Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-01 / 210. szám

ATLÉTIKA: 15.30 órától férfi ma­gasugrás, női 4x100 m, női disz­koszvetés, maratoni futás (Szeke­res), férfi 1500 m, férfi 4x100 m, női 1500 m, női 4x400 m, 5000 m, férfi 4x400 m, döntők. CSELGÁNCS: 9 és 18 órától a 60 kg-osok versenye (Kincses). GYEPLABDAZÁS: 9 órától férfi döntők, ÍJÁSZÁT: 9 és 13 órátóf 70 és 60 m nők, 90 és 70 m férfiak. KAJAK-KENU: 9 és 15 órától kö­zépdöntők és döntők az 500 m-es versenyszámokban. LABDARÚGÁS: 19 órától mér­kőzés a 3—4. helyért. LOVASSPORT: 9 órától díjlo­vagló nagydíj, egyéni verseny. RÖPLABDA: 16.30-tól férfi hely­osztó mérkőzések. TELEVÍZIÓ: 10.00—11.30 (ismét­lés), 14.55—18.45, 20.55—kb. 23.00, I. műsor, 18.45—20.50, 23.00— 24.00., II. műsor. RÁDIÓ: Kossuth: 5.12—5.20,6.12 —6.20, 7.12—7.20, 10.05—10.20, 12.35—12.55, 19.15—21.00, 22.15— 22.35. Petőfi: 11.17—11.27, 14.45— 19.10. Kozakiewicz A súlyemelés történetének legnagyobb versenye: 18 világ- és 68 olimpiai csúcs Az 1980-as esztendő 44 világcsúcsa már előre sej­____tette, hogy az olimpián a súlyemelés történetének l egnagyobb versenye következik. A speciálisan súly- emelésre tervezett mesés izmajlovói sportpalotában ezután olyan csaták zajlottak le és olyan eredmé- nyék születtek, amelyek még a legmerészebbek jö­vendöléseit is messze felülmúlták. Gottfried Schödl, a Nemzet­közi Súlyemelő Szövetség elnö­ke azt ígérte, Hogy a súlyeme­lés a XXII. nyári olimpiai játé­kok egyik fő attrakciója lesz — és igaza lett. Az első verseny­napon maga Lord Killanin, a NOB elnöke is végigülte és végigtapsolta a lepkesúlyúak ádáz küzdelmét, s mint az arra illetékesék elmondották, állan­dóan' érdeklődött az újabbese- mények, eredmények iránt, Schödl á küzdelmek befejezé­se után elégedetten nyugtázta: — A súlyemelés ismét óriásit lépett előre, s itt nemcsak az eredmények szinte fantasztikus fejlődésére, emelkedésére gon­dolok. A sportág újabb híveket szerzett, lebilincselte az érdek­lődőket a súlyemelő porond gaz­dag eseménysorozata. Volt itt minden: csodálatos csúcsra ér­kezés, bámulatos sportkarrier végét jelentő dráma, soha nem látott gyilkos küzdelem, megle­petés, fordulat, öröm- és bánat- könnyekkel. És volt sok-sok nagy eredmény, a súlyemelés ezen az olimpián már előjött a XXI. szá­zadra várt teljesítményekkel. 40 ország 173 emelője vívta ezt a csodás harcot, amelyen 18 új világrekord született. 68 olimpiai csúcs dőlt meg és 8 új ifjúsági világcsúcsot is felállí­tottak. 500 felett van az orszá­gos csúcsok száma. Egyedülál­ló a sportág történetében, hogy egyetlen korábbi bajnok sem jutott el újólag a győzelmi do­bogó felső fokára, pedig töb­bek között olyan nagyágyúk, mint David Rigct vagy Vaszi- lij Alekszejev is kísérletet tettek az újabb olimpiai bajnoki cím megszerzésére. Lepkesúlyban az első négy helyezett azonos ered­ményt ért el, közöttük csak test­súly határozott — hasonló holt­versenyre még nem volt példa. No és arra sem, hogy ebben a csillagokkal teletűzdelt mezőny­ben legyen egy olyan álomeme­lő, mint a szovjet Jurik Varda­nyan, aki a világcsúcsok világ­csúcsaival rukkolt ki. Jellemző az elképesztő, 400 kilós középsúlyú eredményére, hogy azzal bajnok lehetett vol­na a 90, 100 kg-s súlycsoport­ban, de még a 110 kilón felü­liek között is bejött volna az 5. helyre. Az olimpia súlyemelésben egyben világbajnokságot is je­lentett. Az ólomsúly befejező­dése után az izmajlovói záró­banketten vettek részt a súly- ■ * -----------------------­e melők és ott adták át a kü­lönböző világbajnoki érmeket és díjakat és kihirdették a világ- bajnoki pontverseny végeredmé­nyét. is. A vb pontversenyben össze­tettben, szakításban és lökés­ben az 1—10. helyezéseket szá­mították. A Szovjetunió egyet­len ponttal előzte meg Bulgá­riát. A rajthoz állt 40 ország­ból 26 szerzett pontot, A vb pontverseny élcsoportja: 1. Szovjetunió 250 pont, 2. Bulgária 249 pont, 3. Lengyel- ország 186, 4. NDK 173 pont, 5 Csehszlovákia 163 pont, 6. Magyarország 156 pont, 7. Ku­ba 148 pont, 8. Románia 85 pont, 9. Koreai NDK 75 pont, 10. Svédország 40 pont. Világbajnoki címet a Szov­jetunió (14), Bulgária (7), Magyarország (3), Kuba (2), Csehszlovákia (2), a Koreai NDK (1) és az NDK (1) szer­zett. A világbajnoki értékelés, a különleges ponttábfázat alap­ján a mezőny kiemelkedően leg­jobbjának járó különdíjat az Aranykiló Kupát Jurik Varda­nyan (Szovjetunió) érdemelte ki a bolgár Ruszev előtt. A súlyemelők tehát emelt fő­vel távozhattak az olimpiáról. A következő nagy találkozó több mint egy év múlva, 1981 szep­temberében Lille-ben követke­zik, ahol együtt rendezik meg a világ- és- az Európa-bajnok- ságot. Az olimpián látottakból ítélve hol lesz mór a Moszkvá­ban született csodás világcsú­csok nagy része? Wichmann az 1000 méteren is döntős világcsúcsa 535-ön kezdő­dött az egész. Aztán jött 550, 560, 565, 570 és végül 575 - s mind első kí­sérletre: csodálatos teljesít­ménnyel nyerte meg a rúdug­rás olimpiai bajnoki cimét a lengyel Wladyslaw Kozakie­wicz! Az ötkarikás aranyat már ott tudhatta a zsebében, de mégsem állt meg: 5 méter 78 centiméterre tetette a lécet — s második kísérletre átugrotta. Fantasztikus világcsúcs! Wladyslaw eredményét kü­lön kiemeli, hogy a két máso­dik helyezett, a szovjet Vol­kov és a lengyel Slusarski „csak” 565-öt ugrott a négy­órás küzdelemben. A 26 éves lengyel olimpiai bajnok nemrég súlyosan meg­sérült, és igazából csak egy hónappal Moszkva előtt kez­dett el felkészülni az ötkarikás játékokra. A rokonszenves rúdugró hangsúlyozta, hogy aranyérme tulajdonképpen edzőjének, Ry- szard Tomaszewskinek jár, hi­szen „ő öntött belém bizal­mat”. Miután felgyógyult, új rúddal kezdett edzeni és új technikát dolgozott ki. „Meg­próbáltam magasabban fogni a rudat, mint korábban" - mesélte Wladyslaw. * Vlagyimir Kiszeljov szemé­lyében először nyert olimpiai aranyat szovjet súlylökő. Tel­jesítménye 21 méter 35 centi­méter — új ötkarikás rekord. Kiszeljov az ukrajnai Kre- mencsuk városából érkezett Moszkvába, a versenyekre: „Én képviselem egyedül szülő­városomat. Amikor elindultam a fővárosba, nagyon sokan kí­vántak nekem aranyat. Én magam még csak álmodni sem mertem arról, hogy megverhe­tek olyan erős ellenfeleket, mint például Udo Bayert az NDK-ból vagy honfitársamat, Barisnyikovot.” A szovjet fiú egyéni legjobb­jával győzött. A huszonhárom éves sportoló legalább úgy örült a bajnoki címének, mint három hónappal ezelőtt, ami­kor kislánya született. Viharos erejű hátszél könnyí­tette csütörtö- kön délelőtt a I kajakozok dol- Ei gát, az tette a szokásosnál is nehezebbé a kenuzók lavírozását a kri - latszkojei víziparadicsomban. Az 1000 méteres kajakszámok­ban (egyes, páros, négyes) futamonként az első három útja a középdöntőbe vezetett, míg a kenuzóknál az első há­rom helyen célba érők a szom­bati döntők megkönnyebbült szereplői közé kerültek. Már az első rajthoz magyar szereplőt is szólítottak, Joós Istvánt, aki a München és Montreal után a triplázás le­hetőségét idén elvesztő Csapó Géza helyébe lépett. Az 500- on szerepelt Sztanityhoz ha­sonlóan Győrt képviselő kaja- kozónak a kétszeres világbaj­nok és montreali győztes NDK- beli Helmen, valamint az ola­szok háromszoros hosszú­távú vb-aranyérmesén, Perrin kívül spanyol és új-zélandi el­lenfelére is figyelnie kellett. Jól tartotta magát és a két esélyesebb mögött a tervezett harmadik helyen jutott tovább. Ugyanebben a számban, de egy másik előfutamban a szov­jet válogatott újonca, Visinsz- kisz a francia, a román és az ausztrál hajó mögött, tehát a csalódást keltő negyedik he­lyen futott be, ám ezzel még nem zárult le előtte a döntő, a dobogó felé vezető út. Montreali legyőzője, a ju­goszláv Ljubek nem sok gon­dot okozott Wichmann Tamás­nak a C—1 1000 méteren. He­lyette az NDK 22 esztendős, 191 cm-es kenuzó óriása, Echard Leue késztette kemény tempóra a magyar válogatott rangidősét, aki az utolsó 100- on hirtelen ütemváltással fa­képnél hagyta a nála 10 év­vel fiatalabb vetélytársat, s igen jó, 4:02.79 perces győz­tes idővel, az 500 után 1000 méteren is döntőbe került. A montreali bronzérmes ha­jóból betegsége miatt kivált Bakó Zoltán helyére Joós Ist­ván lépett, s lett a rutinos Szabó István segítőtársa a K— 2 1000 méteren. Futamukban velük együtt csak négy hajó evezett, így aggodalomra sem­mi ok sem lehetett. Az olim­piai mezőny kiemelkedő tudá­sú és erősségű egysége a szov­jet Parfinovics és Csuhraj ut­cahosszal került az élre — idén minden versenyt megnyertek, és alighanem így lesz a szom­bati döntőben — mögöttük Szabóék érkeztek kis különb­séggel, 17 századdal az an­golok, 75-tel pedig az osztrá­kok előtt. Látszott, hogy a ma­gyar hajó taktikai okokból ma­radt vissza, gondolva a későb­bi sorsolásra. Ezek után a korábban világ- bajnokságot nyert Buday, Frey kenupároson volt a sor. Olyan előfutamba kerültek, amely­ben ott volt a moszkvai me­zőny három éremvárományosa, a szovjet, a román, s persze a magyar hajó. A románok Patzaichin és Simionov — nem kockáztattak, óriási sebesség­gel haladtak előre, mögöttük a szovjet Jurcsegko és Loba­nov is jó pályát ment, Bu- dayék gond nélkül mentek tovább a harmadik helyen, több mint egy hajóval elma­radt tőlük a 4. helyre került NDK-s egység. Most már csak egy magyar hajó volt hátra, a K-4 1000 méteres „csapat", amelyet a veterán Demén és Rátkain kívül Kosztyán és a Romhányit leváltó Sztanity alkotott. A versenybíróság csü­törtökön véglegesített döntése értelmében ebből a futamból is a döntőbe lehetett volna kerülni, feltéve az első három hely valamelyikének megszer­zésével. Féltávnál még volt esélyük Demééknek a tovább­jutásra, a hajrában viszont az élen álló szovjet és francia ha­jó mellé a svédek is felnyo­multak, a magyarok a 4. he­lyen végeztek, így szombaton középfutamot is kell evezniük. Szovjet győzelem a díj­lovaglásban A bitcai lo­vaspályán csü­törtökön délelőtt került sor a díj­lovagló csapat- verseny folyta­tására. Ezúttal a Nemzetek Nagydíjáért kiírt viadal máso­dik fordulójaként újabb hét lovas mutatta be tudását és végül is az összesített ered­mények alapján ebben a szám­ban szovjet győzelem szüle­tett: Díjlovagló csapatverseny­ben (Nemzetek Nagydíja) olimpiai bajnok: Szovjetunió (Jurij Kovcsov, Igrok nevű lo­ván, 1588 pont, Viktor Ug- riumov, Skval nevű lován, 1541 pont, Vera Misevics, Plot nevű iován, 1524 pont), 4383 pont, 2. Bulgária 3580 pont, 3. Ro­mánia 3346 pont, 4. Lengyel- ország 2945 pont. ■ * ---------------------­K udarcot vallott a bojkott — „Most mór mindenki előtt világos; az olimpiai bojkott kudarcot vallott Az amerikai és a brit tory kor­mány próbálta azt meg­szervezni, azonban a jó­akaraté emberek erősebb­nek bizonyultak” — jelen­tette ki a szovjet televízió­nak adott nyilatkozatában Michael O'Riordan, Írország Kommunista Pártjának fő­titkára. — „Említésre mél­tó az is, hogy a moszkvai játékokra a Helsinkiben megtartott európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezlet ötödik évforduló­jának előestéjén került sor”. Mi történt a kosárlabda- és kézilabdadöntőkön? Két sokáig emlékezetes dön­tőt rendeztek az olimpia tizen­negyedik versenynapján: a fér­fi kosár- és kézilabda finálé­ban a jugoszláv és az olasz, il­letve a szovjet és az NDK vá­logatott teljesítménye lázban tartotta a tízezres nézősereget. Amióta az olimpiákon a ko­sárlabda a műsorban szerepel — 1936 óta — csak az Egye­sült Államok és 1972-ben Mün­chenben a Szovjetunió nyert aranyérmet. A jugoszlávok két ízben, 1968-ban és legutóbb Montrealban voltak ezüstérme­sek, s sokak szerint ez az olim­piai arany már „kijárt" nekik, hiszen világ- és Európa-bajnok- ságot már nyertek, csak éppen a legrangosabb éremhez nem jutottak még soha. — A különbség teljesen va­lós, mert a jugoszlávok sokkal pontosabban dobtak, megér­demelték az aranyérmet, annak ellenére, hogy mi is elsők akar­tunk lenni — nyilatkozta az ola­szok edzője Alessandro Gamba a 86:77-es jugoszláv győzelem­mel zárult döntő után. — Csakhogy ezt is megértem — fohászkodott az olimpiai baj­nokcsapat egyik régi sztárja, Kresimir Csoszics, — Most már akár abba is hagyhatom az egészet. Harmincegy éves va­gyok, s a világ egyik legboldo­gabb embere! Férfi kézilabdában kialakult az álomdöntő, a szovjet—NDK párharc, s ez a mérkőzés min­den előzetes várakozást felül­múlt. Arra számítani lehetett, hogy egyik csapat sem lesz majd képes többgólos előnyt szerezni, meg azt is sokan gon­dolták, hogy minden „talála­tért" alaposan — a szó szoros értelmében — meg kell vere­kednie valamennyi játékosnak. Azt viszont előre senki sem lát­hatta, hogy még a hosszabbí­tás befejezése előtt három má­sodperccel is gólhelyzetet lesz képes kidolgozni az egygólos vesztésre álló szovjet együttes, s csak a csodálatos kapus, Wie­land Schmidt óriási bravúrja menti meg az egyenlítéstől az NDK-t. „Nagy csatában született meg az NDK-győzelem” — írja a csütörtöki Neues Deutschland, majd így folytatja: „Drámai küzdelem volt, amelyben mind­két csapat egyenlő erejű volt”. Amennyire izgalmasak voltak a férfidöntők, annyira egysíkú játékot hozott a női kézilabda és kosárlabda finálé. A Szov­jetunió az NDK, illetve Bulgá­ria ellen állt ki, s mindkétszer könnyedén nyert. Ez is mutatja, hogy az olimpián a női csapat­sportok színvonala jóval a férfi sportágaik mögött maradt. Hazai események Nagy (11) és Lőrincz veszélyez teti a lipcseiek kapuját Előkészületi mérkőzés PMSC-Lokomotiv Leipzig 3:0 (1:0) Levelek hazulról Növényi győzött. Nemcsak súlycso­portjában, hanem abban is, hogy eddig ő kapta a legtöbb levelet és táviratot. Bőven jut természetesen az elismerő sorokból a többi győztes­nek és érmesnek, sőt a helyezettek­nek is. Sok levél címzettje nem vala­melyik sportoló, hanem az egész magyar csapat. Forgács Erzsébet Fót- ról nemcsak gratulál, hanem azt is őszintén elárulja, hogy állandóan nézi a televíziót és egy-egy magyar siker nyomán bizony elerednek a könnyei. „Sportolóink felemelt fővel és büszkén léphetnek majd ki Feri­hegyen a repülőgépből" — vélekedik levelében Horváth Ilona Szentkirály­szabadjáról. Érkeztek buzdító sorok Kazárról, amelyet Matkó Sándor írt alá az ipolyvidéki erdészet brigádja nevében, Erdőskertröl pedig gyönyörű képeslapon kívánt további sikereket Erdélyi Csilla. Modellezés A Nagykanizsa melletti csó­nakázótavon folyó 12. vitorlás hajómodell Európa-bajnaksá- gon újabb versenyszámokban fejeződtek be a küzdelmek. Az utóbbi két versenynapon a Szovjetunió 2, míg az NSZK, Svájc és Ma­gyarország 1—1 aranyér­met szerzett. A magyar váloga­tottban ezúttal is Vönöczky And­rás, az MHSZ Ércbányász ver­senyzője jeleskedett, aki a D— 10 kategóriában végzett az el­ső helyen. A pécsiek kitűnősé­ge tehát már második aranyér­mét nyerte Nagykanizsán, az Európa-bajnokságok történeté­ben pedig már hatodszor szer­zett Európa-bajnoki címet. Üjmecsekalja, 300 néző, v,: Büki. PMSC: Bodnár — Schul- teisz, Róth, (Tapaszti), Pál, Brezniczky — Lutz, (Gallai), Dobány, (Baumann), Dárdai, Lőrincz — Kardos, Nagy. A PMSC csapatából a válogatott edzőtáborában lévő Katzirz, va­lamint a sérült Kincses hiány­zott. Kiegyensúlyozott első fél óra után fölénybe került a PMSC és helyenként ötletes já­tékkal, biztosan győztek. Góllö­vő: Dárdai, Kardos, Nagy.

Next

/
Thumbnails
Contents