetkeze­tek hibáztathatok. Előfordult, hogy több munkahely — az előírásokkal ellentétben — a három egyetem közül csak az egyiken tette közzé az állás ki­írást. így azután — mivel nem ismerték a teljes kínálati lehe­tőséget — sokan kértek és kap­tak mentesítést a pályázati úton való elhelyezkedés alól. Köztük olyanok, akiket túljelent­kezés miatt mindkét pályázati szakaszban elutasítottak. Ök tehát tetszésük szerint kereshet­tek, és bizonyára találtak is megfelelő munkahelyet. A magyar műszeripar versenyképes a világpiacon Az elmúlt néhány évben kedvezett a világpiaci helyzet a műszeripari termékek ex­portjának. Az elektronika, a számítástechnika és az auto­matizálás gyorsan tért hódított, mely új mérőeszközök, sza­bályzó rrfűszerek fejlesztését tette szükségessé, s ezek szá­mára nagy piacot biztosított. A takarékosság előtérbe he­lyezésével rendkívüli módon megnőtt a kereslet a különbö­ző mérő- és más precíziós mű­szerek iránt is. A Vasas Szak- szervezet pénteki elnökségi ülésén a KGM vezetői arról adtek számot, hogy a kedvező világpiaci helyzetet a magyar műszeripar is jól kihasználta. Ebben az ötéves tervidőszak­ban évi 20 százaléknál is na­gyobb mértékben nőtt az al- ágazat kivitele, s a hagyomá­nyos exportcikkek mellett új termékeket is bevezettek a pia­con. örvendetes, hogy amíg az évtized közepén az export jelentős hányadát mindössze három nagyvállalat biztosítot­ta, addig az idén már nyolc, de a többi műszeripari vállalat is egyre többet szállít külföld­re versenyképes termékeiből.

Next

/
Thumbnails
Contents