Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-09 / 218. szám

Kedvermenyes viragvasarlost tart o Pécsi Kertészeti es Parképítő Vallalat A kardviing. u rózsa és szegfű szálját 3 forintért kínálják. Eddig 35 000 szál szegfű, 7000 szál rozsa es 5000 szál kardvirág talált gozdara. Világ proletárjai, egyesüljetek! Hétfőn, szerdán és pénteken legnagyobb a forgalom a zöldség- és gyümölcsátvételben a Bajcsy utcai átvevőhelyen Fotó: Erb János Növekszik a felhozatal a magántermelBktől ■ .Az álészek (elkészültek az átvételre A szabadföldi termés most kezd érni Gazdaságunk az év derekán S ok évtizedes, a gyakor­latban igazolódott ta­pasztalat, hogy a gaz­dálkodás első félévi adatai, kiegészítve egyéb információk­kal — például az ipar rende­lésállományával, a pénzügyi helyzet jellemzőivel, a mező- gazdasági termés-prognózisok­kal — a gazdasági folyamatok második félévi alakulását is előrevetítik, lehetővé teszik, hogy a népgazdasági terv megvaló­sulására, a teljesítés mértékére következtessünk. Az első félévi gazdálkodást két tendencia érvényesülése jellemezte. A pozitív irányú abban nyilvánult meg, hogy a terv első számú gazdaság- politikai célja, a külgazdasági egyensúly javítása hónapról hónapra s a félév egészében a tervezettnél is kedvezőbben alakult. Megtörtént az, amire rég volt példa: egy rövid idő­szakon belül — az I. negyed­évben — szerény mértékű, in­kább csak jelképes, aktívum is létrejött a nem rubel elszámo­lású kereskedelem egyenlegé­ben. Ez ugyan a későbbiek so­rán eltűnt, de a június 30-i mérleghelyzet is sokkalta jobb a reméltnél és a tervezettnél, a passzívum mértéke, összege rendkívül alacsony. Van azonban ennek a ked­vező mérleghelyzetnek, a kül­gazdasági egyensúly javításá­ban elért eredménynek egy olyan negatív vonása is, ame­lyet más körülmények között hajlandók lennénk „szépség­hibának" tekinteni, jelen eset­ben azonban nem, mert a bel­gazdasági folyamatokhoz kap­csolódik. Az idei népgazdasági terv a külgazdasági egyensúly javítását arra építi, hogy a nem rubel elszámolású import né­hány százalékkal csökken, a kivitelé pedig igen erőteljesen, legalább 10—11 százalékkal növekszik. Az első félévi egyen­leghelyzetre ezek az összete­vők a tervezettől eltérően ha­tottak, a kivitel kisebb mérték­ben emelkedett, míg a beho­zatal nagyobb mértékben csök­kent. Márpedig nyilvánvaló, hogy az egyensúlyi helyzet biz­tonságosan és folyamatosan csak az export dinamikus nö­velésével javítható. Az első félévi gazdálkodós negatív jellegű tendenciája a belgazdasági folyamatokban, a termelésben mutatkozott. Az építőipari termelés kisebb mér­tékű csökkenése még össz­hangban van a tervvel, amely ezt a beruházások mérséklésé­vel párhuzamosan számításba vette, előirányozta. Az ipari termelés csökkenése viszont a tervvel ellentétes jelenség, mert a tavalyinál valamivel alacsonyabb belső felhaszná­lás közepette a külgazdasági egyensúly javítása mindenkép­pen megkívánja az ipari ter­melés növelését. Az objektiv szemléletű érté­kelés alig-alig talál olyan tám­pontokat, tényeket, amelyek se­gítségével a hazai gazdasági életben eddig nem tapasztalt jelenséget elfogadhatóan értel­mezhetné. Az ipar évkezdeti rendelésállománya ugyan már problémákat és gondokat jel­zett, egyebek között azt, hogy a rendelésállomány nem ele­gendő a termelés tervezett nö­veléséhez. Az első félévben leginkább az tűnt szembe, hogy az ipar átlagánál mindig erő­teljesebben fejlődő ágazatok — például a gépipar, a vegy­ipar — termelése is vissza­esett, míg az e tekintetben ke­vésbé „élenjáró" ágazatok — például építőanyag-ipar, textil­ruházati ipar, élelmiszeripar — állóképesebbeknek bizonyultak. Bár az ipari termelés stag­nálását a tervezettnél alacso­nyabb exportnövekedési dina­mika is magyarázhatja — te­hát az, hogy a szabad kapaci­tásokat nem sikerült exportra koivertálni, felhasználni —, úgy tűnik, hogy a termelésben tük­röződő ipari magatartásnak mé­lyebben rejlő okai is lehetnek. Gondoljunk csak arra, mennyi mindent tételeztünk fel, „vár­tunk el" egyrészt a szabályozó- változásoktól, másrészt az új árrendszertől, a külkereskedel­mi árakhoz igazodó árképzés­től. A szabályozó-változásokhoz való alkalmazkodásban már van némi gyakorlata az ipar­nak, a gazdaságirányításnak pedig abban, hogy a várható hatásokat felmérje, kiszámítsa. A január elsejei módosítások­hoz ezúttal a termelői árrend­szer gyökeres változása, új alapokra való helyezése és új ármechanizmus társult. Felté­telezhető, de még nem bizonyít­ható, hogy az ipar termelési és értékesítési magatartását, gaz­dálkodását részben már az „elvárt” hatások alakították. (Az a tény, hogy az alapanyag­termelő iparokban javult a jö­vedelmezőség, a feldolgozó iparokban pedig az élelmiszer- ipar kivételével csökkent, a legnagyobb mértékben éppen a gépiparban és a vegyipar­ban. Nincs viszont ma még adat arra vonatkozóan, hogy az azonos ágazaton belüli jö­vedelemkülönbségek az egyes vállalatok magatartását, ter­melését miképpen befolyásol­ják.) A z elmondottakból kiol­vasható, hogy az ipari termelés alakulását s főként annak okait nem tudjuk tényekre, bizonyítékokra tá­maszkodva megítélni, minősí­teni. Ami bizonyos, az viszont nem megnyugtató: az ipari ter­melés előreláthatóan éves szinten sem követi, közelíti meg a tervelőirányzatot, következés­képpen az előirányzott idei gazdaságnövekedés sem való­sul meg. E tekintetben csak a mezőgazdaság teljesítménye ja­víthatja a kilátásokat, de sem­miképpen nem ellensúlyozhat­ja, pótolhatja az ipar tervtől való elmaradását. Az is való­színűsíthető, hogy a mezőgaz­daság jó terméseredménye az év derekán a kedvező külgaz­dasági egyenleghelyzet fenn­tartásához, javításához is tevő­legesen hozzájárulhat. Garamvölgyi István Növekszik a forgalom a ba­ranyai áfészek felvásárlási te­lepein: sűrűn érkeznek a zöld­ség- és a gyümölcsféleségek a kiskertekből. A Siklósi és a Mohácsi ÁFÉSZ példamutatóan törődik a kistermelőkkel már a terme­lés megszervezésében is. A gondokról időben értesíti a Zöldértet. Idén még nem for­dult elő, hogy bármelyik ter­melőpartnert cserbenhagyta volna. Mohácson közel félezer kis­kerttulajdonos értékesíti az áruját a helyi ÁFÉSZ közvetí­tésével. A tavalyinál 20—30 százalékkal több zöldséget, gyümölcsöt kínálnak; sok a burgonya és a káposzta, míg a paprikát és a paradicsomot most sem szedik a szabad­földről a késői érés miatt. Tel­jes előnyben részesül a szer­ződéses termék, aminek a fo­gadását alig győzik. Ilyen hely­zetben szigorodtak a minősé­gi követelmények, például burgonyából az őszi elvárások szerint minősítenek, vagyis a négy centinél kisebbeket nem veszik át. A Siklósi ÁFÉSZ által patro­nált 300 kistermelőt elsősor­ban Mattyon, Óidon, Tótok- földjén, Kistapolcán, Bere- menden és Egyházasharaszti- ban az nyugtalanítja, hogy a paprika és a paradicsom fel- vásárlási óra rohamosan csök­ken, míg a fogyasztói ár alig ingadozik. Uborkával rövidesen folyót lehet rekeszteni, nem vé­letlen, hogy néhány napig a salátának valótól nem tudtak megszabadulni. A Pécsi ÁFÉSZ megyeszék­helyen lévő Nagyárpád úti ótvevőtelepe csendes volt, pénteken a 900 termesztő közül egy sem hozott árut. Gyakran tapasztalják, hogy a szerződé­ses árutermény-átadók elmen­nek a könnyen elérhető Baj­csy utcai zöldértes telepre és a Konzumba. De nem tudják felvenni a versenyt a boksái termelőszövetkezet jobb ár­ajánlataival sem és a szerző­déses fegyelmet megszegők száma csak emelkedik. A gon­dok bizonyára enyhülnek ősz­től, ha a Bajcsy utcai barom­fibolt helyén zöldség- gyü­mölcsfelvásárló központot nyit­nak. A Sellyéi ÁFÉSZ a kapcsola­tot több mint háromszáz kis­termelővel tartja. Vajszlón most járt le a fóliás paprika sze­zonja és tegnap elküldték az első szabadföldi paprikát. Az első dinnyeszállítmány majd­nem háromhetes késéssel fu­tott be a Zöldérthez: idén 35 vagonnyi mennyiségre kötött szerződést a 23 sellyei és vajsz- lói dinnyésgazda. A Sziget­vári Konzervgyár árajánlatai nagyon kifizetődőek és nem véletlen, hogy a gyárba bé­relt autókkal viszik az uborkát, amiből csaknem 30 vagonnal rukkolnak ki. A szentlőrinciek önkritikusak, mert jól tudják, hogy a kon­zervgyárnak átadandó négy vagon uborka kevés. Uborka­termesztésből többre is képe­sek lennének. Épp ezért a ter­melésszervezésre fektetik ezen­túl a hangsúlyt. Ennek a fon­tosságát húzták alá az újpet- rei ÁFÉSZ-ban is. Ősztől há­rom község gazdáinak a -rész­vételével zöldségtermesztő szakcsoportot szerveznek, hogy a Zöldértnél is jelentkezhesse­nek terményeikkel. Uborkát idén szállítottak először a Szi­getvári Konzervgyárba.-Cs. J. ­Erősödő nemzetközi összefogás a bányászokért Befejeződött Budapesten a Vitt. nemzetközi szakszervezeti konferencia (Tudósítónk beszámolója) A bolíviai katonai rezsim el­leni tiltakozás jegyében pénte­ken befejeződött a bányaipari dolgozók Vili. nemzetközi kon­ferenciája. Az utolsó napon a küldöttek elfogadták a tanács­kozás záródokumentumát. Alain Simon, a szövetség új­raválasztott főtitkára nogyon eredményesnek nevezte a bu­dapesti tanácskozást. Elmond­ta, hogy soha ilyen érdeklődés még nem nyilvánult meg a bá­nyász szakszervezetek világkon­ferenciája iránt. Nagy sikernek nevezte, hogy olyan országok is részt vettek o több napos vi­tában, akik csak megfigyelő­ként voltak jelen. A konferencia záródokumen­tuma meghatározta azokat a legfontosabb eszközöket, ame­lyekkel a jelenlegi világgazda­sági helyzetben a kitűzött fel­adatokat a legeredményeseb­ben tudják megvalósítani. Ja­vasolja egy olyan nemzetközi vizsgáló bizottság létrehozását, amely a következő években ta­nulmányozza az egyes országok bányászainak életét. Jelenté­sükről könyvet adnak ki, ame­lyet a világ valamennyi bányász szakszervezetéhez eljuttatnak. Ugyancsak javasolja a doku­mentum, hogy 1981-ben rendez­zenek nemzetközi szolidaritási évet, amely során világszerte akciót kezdeményeznek a bá­nyák biztonsági és higiéniai fel­tételeinek javításo érdekében. A konferencián elfogadott határozati javaslatok egyértel­műen bizonyítják, hogy a világ szénbányászai képesek az egy­séges fellépésre a multinacio­nális vállalatokkal szemben. A dokumentum külön elemzi a harmadik világ országainak gazdasági helyzetét és az ed­diginél hatékonyabb támoga­tásra szólítja fel a világ vala­mennyi bányász szakszervezetét. A záróokmány megállapítot­ta, hogy az új gazdasági hely­zetből fakadóan a bányaipor fejlesztése az egész világon lét- szükségletté vált. Ám a profit mentése érdekében a tőkések — elsősorban a fejlődő országok­ban — a többletköltségeket a kizsákmányolás fokozásával o bányászokra igyekeznek áthárí­tani. Ahhoz, hogy velük szem­ben a munkások eredménye­sebben vehessék fel a harcot, az eddiginél is nagyobb ösz- szefogásra, egységre van szük­ség. A konferencia záróülését kö­vetően a delegáció tagjai o Tctabányai Szénbányákhoz lá­togattak, ahol gazdag program keretében megismerkedhettek a bányászváros életével. V. J. Németh Károly fogadta a Martinique-i KP főtitkárát Németh Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Polifikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára pénteken a KB székházában fogadta Armand Nicolast, a Mar­tinique-i Kommunista Párt főtitkárát, aki az MSZMP KB meghívására tartózko­dik hazánkban. A szívélyes elvtársi lég­körű megbeszéléseken tá­jékoztatták egymást párt­jaik munkájáról és áttekin­tették a nemzetközi élet fontosabb eseményeit. Vé­leményt cseréltek a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről és a két párt kapcsolatainak erősítéséről. A találkozón részt vett Berecz János, a KB tag­ja, a külügyi osztály veze­tője. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja FELVÁSÁRLÁS Duncmtull napló XXXVII. évfolyam, 218. szám 1980. augusztus 9., szombat Ara: 1,20 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents