Dunántúli Napló, 1980. augusztus (37. évfolyam, 210-239. szám)

1980-08-31 / 239. szám

V 1980. AUGUSZTUS 31. KULTÚRA - MŰVÉSZET DN HÉTVÉGE 9. A római magyar akadémia Amikor szélesre tárul a Pa­lazzo Falconieri, a Római Ma­gyar Akadémia székhazának kopuja, az érkező olasz ven­dégeket a mutatós belső dísz­udvarban az intézet igazgató­ja, dr. Merényi Ferenc vagy valamelyik munkatársa fogad- ic. A Vio Giulia 1. szám alatt gyakran ismétlődik ez a kép, je­lezvén, hogy hazánk egyik leg­jelentősebb külföldi kulturális intézményében élénk élet fo­lyik: rendszeresen tartanak kon. ferenciákat, előadásokat, kon­certeket, filmvetítéseket, kiállí­tásokat. Az érdeklődök nagy száma jelzi - néha alig férnek be a nagy előadóterembe —, hogy az intézmény sokot tesz kultúránk külföldi megismerte­téséért, az olasz—magyar kul­turális kapcsolatok ápolásáért. Mielőtt megismernénk az Akadémia tevékenységét, törté­netét, érdemes néhány szót szánni magára az épületre. A Falconieri palota méltó otthona c magyar kultúrának: a műem­lékekben igazán nem szűköl­ködő Rómában is számon tar­tott építészeti alkotás. A 16. században a Tevere partján épült reneszánsz palotát 1634- ben Orazio Falconieri, kora je­lentős pénzembere megvásárol­ta, és a barokk kor jeles építé­szével, Francesco Borrominivel alakíttatta át és bővíttette. A többszöri belső átalakítás elle­nére a palota külső képe és az első emeleti dísztermek tizenkét pompás stukkómennyezete hűen idézi Borrominit. A palota Te­vere partjára néző három nyí­lású, elegáns, könnyed loggiá­ja a Gianicolo dombról nézve a római városkép jellegzetesen hangsúlyos eleme. Az épület o hetvenes években alapos kor­szerűsítésre szorult. A magyar óílam közei három és fél mil­liárd lírát szánt o felújításra, omely a korszerű restaurálási elvek figyelembevételével 1979. re elkészült, és azóta az Aka démio kényelmes, kulturált kör­nyezetben folytatja o munká jót. Az olasz—magyar történelmi és kulturális kapcsolatok - mint ez ismeretes - nagy múltra te­kinthetnek vissza: az Anjou ki­rályoktól Mátyás királyon át egészen a Risorgímentóia, Olaszország egyesítésének har­cáig, amelyben számos magyar vett részt o múlt század máso­dik felében. E gazdag hagyo­mányok folytatását jelenti a Rómoi Magyar Akadémia, amelynek alopítósa Fraknói Vil­mos püspök nevéhez fűződik. Római villájában 1895-ben megalapította a „Római Ma­gyar Történeti Intézetet" és a „Mogyar Művészházat". Fraknói e két intézetet magóba foglaló villáját 1913-ban a magyar ál­lamra hagyományozta. Az in­tézmény tevékenységének kibő­vítése érdekében 1927-ben megvásárolták a Folconieri pa­lotát, s 1928-tól kezdve Római Magyar Akadémia (Acccdemia d’Ungheria in Roma) néven — kisebb megszakításokkal o háború oiatt és az ötvenes évek elején - folyamatosan műkö­dik. A Falconieri palotában kü­lön papi kollégium is létesült, cmely szervezetileg elkülönül­ten Pápai Magyar Egyházi In­tézet névvel működik ma is. Az Akadémia egyik célja kezdettől fogva, hogy lehetősé­get nyújtson magyar művészek­nek, tudósoknak az olasz kul­túra, tudomány tanulmányozá­sára. Az ösztöndíjasoké a kü­lönálló Polazzina (kispalota). A (elújítás óta az ösztöndíjasok kétszemélyes szobákban lak­nak, amelyhez külön kis kony­ha és fürdőszoba tartozik. Kul­turált klubszoba von az épü­letben tv-vel, rádióval pianinó- val. Nyugodt körülmények kö­zött lehet itt élni, dolgozni. Mindenkin magán múlik, hegy mit hoz haza tarsolyában 2-9 hónapos ösztöndíjas útjáról. Igen neves elődök éltek itt, például írók: Passuth László, Karinthy Ferenc, Illyés űvula, Weöres Sándor, irodalomtörté­nészek: Klaníczoy Tibor, Szau- der József, Sőtér István, a filo­zófus Lukács György, festők, szobrászok: Aba-Novák Vilmos, Szőnyi István, Pátzay Pál, Vilt Tibor, zeneszerzők: Durkó Zsolt, Lendvay Kamilló. A névsor ko­rántsem teljes, hosszan lehetne sorolni azoknak az ösztöndíja­soknak a nevét, akik kiemelke­dőt alkottak a magyar művé­szetben és tudományban. Az ösztöndíjasok elszállásolá­sa, munkájuk segítése csak egyike az intézet sokrétű fel­adatainak — magyarázza Stefán János, a Római Magyar Aka- dámi titkára. — Alapvető célja az olasz—magyar kulturális kap­csolatok és újabban hangsúlyo­san — a kor követelményének megfelelően - a tudományos kapcsolatok egészének átfogó irányítása. A munkát 1965 óta két államközi szerződés szabá­lyozza: o magyar—olasz kultu­rális egyezmény és a magyar- olasz tudományos és műszaki egyezmény, amely a kapcsola­tok alapelveit tartalmazza. A részletes tervet a két-három évenként összeülő olasz-magyar vegyes bizottság ülésein ható rozzák meg, erre építik a Ró­mai Magyar Akadémia éves tervét is. A kulturális kapcsolatok or. szagaink között hagyományosan jók. Az államközi egyezmény alapján két magyar vendégta­nár tanít olasz egyetemeken (Rómában és Padovában), de folyik mogyar nyelv- és iroda­lom oktatás .a firenzei, velen­cei, nápolyi, bolognai, torinói," genovai és az udinci egyetemen is. Egy-egy egyetem szervezésé­ben két-három évente hungaro­lógiai konferenciát tartanak. A tavalyit a torinói egyetem szer­vezte, amelyen olasz és magyar tanárok, tudósok foglalkoztak behatóan magyar nyelvi, iro­dalmi, zenei és néprajzi témák­kal. Tágabb körnek, a nagyközön, ségnek szólnak az évente kü­lönböző helyeken megrendezett magyor napok vagy hetet (az idéi Szicíliában lesz), amelye­ken a magyar kultúra értékei­nek komplex bemutatására tö­rekszenek. Az olasz közönség körében nagy sikere van a ma­gyar filmnapoknak, ennek kö­szönhetően Olaszországban jobban ismerik a magyar fil­met, mint például az irodal­mat. A Római Magyar Akadémia tevékenységének legkézzelfog­hatóbb eredményét a Falconieri palotában tartott rendezvények jelzik, amelyekről a bevezető­ben már beszéltünk. Sikeres volt az áprilisban tartott^ József Attila-szeminárium sorozat olasz műfordítók, tanárok, és magyar szakos diákok, il­letve magyar írók, irodalomtör­ténészek, ösztöndíjasok részvé­telével. A Római Magyar Aka­démia egyre inkább hatékony szellemi központtá válik, amely, nek vonzáskörében ott találjuk a magyar kultúra iránt érdeklő­dő olaszokat, és a régóta kinl- élő magyarok közül is sokat. Gyakran látni különböző ren­dezvényeken például Dallos Marinka festőt, műfordítót, és a harmincas-negyvenes évek sikeres filmsztárját, Perczel Zi­tát. Hogy igazi szellemi köz­pont legyen az Akadémia, elő­segíti ezt az újjászervezett, ti­zenötezer kötetes könyvtára is. Anyagának feldolgozása most folyik a Széchenyi Könyvtár se- gítségével. A hivatalos információk után egy személyes kérdést tettem fel Stefán Jánosnak: milyen ér­zés hosszú évekig idegen kör­nyezetben élni és dolgozni a magyar kultúráért?- Nem könnyű idegen kör­nyezetben kapcsolatokat építe­ni, dolgozni, de ebben épp ez a szép. Mindenhol jelen kell lennem, el kell fogadtatni ma­gam, hogy hatékonyan dolgoz­hassak. Bevonjuk a kapcsola­tok építésébe az ösztöndíjaso­kat is. Egyébként jó kapcsola­taink vannak a kulturális és a műszaki területeken. Az olaszok közvetlenek, beszédre mindig készek. Jó érzés az, hogy nincs hely, ahol hivatalosan ne fo­gadtak volna szívesen, mint Ma­gyarország képviselőjét. Angyal János Fesztiváltrófea IX. váci nemzetközi diapo- ráma-fesztivólon kimagasló pé esi siker született A Pécsi If­júsági Ház fotósai 9 sorozat­tal, a Mecseki Fotóklub tag­jai 3 diaporama-palyamunká- val szerepeltek. Összesen há­rom díj került Pécsre, köztük első helyen az esemeny nagy- dija az un. fesztiváltrófea (kisplasztikái alkotás), ame­lyet Tóm Lászlónak, a Mecse­ki Fotoklub tagjának ítélt oda a zsűri, Ablakok és Ringlispil című diaporáma-sorozataiért A fesztiválon részt vevő Ca­mera Club Minolta Hamburg egyesület felajánlott díját a Pécsi Ifjúsági Ház fotósa Har- nóczy Örs kapta meg Tér­forma—szin című sorozatáért, a fesztivál vándorserlegét és plakettjét pedig ugyancsak a Pécsi Ifjúsági Ház két fotósa Lovász Károly és Mácsai Fe­renc vehette át Diaporalmo című sorozatáért. Összeállítá­sunkban Tóm László nagydi- jas sorozatából adunk ízelí­tőt. A Palazzo Falconieri Tevere partjára néző homlokzata Borromini neves loaaiáiával A Palazzo Falconieri egyik belső részlete,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents